2011-06-12

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Pünkösd ünnepének istentiszteletén, 2011. június 12.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 254 (46. zsoltár. Luther Márton 1483-1546 - Luther Márton 1483-1546)

1. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Úr a mi oltalmunk. Az ős ellenség Most is üldöz még. Nagy a serege, Csalárd
ság fegyvere, Nincs ilyen több a földön. - 2. Erőnk magában mit sem ér, Mi csakhamar elesnénk; De küzd értünk a hős vezér, Kit Isten rendelt mellénk. Kérdezed: ki az? Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, Az ég és föld Ura, ő a mi diadalmunk. - 3. E világ minden ördöge Ha elnyelni akarna, Minket meg nem rémítene, Mirajtunk nincs hatalma. E világ ura Gyúljon bosszúra: Nincs ereje már, Reá ítélet vár, Az ige porba dönti. - 4. Az ige kőszálként megáll, Megszégyenül ki bántja. Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja. Kincset, életet, Hitvest, gyermeket: Mind elvehetik, Mit ér az őnekik! Mienk a menny örökre!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Az Úr Lelke betölti a földkerekséget, igéjével megvilágosít mindeneket, semmi sincs rejtve előtte! Ezt a napot az Úr maga szerezte, hogy vigadozzunk és örvendezzünk. Ó, Uram, kérünk, segíts meg, add, Uram, hogy áldásoddal járjunk! Az Úr az Isten, aki megvilágosít minket, magasztallak téged, én Istenem! Adjatok hálát az Úrnak, mert irgalmas, és szeretete örökkévaló.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Az Úr Lelke betölti a földkerekséget, igéjével megvilágosít mindeneket, semmi sincs rejtve előtte!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra. Vizsgáljuk meg magunkat az Ő akaratának, parancsolatainak a tükrében:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, akkor megcsaljuk önmagunkat, és nincsen bennünk igazság. Ha pedig megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt, és megtisztít minden gonoszságunktól.

Ez alapján kérem, Testvéreim, hogy feleljetek szívből a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk hittel Istenhez, és kérjük az ő irgalmát:

Uram, add tudtomra életem végét, hadd ébredjek rá múlandó voltomra. Íme, a napjaimat arasznyivá tetted, Előtted az életem semmiség. Mit várhatok hát, Uram? Egyedül Benned reménykedem az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Az Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által. Őbenne az irgalom és vigasztalás Istene megvigasztal bennünket minden nyomorúságunkban és bűnünkben. Az ő szeretetében bízva hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok. örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az ő véréért eltörölte a bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy új életben járjunk általa. Ámen.

Konfirmáció - bevezető rész.

A mai istentiszteleten kérjük Isten Lelkét gyülekezetünkre, népünkre, embervilágunkra, az Ő áldását, hogy adjon nekünk hitet, Jézus Krisztushoz való hűséget és ragaszkodást.

Mielőtt két fiatal Testvérünk: René és Dénes konfirmációi áldásra ideállna az oltár elé, röviden szeretnénk beszámolni a Testvéreknek, a Gyülekezetnek arról az előkészületről, amelyben ők részesültek.

Néhány év alatt, amíg hitoktatásra jártak, részt vettek hittanórákon, a gyülekezeti közösségben illetve ennek a részeként, különösen is összefoglalva hitünk alapigazságait a konfirmációi oktatásban, a konfirmációra való előkészülésben. Szeretném, hogy röviden beszámoljon a két fiatal Testvérünk arról a munkáról, amely alapján ők megismerték Evangélikus Egyházunk tanítását. Kérem most René és Dénes jó szívvel, nyitott szívvel tegyetek bizonyságot hitetekről. Figyeljétek azokat az ábrákat, amelyeket mutatok, és ez alapján igyekezzetek összefoglalni a legfontosabbakat. Kérem a Gyülekezetet, figyeljen az ábrák alapján René és Dénes tanúságtételére: (Az esetenként hiányzó, elhangzott választ a hangfelvétel alapján nem lehetett rekonstruálni.)

Mit látok a képen? - A Luther-rózsát.

Kik vagyunk? Kik gyülekezünk itt össze a templomban? - Krisztus tanítványai, evangélikusok.

Miért vagyunk ma itt, veletek? - Konfirmációra gyülekeztünk össze.

