2012-12-02

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2012. december 2.-án, Advent 1. vasárnapjának istentiszteletén Schermann Gábor lelkész és a gyülekezet Gitáros Énekcsoportja szolgálatával.*

Kezdő ének - (Gitáros Énekcsoport szolgálata):

A világnak Krisztus kell!
A világnak Krisztus kell!
A világnak kellesz te is, mivel te Krisztushoz tartozol!
Emlékezz! Emlékezz, te Krisztushoz tartozol!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Hozzád emelem, Uram, lelkemet,

Istenem, benned bízom: ne szégyenüljek meg! Zsolt 25,1.2

Senki ne valljon szégyent,

aki benned reménykedik!

Utaidat, Uram, ismertesd meg velem,

ösvényeidre taníts meg engem!

Vezess hűségesen, és taníts engem,

mert te vagy szabadító Istenem.

Emlékezzél meg, Uram, irgalmadról és kegyelmedről,

mert azok öröktől fogva vannak. Zsolt 25,3-6

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, benned bízom: ne szégyenüljek meg!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Isten színe előtt most vizsgáljuk meg magunkat, életünket, szívünket az Ő parancsolatainak a tükrében: Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen másik istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, igazság nincs bennünk. Ha pedig megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt és megtisztít minket gonoszságunktól.

Ezért kérem, Testvéreim, hogy most szívetek szerint feleljetek a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk hittel Istenhez, kérve az Ő irgalmát:

Uram, Te minden oldalról körülfogtál engem. Kezedet rajtam tartod. Hova menjek Lelked elől? Orcád elől hova futnék? Ha a mennybe szállnék, ott vagy; ha a holtak hazájában feküdnék, Te ott is ott vagy! Istenem, vizsgálj meg, ismerd meg szívemet. Próbálj meg, ismerd meg gondolataimat, nézd meg, nem járok-e téves úton. Vezess az örökkévalóság útján Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim az Úrban! Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, akiben eljött a Megváltó, és eltávolította a gonoszságot népe közül, eltörölte bűnünket. Ebben az Ő szeretetében bízva hirdetem nektek, Testvéreim, bűnei­tek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok, örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az Ő véréért eltörölte a bűnünket. Legyen velünk az Ő Lelke, hogy Általa új életben járjunk. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Urunk, Jézus! Jöjj és végy minket hatalmadba, hogy megszabaduljunk a bűn átkától és üdvözüljünk Megváltó tettedben, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodsz örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! Isten Igéjét olvasom most, figyeljétek nyitott szívvel. Advent 1. vasárnapjának az Ószövetségben megírt Igéje Jeremiás könyve 23. fejezetéből, az 5. verstől kezdve így szól:

Eljön majd az idő

- így szól az ÚR -,

amikor igaz sarjat

támasztok Dávidnak,

olyan királyt, aki bölcsen uralkodik,

jog és igazság szerint

jár el az országban. 

Az ő idejében szabad lesz Júda,

Izráel is biztonságban él,

és így fogják nevezni:

Az ÚR a mi igazságunk!

Eljön majd az idő - így szól az ÚR -, amikor nem azt mondják többé, hogy él az ÚR, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az ÚR, aki fölhozta, hazahozta Izráel házának utódait észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket; és a maguk földjén fognak lakni.

Így szól ezek beteljesedéséről Máté evangéliuma. A 21. fejezet első 9 versét olvasom:

Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus elküldött két tanítványt, és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása:

"Mondjátok meg Sion leányának:

Íme, királyod jön hozzád,

szelíden és szamáron ülve,

igavonó állat csikóján." 

A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült. A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta:

"Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban." 

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 131 (Ambrosius 334-397 himnusza [Veni redemptor gentium]. Luther Márton 1483-1546 - Gregorián himnuszból Luther M. 1483-1546)

1. Jöjj, népek Megváltója! Így kér a föld lakója, Jöjj, lelkünk drága fénye, Szívünk édes reménye! - 2. Te érkezel Atyádtól Mennybéli palotádból, Hogy itt megvívj miértünk, És légy mi pajzsunk, vértünk. - 3. Ím készen vár a jászol, A szív többé nem gyászol, Az éjszaka világos, Az ösvény barátságos. - 4. Ó, szállj közénk, Királyunk! Íme, eléd kiállunk: A sötétség elmúljon, A hit fénye ragyogjon!

