2013-02-17

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2013. február 17-én, Böjt 1. vasárnapjának (INVOCAVIT) istentiszteletén Schermann Gábor lelkész* és a Gitáros Énekcsoportja szolgálatával.

Kezdő ének: - Gitáros Énekcsoport

Atyám, két kezedben, csak ott lakhatom, biztonságot csak tőled kapok.
Újjá így teremtesz, sebem ápolod, biztonságot csak tőled kapok.
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram, oltalmadban rejtsd el sorsomat!

Atyám, két kezedben teljes az öröm, ajándékodban gyönyörködöm.
Tékozlóként éltem, tárva most karod, Hűtlenségem nem hánytorgatod.
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram, oltalmadban rejtsd el sorsomat!

Atyám, két kezedben bátran sírhatok, fájdalmaim hordozod, tudom.
Ott fönn a kereszten, áldó két kezed bűneimmel én szegeztem fel.
. Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram
, oltalmadban rejtsd el sorsomat!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Segítségül hív, és én meghallgatom - így szól az Úr -,

vele leszek nyomorúságában, kiszabadítom és megdicsőítem. Zsolt 91,15

Aki a Magasságos rejtekében lakik,

és a Mindenható árnyékában nyugszik,

ezt mondja az Úrnak:

„Oltalmam és váram, Istenem, benne bízom!”

Mert angyalainak parancsol felőled,

hogy őrizzenek minden utadon.

Kézen fogva vezetnek téged,

hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Zsolt 91,1.11.12

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Segítségül hív, és én meghallgatom - így szól az Úr -, vele leszek nyomorúságában, kiszabadítom és megdicsőítem.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vizsgáljuk a szívünket, életünket Isten parancsolatainak a tükrében:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen másik istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincs bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, és igazság nincs bennünk. Ha pedig megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt és megtisztít minden gonoszságunktól.

Ezért kérem, Testvéreim, hogy most feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk hittel imádságban Istenhez, kérve az Ő irgalmát:

Uram, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, mert reszketnek tagjaim és reszket a lelkem! Fordulj hozzám, Uram, mentsd meg életemet, szabadíts meg, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, aki szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozatul. Az Ő szeretetében bízva hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok földön és mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok, örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az Ő véréért eltörölte a bűnünket. Az Ő Lelke legyen velünk, hogy Általa új életben járjunk. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Mindenható örök Isten, add, hogy egyszülött Fiad megváltó szenvedése oltalmunk legyen a gonosz minden támadása ellen! Légy velünk, és őrizz minket szüntelen, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim, kedves Gyülekezet! Isten Igéjét olvasom most. A mai vasárnap, Böjt 1. vasárnapjának Igéje Pál apostol 2. Korinthusi levelének 6. fejezetéből az első 10 versben:

Pál apostol így szól hozzánk:

Vele együtt munkálkodva intünk is titeket; úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét. Mert ő mondja: "A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!" Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat, hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, verésekben, bebörtönzésben, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben, tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel, dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak, mint ismeretlenek és jól ismertek, mint halálra váltak, és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek, mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.

Így szól hozzánk erről Isten Igéje. A mai vasárnap, Böjt 1. vasárnapjának evangéliumbeli Igéjével Máté evangéliuma 4. fejezetének az első 11 versében:

Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” Ő így válaszolt: „Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.” Jézus ezt mondta neki: „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 254 (46. zsoltár. Luther Márton 1483-1546 - Luther Márton 1483-1546)

1. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Úr a mi oltalmunk. Az ős ellenség Most is üldöz még. Nagy a serege, Csalárdság fegyvere, Nincs ilyen több a földön. - 2. Erőnk magában mit sem ér, Mi csakhamar elesnénk; De küzd értünk a hős vezér, Kit Isten rendelt mellénk. Kérdezed: ki az? Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, Az ég és föld Ura, ő a mi diadalmunk. - 3. E világ minden ördöge Ha elnyelni akarna, Minket meg nem rémítene, Mirajtunk nincs hatalma. E világ ura Gyúljon bosszúra: Nincs ereje már, Reá ítélet vár, Az ige porba dönti. - 4. Az ige kőszálként megáll, Megszégyenül ki bántja. Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja. Kincset, életet, Hitvest, gyermeket: Mind elvehetik, Mit ér az őnekik! Mienk a menny örökre!