Mi a konfirmáció? - Megerősítjük az Istenben való hitet.

Isten miben erősítette meg az Ő bennetek való hitét, és a ti életetekben mi volt ennek a jele? - Hogy megkereszteltettünk.

Mi a keresztség? Mi Isten igéje a keresztségben, miről szól? -

Mi az Úrvacsora? - A kenyér Jézus Krisztus teste, a bor pedig az Ő vére.

Kenyér és bor mellett mi van az Úrvacsorában? - Isten igéje.

Ezeket, hogy Isten szeret minket és megváltott, hogy nekünk adta Jézus a testét és vérét - ezeket honnan tudjuk? - A Bibliából. - Ez a hitünknek a forrása.

Mi a Biblia? - Isten igéje. - Isten szava hozzánk.

Hogyan jelenik meg a Bibliában az Isten? Mi ennek a jele? - Atya, Fiú, Szentlélek: Szentháromság Isten.

Miből áll a Biblia, az Isten szava? - Könyvekből. Két nagy egysége: az Ószövetség és az Újszövetség.

Mi az Ószövetség, mi áll az Ószövetség középpontjában? -

Kiket tanít az Ószövetség és mire? - Szövetség Isten népe és az Isten között.

Mi foglalja össze ezt a szövetséget, mi a dokumentuma? - A Tízparancsolat.

Miről szól az Újszövetség? - Jézus Krisztusról.

Kicsoda Jézus Krisztus? - A Megváltó, Isten Fia.

Mit mond el Jézus Krisztusról az Újszövetség? - Ő a Megváltó, erről tanúskodik.

Hogyan tanúskodik erről? - Tanít és jeleket, csodákat tesz.

Elsősorban hogyan tanít Jézus az evangéliumokban? - Az ő küldetéséről szóló jelekkel illetve példázatok- ban.

Van itt két példázat. Figyeljetek oda a képre. Dénes, mi lehet ezen a képen? - A gonosz szolgákról a kertben és a gazda küldötteiről szól ....

René! A másik példázat képe? - A búzáról és a konkolyról szól ...

Most csöndesedjünk el, imádkozzunk:

Mindenható Szentlélek Isten! Áldj meg minket, hogy felismerjük, ami jó, hogy örömmel tegyük akaratodat, hogy a hitben megálljunk, megerősödjünk Általad. Az Úr Jézus Krisztus által kérünk, aki Veled egységben a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Isten igéjét olvasom, amelyet Egyházunk a mai napra, Pünkösd vasárnapjára fölolvasásul rendelt. A mai napnak a levélbeli igéje az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvből szól a 2. fejezetben, az első 13 versben:

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik, a föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: „Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén: pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frigiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól.” Álmélkodtak mindnyájan, nagy zavarban kérdezgették egymástól: „Mi akar ez lenni?” Mások azonban gúnyolódva mondták: „Édes bortól részegedtek meg.”

Ezeket az eseményeket pedig Jézus Urunk így mondta el előre a tanítványainak, szenvedése előtt. János evangéliumából szól a mai napnak az evangéliumi igéje a 14. fejezet 23. versétől:

Ezt mondja Jézus a tanítványainak:

„Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála. Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én igémet. Az az ige pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki elküldött engem.”

„Elmondom ezeket nektek, amíg veletek vagyok. A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, Ő tanít meg majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek. Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen. Hallottátok, hogy én megmondtam nektek: elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam. Most mondom ezt nektek, mielőtt megtörténik, hogy ha majd megtörténik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma. Hogy azonban megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy cselekszem, ahogyan az Atya parancsolta: keljetek fel, menjünk el innen.”

Boldogok, akik hallgatják, és a szívükbe zárják és megtartják az Isten beszédét. Ámen.

