2012-12-16

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2012. december 16-án, Advent 3. vasárnapjának istentiszteletén Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdőének: 140 (Ézsaiás 40.3-4. Thilo Bálint 1607-1662, 4. v.: Hannoveri énekeskönyv 1657, német)

1. Várj, ember szíve készen, Várd Isten Harcosát, Ki üdvösséged lészen, És békességet ád. Fényt, éltet hozva jő, Megtört az ősi átok, Kit vágyakozva vártok, Betér hozzátok ő. - 2. Jól készítsétek útját, A Vendég már közel! Mi néki gyűlölt, utált, Azt mind vessétek el! A völgyből domb legyen, Hegycsúcs a mélybe szálljon, Hogy útja készen álljon, Ha Krisztus megjelen. - 3. Az Úr elé ha tárod A szív alázatát, Őt
nem hiába várod, Betér hozzád, megáld. A testi gőg: halál! De bűnödet ha bánod, Szentlelke bőven árad, S a szív üdvöt talál. - 4. Ó, Jézusom, szegényed Kér, vár, epedve hív. Te készítsd el, tenéked Lesz otthonod e szív. Jer hű szívembe hát, Habár szegény e szállás, De mindörökre hálás, Úgy áldja Krisztusát.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Örüljetek az Úrban mindenkor!

Ismét mondom: örüljetek! Az Úr közel! Fil 4,4.5

Egek, harmatozzatok a magasból,

hulljon igazság a fellegekből!

Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot,

sarjadjon igazság is vele!

Ébredjetek és ujjongjatok, akik a porban laktok,

ujjongjatok a mindenség Ura és Királya előtt!

Mert eljön, hogy ítélkezzék a földön:

igazságosan ítéli a világot, pártatlanul a népeket. Ézs 45,8; 26,19; Zsolt 96,13

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! Az Úr közel!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vizsgáljuk meg magunkat, életünket Isten parancsolatainak a tükrében:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen másik istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, és igazság nincs bennünk. Ha pedig megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt és megtisztít minket minden gonoszságtól.

Ezért kérem, Testvéreim, hogy most feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen nékünk hitünk szerint. Hittel forduljunk Istenhez, kérve az Ő irgalmát:

Jó Uram, légy kegyelmes, mert bajban vagyok bűnöm miatt. Megrokkant az erőm, olyan lettem, mint egy kallódó tárgy. De én Benned bízom, Uram, vallom, Te vagy Istenem! Kezedben van sorsom, ments meg engem ellenségem kezéből az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Isten Jézus Krisztus által, akiben eljött a Megváltó, aki eltávolítja a gonoszságot népe közül, eltörölve a bűneinket. Ebben az Ő szeretetében bízva hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az Ő véréért eltörölte a bűnünket. Legyen velünk az Ő Lelke, hogy új életben járjunk Általa. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Istenünk! Ma is útban vagy felénk, mi pedig szeretnénk Eléd sietni, de nagyon-nagyon sok minden eltérít bennünket jóságodtól. Ezért Téged kérünk, távolítsd el mindazt, ami elválaszt Tőled, hogy találkozzunk Veled. Erre kérünk. Aki Krisztus Jézusban eljöttél, Lelkeddel közel maradsz hozzánk mindörökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim, kedves Gyülekezet! Advent 3. vasárnapjának Ószövetségben megírt Igéje Ézsaiás próféta könyvének a 40. fejezetéből szól most hozzánk:

Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet!

- mondja Istenetek.

Szóljatok Jeruzsálem szívéhez,

és hirdessétek neki,

hogy letelt rabsága,

megbűnhődött bűnéért,

hiszen kétszeresen sújtotta

az ÚR keze minden vétkéért.

Egy hang kiált:

Építsetek utat a pusztában az ÚRnak!

Készítsetek egyenes utat

a kietlenben Istenünknek!

Emelkedjék föl minden völgy,

süllyedjen le minden hegy és halom,

legyen az egyenetlen egyenessé

és a dombvidék síksággá!

Mert megjelenik az ÚR dicsősége,

látni fogja minden ember egyaránt.

- Az ÚR maga mondja ezt.

Egy hang szól: Kiálts!

Én kérdeztem: Mit kiáltsak?

Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé.

Elszárad a fű, elhervad a virág,

ha ráfúj az ÚR szele.

- Bizony csak fű a nép

Elszárad a fű, elhervad a virág,

de Istenünk igéje örökre megmarad.

