2013-08-18

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2013. augusztus 18-án, Szentháromság ünnepe utáni 12. vasárnap istentiszteletén Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 290 (Túrmezei Erzsébet sz. 1912) - Liturgia: 9

1. Hű Urunk, Jézus, hajlékodba jöttünk. Mint megígérted, légy jelen közöttünk! Töltsön be békéd, szomjú szívvel kérünk. Jöjj, szolgálj nékünk! - 2. Úr vagy te, és e földön szolga lettél. Életed árán váltságot szereztél. Add, hogy a hívást mind meghalljuk csendben: Jer, kövess engem! - 3. Tégy minket késszé igéd hallására! Indítsd el lábunk szolgálat útjára! Szolgálni testvért, akit ínség éget! Szolgálni téged! - 4. Szentlelked kérjük, Áldásodat várjuk. Koldus szívünket bízva eléd tárjuk. Te töltsd be hittel, szeretettel, fénnyel: Hadd osszuk széjjel!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Te vagy, Uram, bizodalmam, hozzád menekülök,

ne szégyenüljek meg soha! Zsolt 71,5b.1

Ments meg, szabadíts meg irgalmasan,

hallgass meg és segíts meg engem!

Légy erős kősziklám, ahová mindig mehetek,

amelyet oltalmamra rendeltél!

Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta,

mindmáig hirdetem csodáidat.

Ne hagyj el késő vénségemben sem,

hogy hatalmadat hirdessem a jövő nemzedéknek! Zsolt 71,2.3.17.18

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Te vagy, Uram, bizodalmam, hozzád menekülök, ne szégyenüljek meg soha!

Liturgia: Dicsőség az Atyának, Dicsőség egy Fiának S a drága Szentléleknek: Az egy örök Istennek!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim, Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra. Vigyük Elé a bűnünket, kérjük irgalmát:

Uram! A mélységből kiáltok Hozzád, halld meg szavamat. Füled legyen figyelmes könyörgő szavamra. Ha a bűnöket számon tartod, Uram, ki marad meg akkor? De Nálad van a bocsánat, ezért félnek Téged. Lelkem vár Téged, Uram, jobban mint az őrök a reggelt. Benned bízom, mert Nálad van a kegyelem. Te gazdag vagy és meg tudsz váltani az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Ó, töröld el én vétkem, Irgalmas jó Úristen; Szent Fiad véréért könyörülj énrajtam! Tebenned van bizalmam.

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Úristen Jézus Krisztus által. Az Ő vére megtisztít bennünket minden bűntől. Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Dicsőség a magasságban A hatalmas Istennek! Béke legyen e világban Mindenhol az embernek. Hála néked, menny Királya! Irgalmazz, Isten Báránya! Szentháromság dicsérünk!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Mindenható örök Isten, aki minden értelmet meghaladó módon hallgatod meg kérésünket, cselekedd meg velünk, ami egyedül Neked lehet. Tedd igazzá érzésünket, tisztává gondolkodásunkat, egyenessé beszédünket az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! A mai vasárnap Igéjét olvasom. Az ószövetségi Ige, melyet Egyházunk felolvasásul rendelt mára, Ézsaiás prófétától szól, könyve 29. fejezetéből a 17. verstől kezdve:

Már csak kevés idő van hátra,

és a Libanon kertté válik,

a kert pedig erdőnek látszik.  

Azon a napon a süketek is

meghallják az írás beszédét,

a vakok szemei pedig látni fognak

a homály és a sötétség után. 

Újra örömüket lelik

az alázatosak az ÚRban,

vigadnak a szegény emberek

Izráel Szentje előtt,  

mert vége lesz a zsarnoknak,

és elpusztul a csúfolódó!

Kiirtják mindazokat,

akiknek gonoszságon jár az eszük,  

akik vétkesnek nyilvánítják az embert

a peres ügyekben,

és tőrbe ejtik, aki feddeni meri őket a kapuban,

semmit érő ürüggyel fosztják meg jogától az igazat. 

Ezért így szól Jákób házához az ÚR, aki megváltotta Ábrahámot:

Nem szégyenül meg többé Jákób,

nem sápad el többé az arca,  

mert ha gyermekei meglátják

kezem munkáját,

szentnek vallják nevemet.

Szentnek vallják Jákób Szentjét,

és rettegnek Izráel Istenétől.  

A tévelygő lelkek észhez térnek,

és a zúgolódók levonják a tanulságot.