Ének: 232 (1. v.: XII, századi német ének, 2-4. v.: Luther Márton 1483-1546 - Wittenberg 1524)

1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét Legfőképpen az igaz hitért! Hogyha jön a végóra, mellénk álljon, Hazatérésre készen találjon! Szánj meg Isten! - 2. Jer, Világosság, ragyogj fel nekünk, Hogy csak Krisztus légyen Mesterünk! El ne hagyjuk őt, mi hű Megváltónkat, Aki népének örökséget ad! Szánj meg Isten! - 3. Ó, Szeretet, áraszd ránk meleged, Hadd ízleljük édességedet. Tiszta szívből mindenkit hadd szeressünk, Egyességben és békében éljünk! Szánj meg Isten! - 4. Ínségeinkben légy vigasztalónk, Halál ellen megbátorítónk! Össze ne hagyj esnünk, ha ellenségünk Reánk jő, s romlást készít már nekünk! Szánj meg Isten!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet! Pünkösd ünnepének az Ószövetségben megírt igéjét olvasom most. Mózes 4. könyvének a 11. fejezetében a 24. verstől kezdve így szól hozzánk:

Mózes kiment és elbeszélte a népnek az ÚR szavait, majd összegyűjtött hetven férfit a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket. Az ÚR pedig leszállt felhőben, és beszélt hozzá. Majd elvett abból a lélekből, amely Mózesben volt, és annak a hetven vénnek adta. Amikor a lélek rajtuk nyugodott, akkor prófétáltak, de máskor nem. Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiknek Eldád, a másiknak Médád volt a neve. Rajtuk is megnyugodott a lélek, mert ők is az összeírottak között voltak. De ők nem mentek ki a sátorhoz, hanem a táborban prófétáltak. Egy szolga meg elfutott, és jelentette Mózesnek, hogy Eldád és Médád prófétálnak a táborban. Akkor megszólalt Józsué, Nún fia, aki ifjúkorától fogva Mózes szolgája volt, és ezt mondta: Uram, Mózes, tiltsd meg nekik! De Mózes ezt mondta neki: Miért vagy ilyen féltékeny? Bárcsak az ÚR egész népe próféta volna, és nekik is adná lelkét az ÚR!

Urunk, szentelj meg igéddel. A Te igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! Van itt egy régi izráeli, Mózes-korabeli sivatagi történet. Ebben a történetben ott van a pusztában vándorló nép, Isten népe. Róluk azt tudjuk, hogy Mózest tekintik az Isten emberének. Őróla tudják, hogy Istennel beszél, és az Isten szavát Mózestől hallgatják ezek az emberek, Isten népe. Önmagukat ezek az emberek, a nép - úgy mond - a másik oldalon érzik. Egyik oldal Isten Mózessel, a másik oldal meg ők. Ez az ő vallásuk. Ennek megfelelően ők megpróbálnak a maguk elvárásai szerint fordulni Mózeshez és Istenhez, tehát a másik oldalhoz, a „főnökökhöz”, és mérgesek, ha nem így történik valami, mint ahogyan ők szeretnék. Nem értik, nem ismerik Istent, csak a parancsait hallják Mózesen keresztül. Ők Isten szempontjából öntudatlanok. Ugyanis a botos-embert, a pásztort: Mózest követik, mint a birkák. - Nem mint a juhok Jézus szavaiban, hanem mint a birkák a rossz nyelvek szerint.

És ott van Isten ebben a történetben. Ott van Isten! Isten hihetetlennek tűnő képtelenségbe fog bele. Azt teszi, hogy a barátjával, Mózessel azonossá szenteli meg, prófétává teszi ezeket az embereket, ezeket a - úgy mond - véneket, ami nem feltétlenül életkorbeli vénséget jelent, hanem tekintélyt a népen belül. Tehát ezeket a tekintélyes embereket arra méltatja Isten, hogy beszél hozzájuk. A lelkét adja nekik. - Ez tehát a sivatagi történet Mózes korából.

A pünkösdi történet a másik. Pünkösdi történet, aminek az ünnepe van ma. Ott vannak az apostolok. Ők ismerik Jézust, vele jártak már hosszú ideje, találkoztak vele a feltámadása után is, és látták őt elmenni a földről. És ott van ez a sok-sok ember, akiket felsorol a történet, mindenféle országból, vidékről, a világ minden tájáról, mindenféle nyelvű, rendű nemzetség, akik ott, az ünnepre összegyűltek Jeruzsálembe. Ezek az emberek vagy egyáltalán nem hallottak még Jézusról, vagy csak nagyon futólag tudnak valami zavaros rabbiról, aki éppen megfordult ott az utóbbi időkben. Nem sokat tudunk róla, amit tanított. - Hát ez nem sok, ha valamiről annyi tudunk, hogy van, beszélnek róla.

