TATABÁNYAI MAGVETŐ
„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)
„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)
Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2013. január 13-án, Vízkereszt ünnepe után 1. vasárnap istentiszteletén Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*
Kezdő ének: 467 (Bogatzky Károly Henrik 1690-1774, német) - Liturgia: 2
1. Ébredj, bizonyságtévő lélek! A várfalakra őrök álljanak, Kik bátran szólnak, s harcra készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen mesze szerteszét, Az Úrhoz gyűjtve népek seregét! - 2. Ó, bárha lángod fellobogna, S ébredne föl sok nemzet fényinél, Bár egyre több hűséges szolga Aratna, míg le nem borul az éj! Urunk, e roppant ért vetésre nézz! A munka sok, a munkás oly kevés! - 3. Te készítsd útját szent igédnek, Hogy fénye mi
nden népet érjen el, Míg tárt kapudon mind belépnek, S minden nyelv irgalmadról énekel. Adj a jóhírnek sebes szárnyakat, Míg nyomán béke és élet fakad! - 4. Te fenséges műved bevégzed, Mert a föld üdve és bírája vagy, Győz a te örök tiszta fényed, Bár ma még homály födi utadat. Azért mi hittel kérünk szüntelen: Hallgass meg minket! Ámen! Úgy legyen!
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.
Fogadd kedvesen ajkam beszédét és szívem gondolatait,
én Uram, kősziklám és Megváltóm! Zsolt 19,15
Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
keze munkájáról tanúskodik a menny.
Nappal a nappalnak adja tudtul,
éjszaka az éjszakának tesz jelentést.
Nem beszéd ez, nem emberi szó, hangot sem hallani,
szózatuk mégis betölti a földet, elhat a világ határáig.
Dicsőség legyen az Úrnak örökké,
gyönyörködjék az Úr alkotásaiban! Zsolt 19,2-5; 104,31
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.
Fogadd kedvesen ajkam beszédét és szívem gondolatait, én Uram, kősziklám és Megváltóm!
Liturgia: Dicsérünk téged, mint jó Atyánkat, A te szent Fiaddal És Szentlélekkel, mi Vigasztalónkkal.
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!
Testvéreim, Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vigyük Elé bűnünket, és kérjük az Ő irgalmát:
Uram, a mélységből kiáltok Hozzád, halld meg szavamat. Legyen figyelmes a füled könyörgő szavamra. Ha a bűnöket számon tartod, Uram, ki marad meg akkor? De Nálad van a bocsánat, ezért félnek Téged. Uram, lelkem vár Téged, jobban, mint az őrök a reggelt. Benned bízom, mert Nálad van a kegyelem. Gazdag vagy, és meg tudsz váltani az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.
Liturgia: Uram Jézus, én imádságomra, Hajolj hozzám én kiáltásomra; Kérésemet kegyelmesen fogadd, Ne tekintsed méltatlan voltomat.
Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Isten Jézus Krisztus által, akiben az Ige testté lett, közöttünk lakott, láttuk dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttjének dicsőségét telve kegyelemmel és igazsággal. Dicsőség legyen a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.
Liturgia: Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk, Mily csodálatos a te neved nekünk! Nagy dicsőséged felhat az égre, Teljes vele a föld kereksége.
Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:
Minden világosság Istene! Köszönjük, hogy Jézus Krisztus eljött, és a világ Világossága, a keresők célja, a tévelygők útmutatója lett, vízzel megkeresztelve, Lélekkel megáldva, szavaddal elhívva. Add meg, hogy hallgassunk rá, kövessük Őt, és mindenkor Téged dicsőítsünk. Erre segíts bennünket Lelkeddel. Ámen.
Kedves Testvéreim! A mai vasárnap, Vízkereszt utáni 1. vasárnap Ószövetségben megírt Igéje Ézsaiás prófétától szól hozzánk, a 42. fejezet első 9 versében:
Ez az én szolgám, akit támogatok,
az én választottam, akiben gyönyörködöm.
Lelkemmel ajándékoztam meg,
törvényt hirdet a népeknek.
és nem hallatja szavát az utcán.
A megrepedt nádszálat nem töri össze,
a füstölgő mécsest nem oltja el,
igazán hirdeti a törvényt.
Nem alszik ki, és nem törik össze,
míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön;
tanítására várnak a szigetek.
aki az eget teremtette és kiterítette,
szilárddá tette a földet,
leheletet ad a rajta lakó népnek,
és lelket a rajta járóknak.
Én, az ÚR, elhívtalak az igazságért,
Megőrizlek, és benned ajándékozom meg
világosságommal a nemzeteket.
Nyisd meg a vakok szemeit,
hozd ki a börtönből a foglyokat,
a fogházból a sötétben ülőket.
Én vagyok az ÚR, ez a nevem,
nem adom dicsőségemet másnak,
sem dicséretemet a bálványoknak.
A régebbiek már beteljesedtek,
Még mielőtt kibontakoznak,
Így szól hozzánk a mai vasárnap levélbeli Igéje, Pál apostol Római leveléből a 12. fejezet elejéről:
Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.