Szószéki szolgálat

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Kedves Testvérek! Vajon mi a különbség aközött: valakit kiismerni és valakit megismerni?

Ki az, akit kiismerünk? - Az ellenfél. Főnök a beosztottat, sportoló a vetélytársát, szerető a partnerét. Azt jelenti, hogy legyőztem őt; birtokba vettem, tehát nem tud kellemetlen meglepetést okozni a számomra, mert ismerem, hogyan kell vele bánni. Mit kell tennem ahhoz, hogy kihozzam belőle a magam számára, a céljaim számára a lehető legjobbat. Végeztem vele, kiismertem. Kimerítettem a vele kapcsolatos ismereteket. Úgy hogy most már nem kell, eldobható, mint a használt zsebkendő. Kiismertem. Az önző világnak a célja kiismerni a másikat. Az üzletembernek a vevőt, a hatalmasnak a népet, mindenkinek általában véve mindenkit, mert amíg ketten is vannak, addig az egyiknek pusztulnia kell.

És ki az, akit megismerünk? - A társ. Az egymástól tanulni vágyó gondolkodók megismerik egymást. A barátok, házastársak, testvérek - megismerik egymást. Azt jelenti, hogy: szeretem, tisztelem, gazdagodok általa és folyamatosan érdekes a számomra. - Bár ez is, nyelvtanilag a szó: megismerni, befejezettséget sugall, valójában nem az. Nem végeztem vele, tud jó meglepetést okozni a számomra. Hiába megismer.

Igeolvasás:

Pál apostolt, a népek apostolát vitte a Lélek. Vitte városról-városra, így jutott el Athén városába is hirdetni az evangéliumot, ahogyan mindenütt máshol is. Most, a mai levélbeli Igében az ottani szavait olvasom. - Tulajdonképpen egészen olyan, mintha a mi mai világunkba érkezne és szólalna meg, mintha a mi mai városainkba hirdetné az evangéliumot. Legalábbis úgy gondolom, hogy Pál apostol valahogy ezzel a sajátos logikával beszélne ma közöttünk is. - Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 17. fejezetében van ez a mai Ige, a 22. verstől kezdve olvasom.

Pál kiállt az Areopágosz közepére, és így szólt: "Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: AZ ISMERETLEN ISTENNEK. Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek. Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban, nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből; hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: Bizony, az ő nemzetsége vagyunk. Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség. A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból." Amikor a halottak feltámadásáról hallottak, egyesek gúnyolódtak, mások pedig azt mondták: „Majd meghallgatunk erről máskor is." Pál ezután eltávozott közülük. Néhány férfi azonban csatlakozott hozzá, és hívővé lett: közöttük az areopágita Dioniziosz is, egy Damarisz nevű asszony, és velük együtt mások.

Urunk, szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Mondom, mintha ma hozzánk jönne Pál. Így szól: nagyon vallásosak az athéni emberek. Ahogyan a tatabányai emberek, a magyarok, az európaiak is nagyon vallásosak. Nagyon vallásos emberek vagyunk - sok ismerős istenünk van. Olyan istenünk, akit kiismerhetünk. Akit kiismertünk vagy igyekszünk kiismerni, mert mi csináltuk. A miénk. Semmi újat nem mondhatnak nekünk ezek a kiismert istenek. Tudjuk a múltjukat, kiderítjük a titkaikat, zsebünkben vannak az erényeik és a hibáik. Feleslegesek tehát, mint a használt zsebkendő, mégis ragaszkodunk hozzájuk. - Azóta is, Athén fénykora óta is.

Pál apostol - azt mondják a tudósok -, hogy nagy hibát vétette athéni prédikációjában. Ugyanis Istent, akinek az evangéliumát hirdetni jött, a többi közötti egyként mutatta be. Úgy, mint egy istent a sorban. Azt mondta az Úrra: Ő az egyik z isteneitek között. Az unalmasak, a kiismertek és a lerágott csontok között. - Azt mondják tehát: hibát vétett Pál apostol, mert Istennel ilyent tenni, Róla így szólni nem szabad. Isten nem hasonlítható a bálványokhoz, nem említhető velük együtt. - Lehet, hogy így van - mégis igaza volt Pál apostolnak.

