2011-04-03

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Böjt 4. (Laetare) vasárnapja istentiszteletén, 2011. április 3.-án, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 195 (Fischer Kristóf 1518-1598, német)

1. Üdvözítőnk dicsértessél. Ki értünk halált szenvedtél, És mint áldozati bárány, Megváltottál véred árán. - 2. Kérünk, Úr Jézus tégedet, Tekintsd kínos sebeidet, Légy azokért szabadítónk, Halálunkban vigasztalónk. - 3. Őrizz meg bűntől, szégyentől, Hogy éljünk tisztán és szentül; Segíts viselnünk terhünket, Békességgel keresztünket! - 4. Add, hogy az utolsó órán Élő hittel benned bízván, Lelkünk szent kezedbe adjuk, S dicsőséged megláthassuk!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Örvendj, Jeruzsálem! Jöjjetek, akik szeretitek, és szívből ujjongjatok! Akik gyászoltátok, leljetek vigaszra benne! Sóvárog, sőt eped az én lelkem az Úr házáért, testem és lelkem ujjongva fordul az élő Isten felé. Boldog, akinek te vagy ereje, akit szíve a házadba vivő útra vezérel! A Siralom völgye források völgye lesz, amikor a Sion felé átvonulnak rajta. Örvendezek, amikor ezt hallom: az Úr házába megyünk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy legyen most és mindörökkön örökké.

Örvendj, Jeruzsálem! Jöjjetek, akik szeretitek, és szívből ujjongjatok! Akik gyászoltátok, leljetek vigaszra benne!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Az Isten színe most vizsgáljuk meg magunkat. Nézzünk parancsolatainak a tükrébe, és tegyünk bűnvallást Előtte. Hallgassuk meg Isten Törvényét:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, akkor becsapjuk önmagunkat, és nincs bennünk igazság. Ha pedig megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, és megbocsátja azt megtisztítva minket gonoszságunktól.

Ez alapján kérem, Testvéreim, hogy feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk Istenhez hittel, és kérjük kegyelmét:

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el orcád elől, Szentlelkedet ne vedd el tőlem. Vidámíts meg szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és mi, vétkesek megtérjünk Hozzád. Az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Az Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, aki szeretett minket, és vére által megszabadított bűneinktől. Az ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az ő véréért eltörölte a bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy új életben járjunk általa. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Jó Istenünk! A félelmeinkben Te vagy életünk támasza, a kétségeink között Te vagy bizodalmunk, a szomorúságunkban közel vagy hozzánk. Tölts be bennünket örömöddel, amely Jézus Krisztusban, a mi testvérünkben rejlik. Övé a dicsőség most és mindörökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim! Böjt 4. vasárnapjának az igéi szólnak most hozzánk. Az Ószövetségben megírt ige Ézsaiás próféta könyvéből az 54. fejezet 7. versétől a 10. verséig szól:

Egy rövid szempillantásra elhagytalak, de nagy irgalommal összegyűjtelek. Túláradó haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat, de örök hűséggel irgalmazok neked - mondja megváltó URad. Mert úgy teszek, mint Nóé idejében: Ahogyan megesküdtem, hogy nem árasztja el Nóé özönvize többé a földet, úgy esküszöm meg most, hogy nem haragszom rád, és nem dorgállak meg többé. Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetségem nem inog meg - mondja könyörülő URad.

És így szól hozzánk erről Pál apostol szava a galatákhoz írt leveléből a 4. fejezet végéről.

