2011-01-01

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Újév napjának istentiszteletén, 2011. január 1.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 179 (Középkori latin himnusz [Natus est nobis], Várad 1655 - Gregorián himnuszból. Debrecen 1778)

1. Nékünk születék mennyei Király, Üdvözítőnek mondja az angyal. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézus, mi imádjuk! - 2. Szűz Máriától gyermek születék, De Szentlélektől ő fogantaték. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézus, mi imádjuk! - 3. Nyolcad napon a templomba vitték, Isten törvényét így betöltötték. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézus, mi imádjuk! - 4. Mily hatalmas lett e kisded gyermek, Megszégyenültek az ellenségek. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézus, mi imádjuk! - 5. Győzedelmet vett a kárhozaton, Győzedelmet vett örök halálon. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézus, mi imádjuk! - 6. Nagy hálát adjunk Atya Istennek, Jézus Krisztusnak és Szentléleknek! Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézus, mi imádjuk!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, és szent nevét áldja minden lélek örökkön-örökké! Ó, Urunk, Urunk, felséges a te neved szerte a földön, és az égen is megmutattad fenségedet. Gyermekek és csecsemők szája által is növeled hatalmad, hogy elnémítsd a bosszúálló ellenséget. Ha látom az eget, kezed alkotását, és a holdat a csillagokkal, micsoda a halandó - mondom -, hogy megemlékezel róla? Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent lába alá vetettél, ó, Urunk, Urunk, felséges a te neved szerte a földön!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, és szent nevét áldja minden lélek örökkön-örökké!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Most az Isten színe előtt nézzünk életünkbe, vizsgáljuk meg magunkat Isten parancsolatainak a tükrében:

Ezt mondja az Úristen:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincs bennünk bűn, megcsaljuk önmagunkat és nincs bennünk igazság. Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt, és megtisztít minket minden gonoszságunktól.

Ezért kérem most, Testvéreim, hogy szívetek szerint feleljetek a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk most hittel Istenhez, és kérjük imádságban az ő irgalmát:

Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem. Töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal. Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem. Mert tudom, hogy hűtlen voltam, látom vétkemet, ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Tisztíts hát meg, és tiszta leszek. Moss meg, és hófehér leszek az Úr Jézus Krisztusért. Ámen

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, akiben megjelent az Isten szeretete , hogy semmi el ne választhasson Tőle. Ebben az ő szeretetében bízva hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az ő véréért eltörölte bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy Általa új életben járjunk. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Mindenható örök Isten! Te soha nem változol. Kegyelmed azonban megújul napról-napra. Az új esztendőben vezess minket Lelkeddel, hogy megálljunk a hitben, és a Te utadat éljük, tetszésed szerint járjunk mindenkor az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim! Isten szavát olvasom most, fogadjátok nyitott szívvel. A mai napnak, Újév napjának az Ószövetségben megírt igéje Mózes 1. könyve 17. fejezetének első nyolc versében szól:

Amikor Abrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Abrámnak az ÚR, és ezt mondta neki:

Én vagyok a mindenható Isten. Járj énelöttem, és légy feddhetetlen! Megajándékozlak szövetségemmel és nagyon megszaporítom utódaidat .

Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá:

Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belőled, királyok származnak tőled. Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek.

Pál apostol pedig a Galatákhoz írt levél 3. fejezetének a végén így magyarázza nekünk ezeket a szavakat:

Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusban való hit által. Akik a Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig a Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.

Boldogok, aki hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 184 (Túrmezei Erzsébet sz. 1912)

1. Ha Jézus Krisztus jár velünk, Ő a mi utunk, életünk. Bár évek évre tűnnek el, A szívünk hálát énekel. - 2. Kegyelme hordoz szüntelen, Nem gyötör gond és félelem, És minden percnek célja van, Ha őt szolgáljuk boldogan. - 3. Keresztje győztes, szent jelünk. Az élő Jézus jár velünk. Ő áld meg percet, éveket. Őnéki mondunk éneket: - 4. Dicsérünk téged, Jézusunk, Nevedben bátran indulunk. Követjük lábad szent nyomát, És minden évünk téged áld.

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! A mai napnak az evangéliumban megírt igéjét olvasom. Máté evangéliuma 7. fejezetében a 24. verstől kezdve Krisztus Urunk ezeket mondja:

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.”

Urunk, szentelj meg minket igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! A ház jó jelképe az életnek. A házépítés az életvezetésünk, az életünk építése. Annak, ahogyan az életünket folytatjuk, felépítjük, amíg az életünk zsinórmértéke. A ház összeomlása a jelentősége miatt is szimbóluma az életút javulásának, már csak azért is, mert a házzal nagyjából az élet munkája omlik össze, és ezért szimbolizálja, ezért jelképezi, jelzi jól a házunk beomlása egy emberi élet összeomlását, hiábavaló válását.

Most Jézus szavai kapcsán, mert Ő a házat az élethez hasonlítja, két kérdést tegyünk fel.