Szószéki szolgálat

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet! Most figyeljétek nyitott szívvel Istennek a mai vasárnapra rendelt ószövetségbeli Igéjét. Jób könyve 1, fejezetéből a 8. verstől kezdve így szól hozzánk:

Ezt mondta az ÚR a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. A Sátán így felelt az ÚRnak: Nem ok nélkül féli Jób az Istent! Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön. De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol még téged! Az ÚR ezt felelte a Sátánnak: Mindenét a kezedbe adom, csak rá magára nem vethetsz kezet! És eltávozott a Sátán az ÚR elől.

Egyszer, amikor Jób fiai és leányai lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában, hírnök érkezett Jóbhoz, és így szólt: A marhákkal szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek. De a sébaiak rájuk rontottak, és elvitték azokat, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: Istentől tűz hullott az égből, amely megégette, és elpusztította a juhokat és a legényeket. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: A káldeusok három csapatban rajtaütöttek a tevéken, és elvitték azokat, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: Fiaid és leányaid lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában. De hirtelen nagy szél támadt a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, az rászakadt a fiatalokra, és meghaltak. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked.

Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, és így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!

Urunk, szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Jön a hírnök: rájuk rontottak és elvitték, kardélre hányták. Jön a hírnök: tűz hullott az égből, és mindegyikük elpusztult, csak én maradtam meg. Jön a hírnök: rajtaütöttek a tevéken, kardélre hányták őket, csak én maradtam meg. Jön a hírnök: rájuk szakadt az egész ház, csak én maradtam meg. - Ismerős kedves Gyülekezet? Egy képernyőt képzeljünk hozzá: délelőtt 10 órai hírek - mintha kirakatot néznénk. Ugyanaz: jön a hírnök, mindenki elpusztult, minden odavan, csak én, a hírnök maradtam meg.

Mégis van egy különbség, egy. Egy különbség van Jób esete és a Híradó között. Nem a képernyő a különbség, az mellékes tényező. A rablók fegyverneme is nagyon-nagyon lényegtelen kérdés, hogy azzal vagy másik fegyverrel vannak; hogy tűz hullott alá az égből vagy pokolgép robbant, teljesen mindegy. A különbség viszont, ami lényeges, másban rejlik.

A hírek mindig azt mondják: ez és ez esett meg másokkal. Te legyél a győztes, akivel ez nem történt meg. Ezt mondja mindig. - Soha nem szól ahhoz, akivel megesett. Semmi mondanivalója nincs a számára. Csak hozzánk - mihozzánk? - szól, akikkel még nem esett meg. És ha velem megesik az, amiről a hír szól, akkor többé nem szól hozzánk. Néma sem marad a Híradó helyén annak a számára, akivel megesett. Mert az, amit ott hallani, az neki nem mond semmit. Akkor már, ha velem esett meg, akkor a Híradó mindig a többieknek szól - rólam. A többieknek, akikkel még nem esett meg, vagy talán legközelebb fog, akkor meg hozzájuk nem fog szólni. Ha velem esik meg, akkor már nem szól hozzám, akkor hírré vált a többiek számára. Csak egy hírré, ami azt mondja a többieknek: Legyetek ti a győztesek, akikkel ez nem fog megesni.

Isten Igéje viszont mást mond. Mást és másoknak. Isten Igéje amikor Jóbról szól, akkor Jóbhoz is szól, rólunk is szól és hozzánk is szól. És az a nagy dolog Isten Igéjében, hogy én akár Jób vagyok egy adott helyzetben, aki elveszít valamit, akár egy legénye, gyermeke, egy tevéje, egy mellékszereplő, aki elvész, mindegy - Isten Igéje akkor is rólam és hozzám szól. - Ezért nem cserélném el semmivel sem.

Isten Igéje mindenképpen, akármelyik oldalon állok, arról szól, hogy Isten kezében vagyok, és onnan nem kerülök ki. Akkor sem, ha Jób vagyok. Akkor sem, ha egy vagyok azok közül, akik elpusztulnak - akikről a Híradó szól. Mindenképpen és mindannyiukról ezt mondja: Isten kezében vagyok, és nem kerülök ki onnan.

Aztán azt mondja mindenképpen és mindegyikünkről, hogy amit átélek, aminek ilyen vagy olyan oldalon részese vagyok, azt nem én okozom, és nem én vagyok, aki megakadályozza. - Nagyon fontos a gyermeknek, akinek a születésekor meghalt az édesanyja, tudnia, újra és újra tudnia: nem ő hibás. - Ahogyan mindannyiunknak a kísértésekben ezt fontos tudnunk. Nem a hibáinkról szólnak a kísértések, nem mi választottuk, okoztuk vagy akadályozhatjuk meg. Viszont mindezzel Valaki harcol értünk! És a dolgoknak az értelme - ha szabad ilyet mondani, keresni, találni - akkor ebben van. Valaki harcol értünk! Ahogy énekeltük: „Küzd értünk a hős Vezér!”. Nem velünk - értünk!

