2013-04-14

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2013. április 14-én, Húsvét ünnepe után 2. vasárnap (MISERICORDIA DOMINI) istentiszteletén Schermann Gábor lelkész* szolgálatával.

Kezdő ének: 261 (Szkhárosi Horváth András 1549? - Székely Balázs1546) - Liturgia: 5

1. Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege, Mert nem árthat néked senki gyűlölsége; Noha e világnak rajtad dühössége, De nem hagy szégyenben Krisztus őfelsége. - 2. Királyi nemzet vagy, noha te kicsiny vagy, Az Atya Istennél bizony te kedves vagy: Ő szent Fia által már te is fia vagy, Minden dicsőségben, higgyed, hogy részes vagy. - 3. Hogyha te igazán a Krisztusban bízol, Higgyed, hogy lélekben Istennél gyarapszol. Ha Krisztus véréből igaz hittel iszol: Higgyed, hogy örökké meg nem szomjúhozol. - 4. Oltalmazza Krisztus az ő szent egyházát, Miként a jó pászto
r az ő juhocskáját. Valaki hallgatja a Krisztus mondását, Viseli mindenkor szorgalmatos gondját. - 5. Siess most is hozzánk, Krisztus segélj minket, A te szent igéddel növeljed hitünket. És te Szentlelkeddel tartsd meg életünket, Hogy minden dolgunkban dicsérhessünk téged.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Az Úr kegyelme betölti a földet, igéjével alkotta a mennyet,

és minden seregét Lelke erejével. Zsolt 33,5.6

Vigadjatok az Úrban, ti igazak,

az igaz ajkán szépen zeng a dicséret.

Adjatok hálát az Úrnak citeraszóval,

tízhúrú lanttal dicsőítsétek!

Énekeljetek neki új éneket,

szépen zengjenek hangszereitek!

Mert az Úr beszéde igaz,

és mindent hűségesen cselekszik. Zsolt 33,1-4

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Az Úr kegyelme betölti a földet, igéjével alkotta a mennyet, és minden seregét Lelke erejével.

Liturgia: Atyának, Fiúnak És Szentlélek Istennek. A Szentháromságnak, Hűséges éltetőnknek Dicséret, dicsőség, Legyen magasztalás, Most és mindenkoron Örök hálaadás!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim, most Isten színe előtt gondoljunk méltatlan voltunkra, vigyük Elé a bűnünket, kérve az Ő irgalmát:

Uram, Te voltál a hajlékunk nemzedékről-nemzedékre. Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy Te, ó, Isten. A halandót visszatéríted a porba, és ezt mondod: térjetek vissza emberek, ha Magad elé állítod bűneinket. Taníts hát úgy számlálni a napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Fordulj hozzánk, Uram, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Előtted állok, drága Jézusom, Reád szorult és kétséges sorsom. Én Uram, királyom és bírám, Légy szószólóm bűnösnek, tekints rám!

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Úristen Jézus Krisztus által, akit halálra adott bűneinkért és akit feltámasztott üdvösségünkért. Dicsőség legyen a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Hogyne dicsérném az Istent Zengedező énekkel, Ki dolgában oly bölcs, oly szent, És jót tesz mindenekkel! Ő minden áldások Atyja, Csupa jóság, szeretet, Ki engem bölcsen vezet, És hű szívét hozzám hajtja. Minden elhagy, elfeled, Isten vég nélkül szeret.

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Örök Isten, aki feltámasztottad a halálból nyájad jó Pásztorát, kérünk, tarts meg bennünket az Ő juhai között. Őrizz meg minden tévelygéstől, add meg, hogy híven kövessük Őt életünk során, hogy örök életének is részesei legyünk az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! Isten Igéje szól most hozzánk, figyeljétek nyitott szívvel. A mai nap, Húsvét ünnepe utáni 2. vasárnap levélbeli Igéjét Péter apostol 1. levelének a 2. fejezetéből olvasom. A fejezet végén így szól hozzánk:

Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél. Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.