És így ír erről Pál apostol a 2. Korinthusi levél 3. fejezetében. A 4. verstől kezdve olvasom:

Ilyen bizodalmunk pedig a Krisztus által van Isten iránt. Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk az Istentől van. Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.  

Ha pedig a halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy nem tudtak Izráel fiai Mózes arcára nézni arcának múló dicsősége miatt,  hogyne volna még dicsőségesebb a Lélek szolgálata? Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel dicsőségesebb az igazság szolgálata!

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 431 (Túrmezei Erzsébet sz. 1912 - Kolozsvár 1744)

1. Szent örök Isten, nincsen hova lennem. Bárhova futnék, te utolérsz engem. Egy menekvés van: hozzád térni, Szívem kitárni, irgalmat kérni. - 2. Mélységes mélyből kiáltok tehozzád. Forduljon ismét felém fényes orcád! Nálad bocsánat vár és élet. Lázadó szívem újra cseréled. - 3. Elmúlt a régi. Kezdhetem az újat. Adj erőt nékem, hogy bátran induljak Új úton, mindig teutánad. Véled új élet hajnala támad. - 4. Szálljon szívemből hálaadó ének! Irgalmasságod áldom, amíg élek, Mert nem nézhetted örök vesztem: Szent Fiad értem halt a kereszten.

Szószéki szolgálat

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! A mai vasárnap evangéliumbeli Igéje Lukács evangéliumából szól hozzánk a 16. fejezet közepéről. A 13. verstől a 18. versig olvasom:

Jézus Urunk ezeket mondta:

„Egy szolga sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat pedig megveti. ” 

Hallották mindezt a farizeusok is, akik pénzsóvárak voltak, és kigúnyolták őt. Ő pedig ezt mondta nekik: „Ti igazaknak tartjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri a szíveteket. Mert ami az emberek előtt magasztos, Isten előtt utálatos.”  

"A törvényt és a prófétákat Jánosig hirdették, azóta az Isten országának örömhírét hirdetik, és mindenki erőnek erejével törekszik feléje.  De hamarabb elmúlik az ég és a föld, mint hogy a törvényből egyetlen vessző is elveszne. Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.”

Urunk! Szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek: „A mélységből kiáltok Hozzád!” - ezt imádkoztuk bűnvallásképpen a Zsoltáros szavaival az istentisztelet elején. Szintén ezt énekeltük most, az elmúlásról szólt a dalunk Túrmezei Erzsébet dalában az Úristen felé. Az elmúlásról. Lehet-e kijönni az elmúlásból? - Ugyebár hiába vagyunk itt a templomban, ahol arról szokott szó lenni, hogy örök élet, feltámadás, meg effélék, - az elmúlásból nincsen kiút! Ezért olyan nagy dolog az evangélium És miközben ezt tudjuk, ezt éljük át, újra meg újra ezzel telik az életünk és a történelem, aközben itt szól Jézus szava arról, hogy ott az ember meglátja az Isten Igéjének az értelmét, és életre kel.

Induljunk el a bevezető mondatából a felolvasott Igének - ami igazából nem tartozna ide szorosan, de ha már idevették a mai Ige kijelölői, akkor próbáljuk megérteni ezzel együtt és ennek az értelmébe. Azt mondja Jézus, hogy: „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” - egyidejűleg. - Istent még értjük nagyjából, valahogy helyre tesszük magunkban, de mi az a mammon?

A mammon Jézus korában - tehát amikor Jézus használta ezt a kifejezést -, abban az időben egy bibliai fogalom volt. Tehát nem az ószövetségből-való kifejezés, gondolat ez, elnevezés, hanem inkább a Jézus-korabeli tanítói bölcsességben fordul elő, akkori, Jézus-korabeli tanítók, bölcsek használták ezt a kifejezést az Írás magyarázat során. És a hamis mammon - mint kifejezés - az a hamis, törvénytelen, Isten törvényével ellenkező úton szerzett vagyont jelentette. Tehát azt, hogy valaki becstelenül jut vagyonhoz; tehát valami rossz dolog volt. Vagyis az a tanulsága, hogy csak a becsületes munkával keresett értéken van az Isten áldása. Ha valaki rendesen dolgozik, tisztességesen keresi a kenyerét, akkor azon van Isten áldása. Mint annyi más helyen is, Jézus sokkal került összetűzésbe, velük mutatkozik, akik - itt azt mondj róluk Lukács egyszerűen - akik pénzsóvárak. - Persze tudjuk, hogy emögött, itt ebben az összefüggésben az áll, hogy akik számára a vagyon, a pénz az Isten áldásának a jele. Becsületes munkával szerzett, jogos fáradtsággal szerzett vagyon az Isten áldása. Mert a hagyományos, egyszerű, valahol valamilyen tapasztalaton alapuló, mégis Jézus szavával ellenkező hiú bölcsesség azt mondja, hogy aki böcsülettel él és dolgozik, azt az Isten szereti és megáldja.