Így ír a gyülekezetnek:

Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény uralma alatt akartok lenni, nem halljátok-e a törvényt? Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik a rabszolganőtől, a másik a szabadtól. De a rabszolganőtől való csak test szerint született, a szabadtól való viszont az ígéret által. Ezeket átvitt értelemben kell vennünk, mert ezek az asszonyok két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sinai-hegyi szövetség, amely szolgaságra szül: ez Hágár. Mert Hágár a Sinai-hegy Arábiában - megfelel a mostani Jeruzsálemnek -, amely szolgaságban van fiaival együtt. De a mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk. Mert meg van írva: „Ujjongj, te meddő, aki nem szültél, vigadj és örvendj, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak.” Ti pedig, testvéreim, Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok. De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is. De mit mond az Írás? „Űzd el a rabszolganőt és a fiát, mert nem örökölhet együtt a rabszolganő fia a szabad asszony fiával.” Ezért tehát testvéreim: mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 365 (Pécseli Király Imre 1590?-1641? - Kolozsvár 1744)

1. Paradicsomnak te szép élő fája, Ó, drága Jézus, Istennek Báránya, Te vagy lelkünknek igaz Megváltója, Szabadítója. - 2. Értünk egyedül szörnyű kínt szenvedtél, Megfeszíttetvén töviset viseltél, Mi bűneinkért véreddel fizettél, Megöletettél. - 3. Jézusunk, kérünk, szenteld meg lelkünket, Hogy megbocsássuk mi is a bűnöket Mindeneknek, kik ellenünk vétettek, És elestenek! - 4. Adjad, hogy mi is értük könyörögjünk, Téged követvén szívből esedezzünk, Hogy sok szentekkel tehozzád mehessünk, Üdvözülhessünk! - 5. Hála legyen a mennybéli Istennek, Ki megváltója a bűnös embernek, És megszerzője szent békességünknek, Üdvösségünknek!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem legyen nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Kedves Testvéreim! A dolgainknak célja van. Annak, amit teszünk, - annak is célja van. Annak, amit szeretnénk megkapni, megszerezni, elérni, - annak is célja van. Ha X-város főutcáján kijavítják a régóta ott éktelenkedő kátyúkat az úttesten, ettől azt várják, hogy lassul a járművek elöregedési üteme, kevesebb lesz a baleset. Ha X-vállalat élére új vezetőt neveznek ki, akkor azt várják tőle, hogy kivezesse a csődszéli helyzetből a cégét. Ha X-gyülekezet új épületet épít, akkor annak az a célja, hogy a megszaporodott csoportoknak helységeket biztosítsanak. Ha X újraházasodott, akkor ő párjától azt várja, hogy támogassa a karrierjét. Ha X-országban évtizedes diktatúra után újra engedélyezik a keresztyén gyülekezetek működését, akkor azt várják tőlük, hogy erősítsék az emberekben a törvényes rend iránti igényt, és támaszt biztosítsanak a társadalom peremén élők számára.

Egész különböző tevékenységek, célok, igények - egy közös van bennük: mindegyiktől valamit várnak. Mindegyiknek van valami rajta kívül eső ügye. Ezt így megszoktuk.

Igeolvasás:

Most az Isten igéje, amely szól hozzánk a János evangéliuma 6. fejezetéből, a mai vasárnapnak az evangéliumi igéje, az - úgy tapasztaltam - igyekszik bennünket egyetlen összefüggésben kizökkenteni ebből a megszokásból. János evangéliuma 6. fejezetéből a 28. verstől a 40. versig olvasom:

Megkérdezték Jézustól: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk?” Jézus azt felelte nekik: „ Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.” Erre megkérdezték: „És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel? Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogyan meg van írva: Mennyei kenyeret adott nekik enni.” Jézus pedig így válaszolt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, nem Mózes adta nektek azt a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.” Erre ezt mondták neki: „Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”

Jézus ezt mondta nekik: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. De megmondtam nektek: láttatok ugyan engem, és mégsem hisztek. Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el; mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem. Annak pedig, aki pedig elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam azt az utolsó napon. Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasszam őt az utolsó napon.”

Urunk, szentelj minket meg igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Pál apostol a Galata gyülekezetnek írt levelében példaként hozza Ábrahámot és két asszonyát: a rabszolganőt: Hágárt, és feleséget: Sárát. És azt mondja, hogy az a gyermek, amelyik az Isten tervében szerepel, és fontos az Isten tettei szempontjából, az az ígéret alapján született Izsák. - Most az előbbi példasort folytatva: Izráelbe új Messiás érkezett. Jézusnak hívják. Tőle azt várják, és várnak Tőle … mit várnak Jézustól a népben? Mit? Nézzük meg!