Így szól erről az evangélium Igéje. János evangéliuma 10. fejezetében így szól Jézus:

"Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket. A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért. 

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják és megtartják az Isten beszédét. Ámen.

Ének: 334 (23. zsoltár Augsburg 1531(német))

1. Az Úr az én hű pásztorom, És megtart oltalmában, Azért meg nem fogyatkozom Semminemű javában, Mert engem maga legeltet, És beszédével ő éltet Gyönyörűséges helyen. - 2. Tiszta vizekre vezérel, Hogy engem megújítson; Megerősít Szentlelkével, Hogy lelkemben vidítson; És mint jó pásztor terelget, Az igaz ösvényen vezet Az üdvösségnek útján. - 3. Ha szinte halálnak járnék Hideg, sötét völgyében, De mégis semmit nem félnék E végső nagy ínségben; Mert velem vagy mindenkoron, Ha te vezetsz, megnyughatom Minden bajos ügyemben. - 4. Lelkemet szent eledellel Élteted asztalodnál, Mert testeddel és véreddel Nagy vigasztalást adtál. Szentlelkednek örömében Részt adsz énnékem bőven, Megtöltvén poharamat. - 5. Irgalmad és nagy jóságod Megelégít engemet, A te anyaszentegyházad Így táplálja lelkemet, És segít, hogy célhoz érve, Eljussak a dicsőségre, Hozzád mennybe, Jézusom.

Szószéki szolgálat

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Kedves Gyülekezet! Kedves Testvérek! Azért vagyunk itt, hogy erőforrása legyen az életünknek az Isten Igéje, ez a közösség, itt a gyülekezet, és az, amiben itt az istentiszteleten részünk lehet. Ez a reménységünk és ezért vagyunk itt.

Ennek ellenére a Krisztus Egyházának, Isten népének a közössége minden korban, amellett, hogy mint közösség és Isten Igéje hallásának a helye: erőforrás, - amellett egy politikai színtér is. Vannak pártok és ellenpártok. Érdekek és ellenérdekek. És azok az emberek, testvérek ezekhez a pártokhoz és ellenpártokhoz, érdekekhez és ellenérdekekhez tartoznak, egymással vitatkoznak, egymással szemben állnak.

Egy ilyen párt képviselt - Krisztus születése előtt jó pár száz évvel, az 500-as, 600-as években - Jeremiás próféta. Küzdött az ellenpártok és az ellenérdekek ellen, Izráel népének papjai, királyai és vezetői ellen. Amazok pedig Jeremiás prófétával. Így folyt a tusakodás. Ennek a tusakodásnak egy mozzanatát olvasom most föl.

Igeolvasás:

Ez a mai napra, Jó Pásztor vasárnapjára, Egyházunk által számunkra rendelt Ige az Ószövetség lapjairól. Jeremiás próféta könyvének a 23. fejezetéből az első négy verset olvasom:

Így szól Jeremiás:

Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és elszélesztik legelőm nyáját! - így szól az ÚR. Azért ezt mondja az ÚR, Izráel Istene a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem vigyáztatok rá. De én számon kérem tőletek gaztetteiteket - így szól az ÚR. Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam őket, és visszaterelem legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak. Olyan pásztorokat is adok melléjük, akik jól pásztorolják őket. Nem kell többé félniük és rettegniük, számba sem kell venni őket - így szól az ÚR. 

Urunk! Szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Jó Pásztor vasárnapja van, Így nevezik hagyományosan a Húsvét utáni 2. vasárnapot, mert Húsét örömüzenete teljesíti az ígéretet, hogy nem a tökéletlen pásztorokon múlik a nyájak sorsa, hanem van Pásztorunk. Jó Pásztor. Van Pásztorunk - latinul: Habemus Papam - visszhangozta a Vatikán nem régen.

