2011-06-05

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Húsvét ünnepe utáni 6. vasárnap (Exaudi) istentiszteletén, 2011. június 5.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 467 (Bogatzky Károly Henrik 1690-1774, német)

1. Ébredj, bizonyságtévő lélek! A várfalakra őrök álljanak, Kik bátran szólnak, s harcra készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen mesze szerteszét, Az Úrhoz gyűjtve népek seregét! - 2. Ó, bárha lángod fellobogna, S ébredne föl sok nemzet fényinél, Bár egyre több hűséges szolga Aratna, míg le nem borul az éj! Urunk, e roppant ért vetésre nézz! A munka sok, a munkás oly kevés! - 3. Te készítsd útját szent igédnek, Hogy fénye minden népet érjen el, Míg tárt kapudon mind belépnek, S minden nyelv irgalmadról énekel. Adj a jó hírnek sebes szárnyakat, Míg nyomán béke és élet fakad! - 4. Te fenséges műved bevégzed, Mert a föld üdve és bírája vagy, Győz a te örök tiszta fényed, Bár ma még homály födi utadat. Azért mi hittel kérünk szüntelen: Hallgass meg minket! Ámen! Úgy legyen!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Halld meg, Uram, hangomat, hozzád kiáltok! Könyörülj rajtam, és hallgass meg, Istenem! Ne rejtsd el orcádat előlem, ne utasítsd el szolgádat haraggal! Te vagy segítségem, ne vess el engem, ne hagyj el, szabadító Istenem! Uram, ismertesd velem utadat és lábam igazítsd a helyes ösvényre! Add, hogy meglássam jóságodat, és gyönyörködhessem templomodban!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Halld meg, Uram, hangomat, hozzád kiáltok! Könyörülj rajtam, és hallgass meg, Istenem!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Az Isten színe előtt most vizsgáljuk meg magunkat. Nézünk életünkbe az ő parancsolatainak a tükrében:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, és nincs bennünk igazság. Ha megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt, és megtisztít minden gonoszságunktól.

Ez alapján kérem, Testvéreim, hogy feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk hittel az Istenhez, vigyük elé a bűnünket, és kérjük az ő irgalmát:

Uram, a bűneim összecsapnak a fejem fölött, és rám nehezednek súlyos teherként. Előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom. De bizony megvallom bűnöm, bánkódom vétkeim miatt. Ne hagyj el engem, Uram Istenem, ne légy távol tőlem. Siess a segítségemre az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, akit halálra adott bűnünkért, és akit feltámasztott üdvösségünkért. Az ő irgalmában bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok, és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az ő véréért eltörölte a bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy új életben járjunk általa. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Mindenható örök Isten! Egyházadra bíztad Fiad evangéliumát, add hát nekünk az erő, a szeretet és a józanság Lelkét, hogy szerte a világon tanúid legyünk az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! A mai vasárnapnak, Húsvét utáni 6. vasárnapnak az igéit olvasom. Figyeljétek nyitott szívvel. Az Ószövetségben megírt ige a mai vasárnapon Jeremiás prófétától szól hozzánk, az ő könyve 31. fejezetéből a 31. verstől kezdve:

Eljön az idő - így szól az ÚR -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről. De ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk - így szól az ÚR. Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje - így szól az ÚR -: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az URat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az ÚR -, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.

És így szól erről Péter apostol 1. levele 4. fejezetében a 7. verstől kezdve:

Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok. Mindenekelőtt az egymás iránti szeretet legyen kitartó bennetek, mert a szeretet sok bűnt elfedez. Legyetek egymással vendégszeretők zúgolódás nélkül. Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai: ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki az Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják az Isten beszédét. Ámen.

Ének: 461 (1.v.: Riedel Ottó német, 2.-5.v.: Túrmezei Erzsébet sz. 1912)

1. Ó, Jézus, amikor sokan Nem járnak többé teveled, Adj erőt, hogy keresztedet Felvegyük hittel, boldogan. - 2. Ó, Jézus, tövises az út. Nézd, elveszünk a cél előtt! De új elszánást, új erőt Ád a te töviskoszorúd. - 3. Ó, Jézus, oly sötét az éj. Mindhalálig hűségesen, Nem lankadva egy percre sem, Őrt állni, kérünk, te segélj! - 4. Ó, Jézus, terhed nem nehéz, És gyönyörű a te igád, Míg boldog szemünk téged lát, És csak a te nyomodra néz. - 5. Ó, Jézus, húsvét fénye kel Túl síron, gyászon, éjjelen, És aki győzött idelenn, Fenn örök himnuszt énekel.