Az Aeropágosz - magyarul a viták tere - társadalma az isteneit ismertségük szerint osztályozza. Aszerint rakjuk ide vagy oda az isteneinket, amint tudjuk: Hány ismerője van? Mennyire ismertük már itt? - Pál pedig azt mondja nekünk: Bemutatom nektek a kiismerhetetlen Istent. Akit nem lehet leírni, nem lehet birtokolni, nem lehet felhasználni. Akitől félünk, és ezért bizony félre is tesszük sokszor. Hiszen félünk Tőle, nem akarunk tudni Róla, mert kegyetlen. És ezért félelmetes. Nem a miénk, nem a kezünkben van, nem mi csináltuk. Az istenekkel, kiismerhetőkkel tele van minden csarnok. De Őróla - bizony - nem annyira esik szó az Aeropágoszon. Mert nem tudunk Róla, mert Ő valóban - ahogy Pál apostol mondta - kiismerhetetlen Isten. És Pál apostol azt mondja viszont: Ez az Úr megismerhető! Mert ő nem a csinálmányunk ugyan, de Atyánk és alkotónk. És a társunk akar lenni!

Ézsaiás, a próféta, még csak annyit tudott Isten tervéről, hogy: el fog jönni a nagy Király. Még csak azt tudta, hogy bölcs és tökéletes lesz. És aztán eljött a szamáron ülő, akit pont úgy szegeztek keresztfára, ahogy a többi gonosztevőt szokták. - Pilinszky János azt írja Isten hozzánk érkezéséről: „ami van, hirtelenül kitárul”. Tehát ami amúgy is itt van, az hirtelen Istentől való tartalmat nyer. János apostol egy kicsit másképp fogalmaz: „az Ige testté lett”. Emberré. Közülünk valóvá. Vagy ahogy a próféta fogalmaz egy másik helyütt: „a bűnösök közé sorolják”.

Ez a Király tehát, akit Ézsaiás prófétált és eljött, ez a Király nem rendszert váltott, hanem besorolta magát bizony a bálványok közé. Beállt a mi sorainkba. Elviseli, hogy szupersztár legyen a szemünkben, sőt hogy bűnöző legyen a szemünkben. Elviseli, mert a társunk szeretne lenni. Megismerhetővé tette magát. Nincs a kezünkben, de végtelen tárháza a szeretetnek, a közösségnek és az életnek.

Ez az Ember!

Imádkozzunk:

Urunk! Hálát adunk Neked, hogy Te, aki nem tűrheted a bálványokat, Te eljöttél bálványoktól zsúfolt életünkbe, nem maradtál kívül, nem undorodsz tőlünk és bálványainktól, hanem eljöttél, közénk álltál, és szereteteddel győzöl meg és győzöl le. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halot­tak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test fel­támadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban.

Úrvacsora

Ének: 397 (Scholz László sz. 1911 - Münster 1677) - Liturgia: 12

1. Szép hajnalcsillag, Setét égre írlak, Én megváltó Jézusom, Mert éjten éjjel Tündöklő fénnyel Csak te világolsz, jól tudom. - 2. Századok jönnek, S hamar el is tűnnek, Fényük kihúny, ködbe vész. Néked nem ártnak Felhők és árnyak: Fényességedben csak egyre nősz! - 3. Bűnök homálya, Ínség holló-szárnya Mindent sűrűn eltakar. Irgalmasságod Vet csak világot - S ördögöt, poklot megzavar. - 4. Szent egyházadban Tiszta sugár lobban, Lelkedből hullt égi láng: Nagy világéjben Reménységképpen, Míg örök nap nem tűz reánk. - 5. Hozd a nap költét, Országod betöltét, Múljék el az éjszaka! Fussatok árnyak… Jöjj, Uram, várlak, Lelkemnek fényes csillaga.

Emeljük fel a szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki beteljesítve a próféciákat Üdvözítőül jött a világba. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsősé­gét.

Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, és nagy a Te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvös­ségünkre ebben a kenyérben és borban, általa testvéri közösséggé legyünk.

Mert a mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlé­kezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, Urunk halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy Övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Kegyelmes Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Áraszd ki Lelkedet mindnyájunkra, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, Egyházadról, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd meg a hitben, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Bennünket, mindannyiunkat őrizz meg szentjeid közösségében. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből. És minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered.

Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!

Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Énekek:

Gitáros Énekcsoport szolgálata:

1. Oly messzire mennék tőled Istenem, ha nem hívnál szüntelen.
Itt annyi minden kér: "Szolgálj énnekem!", hogy hozzád hűtlen legyek.
Ott látom fenn a Golgotán, Ott látom keresztedet.
Így hívtál szerető Atyám, hozzád megyek!