Van Pásztorunk - újjongta örömmel tegnap Kemeneshőgyész-Magyargencs-i Gyülekezet. Ennek az igaz valóságát, töredékesség és feltételek nélküli valóságát mondja el nekünk Jézus. Jézus biztatása. A mai vasárnapnak az örömüzenete és Jeremiás próféta ostorozó szavai így, együtt három kérdést tesznek fel nekünk:

Vannak-e pásztorok? Vannak. Hagyományosan persze a lelkipásztorokat értjük alatta. Azok is vannak. De vannak szülők, testvérek, felebarátok, jó szomszédok. Tudjuk, hogy az Úristen ősi kérdése mindenkihez szól: hol van a testvéred? - mert bizonyos értelemben az Úristen a Teremtés révén egymásra bízott bennünket, embereket, meg hát nemcsak az embereket, hanem az egész világunkat bizonyos értelemben ránk bízta. Benne az embertestvéreinket.

Tehát ránk bízta az Úristen, hogy mit teszünk egymásért, mit-hogyan küzdünk, küszködünk meg egymásért. Mi emberek, az Ő népe. Ránk bízta például Tatabányát, Tatabánya népét. A mi gyülekezetünkre, meg Tatabányán élő krisztusi közösségekre. Ránk bízta nem az evangélikus gyülekezetben, gyülekezetekben megkeresztelt embereket egyszerűen, hanem ránk bízta ennek a városnak a népét. Azokat, akiket Ő megteremtett és országa számára kiválasztott. - Vannak pásztorok, mind jönnek. Amint Edina Testvérünket pásztorrá avatta Szemerey János püspök tegnap. Mindig jönnek utánuk.

A 2. kérdés: létezik-e nyáj? Abban az értelemben, ahogyan a Nagycsütörtök ünnepe alkalmából nagyon aktuálisan és időzítetten készített népszámlálási adatok mutatják - nem létezik. Pontosabban, nem sok ideje van már hátra. Tíz év alatt eszerint a Magyarországi Evangélikus Egyház 90 000-rel fogyott. Az eredeti számhoz, amely mintegy 300 000 volt, ez viszonylag gyors fogyást prognosztizál. Tehát nem sok van hátra.

Mind a Szentírás, mind az alapján Luther Márton evangélikus teológiai gondolkodásmódja azonban nem ezt nevezi nyájnak. Ez, amit mi meg tudunk számolni, ez nem nyáj. A nyáj nem az Egyházunknak a szervezete. Nem azok, akiket mi fejlesztünk. Nem azok, akiket mi felírunk egy könyvbe, hogy ott legyen a nevük. Az Úristennek van egy másik könyve, azt nagyon jól tudjuk, és Ő, a maga belátása szerint - és nem minket szolgai módon követve - írja abba, az Ő könyvébe a neveket. És Jézus azt mondja, hogy azok a boldogok, akik abba a könyvbe vannak fölírva, - és nem ebbe. Következésképp a kettő eltér egymásól.

Tehát nem az Egyházunk szervezete a nyáj. Minthogy azok, akik itt élnek körülöttünk, - mondjuk Tatabányán, maradjunk itt, a mi körünkben, Tatabánya városának a népe - nem tekinthető egy lelki közösségnek. Nem. Ez alapján nem nevezhető nyájnak sem. Juhok az ilyenek. De attól, hogy van itt egy juh, ott egy juh, meg amott egy juh - ez még ettől nem nyáj. A nyáj több mint juhoknak az összessége. A nyáj összetartozik, és van egy Pásztora. Ezt hívják nyájnak.

A kérdés tehát nem az, hogy hány juh van szétszórva az országokban, hanem az, hogy a nyájhoz tartozom-e? Tagja vagyok-e a nyájnak? - Nem az a kérdés, hogy bárány vagyok-e vagy nem, mert ez teremtési adottságuk, ezen nem kell vitatkozni. A kérdés az, hogy van-e Pásztorom? - vagy nincs. Szétszórva vagyok-e a nagyvilágban, - akárcsak Tatabánya városán belül -, vagy a nyájhoz tartozom, amely nem Tatabányán van, hanem az Isten országában, amely közöttünk van?