Magas hegyre menj föl,

ki örömhírt viszel Sionnak,

kiálts erős hangon,

ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek!

Kiálts, ne félj!

Mondd Júda városainak:

Itt van Istenetek/

Az én Uram, az ÚR

jön hatalommal,

karja uralkodik.

Vele jön szerzeménye,

előtte jön, amiért fáradozott.

Mint pásztor, úgy legelteti nyáját,

karjára gyűjti a bárányokat,

ölébe veszi őket,

az anyajuhokat szelíden terelgeti.

Így szól hozzánk a mai vasárnap evangéliumbeli Igéje, Máté evangéliumnak a 11. fejezetében, a 25. verstől kezdve, ez áll::

Amikor Keresztelő János a börtönben hallott Krisztus cselekedeteiről, ezt üzente neki tanítványaival: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium, és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.”

Amikor azok elmenőben voltak, elkezdett Jézus beszélni a sokaságnak Jánosról: "Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? Ugyan miért mentetek ki? Puha ruhákba öltözött embert látni? Hiszen akik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak. De hát miért mentetek ki? Prófétát látni? Azt láttatok, sőt - mondom néktek - prófétánál is nagyobbat. Ő az, akiről meg van írva: Íme, én elküldöm előtted követemet, aki elkészíti előtted az utat.

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 357 (Franck János 1618-1677, német - Crüger J. 1598-1662)

1. Jézus, boldogságom, Közeledbe vágyom, Te vagy örömöm. Lelkem üdvösségét, Az életet, békét Neked köszönöm. Megváltó, jó pásztorom, Nálad nagyobb, drágább kincsem Égen-földön nincsen. - 2. Száz vihar ha támad, Menedék vár nálad, Biztos oltalom. Bár megrendül minden, Mellettem állsz híven Drága Jézusom. Légy velem, s nincs félelem. Bűn, pokol hatalma ellen Karod megvéd engem. - 3. Jézus, rád tekintek, S múló földi kincset Nem keresek én. Hírnevet, nagyságot, Sikert itt nem várok, Csak te légy enyém. Utamon ha fájdalom És kereszt vár, hordom hittel: Tőled nem szakít el. - 4. Jézus, üdvösségem, Örömöm, napfényem Te vagy halálig. Kik szeretik Istent, Azoknak itt minden Javára válik. Borúban visz bár utam, Te vagy fénylő napvilágom, Jézus, boldogságom!

Szószéki szolgálat

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim! A mai vasárnapnak a levélbeli Igéjét olvasom Pál apostol Kolosséba írt levélből szól a 2. fejezet elején:

Így ír az apostol:

Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodiceaiakért; és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen, hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen. Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát. Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.

Urunk, szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Majd 76 évvel ezelőtt, 1937 elején ezt írta József Attila „Thomas Mann üdvözlése” címmel:

Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” -
(így nem szökik rá hirtelen az éj)
s míg kis szíve nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kíván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
így kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódít:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szívünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk új ordas eszmék,
fő-e új méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait. - Eddig a vers.

„Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" - kérdezi bizonnyal nagy és Jézusról tanúságot tevő Keresztelő János is. Mert a börtönben még az ő szeme is elhomályosult. - A miénk is, mert a minket körülvevő és a minket is magába foglaló világ sok-sok kincset tár elénk. Sok eszmét, kincset és adventi csillogást kínál, amelyek gyors fakulásukkal félelmet generálnak és tartanak fenn. Ezért vannak. Megfakulni vagy félni saját fakulásunktól és saját fakóságunktól.

Nem véletlenül ihlette a názáreti Mária hálaéneke, magnifikátja sok-sok művész közt Bachot is. És nem véletlenül maradt ránk ez a hálaének a Szentírás lapjain, mert bizony nagy és ritka kincs a szabad-látás. Az, hogy látjuk az igazat, nemcsak a valódit. Nagy kincs a szabad-látás, amellyel az a názáreti lány látja önmagát, és látja a meg nem érdemelt szeretetet, amellyel őt Isten fölemelte és körülvette. Bizony nagy kincs, mert tudatában lehetett annak, hogy van aki felkarolta őt. És ezt ránk hagyhatta, felkarolni való embereknek. Nagy kincs a szabad-látás, amelyet Isten irgalmas szeretete ad. Különben rabok vagyunk.