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Nézzétek meg ezeket a gyermekeket. Vajon ki lehetne nekik szerető szülőjük? Melyikünk mondhatná el a bicskei Gyermekotthon lakóit nevelni, ellátni nem tudó vagy nem akaró szülőknek, hogy ez meg amaz dolgotok, hogy így és amúgy bánjatok a tieitekkel? Hogyan vezethetnénk e kicsinyeket úgy, hogy majd felnőve felelősséget tudjanak vállalni a saját gyermekeikért? És tudjanak nekik bölcsességet átadni. Vajon lehet-e konfirmációi tananyag, avagy lehet-e felvételi-határozat tárgya, avagy lehet-e büntetőjogi törvény a szeretet és az Isten ismerete? Ki lehet-e függeszteni a falra mint valami házirendet?

Először úgy gondoltam Jeremiás, a próféta 500 évvel Jézus születése előtt sokkal bölcsebb volt, mint Péter apostol a Krisztus utáni 1. században. Sokkal bölcsebb. Bárcsak hitben sejthette, mégis tudta, hogy amiről itt szó van: az Isten akaratának a teljesülése. Az Isten ajándéka Jézus Krisztus révén sohasem parancsolat, felhívás, buzdítás, mint Péter gyülekezetében. Ahol a lelkünkre kötik: járjatok szeretetben, legyetek vendégszeretők - úgy prédikáljatok és szolgáljatok. Először úgy gondoltam, mennyivel bölcsebb Jeremiás.

Ezért most hallgassuk meg erről Jézus Krisztust, a Feltámadottat! A mai vasárnap evangéliumi igéjében szól Ő hozzánk a Lukács evangéliuma 24. fejezetéből a 46. verstől a 49. versig:

Így szólt Jézus a tanítványaihoz:

„Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk. És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.”

Urunk, szentelj minket meg igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Az evangéliumok tanúsága szerint - úgy tűnik - missziói parancsot kaptunk Jézustól. Mi, a tanítványok. Küldetést kaptunk Tőle. Az a feladatunk, ahogy Máté, Márk írja, hogy mindenkit, minden népet tanítvánnyá tegyünk. Eddig - mármint a feltámadásig illetve a mennybemeneteléig - Jézus Urunk megtett mindent, amit csak kellett, és amit csak tehetett. Most, hogy Ő elmegy, átadja a stafétabotot. Ráhagyja ezt az egész feladatot a tanítványaira. Azt mondja: most már csináljátok tovább, bármit tudtok.

Nagyon átláthatatlan, kusza és reménytelennek tűnő vállalkozás: megtanítani embereknek az Isten-hitet, átadni gyermekeknek a szeretetet. Átláthatatlan, kusza és reménytelennek tűnő vállalkozás. Mindaddig az is marad, amíg küldetésünk végzése közben, a tanítványi életünk élése közepette arra figyelünk, hogy mit végeztünk el, mire jutottunk a feladat teljesítésében, mi van még hátra, hol tartunk, mennyi a mérlegünk, milyen tanítványok, apostolok, küldöttek vagyunk? - Mindaddig reménytelen!

Jézus Urunk azonban világért sem akarja azt, hogy elcsüggedjünk és kétségbe essünk. De azt sem akarja Jézus Urunk, hogy legyintsünk az egészre, és „földhöz vágjuk” az igét, mint disznók elé a gyöngyöt! Jézus Urunk azt akarja, hogy tudjuk, egészen biztosan tudjuk azt, hogy amit Ő elhatározott, azt nem velünk akarja végrehajtatni. Sem amit Ő elhatározott. Nem magányos, heroikus Istenként akarja Ő véghez vinni, hanem velünk, kézen fogva és miértünk fogja megtenni. Azt akarja Jézus Urunk, hogy tudjuk: mi a mi dolgunk. Sokat mond, de nem elkeserítően sokat. Miket mond?

Azt mondja: Krisztusnak szenvednie kell. Kell - de neki. Ez az Ő dolga, amit megtett. A Krisztusnak feltámadnia kell. Kell - de neki. Ez az, amit Ő megtett. Hirdetni kell a megtérést és bűnbocsánatot. Kell, azt a megtérést és bűnbocsánatot, amelyet Ő ad ajándékba. Amely az Ő vére hullása, halála és feltámadása révén a miénk. Általa van elkészítve, becsomagolva és átadva. - Mi vagyunk erre a tanúk.

Nos, a bíróságon, ha tanúkat hívnak elő, - úgy gondolom - sosem hívják elő tanúnak a vádlottat, sem a sértettet. Sőt már az idézésben is ott áll: ön köteles megjelenni tanúként. Sőt, ha véletlenül vádlott vagy sértett lenne belőlem ott, a tárgyalás közben, akkor ezt feltétlenül a jelen ügymenet lezárásával, és egy következőnek a megnyitásával lenne. Tanú még véletlenül sem vádlott vagy sértett! Éppen csak tudja, hogyan volt, anélkül, hogy bármire tekintettel lenne ezek tudásán kívül. Anélkül, hogy bármi következménytől tartania kéne azzal kapcsolatban, amit tud.

Mi vagyunk erre a tanúk. Arra, amit az Isten tett, átélt és adott.