Szóval mindig ez a kérdés, és bennünket, Krisztus népét ez a kérdés és ez a szempont kell, hogy mozgasson. Minden dolgunkban. Erre van küldetésünk: megkérdezni mindenkit - főleg önmagunkat, aztán a körülöttünk élőket -, és biztatni, hívni mindenkit körülöttünk, hogy legyen a nyájban, legyen a Pásztornak a nyájában.

A 3. kérdés: van-e folytatása Jeremiás próféciájának, amelyet ő a maga korában, jóval Krisztus születése előtt, a maga politikai csatározásai során elmondott.

Felhívom a Testvérek figyelmét Isten szavára, amelyet Ábrahámhoz intézett, aki a hívők atyja, Isten népének a mindenkori példája. Isten azt mondja Ábrahámnak: A nyájat majd az tudja megszámolni, aki meg tudja számolni a tengerparton a homokszemeket, meg a csillagokat az égen. - Azután Mózesnek azt mondja, miután elindulnak az ígéret földje felé, és megszámolják, hogy hányan vannak, akik elindulnak, azt mondja neki: Ne vedd többé számba a népemet. - Dávidhoz, aki ennek ellenére számba vette Isten népét, már bőven letelepedve az ígéret földjén, így szólt a próféta: Miért szegted meg az ÚR parancsát? - És bizony súlyos árat fizetett - nem elsősorban Dávid király, hanem - a rá bízott nép azért, mert ő megszegte az ÚR parancsát, és megszámolta az Ő népét. - Jeremiás által pedig így szól az ÚR a fölolvasott részben: „Számba sem kell venni őket többé”, mármint Isten gyermekeit.

2011-ben mégis azt mondja Isten magyarországi népe: Nosza, vegyük számon! - aztán sírunk, hogy fogy. Persze, hogy fogy. Krisztus szava azonban világos.

A mezőn, Isten mezején háromféle szereplő van: a Pásztor. Ez a Pásztor életét adja a nyájért, ezzel megmenti a nyájat. Ismeri a juhait és megőrzi őket. Maga Jeremiás, az ő próféciájában ezt így mondja: Bár a pásztorok hagyják elszéledni a juhokat, a hűtlen, gonosz pásztorok, de én - mondja az ÚR - összegyűjtöm nyájamat, ahová én szétszórtam őket, és visszaterelem őket legelőjükre. Krisztus szava ezt teszi világossá, és ezt a nyelvi ellentmondást értelmezi. Jeremiás próféciájában van egy Pásztor, aki ismeri, megőrzi és élete árán megtartja a juhokat. - Vannak aztán béresek a mezőn. Béresek, akik legeltetik, pásztorolják a Pásztor nyáját. A Péterek. Péternek mondta ezt Jézus: Legeltesd az én juhaimat! - A béresek pásztorolnak, és mivel csak béresek, ezért a farkassal nem bírhatnak. És a harmadik fél szereplőként a farkas. Ő pedig rendeltetése szerint - már csak ez a dolga a farkasnak - jön, hogy megegye és elszélessze a nyájat.

Kedves Testvérek! Nekünk tehát a dolgunk: a Pásztorra mutatni. Nekünk a dolgunk: a Pásztorhoz vezetni mindenkit, hogy a nyájhoz tartozzon. Nekünk a dolgunk tudni, hogy a nyáj nem vész el, nem fogy és nincs veszedelemben, amíg a Pásztor azt őrzi. - Ne higgy a számoknak - mondja a Szentírás -, mert a számok csalnak. Az Úristen pedig teremt, megőriz, megtart és szeret. Ő a Jó Pásztor.