És ott van Isten. Ő is ott van, Isten, aki ugyanazzal a nagyvonalúsággal, mint annak idején, ugyanazzal a vállalkozásra adja erejét, ismeretét; látását adja, megértését adja ezeknek az embereknek. Azt teszi velük, hogy ezek az emberek, akik őt nem ismerik megértsék őt. Megértést ad nekik.

Kedves Gyülekezet, kedves Testvéreim, kedves René és Dénes! Véletlenül valaki közülünk el ne higgye ezek után, hogy Isten megelégszik velünk úgy, ahogy vagyunk! Ne hogy megnyugodjunk ebben! El ne higgye valaki ezek után, hogy az Isten nem tesz meg mindent azért, hogy ismerjük Őt. El ne higgye valaki, hogy az Isten félvállról, félgőzzel törődik velünk, az emberekkel. Hogy felhő tetején trónol, és néha-néha kacsintgat le ránk.

Annyira szívét-lelkét adja nekünk az Isten, hogy amikor a Mózesnek adott lélekből, akar adni a többieknek, akkor neki már nincs több, Mózeséből kell elvennie. Mert mindent odaadott. Mindent. Lelketlen embereknek adja a Lelkét. Szólja a szavát. Mindent, a menekülés útját, Jézus Krisztus Urunkat. Belénk, hogy végre megértsük. Akinek véletlenül nem lenne köze hozzá, azzal is megteszi. Aki csak ünnepeli jött Pünkösdre Jeruzsálembe, azzal is megteszi.

Mit tegyünk Gyülekezetünk kedves népe? Mit tegyünk kedves René és Dénes? Mit tegyünk kedves, Gyülekezetünkért aggódó presbiterek? Talán azt, amit Isten népe Mózes korában? Nézzük meg, hogy mire van szükségünk, és kérjük el az Istentől? Ha nem működik valami, akkor lázadjunk föl ellene?

Húst kért Izráel népe a pusztában. Mert régen ettek húst, pedig az finom. Kaptak. Ha valaki megnézi a Mózes 4. könyvéből az imént felolvasott szavak előtti, meg utáni mondatokat, gondolatokat, látja: kaptak húst, több tonnányit. Így írja Mózes könyve: ki is hányták utána, annyi kaptak. Bele is haltak a húsmérgezésbe, annyit kaptak. Kérték - kapták. -Egy bökkenő van: nem volt rajta áldás.

Vagy tehetjük azt, mint a tanítványok, Jézus tanítványai Jézus szenvedésének óráiban, idejében: óvjuk a békét, a rendet. Semmi probléma ne legyen. Megpróbáljuk ezt az istentiszteletet is a lehető legnagyobb rendben és tetszés szerint tartani. Nagyon sok munka van mögötte, Testvérek munkái. - A tanítványok mit mondtak Jézusnak, amikor Ő azt mondta, hogy: hamarosan elfognak, megölnek: Isten őrizzen, Uram! Ilyen nem történhet! Csak szépen, békességben, nyugodtan maradjon minden, a régiben. - De Jézus nem hallgatott rájuk, mert Ő azt mondta, hogy: úgy ad békességet, ahogy az Ő rendje szerint van. Nem úgy, ahogyan a miénk. Mert az Isten Lelke úgy jön és azt teszi, ahogyan és amit az Isten tervezett.

Marad a harmadik, - már mint a kérdésre, amit tettünk. Marad a harmadik. Tegyük, amit Pünkösdkor mond Péter apostol azoknak, akik a felolvasott utolsó mondatban úgy vélik, hogy talán részegek az apostolok, amiért mindenki megérti őket. - Pedig már az óvódás is tudja, hogy a részegeket nehezebb megérteni. Nem pedig könnyebb. - Itt pedig arról volt szó, hogy ezek az emberek ott, Jeruzsálemben megértik az Istent. És ez nem semmi!

Tegyük tehát azt inkább, amit Péter apostol mond ezeknek a szkeptikusoknak: Higgyetek az Úr Jézusban, lássátok meg és ismerjétek el bűneiteket, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert Mózes annak idején a pusztában jól döntött. Bárcsak az Úr egész népe próféta volna. Kapná Isten Lelkét.