És a harmadik, amit mond Isten Igéje a mi történeteink szereplőinek, nekünk, bárkik vagyunk is benne, amit a végén, utolsó mondatként, ebben az esetben Jób mond: „Áldott legyen az ÚR neve!” - Egy másik alkalommal, másvalakik ugyanezt és ugyanerről így mondják: „Áldott, aki az Úr nevében jön!”. Mert a győztes kihirdetésre került: „Miénk a menny örökre”.

A kis, meseszerűen hangzó történet az Úristen és a Sátán beszédéről nagyon finoman, szépen, olvasmányos módon úgy szól: Így szólt az ÚR Sátánhoz. Válaszolt, aztán eltávozott Sátán tőle. Ezt mondja az Ótestamentum. Ugyanerről az Újtestamentum azt mondja, hogy a Sátán kitért, megvádolt, elítélt bennünket jogosan.

Jób nem ok nélkül félt az Istentől. Nem is próbát tesznek az ÚR és a Sátán: kinek van igaza? - Igaza van a Sátánnak. De egy küzdelembe kezdenek, ami nem pontosan derül ki, nem olyan pontosan, a szépen megírt ószövetségi történetből. Küzdelembe és nem alkudozásba kezdenek! Mert a végén sátán nem eltávozik az ÚR elől, hanem levettetik a mennyből.

A küzdelem tehát eldőlt! A küzdelem, amely értünk folyik. Minden alkalommal, amikor a Híradó csak a többiekhez szól, az Isten Igéje nekünk, miértünk szól arról, hogy „küzd értünk a hős Vezér”.

Imádkozzunk:

Atyánk, kezedben bátran sírhatunk: fájdalmainkat hordozod, - tudom. Ott fönn a kereszten, áldó két kezed hordozta el bűnünket. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Hitünk erősítésére mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halot­tak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket és gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Úrvacsora

Ének: 196 (Batthyány-kódex 1600 körül)) - Liturgia: 13

1. Ó, mi kegyelmes Krisztusunk, Ki vagy nekünk igazságunk, Békességünk és váltságunk, Jusson hozzád imádságunk! - 2. Erősíts minket a hitben, Benned való reménységben, Hozzád való szeretetben, Hogy bízhassunk érdemedben! - 3. Mert te miértünk meghaltál, Véres áldozatot hoztál. Te, ki így szerettél minket, Ó, bocsásd meg bűneinket! - 4. Tarts meg teljes életünkben Hozzád való hűségünkben, Szent igédnek értelmében, Szeretetben és egységben! - 5. Őrizd lelki országodat, Véreden váltott nyájadat, Tévelygéstől, ellenségtől, Bűntől és minden veszélytől!

Emeljük fel a szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki halálra adta magát értünk, hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem elnyerjük az örök életet. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Az Urat áldom én. Áldjuk dicséretekkel! Szent, szent, szent! - zengje szánk Angyali seregekkel! Kit ég és föld imád És dicsér szüntelen: Áldalak örökké Én is jó Istenem!

Szent vagy, Urunk, nagy a Te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban. Általa testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, Urunk halálát hirdetjük, míg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány: Jézus, hogy Övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, Egyházadról, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd hitét, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Emlékezz meg gyülekezetünkről, közösségünkről, őrizz meg bennünket szentjeid közösségében. Emlékezz meg Egyházunkról, egyházmegyénkről, városunk gyülekezeteiről. Add Lelkedet tisztségviselőinknek, és áldd meg azokat, akik szolgálatot vállalnak a Te Igéd hirdetésére, a Te országod építésére. Áldd meg az Ige hirdetését, istentiszteleteinket, alkalmainkat, beszélgetéseinket, közösségeinket. Eléd visszük mindazokat a szolgálatokat, amelyeket a Te Igéd hirdetésére igyekszünk megvalósítani. A Te Lelked tegye életté, alkalommá, áldottá mindazt, amit teszünk.