A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint. Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.
Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják, megtartják Isten beszédét. Ámen.
Ének: 284 (Nyberg Lőrinc 1721-1792, svéd - Crüger J. dallamának finn változata)
1. Jöjj le hozzánk, jer közénk, Jézus, élet szent igéje! Gyújtsd meg Lelkednek tüzét, Hadd lobogjon lánggal égve! Élő igéd bátorítson, Jelenléted boldogítson! - 2. Jól tudod te, Jézusunk, Ide miért gyülekeztünk: Ha tehozzád nem jutunk, Szomjan pusztul árva lelkünk; Szent igédnek hallgatása, Kegyelmednek kútforrása. - 3. Áraszd ránk a tiszta hit Áldását, hogy azt keressük: Szent kereszted titkait Mind mélyebben ismerhessük; Világítsd meg értelmünket, Hogy belássuk vétkeinket! - 4. Add szívünkbe tüzedet, Hogy megtérve, Rád tekintsünk! Vonj magadhoz közelebb, Hogy te légy a legfőbb kincsünk! Kössed egybe szívünk, lelkünk, Hogy tenéked együtt zengjünk!
Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.
Kedves Testvérek! A mai vasárnap evangéliumi Igéje János evangélista tolmácsolásában szól hozzánk. Evangéliuma 7. fejezetéből az első 18 vereset olvasom:
Jézus Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában tartózkodni, mivel a zsidók meg akarták ölni. Közel volt a zsidók ünnepe, a lombsátorünnep. Testvérei ekkor ezt mondták neki: „Menj el innen, és eredj Júdeába, hadd lássák a tanítványaid is a te dolgaidat, amelyeket cselekszel. Mert senki sem cselekszik semmit titokban, aki azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék őt. Ha ilyeneket cselekszel, tedd ismertté magadat a világ előtt." Mert a testvérei sem hittek benne. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy a cselekedetei gonoszak. Ti menjetek fel az ünnepre, én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem jött el." Ezeket mondta nekik, és ott maradt Galileában.
Miután azonban elindultak testvérei az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem - amennyire lehetett - titokban. A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: „Hol van ő?” És sokat suttogtak róla a sokaságban: némelyek azt mondták róla, hogy jó, mások viszont ezt mondták: „Nem az, sőt félrevezeti a népet.” De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól. Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett. Csodálkoztak a zsidók ezen, és ezt kérdezték: „Hogyan ismerheti ez az Írást, hiszen nem is tanulta?” Jézus erre így válaszolt nekik: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, abban nincs hamisság.
Urunk, szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.
Két-három éve történt: megpróbáltam pénztárnál Édesanyám bankkártyájával fizetni. A pénztáros néni szemfüles volt. Látta, hogy valami nem stimmel, a bankkártyán lánynév van, én meg fiú vagyok: ez hamisság. Nem is engedte, hogy fizessek vele. Hiába mondtam, hogy itt van öt méterre a masina, odamegyek, kiveszek vele pénzt, idejövök - azt szabad, igen. Ellopom a szomszéd bácsi bankkártyáját, azzal jövök ide, azon fiúné van - azt is lehet. De így nem! - Ezt hívják: látszat után ítélésnek. Az emberek előtti igazságnak: felületes, felszínes. És bizony nagyon igazuk van. Mégis ezt keressük.
Lám, Jézus testvérei, akik Vele nőttek fel, ők is ezt keresik. Azt mondják Jézusnak: Neked különleges képességeid vannak, menj és építs velük karriert. - Vagy ha mai vallásos nyelven akarjuk mondani: Te talentumokat kaptál, kamatoztasd őket. - Érdekes módon a szavaikhoz az evangélista mindjárt hozzáteszi: Azért mondták ezt, mert nem hittek benne. Különös ellentmondás ez. Ha nem hittek benne, akkor mért mondták: a csodálatos képességeit menjen kamatoztatni.
Pont azért, mert nem hittek meg Benne. Mert Jézus így válaszolt, később az ünnepen: Neki nem képességei vannak, nem talentumai vannak, hanem küldetése van. És nem arra kapta, hogy kamatoztassa, hanem hogy betöltse. - És ez nagy különbség. - Nem magától és nem magáról; nem a maga érdekében, és nem a maga ügyében jár el Jézus. - És ez nagy dolog. Tanítása, Jézus egész tanítása ezen alapul. Ebből fakad. Nem valamilyen céllal tanít.
Gúnyosan azt mondják a tanulásra: fejtágítás. És ebben a kifejezésben benne van az, hogy annak a tanulásnak valami konkrét célja van. Nem a tudás maga már. Valami konkrét céllal kell azt tanulni, tanítani, megtanulni. Sajnos a tanulmányainknak is többnyire konkrét célja van. Hiába mondja a mondás: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, - azért mégiscsak amíg tanulunk, elsősorban az iskolának tesszük. Különben nem lenne „puskázás”. - Ha pedig távlatokban próbálunk gondolkodni, akkor is azt nézzük: mennyit fogunk ebből majd felhasználni!