Rockefellerről olvastam: Két ilyen fogalomnak a neve, a vagyonnak, a gazdagságnak fogalma. Valami egyszerű boltosként kezdte ez a Rockefeller, nem volt neki vagyona, semmije. Nekiállt, megpróbálkozott a kisvállalkozással, hogy valamiből megéljen, kezdte így fiatalon; aztán 40 éves kora után már hatalmas vagyon volt a birtokában. Övé volt a világ akkori legnagyobb olajtársasága; ez a 1800-as évek második fele. Ő lett állítólag az első jegyzett dollármilliárdos a történelemben. Aztán azt is írják róla, hogy a gyanús viselkedése miatt, amit a vagyonszerzés gyakorolt rá, az egészsége 40 éves korára erősen megromlott. Finoman szólva úgy nézett ki, mint egy múmia - ezt írják róla. Keresett körülbelül heti 1 millió dollárt vagy többet. Voltak testőrei, akik folyton vigyáztak rá, de az egészsége miatt nem tudott száraz pirítósnál egyebet enni. Úgyhogy a lakomákra nem tudott költeni - ezért is gyarapodott annyira a vagyona. Különösebben nem szerették, mert ahhoz, hogy ilyen mértékben szerezze a kincseket, ahhoz gátlástalanul - szó szerint gátlások nélkül - kellett taposnia másokon. Ennek megfelelően előfordult, hogy olyan indulat gyülemlett föl ellene az emberekben, - de bántani nem tudták a testőrei miatt -, ezért a fényképét akasztották ki bitófára. - Ugye ez valahogy nevetségesnek is tűnhet, de jellemzi azt az indulatot, ami vele szemben volt az emberekben.

Tehát ennyire „szerették” őt, és idejutott ez az ember. A nem-becsületes úton szerzett vagyon megbosszulja magát - lehet mondani. Másfelől ez az ember, Rockefeller, bizonyos értelemben becsületesen szerezte a vagyonát, jogszerűen járt el nyilván, és általában tehát nem volt őt mi alapján beperelni vagy ilyesmi. Egyszerűen az, ami az emberek előtt jogos, tisztességes volt, az az Isten előtt nem volt az. - Valahol ezt jelenti a Jézus-korabeli bölcsességben, gondolkodásban a mammon, a hamis mammon.

Ezért gúnyolják Jézust a farizeusok. Azt olvassuk, hogy akik hallották ezt a mondatát, a farizeusok is kigúnyolták, kicsúfolták. Mert azt mondja Jézus, - nem a hamis úton szerzett vagyonról, hanem általában a számításon, számszaki törvényszerűségeken alapuló vagyonról mondja -, hogy nem egyeztethető össze az Isten Igéjével. Nem erről beszél Jézus. Nem is a pénzhez való viszonyról, vagy annak a megszerzési módjáról.