Mit várt Ábrahám és felesége, Sára Izsák születésétől? Mit akartak azzal elérni, hogy Izsák megszületett? Volt ezzel valami további céljuk? - Nem tudok róla. A szülői örömök rég várt közös sora az egyetlen, amit emberileg Izsák születése - az én fantáziám szerint - jelenthetett a számukra azon kívül, hogy magát, Izsákot várták. Nem tőle valamit, hanem őt, magát. Mert Isten őt ígérte meg, nem pedig valami mást Izsákot felhasználva, vagy pedig Izsák születésén keresztül.

Ézsaiás Izráelnek az Isten hűséges szeretetéről prédikál, amely, bár a hegyek és a halmok is megszűnnek idővel, egyenessé válnak vagy a völgyek feltöltődnek - ahogy máshol mondja -, mégis mit vár Ézsaiás Istennek attól a hűségétől, amely tovább tart, mint a hegyek és a halmok? Mi a célja Ézsaiásnak, Izrael népének Isten hűségével, mit akar vele elérni? - Semmit. Isten hűségét ígéri meg, és Isten hűségére van szükség. - Ez a cél. Ezt magát ígérte meg, és ezt magát várta Ézsaiás.

János evangéliumának ebben a hosszú fejezetében, a 6. fejezetben, Jézus kenyeret ad sok-sok embernek, akik hallgatják őt. Kiosztja nekik, és jóllaknak. Aztán, mivel ezen fölbuzdulva meglátják, hogy: „Íme, itt a mi emberünk, itt a mi királyunk” - Jézus elrejtőzik előlük, és elmegy a tó túlsó partjára úgy, hogy erre semmilyen tudományosan igazolható magyarázat, hogy hogyan tette ezt Jézus, nincs. Mire az őt kereső sokaság a lehető leggyorsabb módon átkeveredik a tó túlsó partjára hajókkal, addigra Jézus - az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a tavat gyalog megkerülve - már ott van. Senki nem érti, hogy hogyan került ide, de ott van.

És aztán így elegyedik beszédbe az hozzá érkezőkkel. És így jutnak el ezek az emberek oda, hogy valami nagyon fontos és nagyon érdekes kérdéseket tegyenek föl Jézusnak: „Mit tegyünk, ami Istennek tetszik?” - illetve: „Mi a te jeled, Jézus, ami azt mutatja, hogy Te vagy az Istentől jött küldött: a Messiás, a Krisztus? Mutasd meg nekünk! Ugye, megvendégeltél minket, jóllakattál minket kenyérrel, de ez a kenyér ott volt a kosárban. Mutasd meg azt a jelet, amit Mózesnek, Mózesen keresztül adott az Isten eledelül a pusztábban, hogy a kenyér a mennyből száll le. Ezt mutasd meg nekünk!”

Jézus - nem tudom, talán ezzel le is akarta zárni a beszélgetést - azt mondja: „Fogadjátok el, hogy az Isten kenyere, amely a mennyből van, Istentől való. Higgyétek el, hogy életet ad”. - És itt jön, amiről az elején beszéltem, hogy mindennek valami további célja van, mindentől valamit várunk. - Azt mondják az Isten tetszését és az örök életet kereső emberek Jézusnak: „Akkor adjad nekünk azt a kenyeret! Akkor gondoskodj rólunk, és add nekünk azt, amire szükségünk van”.

Kérdés persze, hogy mit nevezünk kenyérnek? Mert amikor mi imádkozzuk napról-napra, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”, akkor mindent érthetünk ezen. Az ég-világon mindent. Szó szerint: az égen-világon mindent, amit csak adhat az Isten, amire csak szükségünk lehet itt és odaát.

De mit nevezünk kenyérnek? Mindent, amit kérünk az imádságban: a mindennapi kenyeret, várjuk az Istentől. És most Jézus azzal a megdöbbentő mondattal válaszol a mi kérésünkre: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”, - azzal válaszol: „Én vagyok a mindennapi kenyér. Nincs más: a kenyér én magam vagyok!”