Oly messzire mennék tőled Istenem, ha nem hívnál szüntelen.

2. Atyám, két kezedben, csak ott lakhatom, biztonságot csak tőled kapok.
Újjá így teremtesz, sebem ápolod, biztonságot csak tőled kapok.

Refr.: Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram, oltalmadban rejtsd el sorsomat!

Atyám, két kezedben teljes az öröm, ajándékodban gyönyörködöm.
Tékozlóként éltem, tárva most karod, Hűtlenségem nem hánytorgatod. Refr...

Atyám, két kezedben bátran sírhatok, fájdalmaim hordozod, tudom.
Ott fönn a kereszten, áldó két kezed bűneimmel én szegeztem fel. Refr...


3. Refr: Jézus a mi oltalmunk, erősségünk, Ha ránk szakad minden baj, mégse félünk. Ő a mi páncélunk erős pajzsunk,
Ha ránk tör az ellenség, Benne bízunk.

Ez a Föld széthullik, minden hegy elomlik, De egy kőszikla
örökké áll. Tajtékzik a tenger, gyilkol a sok fegyver,
Nékünk mégsem árt a halál. Refr...

Eladó már minden, örömöd még sincsen, Ha ez a forrás
nem árad rád. Ő az, aki ingyen, már od'adott mindent,
Értünk áldozva önmagát. Refr...

Fogták, elítélték és megfeszítették, Isten Fiát mi helyettünk.
Nincs már ítélet, vád sohasem érhet,
Vére eltöröl minden bűnt. Refr...

4. Most keljetek fel még ti csendesek mind és együtt örvendjünk boldogan.
Egy újszülött kisgyermek reánk tekint, az égi béke közöttünk van.

Refr.: Halleluja Isten nem hagy el, Halleluja Jézust küldte el,
Csak ő ad erőt újulást, Csak ő ad reményt biztatást.

Most sietve kardotok dobjátok el, E béke mindig velünk marad.
A beteljesült ige itt van közel, Hogy Isten végleg kegyelmet ad.
Refr.: Halleluja...
Te halál árnyában is megtalált nép, Most Jézus fénye világít át.
Ő begyógyítja világ minden sebét, Ő irgalmat hoz, vigasztalást.
Refr.: Halleluja...

141 (Gerhardt Pál 1607-1679)

1. Mint fogadjalak téged, Világ Reménységét? Mint köszönthetem fényed, Mint siessek eléd? Ó, drága Jézus, kérlek, Te mutasd meg magad, Hogy mi kedves tenéked, És hogyan várjalak! - 2. Ha Sionod az útra Zöld ágat szórt eléd, Hadd zengje szívem húrja Tenéked énekét. Hogy frissen, bátran szálljon Tehozzád énekem, És szüntelen szolgáljon E földön életem! - 3. Hogy megments, Jézus, engem, Mit tettél üdvömért. Mert láttad testem-lelkem Halálos Ínségét! A béke szent országát Én elveszítettem, De jöttél, hogy az áldást Te visszanyerd nekem. - 4. Mi késztetett, hogy értünk Elhagyd a mennyeket, És vállald emberlétünk? A mentő szeretet! Az egész nagy világot És sok sebét-baját, Mit irgalmad jól látott, Te így öleled át. - 5. Vésd ezt szívedbe mélyen, Te bánkódó sereg! Túl csillagtalan éjen A Hajnal közeleg! Ne csüggedj, Segítséged Ott áll ajtód előtt, És megvigasztal téged, Ha bebocsátod őt. - 6. Eljön újra: megítél Élőket, holtakat. A benne bízó nem fél, Annak kegyelmet ad. Kelj fel, szép Napunk, várunk! Vígy országodba el, Hol mindörökké áldunk Új hálaénekkel!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Jöjjetek! Adjunk hálát az Úrnak és dicsérjük nevét. Imádkozzunk:

Szerető Istenünk, áldunk Téged, hogy közénk jöttél, hogy nekünk örömet, életet, békességet adjál. Áldunk Téged Igédért, tested-véred közösségéért. Kérünk, maradj velünk közösségben, hogy erős hittel Hozzád ragaszkodjunk, hogy őszintén szeressük embertársainkat az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Testvéreim! Elmenvén hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az Ő szeretetéről. Akik megismertétek a bűnbocsánatot, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel.

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

6