Induljunk el abból a példából, hasonlatból, amit Ő mond: A szolga nem szolgálhat két Úrnak. Istennek és a mammonnak nem lehet egyidejűleg szolgálni. - Két állása lehet egy embernek, nyilván van is ez, gyakori jelenség a megélhetés szükségszerűsége miatt manapság, de ez teljesen normális lehet. Mondjuk, ha valaki hétfő, szerdán meg pénteken fogorvos, akkor van rendelése, akkor azt csinálja. Kedden, csütörtökön, szombaton pedig - mondjuk informatikus. Akkor ül otthon és írja a programokat, azzal keresi meg a megélhetését. Ha ehhez ért és szereti, akkor egy boldog ember, semmi baj nincs ebben. De - mondjuk - lehet-e valaki hét közben végrehajtó, vasárnap pedig igehirdető? Elvileg ez is beleférhetne az időbe, meg mindenféle szempontból. Mind a kettőt lehet jól és rosszul csinálni, ugyanúgy, mint a másik kettőt, de valami probléma mégiscsak van a kettő között, ami miatt - legalábbis úgy gondolom - nem nagyon megy. Miért? Nem értékben, nem a kétféle munka értékében van a probléma. Nem az erkölcsi mércéjében, hanem abban, hogy gyökeresen ellentétes dolgot kell csinálni, ellentétes alapon állni. - Mit csinál a végrehajtó? Elszámoltat, azt mondja, hogy ennyi a mérleg. Ezt elvesszük, ezt behajtjuk, ezt egyenlegre hozzuk. - Mit csinál az igehirdető? Azt mondja, hogy: az Isten kegyelme kiegyenlítette az adósoknak a számláját. Nem hajtja be az Isten követelését, mert Jézus a keresztre szegezte az adósleveleket. - Másnap fölkel, hétfőn, és az adóslevelével megy az adósokhoz? Ez a probléma ezzel. Ezért mondja Jézus, hogy a kettő: a mammon - tehát az elszámoláson alapuló értéke - és az Isten szolgálata, vagyis a Jézus vérén alapuló, kegyelmen alapuló értékrend nem fér össze.

Jánosig volt a törvény, mondja Jézus. Keresztelő Jánosig, az Ő közvetlen elődjéig. Azt mondja, hogy addig az elszámolás alapján szólt az Isten Igéje. Azóta az Isten országa jött divatba - azt mondja. Mindenki arra figyel: Hurrá, az Isten elengedte a bűnt. Megbocsátotta. Az Isten szeret, és én szeretem a lényét. Mehet mindenki az Isten országába. Nem kell semmi hozzá. Bárki bemehet, nincs gond. De azt mondja Jézus: nem erről van szó. Nincs vége az Isten törvényének. Nincs vége.

Példát is mond rá, a házasságnak és a válásnak a példáját, hogy hiába hirdetik már az Isten országát, hiába van útja az Isten országába mindenkinek, aki elválik, aki mást vesz el, továbbra is házasságtörő. Ez az igazság.

Mi történt? Mi a más? Egyszerűen besétálni az Isten országába nem lehet! De Isten országa a Jézus vérén szerzett irgalmon épül. És ezért van ott helye mindenkinek.

Még Rockefellernek is. Aki különben 60 éves kora felé járva, 50 után, valahogy rájött arra, hogy a milliárdjaiból egyetlen egy dollárt sem vihet magával a halálba. Így aztán az élete gyökeres fordulatot vett. Attól kezdve a gyűjtés helyett arra tette az életét, hogy használni próbált azzal, amije volt. És ezt hirdette szóval és tettekkel. - Különös párhuzam, hogy az egészsége helyre állt, és 98 évesen halt meg.

Ezért van helye ott, az Isten országában mindenkinek. A Törvény érvényben lévő ítéletétől, mércéjétől függetlenül. „Egy teve könnyebben megy át a tű fokán”, - mondja Jézus -, mint mi az Isten országába. Mert a Törvény mércéje kegyetlen. Szigorú, elszámoltatáson alapul, megfellebbezhetetlen is, kiegyenlíthetetlen. De Jézus vére eltörölte az adósságunkat.

Pál azt mondja, azt írja ott a korinthusiaknak, hogy a betűnek, a Törvénynek a szolgálata dicsőséges. De mennyivel dicsőségesebb a Léleké! Mert a betű, a Törvény, az megöl, az elszámoltat. A Lélek pedig életre kelt, megment.

A múltkor olvastuk itt az istentiszteleten a hamis sáfárnak a példázatát, amit éppen ezelőtt mondott Jézus itt, a Lukács evangéliumában. A hamis sáfár dicséretet kap azért, mert meghamisítja az ura adósainak az adóslevelét. Kevesebbre átíratja őket, mint amennyi volt. Tehát egyfajta hitel-elengedési akciót folytat ez a hamis sáfár. Azt mondja Jézus, hogy: ez így jó.

Mennyivel inkább - írja Pál -, mennyivel inkább - mondhatjuk - dicsőségesebb a Jézus szolgálata, aki nem meghamisította az adóslevelünket, és ráírt egy kicsivel kevesebb bűnt, hanem Magára vette az egészet. Kifizette. Nem meghamisította. Azt nem lehet, - azt mondja -, nem vész el egy vessző sem a Törvényből. - DE KIFIZETTE!

