Történetünk

Tatabánya rövid története

A Tatabányai Evangélikus Egyházközség vázlatos története c. kiadvány

A tatabányai gyülekezet

     A mai Tatabánya területén korábban nem volt számottevő evangélikus. A bányaművelés megindulásával /1896/ azonban egyre nőtt az evangélikusok száma, akik az ország minden részéből sereglettek ide. Egy felmérés szerint kb. 450 településről származnak az itt lakó evangélikusok; az 1962-es halotti anyakönyv a következő helyiségből származókat sorolja föl: Dunaszerdahely, Pusztamiske, Tét, Nagyszénás, Szarvas, Súr, Vasas, Salgótarján, Gnót, Dobrony. Evangélikus gyülekezetről csak 1930 óta beszélhetünk. Az első lelkész - Kalavszky Kálmán - idekerülésével szerveződött meg az egyházközség élete. 1930-ig a református gyülekezet adott otthont, majd 1930-tól szerveződött önálló anyagyülekezetté az egyházközség.

1937-ben felépült a bánhidai templom, 1938-ban pedig az ennél háromszor nagyobb un. újtelepi templom. 1970-ig két lelkészi körben két lelkész végzett itt szolgálatot. 1970 óta csak egy lelkésze van a gyülekezetnek. Tatabányán mindig is egy gyülekezet volt, de a távolság miatt két helyen - Bánhidán és Újtelepen - tartottak istentiszteletet.

Gyülekezet lelkészei, segédlelkészei, felügyelői

Újtelepi templom alapokirata (kattintás a nagy mérethez)

Kistemplom a Tátra utcában

     A bányaművelésre hivatkozva pusztulásra ítélt újtelepi templom kártérítési összegéből 1965-ben új imaház-templom épült a Tátra utcában, egy lelkészlakásnak megvásárolt épület telkén. A bánhidai templom figyelemre méltó darabja az oltári feszület, amely a késő barokk korból származik, és templomszentelésre ajándékba kapta a gyülekezet egyik tagjától. A feszület műemlékvédelem alatt áll. 1976-ban Svetnyik Joachim restaurálta, aki a Magyar Koronát is megvizsgálta hazatérésekor.

A templom két oldalán 6 szimbólumot találunk. A szószék oldalán három az un. dogmatikai oldal: középen a hitünk alapját hirdeti a kereszt és az üres sír. Egyik mellette lévő a keresztségre, a másik az úrvacsorára emlékeztet. A szemben lévő oldalon középen, a kereszt tövében, két kéz egymásban. Jelentése, hogy igazán csak a kereszt tövében tudunk egymásnak megbocsátani, egymást testvérnek elfogadni, színre, nemre, vallásra való tekintet nélkül. A papi pad felett az ökumenét szimbolizáló hajó a tengeren: a történelem viharán hányódó egyház, de ahol Jézus az egyház Ura is jelen van, az a hajó nem süllyedhet el. A hatodik a gyülekezetet ábrázolja: három szív egymásba fonódva: a Lélek lángjától szítva él, ég az Isten ügyéért és egymásért. Valamennyi szimbólumot kör vesz körül. A kör a világot és egyben a teljességet jelenti: Isten az egész világot szerette és váltotta meg Krisztusban. A köröktől messze kinyúlik a kereszt, ami szintén arról tanúskodik, hogy a kereszt messze kimagasodik a történelemből, vele új korszak kezdődött.

Orgona

     Az 1938-ban sok utánajárás után megépült, nagyon szépen berendezett és meghitt újtelepi templom, a bányaművelésre hivatkozva elvétetett. Értékes orgonája az óbudai gyülekezet tulajdonába került, melynek árából egy kisebb orgonát kapott a bánhidai templom. 1969. november 2-án került sor az orgonaszentelésre. A szentelés szolgálatát a püspök, Dr. Selmeczi János esperes és Labossa Lajos lelkész segítségével végezte. Peskó György orgonaművész szólaltatta meg, a Trajtler Gábor orgonaművész által tervezett öt plusz egy regiszteres csuszkaláda rendszerű és Ádám József szombathelyi orgonaépítő mester által készített kis orgonát.

A Jókai utcai templom orgonája 1969-2006-ig

A Jókai utcai templom orgonája 2006 óta

    Ez a hangszer 2006-ig szolgált templomunkban. Ekkor - egy váratlanul jött adomány és az Országos Egyház, valamint a németországi Martin Luther Bund segítségével - megépült jelenleg is használt orgonánk, mely azóta tulajdonképpen félkész állapotban van: ugyanis alapját képezi egy 17 regiszteres, még csak tervben létező hangszernek, melyet a gyülekezet által régen megálmodott új templom számára terveztek. 2006. tavaszán e tervből a játszóasztal, a pedál és két regiszter készült el.