Sokféle célunk van: vágyunk és kérésünk, amit jó esetben a Miatyánknak ez a negyedik kérése mind-mind magába foglal. A célunk, a céljaink részben jogosak, jók, hasznosak, elérendők, fontosak, részben hiú vágyaink, melyek sokszor nem hoznak gyümölcsöt.

Most azonban, Böjtben, mindvégig az Isten céljáról beszél az Ige. Isten céljáról! Ezt az időt, a Böjtöt arra találták ki, hogy az Isten céljára figyeljünk oda, vegyük észre, ismerjük föl. - Egy kedves énekem, a 396. ének, amely öt versszakból áll, négy versszakon keresztül ismétli a refrént: „Uram, mutasd meg utadat!” Az ötödik, utolsó versszak jön rá a lényegre. Úgy, ahogyan most Jézus megmondja nekünk: „Te vagy az út, magad, add nékem magadat!” Uram! Add nekünk mindig azt a kenyeret! Mindennapi kenyerünket: jogos és hiú igényeinket és szükségeinket - add meg nekünk! - Jézus azt mondja: „Én vagyok a kenyér”.

Folyik - persze sok mindenki mással együtt - a Magyarországi Evangélikus Egyházunk 1%-os kampánya. Nem az én rosszindulatú megjegyzésem ez a szó, hogy „kampány”. Nos, hivatalosan így hívják: kampány, azaz harc azért, hogy az emberek figyeljenek oda arra, hogy nekünk több pénzünk legyen. Hogy az emberek fordítsanak gondot arra, hogy nekünk adja az Állam az ő adójuk 1%-át. Kampány. Nem is ez a különös ebben, maga a kampány, hanem az, hogy emögött érvek hangzanak el. Érvek arról, hogy mit teszünk? Mit tesz a mi Egyházunk? Szolgál, segít, gondoskodik, átvállal társadalmi feladatokat és szerepeket, fontos, értékes, hasznos, pótolhatatlan munkát végez. Ezért, ezért van szükség a mi Egyházunkra. A pótolhatatlan, fontos és szükséges munkát. - És Jézus azt mondja: „Nem, nem adok kenyeret. Nem adok szolgálni valókat és tennivalókat”.

Az Egyetlen, ami minden kenyeret magába foglal, amit oda kellene nyújtanunk, megmutatnunk, kihirdetnünk, kampányolnunk: Jézus Krisztus, aki értünk és egész társadalmunkért, embervilágunkért vérzett a kereszten. Mindenkiért! Felajánlásoktól, hovatartozásoktól és hittől függetlenül.

Ez a mi szerencsénk!

Imádkozzunk:

Jó Urunk, Megváltónk, Krisztusunk! Töltsd be az életünket, kérünk, azaz légy a mi életünk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Hitünk erősítésére mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Urunk békessége, ami minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban.

Ének: 310 (Dóka Zoltán sz. 1929) - Liturgia: 12

1. Vegyétek, egyétek, Ez a Krisztus teste, Tiértetek adta a Golgotán. Megtöretett, hogy nyerjetek kegyelmet. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 2. Igyátok mindnyájan, Ez a Krisztus vére, Tiértetek adta a Golgotán. Ott hullt a porba, bűnünket oldozva. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 3. Jelen van közöttünk, Kik sok bűnbe estünk. Vigasztal: nem érhet már kárhozat. Új szövetséget szerzett, üdvösséget. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 4. Ahányszor csak élünk Ezzel a szentséggel, Halálát hirdessük, míg eljövend, Hogy minden ember velünk örvendezzen: Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 5. Ne légyen hiába Szeretete rajtunk! Kövessük, kövessük őt szüntelen! Mint minket Jézus, mindenkit szeressünk! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 6. Eljő, mint ígérte Örök menyegzője, Hol mindenkit készen vár az asztala. Ott nagy örömben csendül majd az ének: Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan!