Az egyik, nagyon fontos kérdés: mit értsünk Jézus beszédeinek a cselekvésén? Mert ugye azt mondja Jézus, hogy aki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat vagy nem cselekszi azokat, - az hasonlít egyik vagy másik házat építő emberhez. Mit ért tehát Jézus beszédeinek a cselekvésén? Mit mond Jézus? És mit jelent azokat tenni?

Csak néhány egyszerű, kiragadott példa Jézus szavaiból, igehirdetéséből. Mert, ugye, itt arról van szó, hogy Jézus igét hirdet, és mi halljuk, és tesszük vagy nem. Tehát mit hirdet igét Jézus? Jellemző példaként ragadom ki ezeket.

„Elközelített a mennyek országa, térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” - mondja Jézus. - Vagy: „Az az Atyaisten akarata, hogy higgyetek abban, akit Ő küldött, a Krisztusban” - mondja Jézus. - Vagy: Mit tegyünk atyámfiai? - kérdezik a Krisztus evangéliumát meghallott emberek az apostoloktól. Erre az apostolok azt felelik: „Higgyetek az Úr Jézus Krisztusban!”

Jézus tehát a benne való hitről beszél. Jézus igehirdetése arról szól, hogy Ő van, és Őbenne higgyünk. Erre hív Ő bennünket. Ez az Ő igehirdetése. Tehát az Ő beszédeinek a cselekvése elsősorban és lényegét tekintve kizárólagosan a benne való hitet jelenti. „Higgyetek az Úr Jézus Krisztusban” - ezt adja útravalóul, tanításul, prédikációul, újévi jókívánságul a mi Urunk, Jézus Krisztus az ő szavában.

A másik kérdésünk: Mit értsünk a kockázati tényezőn, amiről Jézus beszél? A háznak a megmaradásáról vagy összeomlásáról beszél Jézus, ugye, a hasonlatában. Tehát az életünk megmaradásáról vagy meg nem maradásáról. Mit jelent ez a kockázati tényező, ez a kétféle lehetőség, amit elénk tár?

Vegyünk erre is példákat. Azt mondja Jézus: „Aki hisz énbennem, az nincs ítélet alatt, hanem átment a halálból az életbe.” - Vagy: azt mondja Jézus: „Aki hisz bennem, ha meghal is, él.” - Vagy: azt mondja Jézus: „Az ítélet - vagyis érthetjük ezt úgy: az elpusztulás azt jelenti, hogy nem hittek az Isten Fiában. Jézus tehát élet megmaradásáról vagy elvesztéséről beszél, arról, hogy az életünk valódi vagy múlékony.

Mit jelent ez a valódiság? Mit jelent ez a kőszikla-biztonság? - Az autókat igyekeznek biztonságosra építeni. Például tesznek az autóba légzsákot. A légzsák arra való, hogyha az autó neki megy valaminek, egy másik autónak, vagy egy falnak, vagy egy fának, akkor a légzsák kinyílik, és puha ütődésfelületet biztosít a benne ülők számára. Vagyis a légzsák arra az esetre szól, szolgál, ami reménység szerint nem következik be. Ha azt mondjuk, hogy az utunk sikeres volt, szerencsésen utaztunk, akkor ezalatt azt értjük, hogy a légzsákra nem volt szükség. Ott volt az autóban a biztonság kedvéért, de szerencsés utunk volt, mert nem kellett.

Az élet nem egészen így van. Az életünkkel nem így van ez a kockázati tényező. Velence házaihoz jobban hasonlít. A különlegesen időtálló építkezés, ahogyan ezeket a házakat megépítették, megalapozták, az nem valami szélsőséges, rendkívüli vészhelyzetre volt. Nem úgy építették Velence házait, hogy ha esetleg egyszer erre járna a tenger, akkor is megálljanak, megmaradjanak ezek a házak, és szerencsés esetben nem lesz szükség erre a speciális, igen bölcs és tartós építkezésre. Nem erről volt szó. Velence házai ott állnak a tengerben. Az, amiért különlegesen megalapozták őket, az egy meglévő, valóságos veszély, adottság. Nem elkerülhető és elkerülendő szélsőséges eset, hanem a meglévő valóság. Ezek a házak nem azért állnak még, mert eddig nem jött oda a tenger, és nem azért építették őket így, hogy még akkor is megmaradjanak, ha esetleg a tenger jönne. Ezek a házak ott vannak, és úgy építették őket bölcsen, hogy abban a helyzetben és azon a helyen, ahol vannak, megálljanak és megmaradjanak. Biztos alapjuk van a tengerben.

Valahogy így van az életünkkel és az ítélettel, az összeomlással és a megmaradással. Nem légzsák Jézus. Ő a meglévő, valóságos helyzetünkért jött. Bizony, mi ítélet alatt vagyunk, de Ő megszületett értünk, és szenvedett értünk, hogy mi az ítélet alól megmaradjunk, megszabaduljunk, az ítéletben megálljunk. Ne omoljunk össze. Az ítélet nem egy esetleges, szélsőséges lehetőség, hanem a valóság. A meglévő helyzet.