Imádkozzunk:

Urunk, Te szent vagy. Minket megteremtettél, de azzal, hogy tudtad, nem vagyunk Hozzád mérhetőek. Nem állhatunk meg. Szeretetedből teremtettél, hogy megismerjük kegyelmedet, azt, hogy végül is mindent: az életet is, amelyre hívtál, és az üdvösséget is, amelyet kifizettél számunkra, Te adod. Erre taníts minket, hogy mi meglássuk, önhittségünk vakságából meggyógyuljunk, a mi igazságunk süketségéből a Te szereteted hallására ébredjünk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban.

Most vigyük Isten elé a dolgainkat, imádkozzunk:

Szerető Atyánk! Jó Istenünk! Neked adunk hálát mindazért, amit kapunk Tőled: anyagi javakat, melyek életünket szolgálják, amelyeket szerzünk, amelyekhez hozzájutunk, megérdemlünk vagy egyszerűen körülvesznek minket itt, a Földön, ahol élünk. Hálát adunk Neked azokért a kincsekért, amelyeket semmilyen tárgyi érték nem pótolhat: Igédért, szeretetedért, amellyel örök életre vezetsz bennünket, a közösségért, amelyet a gyülekezetben adsz nekünk, azért, hogy emberek szeretete vesz körül és erősít meg minket minden örömre és megpróbáltatásra. Hálát adunk Neked mindezért.

Könyörgünk Hozzád azokért, akik életük fordulópontján állnak. Regináért és Jürgenért, és a többiekért, akik összekötötték az életüket, akik úgy gondolták, hogy szeretnének a Te akaratod, a Te Igéd szerint együtt lenni, és egymás számára a Te általad rendelt társsal. Könyörgünk azokért, akik elvesztett szeretteikre gondolnak, akik a haláltól félnek, akik betegséggel küzdenek, akiket üldöznek vagy akik nem tudnak megélni úgy, ahogy szeretnének. Te add Lelkedet mindannyiunknak, hogy Hozzád forduljunk és a Te szereteted mércéjén át lássunk mindent. Könyörgünk azokért, akik nevedet hirdetik. Alkalmakért, amelyek zajlanak evangéliumod szellemében, azokért, akik számunkra reménytelen esetnek tűnő emberekkel igyekeznek együtt tölteni az időt, és nekik a Te kegyelmedet megmutatni, bemutatni. Könyörgünk a LÁMPÁS újságért, hogy jelentsen Igét mindenkinek, akinek a kezébe kerül. Könyörgünk Hozzád az építkezés munkásaiért, hogy Te adj nekik jó kedvet a munkához. Könyörgünk a kirándulásért is, hogy adj épülést azoknak, akik részt vesznek azon. Hozzád fordulunk ezért az istentiszteletét és mindegyikért szerte a világon, ahol összegyűlnek a Te nevedben, ketten, hárman vagy sok ezren, Te add Lelkedet, Igédet, hogy az emberi közösségen túl a Veled való találkozás és a Rád csodálkozás fantasztikus alkalmává váljanak ezek az órák.

Áldd meg a hitünket erőddel, szereteteddel, hogy magunkat megmérve a Te kegyelmedre bízzuk. Hogy ne keressük az értéket, melyet felmutathatunk, hanem kiáltsunk Tehozzád, aki kifizettél mindent, minden értékedet odaadtad értünk.

Jézus Krisztusért kérünk hát Téged, az Ő nevében fordulunk Hozzád. Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 445 (Gellert Keresztély 1715-1769. Diterich János Sámuel 1721-1797, német)

1. Amim csak van, mindenem Tetőled van, Istenem. Atyai kedvedből. Te adtad testem, lelkem És minden tehetségem Nagy, végtelen kegyelmedből. - 2. Ha csillapul bánatom, Ha kiderül bús napom: Tenéked köszönöm. Ha jól folynak dolgaim, És enyhülnek gondjaim: Tetőled jön minden öröm. - 3. Ha lelkem arra késztet, Hogy kövessem tetszésed, Szeresselek téged, Ki bátorítja szívem, Hogy szolgáljalak híven? Te adsz nekem segítséget! - 4. Sok jótéteményednél, Amiket vélem tettél, Uram, kisebb vagyok: Ne hagyd soha felednem, És emlékeztess engem, Hogy vétkeim milyen nagyok! - 5. Mentsd meg a kevélységtől, Elbízott önhittségtől, Uram, híveidet: Ints, hogy sokkal tartozunk, És méltatlanok vagyunk! Ó, adj alázatos szívet!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5