A világ bizony hiába reménykedett, József Atilla és vele együtt még nagyon-nagyon sokan; nem néhány szörny- állam vagy néhány ordas eszme, hanem a mindenkori világ a látszatokban egymás után. Hatalmi jelvények kerülnek mindenhová újra és újra, csak a színük, az elhelyezésük vagy a feliratuk változik. De e világ marad, ami volt, egész a végéig.

Szóval látszatokat ad ez a világ, olyan látszatokat, amelyekkel a vakokat vakságban tartja, mert nem látjuk azt, ami fölemel. Olyan látszatokat, amelyek miatt a sánták tovább botladoznak, mert azt hiszik, hogy ha a földre bámulnak, akkor nem botlanak meg, nem emelik föl a tekintetüket. Olyan látszatokat, amelyek a bűn-leprát konzerválják rajtunk, nem engedik, hogy meggyógyuljunk belőle. Amelyek a szegénységünkben, amely nemcsak kenyérből, hanem minden teremtett valóságból van, szegénységünkben belecsüggeszt, elhiteti, hogy ennél több nincs. És nem fogjuk észrevenni, tudni, megismerni, átélni, hogy mit szánt nekünk az Isten.

Olyan látszatokat kínál ez a világ, amelyek megerősítenek bennünket, de nem a további útra, hanem a halálfélelmünkbe erősítenek meg. És abban, hogy minden között a legbiztosabbnak és a legstabilabbnak a halált tekintsük, és ne azt az életet, amelyet az Isten szeretete adott nekünk. - Bizony, rabok vagyunk az Isten kegyelmes szeretetében gyökerező szabad-látás nélkül. Ezeknek a félelmeknek a rabjai.

És hogy van-e Adventünk? Mármint igaz és nemcsak valódi? Ez attól függ, hogy ezek között a látszatok között megmaradnak-e az igazi kincseink? Krisztus Jézus szeretetének a kincsei.

Advent Jézus istállóba való megérkezésekor kezdődött, és tart azóta a történelem minden véres kanyarulatán keresztül. És túlél mindenen, amit mi teszünk és átélünk. Tovább tart, mint az elképzelt és rettegett világvége. Egész addig tart, míg Ő, az Úr eljön értünk. Felkavar minket és újjáteremt, ahogyan azt Mária meglátta annak idején.

Ne feledjük a szeretetet, amelyet az Isten adott nekünk. Akkor se, hogyha egy keskeny út és kevesek által megtalált út ennek az ismerete.

Adventben sokan ünnepelünk. Szabad-látással, igazi reménységben, teljesen.

Imádkozzunk:

Kegyelmeddel őrizz meg minket, Urunk. Hiszen nagyon-nagyon könnyen eltévedünk Elszaladunk Melletted, hiszen Te nagyon egyszerűen érkezel hozzánk. Olyan Igével, olyan formában, olyan egyszerű emberként és olyan egyszerű ígérettel, amelyre kevesen kapjuk fel a fejünket. Őrizz minket, Urunk, hogy el ne suhanjunk Melletted, hogy ránk való várakozásod beteljesedjék, hogy vendégeid lehessünk erre a földi vándorútra, hogy végül otthonra találjunk Tenálad. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt szívünk bátorítására az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halot­tak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban.

Úrvacsora

Ének: 135 (Huszita ének. Weisse Mihály énekeskönyve 1531, német) - Liturgia: 11

1. Áldott az élet Istene, Hogy bár vétkeztünk ellen, Mégis adott boldogítót, Bűneinktől szabadítót. - 2. Kegyelmesen tekintett ránk, Szent Fiát küldte el hozzánk, Hogy oktassa értelmünket, És megszentelje szívünket. - 3. Jézus a világ javára Mily nagy terhet vesz vállára! Ő nyújt romlásunkban kezet, Szabadulásra ő vezet. - 4. Mik vagyunk mi, hogy érettünk Ennyit tesz, holott vétkeztünk? Az Úrnak nincs szüksége ránk, Mégis Fiát küldte hozzánk. - 5. Mennyei Atyánk áldassék, Mindenütt magasztaltassék. Úr Jézus, zengjük nevedet, Hogy megváltottad népedet!

Emeljük fel a szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki beteljesítve a próféciákat Üdvözítőül jött a világba. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Szent, szent, szent mennyekben az Isten, Szolgálnak néki angyalseregek. Nagy dicsőségét zengi minden, Hozsánnát visszhangoznak az egek. Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a mennyben és a földön!