Jézus azonban még Velence házainál is több. Ugyanis Ő egyszerűen két lehetőséget ad: a ház vagy összedől, és teljesen elpusztul - vagy a ház nem pusztul el, megmarad. Ez a házak esetében - mint minden példa - sántít. Előbb-utóbb minden ház, még Velence házai is, összedőlnek. Akik ezeket a házakat tervezték, és megépítették évszázadokkal ezelőtt, nagyon bölcs és előrelátó emberek voltak. De soha nem remélték, hogy építményeik örök időkre állni fognak. Mi, emberek a házainkat hosszabb vagy rövidebb időre építjük. Ha rosszul építjük, évekre szólnak. Ha bölcsen és jól építjük, évszázadokra szól. Jézus azonban nem arról beszél, hogy az életünk Ővele évszázadokig megmarad, nélküle pedig hamar összedől, nem beszél időről. Ő azt mondja: megmarad vagy összedől. Ez a kettő lehet.

Jézus tehát, még ha azt is mondjuk, hogy újévi útmutató-kívánságot ad, akkor sem egy évig tart a kívánsága, egy évre szól a kívánsága, és nem egy évig vagy adott ideig tart az Ő ereje. Életfánk, az emberi élet egy ideig megmarad. Jézussal vagy nélküle. Jézusé például elég hamar összedőlt. Hanem mégis áll. Lerombolták, de harmadnapra fölépült - és áll! Kősziklára alapozott!

Jézus boldog újév kívánsága tehát arról szól, hogy az életünk az Ő kezében van. Az Ő kezében marad meg. Nem időkig, hanem mindig, végig. Mert kívánni igazából azt jelenti, hogy kérni valamit, amit szeretnénk, hogy Isten megadjon.

Ha kívánni szeretnénk magunknak, egymásnak valamit, akkor olyat érdemes kívánni, amit Ő szokott adni, amit Istentől várunk, amit Ő tud adni. Isten pedig nem ideig, hanem végül megmaradó életet ad. A kívánságaink is akkor a legjobbak, ha ezek!

Imádkozzunk:

Urunk, Te áldod meg az életünket, Te építed föl a romjainkat, a Te szavadra állnak föl mindazok, amik léteznek. Szólj, hogy szavad teremjen bennünk számunkra. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Ének: 338 (Prágai graduál 1567, cseh - Prágai graduál 1567)

1. Isten nékem erőm, bizodalmam, Nyugodalmam, Sújtson bár sok fájdalmam. Én hatalmában Bízom s oltalmában Éltem folytában. - 2. Benne élek, haláltól sem félek, Jót remélek, Tőle csak el ne térjek. El nem enyészem A sírban végképpen: Mennyben lesz részem. - 3. Semmi engem tőle el nem választ, Látom már azt, Hogy rám jót csak ő áraszt. Támogat engem Erőtlenségemben És ínségemben. - 4. Mindenkoron azért csak őt áldom, Őt imádom, Míg élek e világon. Szívemet intem: Erős vár az Isten, Más üdvöm nincsen. - 5. Te légy, Uram, őrzője a nyájnak, Egyházadnak, Mely Krisztus vallja Úrnak. Mert bűneinkért Ontott megváltó vért, Mindannyiunkért. - 6. Itt e földön magasztaljon téged, Míg csak élhet, Nagy buzgón a te néped. Míg szemtől szemben Éneklünk a mennyben Mind nagy örömben.

Úrvacsora

Emeljük fel szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenhol és mindenkor hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, akiben a láthatatlan Isten látható emberré lett, és békességet hozott a világnak. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg Egyházadról, amelyet megváltottál Krisztus vérén. Őrizd hitét, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységünket. Őrizz meg mindannyiunkat szentjeid közösségében. Ne engedd, hogy elpusztuljon és elvesszen életünk háza. Te őrizz meg minket Krisztus Jézus vére által a te országod számára. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered. Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!

Urunk békessége legyen velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Ének: 452 (Hodzsa Miloszláv Mihály 1811-1870)

1. Rád tekintek, mindenható Isten, Forró hálával áldoz most szívem. Mint mondod, templomod, úgy vagyok, Lelked által, ha néked szolgálok. - 2. Sokszor érzem, testem mily esendő, Elködlik-szürkül a szép jövendő - Jó Lelked éleszthet engemet: Erőre váltja gyöngeségemet. - 3. Kísértésben is te vagy reményem, Hadd járjak nyomdokodban serényen! Javamra szolgálhat a próba: Tégy áldássá, és indíts a jóra! - 4. Küldetésem napja míg világít, Gyarló szolgád többet nem kíván itt: Szeretet, hadd legyek követed; Így érjem el majd teljességedet!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Jöjjetek, adjunk hálát az Úrnak, és dicsérjük nevét:

Áldunk Téged, Istenünk, azért a szeretetért, amelyet ránk árasztottál, Krisztusunkért, akit értünk adtál, igédért, szentségeidért, amelyekkel megszólítasz, és átölelsz bennünket. Kérünk Téged a Veled való közösségért, őrizz meg bennünk áldásaidat, hogy teremjen életet, örök életet. Jézusért kérünk Téged. Ámen.

Testvéreim! Menjetek el és hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik átéltétek a Vele való közösséget, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel! Balsors, akit régen tép, hozz reá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.