Úrvacsora

Emeljük fel szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki halálra adta magát értünk, hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem elnyerjük az örök életet. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét. Ámen

Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban. Általa testvéri közösséggé legyünk.

Mert a mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, egyházadról, amelyet megváltottál Krisztus vérén. Teremts hitet bennünk, tartsd meg békességedben, és add meg Krisztus-hitben való egységünket. Őrizz meg bennünket minden gonosztól, kísértéstől, szeretetlenségtől és gőgtől. Emlékezzél meg szeretteinkről, akik távol vannak, azokról, akik még nem ismertek meg Téged és kegyelmed nagyságát. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered. Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!

Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Énekek:

1. ének: 44 (8. zsoltár. Marot Kelemen 1496?-1544, francia. Szenczi Molnár Albert 1574-1633 - Bourgeois L. 1510-1569)

1. Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk, Mily csodálatos a te neved nekünk! Nagy dicsőséged felhat az égre, Teljes vele a föld kereksége. - 2. Dicsérnek téged még a csecsemők is, Ajkukon hordják nagy nevedet ők is, Kikkel legyőzöd az ellenséget, S a bosszúállót megszégyeníted. - 3. Amikor látom a te műveidet, A napot, a holdat, a csillagos eget, Csodálva kérdem: mi itt az ember, Hogy rágondolsz, s megáldod ezerszer. - 4. Kisebbé tettél bár az angyaloknál, De bennünket is te felmagasztaltál; Mi ég alatt és a föld felett él, Minden teremtést alánk rendeltél. - 5. Felséges Isten, mi kegyelmes Urunk, Szent színed előtt, íme leborulunk, Mely igen nagy a te dicsőséged, Örök hálával áldunk mi téged.

2. ének: 192 (Huszita ének. Weisse Mihály énekeskönyve 1531, német)

1. A próféták megmondották, Atyáinknak megjósolták, Hogy Jézus Krisztus eljövend, S bűnünkért szenved ő, a szent. - 2. Nem sejtette még a világ, De ők már hitben jól látták, Ézsaiás méltán mondja: Őrajta van bűnünk súlya. - 3. Az Úr haragja volt rajtunk, Vakon vesztünkbe rohantunk; Jézus lett értünk áldozat, S ím üdvre vált a kárhozat. - 4. Őt áldjuk, a hű Főpapot, Ki szerzett bűnbocsánatot, S minket magával mennybe visz, Mily boldog az, ki benne hisz! - 5. Én Jézusom, nagy kínodat, Engesztelő halálodat Mindig szívemben őrizem, Neked szolgál élő hitem. - 6. Hű Uram, drága érdemed, Értünk kiontott szent véred Tisztítsa gyarló szívemet, Hogy mennyben élhessek veled!

3. ének: 364 (Lindemann János (?) 1549-1613, német - Gastoldi G. G. 1556?-1622)

1. Öröm van nálad, még ha búbánat Ér is minket, Jézusunk. Benned és véled miénk az élet, Nagy Megváltónk, hű Urunk. Te széjjeltéped a köteléket. Ki benned bízik, sziklára épít, Örökké élhet, halleluja! Kegyelmet leltünk, átölel lelkünk, Átfogunk hittel, és nem szakít el Semmi tetőled, halleluja! - 2. Ha Lelked áthat, többé nem árthat Nékünk sátán, bűn, halál. Legyőzted régen, s te tartod kézben, Bár még támad, ellenáll. Dicsérő ének zeng, Jézus, néked. Áldjuk mindnyájan neved vidáman, Hirdetjük fennen: halleluja! Ujjong a lelkünk, győzelmet nyertünk. Nevedben járunk, szeretünk, áldunk Itt és a mennyben. Halleluja!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Jöjjetek, Testvéreim! Mondjunk köszönetet Istennek:

Urunk, magasztalásodat hallotta fülünk - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk - add, hogy meglássa az örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk - add, hogy a világosság útját járja ezután. Testedből részesült a testünk - add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim az Úrban! Elmenvén hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik megtapasztaltátok a bűnbocsánat örömét, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással, és áldozatos szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

6