Jézus tanítását nem lehet semmire használni. Talán azért is szerepel az utolsó helyen. Jézus tanítása ugyanis Isten szeretete. A szeretetnek pedig - köztudomásúlag - nem lehet célja, hanem öncélú dolog. Különben már nem szeretet, hanem érdek. Szóval: Jézus tanítása Isten szeretete, és ezért önmagában valóban van.
Ezt már nagyon régen meglátták a tanítványok. Már Salamon király is - ha visszagondolunk az ő történetére - évezreddel Jézus születése előtt felismerte, hogy bizony a küldetésben felismerhető az igazi személyiség, az igazi tartalom. Hiszen ott volt az a két édesanya, akikről el kellett döntenie, hogy melyiküké az egy élő gyermek. És ő felismerte abban a döntésben az igazi édesanyát, amelyik a valódi anyai küldetése alapján döntött, és elengedte a gyermeket, annak életért. Felismerte a küldetésben a valóságot.
Vitatkoznak a városatyák. Ne-keresd-falva képviselő testülete döntés előtt áll: hová épüljön az új üzem? Sok szóba jöhető telek van, el kéne dönteni, melyiket adják oda erre a célra? Bizony, Ne-keresd-falvát ismerve jó esély van arra, hogy a legjobb döntés az lesz, amit senki sem javasol. Mert mindenki javaslata valami csekélyre menő szónak hangzik el. Ne-keresd-falván így van.
Akinek pedig küldetése van, és nem célja azzal, amit mond, - az a valódi. Ezért van az, hogy Jézus útja a kereszteződéseknél, útelágazásoknál mindig valahogy a keresztje felé ment tovább. Sosem arra irányult, hogy ismertté tegye magát a nagyvilág előtt. Az Ő tanításának ez a tartalma.
Mindig a kereszt felé, mert nem célja, hanem küldetése van. Ezért Ő a mi megtartónk.
Hálát adunk Neked, Urunk, hogy igaz vagy, egyedül ezen a világon. Betöltötted és véghezviszed Atyád akaratát. Áldott légy ezért, és áldd meg hitünket, hogy megnyíljon a szívünk ennek a Te szeretetednek a meglátására. Erre segíts bennünket. Ámen.
Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.
Hitünk erősítésére mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban.
Oltári előtti befejező szolgálat.
Most vigyük Isten elé az életünket, forduljunk Hozzá imádságban:
Jó Atyánk! Szerető Istenünk! Hálát adunk Neked szeretetedért, amellyel elfedezve minden bűnünket, megerősítve és megtartva minden kísértésben és nyomorúságban, életet, országot, üdvösséget teremtesz a számunkra, és nekünk ajándékozod Krisztus Urunkat. Hálát adunk Neked mindazért a jóért, amellyel körülveszel bennünket. Világunkért, amelyet teremtettél a számunkra, annak minden csodájáért, abban a minket körülvevő kincsekért, a táplálékért, a természetért, szeretteinkért. Hálát adunk Neked azokért, akik körülöttünk járnak-kelnek, gondot viselnek ránk, és szeretetükkel vesznek körül bennünket. Hálát adunk Neked azokért, akiket szeretünk napról-napra küzdelmek árán. Hiszen Te is szeretve szeretsz bennünket minden fogyatkozásunk és hűtlenségünk ellenére. Hálát adunk Neked azokért, akik már elmentek közülünk. Azért, hogy tanulságul, kincsül és hálaadásul szolgáltak számunkra egész életükben, annak minden öröme és bánata között, minden emléke és minden fájdalma között.
Könyörgünk Hozzád a Somlay családért, a Salzmann családért, a Buzák családért. Elment Testvéreinket Te őrizd meg országod számára, újjá teremtő szereteted hatalmával. Nekünk, itt maradtaknak, adj bölcsességet, jó akaratot, alázatot, Rád figyelést, hogy az életünket napról-napra mérlegre tegyük. Hálát adunk Neked mindazért, amit elment Testvéreinken keresztül adtál, hogy Nekik helyet készítettél országodban. Te tudod hitüket, Te látod életüket, Te ismered őket mindnyájunknál jobban. Te fedezd el mindazt, ami emberi gyarlóság volt bennük. Urunk, Te ismered szívünket, taníts hát úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk, akaratod szerint éljünk, egykor pedig együtt örvendezzünk el nem múló örömmel a Te országodban.
Jézusért kérünk Téged, az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.
Ének: 293 (Svedberg Jesper 1653-1735, svéd)
Örök Isten áldj meg minket, Legyen őrző gondod ránk! Te vezessed lépteinket: Te vagy áldó, jó Atyánk. Tereád vár minden nép: Te vagy út és békesség. Szeretettel nézz a földre! Neved áldjuk mindörökre.
*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.
Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.
A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak
Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.
Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.