Mert a dolgainkat, az életünket, a problémáinkat, a tanulási és munkabeli nehézségeinket, családi viszályainkat, a gyülekezetbeli testvérekkel vagy az iskolai osztálytársakkal való nézeteltéréseinket - nem tudjuk rendbe tenni a magunk bölcsességével. Csak az Isten Lelkével, amelyik arra késztet, hogy az Istent lássuk minden dolog forrásaként. Őt dicsérjük, és Őhozzá ragaszkodjunk.

Isten igazi szándéka, hogy egész népe kapja a Lelkét.

Imádkozzunk:

Hálát adunk Istenünk, hogy Te megőrzöl, és minden látszat ellenére közösségünket, bennünket a hitre vezetsz, igéddel szólítasz. Minden nyomorúságunk, bűnünk ellenére megváltottál, szeretsz és átölelsz. Mutasd meg nekünk hatalmadat, ezt a hatalmadat életünk minden napján. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Konfirmáció - folytatás.

Testvéreim az Úrban, René és Dénes! Jézus Krisztus rendelése alapján Benneteket annak idején megkereszteltek. A keresztségben minden a tiétek lett, amit az Isten Jézus Krisztusban nekünk szánt. Örüljetek hát az Isten ajándékának, vegyétek azt bátran, és tanúskodjatok róla: tudatos Krisztus követői lettetek. Az elmúlt időszakban megismertétek a Szentírást, hitünk alapjait, Egyházunk tanításait. Felkészültetek az Úrvacsora vételre

Most pedig mondjátok el az egész keresztyénség hitvallását, az Apostoli Hitvallást a gyülekezettel együtt:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Testvéreim az Úrban, René és Dénes!

Akartok-e ebben a hitben megmaradni, és evangélikus keresztyéni hitetekről kitartó hűséggel és szolgáló szeretettel tanúskodni? Akartok-e? - Akarunk. - Isten az, aki ébreszti bennetek az akarást is és a cselekvést is az Ő tetszése szerint.

Mondjátok el szándékotok megerősítésére a konfirmációi vallástételt:

Én, hálát adok Istennek, az én Teremtőmnek, hogy engem a keresztség által gyermekévé fogadott. Hiszem, hogy Jézus Krisztus az én Uram és Megváltóm, aki nekem is bűnbocsánatot szerzett a kereszten. Vallom az Evangélikus Keresztény Egyház tiszta és igaz tanítását, és hozzá hűséggel ragaszkodom. Kérem a Szentlélek világosságát és erejét, hogy a bűn ellen harcoljak, a szeretetben növekedjek, és a hitben megálljak mindhalálig. Ámen.

Keresztyén Gyülekezet, Testvéreim az Úrban! Kérjük Isten Szentlelkét. Töltse be a hit erejével, világosságával konfirmandus testvéreinket, hogy a hit útján járjanak, felismerjék a jót és kövessék azt, ellenálljanak a kísértésnek. Ha pedig elesnek, megtalálják a bűnbocsánat, a remény és az újrakezdés forrását, Krisztusukat.

Énekeljük most orgonakíséret nélkül a 229. ének 1. versét:

Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven Mennyei ajándékoddal, Szívbéli szent buzgósággal, Melynek isteni ereje Sok népet egy hitre vive, Légy velünk is, te népeddel, Hogy teljünk meg dicséreteddel! Halleluja, halleluja!

Jöjj Teremtő Szentlélek, mert gyenge a mi erőnk és gyarló a mi szívünk. Magunktól nem tudunk Krisztusban hinni, sem Nála megmaradni. Tebenned reménykedünk, Te minket is újjáteremthetsz. Szánj meg minket és e testvéreinket, akik most vallást tettek sok tanú előtt. Világosítsd meg őket, hogy Krisztushoz térjenek. Győzd meg őket, hogy Krisztusban higgyenek. Bátorítsd őket, hogy Krisztust kövessék. Erősítsd őket, hogy Krisztushoz ragaszkodjanak. Szenteld meg őket és minket, mindnyájunkat. Jöjj, Szentlélek Urunk, szállj le ránk. Ámen.