Emlékezz meg, Urunk, a fiatalokról, akik keresik a helyüket az életben. Emlékezz meg az idősekről, akik keresik a helyüket az átmenetben, hogy mi lesz most? Emlékezz meg, Urunk, az eltévedt emberekről körülöttünk, közöttünk, akik keresik a helyüket, mert nem tudják, hogy mi végre vagyunk itt a Földön? Légy, Urunk, a gyermekekkel és a szülőkkel. Szívüket vezesd egymás felé. Emlékezz meg, Urunk, a Kende-családról. Adj igaz reménységet, kísértések között kitartást, Beléd vetett hitet, tudván, hogy a Te szereteted nem ismer határokat. Emlékezz meg, Urunk, Piroska néniről, aki 20 éve elhunyt édesanyjára gondol. Te őrizz meg bennünket, amikor elment szeretteinkkel szembesülünk, az ő hiányukat érezzük. Őrizz meg bennünket csüggedéstől és kétségbeeséstől, és add meg azt a hitet, hogy a Te kezedben vannak az események, a sorsunk, az utunk és annak minden fordulója. Urunk, emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered.

Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Krisztus, Istennek Báránya, Értünk jöttél e világba. Szánj meg, szánj meg! Ó, irgalmazz nékünk! Áldj meg, áldj meg, Add békédet, kérünk!

Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Énekek: - Gitáros Énekcsoport:

1. ének: Kegyelemből léphetünk be szent jelenlétedbe.
Nem saját érdemeinkből, csak Jézus vérével.
Jelenlétedbe hívsz most, hívsz, ó, Uram,
Kegyelem által vezérelsz, jövünk hozzád, Uram! Jövünk hozzád, Uram!

Minden törvényszegésünket elvetted.
A Bárány drága szent vérével mostál meg.

Jelenlétedbe hívsz most, hívsz, ó, Uram,
Kegyelem által vezérelsz, jövünk hozzád, Uram! Jövünk hozzád, Uram!

2. ének: Glória száll a Golgotán. Jézus, ki meghalt, ő a nagy király.
Föltámadott harmadnapon. Jézus, ki meghalt, többé nem halott.
Vesztes halál, nincs fullánkja már. Jézusban bízom, élet vár reám.

3. ének: Eljönnél-e vélem, én ha hívlak és nem más?
Indulnál, ha ismeretlen tájak várnak rád?
Dicsérnéd az én nevem? Hirdetnéd szeretetem?
Ápolnád-e életem magadban és bennem?

Elhagynál-e mindent, én ha hívlak és nem más?
Gonoszoknak és a jóknak felvennéd gondját?
Nekem adnád életed? Elém tennéd kételyed?
Figyelnéd-e válaszom magadban és bennem?

Vakot látni hívnál, én ha kérlek és nem más?
Kinyitnád-e börtönök nehéz vasajtaját?
Od'adnád kenyeredet? Kötöznél-e sebeket?
Küldetésed ez legyen magadban és bennem!

Magad is fogadd el, mert én kérlek és nem más!
Oszlasd el félelmedet, mert én vigyázok rád!
Szemem, lelkem így vezet: teljessé tedd éltedet!
Erre készítsd fel hited magadban és bennem!

Uram, hangod hallom, mert te hívsz most és nem más.
Feléd hadd forduljak, hadd kövesselek immár!
Veled én oda megyek, hova lábnyomod vezet.
Növekedni benned így fogok, s te énbennem!

- - - - - - - - - -

Ének: 305 (Luther Márton 1483-1546)

1. Megváltó drága Jézusom, Én bűneimben orvosom! Lelkem hozzád kívánkozik, Téged imádlak holtamig. - 2. Ó, én kegyelmes Jézusom, Édes megváltó Krisztusom, Te vedd fel az én ügyemet, Tedd magadévá szívemet! - 3. Ó, kedves vendég, nálam szállj, Bűnömtől ne iszonyodjál; Emeld magadhoz hívedet, Jer, térj be, örök szeretet! - 4. Tedd hajlékoddá szívemet, Erősítsd gyenge hitemet, Hogy el ne felejthesselek, Sőt örökké dicsérjelek!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Adjunk hálát az Úrnak és dicsérjük nevét:

Urunk! Magasztalásodat hallotta fülünk, - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk, - add, hogy meglássa az örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk, - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk, - add, hogy a világosság útján járjon ezután. Testedből részesült a testünk, -. add, hogy új életet éljen ezután. Hála Néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim! Hirdessétek az Úr Jézus Krisztus halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az Ő szeretetéről. Akik megismertétek a bűnbocsánatot, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel.

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Az Úristen nagy nevének A mennyen-földön zengjen ének! Nagy az Úr neve, felséges. Te is ember, Isten képe, Te keresztfán megváltott népe, Áldd őt, ki nagy és szentséges! Bár por vagy is, szeret, Megvédi ügyedet. Áldd őt szívből! Gyermeke vagy, Ő el nem hagy, Jóvolta hozzád igen nagy.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

6