Szent vagy, Urunk, és nagy a Te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, általa testvéri közösséggé legyünk.

Mert a mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, a tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, Urunk halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy Övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezz meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Áraszd ki Lelkedet mindnyájunkra, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg Egyházadról, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd hitét, tartsd meg a Te békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Őrizz meg bennünket, mindannyiunkat szentjeid közösségében. Emlékezz meg, Urunk, azokról, akik rabságban és kilátástalanságban járják útjukat. Emlékezz meg mindannyiunkról napról-napra, és jöjj hozzánk Igéddel, szereteteddel, jóságoddal, oltalmaddal. Vedd el bűnünk terhét, szabadíts fel minket a Krisztusban való örömre. Őrizz meg bennünket minden kétségbeeséstől és kísértéstől. Távolítsd el tőlünk a hamis reménységeket, az önhittséget, és önmagunk lebecsülését. Őrizz minket szeretetedben, hogy Benned bízva járjunk, gondolkodjunk és éljük át dolgainkat. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered. Szeretetedbe ajánljuk azokat, akik gyászolnak, és azokat is, akik az életnek örülnek. Irgalmasan szólj azokhoz, akik magukra maradtak, és erősítsd meg a szeretetre és a felelősségre azokat, akik újszülöttjüknek örülnek.

Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Krisztus, ártatlan Bárány, Ki miértünk megholtál, A keresztfa oltárán nagy engedelmes voltál. Viselvén bűneinket, Megváltottál minket, Irgalmazz nékünk, ó, Jézus, ó, Jézus!

Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Énekek:

1. ének: 145 (Sántha Károly 1840-1928)

1. Áldott az Isten, mindnyájunknak Atyja, Ki az ő népét, ím, meglátogatta, És megváltotta, mint ígérte régen, Nagy kegyelmében. - 2. A szent próféták eleitől fogva Az Úr Jézusról szóltak álmélkodva; Bölcsek, királyok, szegények őt várták, Látni kívánták. - 3. Kik a halálnak árnyékában járunk, Te vagy, ó, Jézus, tündöklő világunk: Békesség útján, míg a mennybe érünk, Te vagy vezérünk. - 4. Benned jelent meg az Isten kegyelme, Melyet nem ér föl az emberi elme: Mert hitünk titka, hogy e földre jöttél, Testbe öltöztél. - 5. Adventi vendég, végy szállást minálunk, Szívünkbe állíts trónt, örök Királyunk. Téged követni és szolgálni téged Te adj hűséget!

2. ének: 310 (Dóka Zoltán sz. 1929)

1. Vegyétek, egyétek, Ez a Krisztus teste, Tiértetek adta a Golgotán. Megtöretett, hogy nyerjetek kegyelmet. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 2. Igyátok mindnyájan, Ez a Krisztus vére, Tiértetek adta a Golgotán. Ott hullt a porba, bűnünket oldozva. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 3. Jelen van közöttünk, Kik sok bűnbe estünk. Vigasztal: nem érhet már kárhozat. Új szövetséget szerzett, üdvösséget. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 4. Ahányszor csak élünk Ezzel a szentséggel, Halálát hirdessük, míg eljövend, Hogy minden ember velünk örvendezzen: Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 5. Ne légyen hiába Szeretete rajtunk! Kövessük, kövessük őt szüntelen! Mint minket Jézus, mindenkit szeressünk! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 6. Eljő, mint ígérte Örök menyegzője, Hol mindenkit készen vár az asztala. Ott nagy örömben csendül majd az ének: Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Jöjjetek, adjunk hálát az Úrnak, és dicsérjük nevét:

Áldunk Téged, jó Istenünk, hogy örömet, békességet, szabadságot, szeretetet ajándékoztál nekünk Igédben, Krisztus Urunk szeretetében, áldozatával és a Vele való közösségben. Kérünk, Urunk, őrizd meg bennünk a Veled való közösség áldásait, hogy Hozzád ragaszkodjunk erős hittel, és hogy őszintén szeressük embertársainkat az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Testvéreim! Hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az Ő szeretetéről. Akik megismertétek a bűnbocsánatot, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel.

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Mily nagy az Úr kegyelmessége, Van-e ember, kit meg nem hat? Van-e szív, mely mindent feledve, Az Istennek hálát nem ad? Ó jer, őt áldja minden lélek, Ki minket mindig szeretett! Én őt imádom, míg csak élek, Néki mondok dicséretet.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.