Konfirmandus Testvéreim! Térdeljetek le az oltár elé, és vegyétek az Úr áldását:

Tasche René: Ezt mondja az Isten embere:

Ne beszéljetek oly sokat, büszkén, gőgösen, ne hagyja el szátokat kérkedő szó. Hiszen mindentudó Isten az ÚR, és a tetteket Ő méri le. Ámen. - (1. Sámuel 2:3)

Tompos Dénes:

A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmeg- tartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. Ámen. - (Galata levél 5:22-23)

René: Az Atya, Fiú, Szentlélek Isten! Áldjon meg és őrizzen meg téged mindvégig, hogy megállj a hitben. Ámen.

Dénes: Az Atya, Fiú, Szentlélek Isten! Áldjon meg és őrizzen meg téged mindvégig, hogy megállj a hitben. Ámen.

Testvéreim az Úrban, René és Dénes! Egyházunk rendje, hagyománya, gyakorlata szerint ettől fogva ti is részesülhettek Urunk szent vacsoráiban. Biztatlak benneteket, hogy örömmel járuljatok az Úr asztalához, mert ott Jézussal találkoztok a szentségben. Ő adjon erőt, hogy az ige hallgatói és megtartói legyetek. Soha ne feledkezzetek el Urunk szaváról: Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Ámen.

Ének: 299 (Gerhardt Pál 1607-1676, német)

1. Jöjj, térj be, kapum tárva! Légy drága vendégem, Ki újjá szültél engem Már keresztségemben! Jöjj, áldott Szentlélek. Jöjj, Atya, Fiú Lelke! Hogy szüntelenül zengje Erődet új ének! - 2. Nagy kegyelmedet zengem: Holt vesszőt megszántál, S a nemes tőbe engem Immár beoltottál. De jöjj és segíts hát, Hogy növekedjem szépen, És gyümölcs bőven érjen! Végezd be jó munkád! --3. Jöjj, bölcsességnek Lelke, Te mutasd meg nekem, Az Úrnak hogyan kedves Most imám, énekem! Szent segítségeddel, Útmutatásod által A könyörgés felszárnyal, S meghallgatásra lel. -- 4. Jöjj, várva várlak téged! Te tölts meg erőddel! Mert szennyet, vádat, vétket Szent erőd söpör el. Tedd tisztává szívem, Hogy életem is áldjon, És szolgálatban járjon Mindhalálig híven!

Most, mielőtt az Úrvacsorai közösségre készülünk, gondoljunk együtt azokra is, akik egykori konfirmációjuk kerek évfordulóját ünneplik.

Istenünk békessége, amely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

459 (Finn ének - Maasalo A. 1885-1960) - Liturgia: 11

1. Velem vándorol utamon Jézus, Gond és félelem el nem ér. Elvisz, elsegít engem a célhoz, Ő a győzelmes, hű vezér, Ő a győzelmes, hű vezér. - 2. Velem vándorol utamon Jézus, Ott az oltalom hű szívén. Ha a szép napot fellegek rejtik, Ő az éltető, tiszta fény, Ő az éltető, tiszta fény. - 3. Velem vándorol utamon Jézus, Bár az út néha oly sötét, Soha nincs okom félni a bajtól, Amíg irgalmas karja véd, Amíg irgalmas karja véd. - 4. Velem vándorol utamon Jézus, Ez a vigaszom, baj ha jő, Bármi súlyosak rajtam a terhek, Segít hordani, ott van ő, Segít hordani ott van ő. - 5. Velem vándorol utamon Jézus, Túl a sír sötét éjjelén, Fenn a mennyei, angyali karban, Nevét végtelen áldom én, Nevét végtelen áldom én.

Úrvacsora

Emeljük fel szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki elküldted a Szentlelket, hogy gyermekeidet az Egyház közösségébe gyűjtse. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét. Ámen

Liturgia: Szent, szent, szent mennyekben az Isten, Szolgálnak néki angyalseregek. Nagy dicsőségét zengi minden, Hozsánnát visszhangoznak az egek. Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a mennyben és a földön!

Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

Mert a mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, a tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, Urunk halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Áraszd ki Lelkedet mindnyájunkra, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, Egyházadról, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Teremts hitet benne, tartsd meg békességedben, add meg teljes egységét a Jézus Krisztusban. Emlékezz meg testvéreinkről, akik a Te nevedről tettek vallást, a Te néped között szolgáltak vagy szolgálnak, Rólad tanúskodnak szavaikkal, életükkel. Emlékezzél meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek a hitét egyedül Te ismered. Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Krisztus, ártatlan Bárány, Ki miértünk megholtál, A keresztfa oltárán nagy engedelmes voltál. Viselvén bűneinket, Megváltottál minket, Irgalmazz nékünk, ó, Jézus, ó, Jézus!