Mivel tudjuk a Szentírásból, hogy a bűn zsoldja - más szóval a bűn bére - a halál, mi, az eredetileg bűn-béresei: halálra hívatottak, megváltattunk a mi Jó Pásztorunk által. És ezért Krisztustól kegyelmet kaptunk ajándékba. Az Isten kegyelmi ajándéka az örök élet Jézus Krisztusban - folytatja az apostol.

Most ennek az ajándéknak vagyunk a gazdái, megajándékozottjai. Hát ez miénk. Ezt szeretném bizalommal a Testvérek szívére helyezni. Ez a mi reménységünk.

Imádkozzunk:

Édes Atyánk! Őrizd népedet, és adj erőt nekünk a Benned való hitre és a Rólad való tanúskodásra. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halot­tak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük az életünket Isten elé, imádkozunk:

Édes Atyánk, jó Istenünk! Hálaadással köszönjük Neked mindazt, amit kapunk Tőled, az életet, annak minden feltételét, ajándékát, gyönyörűségét és megpróbáltatását. Köszönjük Neked a földet, annak a termését, és mindazt a kincset, csodát, amelyet megteremtettél, hogy vele lehetővé tedd, ápold és széppé tedd az életet. Hálaadással köszönjük Neked azokat, akiket életünk részévé tettél és teszel: szeretteinket, gyülekezetünket, embervilágunkat. Azokat, akiket vezetésünkre, segítségünkre adtál. Azokat, akik felelősséget hordoznak mások élete, sorsa fölött.

Te add kegyelmedet mindannyiunknak, hogy mindazokban, akik körülöttünk vannak, akiket ismerünk és akiket még nem, azokban a Krisztusban való testvért lássuk, keressük és szolgáljuk. Könyörgünk kegyelmedért, hogy a magunk dolgában felelősen, kitartással munkálkodjunk. Azt, amit ránk bíztál, amit elvégezhetünk, amivel tartozunk egymásnak, szeretettel, bizonyságtétellel, útmutatással, segítséggel, - azt megtegyük. Erősíts bennünket a hitben, hogy egymást, saját utunkat, ennek a világunknak a sorsát, szeretteinket, egész embervilágunkat jó bizalommal, hittel és derűvel tudjuk Rád bízni.

Őrizd meg Egyházunkat, gyülekezetünket minden kísértés között. Őrizz és tarts meg minket Igéd révén, hogy ne távolodjunk el Tőled, ne szakadjunk el szavad keresésétől és annak tanúságaitól. Könyörgünk Hozzád, légy velünk gyengeségeinkben, fogyatkozásainkban, bánatainkban, erőtlenségeinkben. Őrizz meg minket akkor, amikor csüggedünk és erősíts meg. Őrizz meg minket a gyászban, betegségben és őrizz meg a halálban.

Rád bízzuk Edinát és családját, szeretteit, hogy a rájuk bízottak között jő szívvel és a Te szeretetedben, a Te Lelked által tudjanak szolgálni. Rád bízzuk gyülekezetünket, városunkat, hogy a Te szeretetedet tudjuk megmutatni, átélni és megláttatni mindenkivel.

Kegyelmedért fordulunk Hozzád minden dolgukban. A Te jelenléted vezessen és tartson meg minket Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 443 (Zinzendorf Miklós Lajos 1700-1760, német - Dreese A. 1620-1701)

1. Vezess, Jézusunk, S véled indulunk. Küzdelemre hív az élet, Hadd kövessünk benne téged! Fogjad hát kezünk, Míg megérkezünk! - 2. Adj erős szívet, Hogy legyünk hívek! És ha terhet kell viselnünk, Panaszt mégsem ejt a nyelvünk. Rögös bár utunk, Hozzád így jutunk. - 3. Sebzett szívünk majd Mikor felsóhajt, Vagy ha másért bánat éget, Adj türelmet, békességet, Reménnyel teli Rád tekinteni! - 4. Kísérd lépteink Éltünk végeig, És ha roskadozva járunk, Benned támaszt hadd találunk, Míg csak tart az út, S mennyben nyitsz kaput!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5