Az Úr békessége legyen velünk mindenkor. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének az oltárához!

Békesség néktek!

Íme, a Krisztus Jézus teste, megöletett értünk bűneink bocsánatára. Vegyétek, egyétek, Testvéreim, ez az élet kenyere, a mi Urunk Jézusunk teste. Értünk adta, hogy bűneinket eltörölje. Íme, Jézus Krisztus vére, annak a hű szövetségnek a vére, amelyet Isten a világgal a Golgotán kötött bűneink bocsánatára, örök életünk reménységére, új életben járásunk örömére. Igyátok örömmel, hittel, reménységgel. Ez Krisztus vére, amely kiontatott bűneink bocsánatára. Ámen.

Krisztus Urunk teste és vére tartson, őrizzen meg mindnyájunkat az igaz hitben, a jóra való igyekezetben, az örök élet reménységében. Menjetek el békével és örömmel. Ámen.

Ünnepi igék

Az 50 éve vagy annál régebben konfirmáltak ünnepi igéje:

Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el mennyi jót tett veled.

Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak. És akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.

Emlékezetessé tette csodáit az ÚR.

Ha kiált hozzám - mondja az Úr - meghallgatom.

Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság. És lett világosság.

Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa mind, az elveszettet.

Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr. A dicsősége meglátszik rajtad.

Amit pedig szóltok vagy cselekszetek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek. Hálát adva az Atya Istennek őáltala. Ámen.

Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért.

Az én juhaim - mondja Jézus - hallgatnak a hangomra. Ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok.

Az 50 évnél kevesebb évvel korábban konfirmáltak ünnepi igéje:

Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.

Az Ige testté lett, közöttünk lakott és láttuk az ő dicsőségét.

Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az. A régi elmúlt, és íme, új jött létre.

Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.

Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.

De én - mondja a próféta - vigadozni fogok az ÚR előtt. Örvendezek szabadító Istenemnek.

Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel fejeteket, mert közeledik a megváltás.

Törekedj az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat.

Ezt mondja az Úr: Eljövök hamar. Tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Adjunk hálát Istennek:

Urunk, magasztalásodat hallotta fülünk - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk - add, hogy meglássa az örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk - add, hogy a világosság útját járja ezután. Testedből részesült a testünk - add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim! Majd elmenve innen, hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik átéltétek a bűnbocsánat közösségét, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!

Most vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Mily nagy az Úr kegyelmessége, Van-e ember, kit meg nem hat? Van-e szív, mely mindent feledve, Az Istennek hálát nem ad? Ó jer, őt áldja minden lélek, Ki minket mindig szeretett! Én őt imádom, míg csak élek, Néki mondok dicséretet.

Major P. Gáborné gyülekezeti felügyelő köszöntése a konfirmáltaknak:

Kedves konfirmált Testvéreink! Szeretettel köszöntelek Benneteket a Gyülekezet között a Gyülekezet és a magam nevében Pál apostolnak a Timótheushoz írt 1. levelével. Ezt írja Pál apostol a 6. fejezet 12. versében: „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt”.

Most Ti is vallást tettetek a Jézus Krisztusba vetett hitetekről, számot adtatok az Isten igéjének és az Egyház tanításának az ismeretéről. Ezáltal most már Ti is a Gyülekezet Úrvacsorával élő közösségébe léphettek. Kérlek is Benneteket, hogy ezzel a lehetőséggel mind gyakrabban éljetek. Konfirmációi vallástételetekkel azonban kötelezettséget is vállaltatok, még pedig azt, hogy Urunk szeretetéről ne csak szóval, hanem tiszta életetek, jó cselekedeteitek bizonyságtételével is tanúskodjatok.

Kívánjuk, hogy tovább növekedjetek a hitben. Ne fordítsatok hátat a Gyülekezetünknek, hanem vegyetek részt a Gyülekezet életében. Isten gondviselő szeretete kísérjen Benneteket, hogy mindig hűségesek maradjatok a mai napon tett fogadalmatokhoz, hogy Egyházunk hű tagjai legyetek.

Pál apostol a Filippi gyülekezethez írt levelének 1. fejezete 6. versében ezt írja: „Meg vagyok győződve, aki elkezdte bennetek a jót, elvégzi azt a Jézus Krisztus napjáig”. Ezzel az igével pedig azokat a Testvéreket szeretném köszönteni, akik kerek évfordulóval ezelőtt részesültek Konfirmációban.

A Konfirmáció és az első Úrvacsoravétel mindnyájunk számára különösen kedves, felemelő érzés volt. Most az erre való emlékezésre, hálaadásra hívtuk a Testvéreinket, hogy a mostani konfirmandusokkal együtt emlékezzenek ők is az első Úrvacsora vételükre.

Egy régi éneket szeretnék felolvasni, amely már nem szerepel a mostani Énekes Könyvünkben, de esetleg, a több évtizedet már megélt Testvéreink talán még ismerik:

Emlékezzél! Óh, drága kis sereg
Az üdvnek óráján, Mint álltál itt,
Meghajtva térdedet, ez oltár zsámolyán.
Midőn arcod szent lángban égett,
Az Úr maga áldott meg téged. Emlékezzél!

Emlékezzél! Az Úrhoz elhatott.
Szent vallástételed.
Óh, el ne hagyd e sziklaalapot
Esküdet ne feledd!
S bár e szent óra tovasiet,
Mit vallott szád, mit érzett szíved. Emlékezzél!

Emlékezzél! Lelked hű pásztora
Kegyesen hívogat.
Jó s balsorsban ,El ne hagyd őt soha.
Bízd csak reá magad,
Ő titeket mind szívén visel,
Ó vajha ne vesznék egy is el. 
Emlékezzél!

Ezzel az énekkel köszöntöm a korábbi konfirmációjukat ünneplő Testvéreket.

Mátyás Györgyné:

Szeretettel köszöntöm az ünneplő Gyülekezetet, és elsősorban a ma konfirmált fiatalembereket. Megköszönöm Lelkész Úrnak, a Presbitériumnak és a Gyülekezetnek, hogy a régen konfirmáltakra is gondoltak, és kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen. Nagyon nagy boldogsággal és örömmel tölt el, hogy ennek a Gyülekezetnek lettem a tagja, vagyok a tagja, és remélem, hogy leszek is. És külön, személyesen köszönöm a Lelkész Úrnak a személyemre szóló igét, amivel megáldott az oltár előtt.

Schermann Gábor:

Köszönöm a Testvéreknek a figyelmét, szeretetét, és azt, hogy testvérként tudunk itt együtt lenni az Isten házában. Azt, hogy mit ad az Isten, milyen lehetőségeket, milyen eseményeket, gesztusokat vagy milyen igét, az az Ő bölcsességén múlik. Ezért aztán nagyon nagy szeretettel köszönöm Neki, hogy összegyűjtötte a népét, és megszólítja a népét a Teremtéstől fogva mindmáig. Köszönöm azt is az Istennek, hogy most itt lehetünk az Ő házában, és találkozni tudunk egymással. Tudom, hogy sokan vannak itt a mi Gyülekezetünkben, akiket szívesen hívtunk volna erre a mai napra, de nem lehettek jelen. Tudom, hogy az Isten igéje, amely ő konfirmációjukkor, annak idején, meg azóta nekik, sokszor máshol is hangzott, az érvényes és erő. És nem fog dolga végezetlenül maradni! Ezért ezekre a Testvéreinkre is, akik ma nem lehettek itt, tisztelettel és megbecsüléssel gondoljunk, mint az Isten gyermekeire. Vannak sokan, akiket már nem tudtunk hívni erre a mai napra, mert eltűntek. Őnekik is érvényesen és hatékonyan szólt az Isten szava egész életük során. És mindaz, amit az Isten mond, be fog teljesülni.

Most, ennek bizonyságául, szeretnénk néhány alapvető „segédeszközt” átadni a most konfirmált Testvéreinknek, Renének és Dénesnek, azért, hogy hasznotokra legyen, emlékeztessen és megerősítsen Benneteket.

Himnusz:

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel! Balsors, akit régen tép, hozz reá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.