És aztán még mit mond Jézus Urunk a tennivalókról? Azt, hogy Ő elküldi, akit Atyja ígért. Ő elküldi. Mi pedig - és itt tessenek jól figyelni, mert most jön a tennivaló - mi pedig maradjunk a városban, míg Ő nem ad nekünk erőt. Maradjunk a városban, míg Ő nem ad nekünk erőt. - Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy minden, ami történik, amit az Isten eltervezett és véghezvitt, ami a mi gyülekezetünkben történhet, ami a mi országunkban és embervilágunkban végbemehet, az az Isten kezében van. Amit mi teszünk, az az, hogy a tanúnak az életét éljük. Azt az életet, amit mi kaptunk Tőle. Azt az életet, amit Ő nekünk adott. És amíg erre Őtőle nincs erőnk, addig maradjunk nyugton.

Szerintem fontos tudni Jézus gyülekezetében, hogy bármit teszünk, tehetünk mint társaság, mint közösség, mint barátok - bármit tehetünk, de amire küldetésünk van itt, Jézustól küldetésünk, az sosem az, hogy jól érezzük magunkat, vagy hogy valamiféle elszámoltatási felelősséggel beszámoljunk arról, hogy mire jutottunk. Hanem az a felelősségünk, hogy tudjuk élni az ő erejével, amit Ő adott nekünk azt az életet, amire ő elhívott. Egyszerűen: élni.

Ki adhat hitet? Ki tehet bárki emberfiát tanítvánnyá? Ő az Úr! Amíg Ő nem cselekszik, amíg nem az ő ereje van jelen, addig azt mondja: maradj veszteg! Utána légy tanú! Ne nézz az eredményre, többire, a célközönségre, a melletted, előtted és utánad futókra - hanem nézz egyedül a hit szerzőjére és beteljesítőjére. Jézus Krisztusra, akiért és aki által van ez az egész.

Péternek, az 1. századi apostolnak, valamiben mégiscsak igaza van. Abban, hogy felsorolja, elmondja a gyülekezetnek: csak élj az ő erejéből. Mit se zavarjon, hogy ki tanítvány és ki nem; hogy ki hol tart; hogy ki mit tud; mit se zavarjon, hogy hányan leszünk itt jövő vasárnap; hogy mi lesz velünk, utánunk? Hogy akiket mi tudunk, ismerünk, azokból hányan fognak - úgy mond - megtérni, átadni az életüket Jézusnak? - Uram bocsá'- hányan lesznek ott odaát, az Isten országában? Ez az Isten országa.

Ez az Isten országa, amiért itt vagyunk. Az ő uralma, az ő akarata.

Imádkozzunk:

Urunk, Te megígérted tanítványaidnak, hogy erőd, Lelked velünk lesz és velünk marad. Urunk, amit Te szeretnél, vidd véghez bennünk, közöttünk és általunk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt, Testvéreim, az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Istenünk békessége, amely minden értelmet meghalad, őrizzen meg bennünket Jézus Krisztusban. Ámen.

Ének: 262 (Debrecen 1602) - Liturgia: 12

1. Jézus Krisztus, mi kegyelmes jó Urunk, Könyörgéssel színed elé járulunk: Ínségében nyájadat el ne hagyjad! Tőled várunk segítséget, oltalmat. - 2. Reád hagyjuk szentegyházunk dolgait. Orvosold meg sokféle nagy bajait! Elmerülni ne hagyd kicsiny hajódat, Parancsolj, és csendesítsd a habokat! - 3. Békessége, oltalma légy népednek, Szaporítsad számát te híveidnek, Mindnyájunknak add a te Szentlelkedet, Hogy hirdessük áldással nagy nevedet! - 4. Szent az Atya, mindenek Megtartója, Szent a Fiú, mindenek Megváltója, Szent a Lélek, Vigasztalónk, Vezérünk, Szentháromság, hálás szívvel dicsérünk.

Úrvacsora

Emeljük fel szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki nem hagyta magára egyházát, hanem jobbodon szüntelenül közbenjár érte. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét. Ámen

Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

Mert a mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezz meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, Egyházadról, amelyet kiválasztottál és Krisztus vérén megváltottál. Teremts hitet bennünk, tarts meg békességedben, add meg Krisztusban való egységünket és őrizz meg bennünket, mindnyájukat szentjeid közösségében. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek a hitét egyedül Te ismered. Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!

Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Énekek:

1. ének: 310 (Dóka Zoltán sz. 1929)

1. Vegyétek, egyétek, Ez a Krisztus teste, Tiértetek adta a Golgotán. Megtöretett, hogy nyerjetek kegyelmet. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 2. Igyátok mindnyájan, Ez a Krisztus vére, Tiértetek adta a Golgotán. Ott hullt a porba, bűnünket oldozva. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 3. Jelen van közöttünk, Kik sok bűnbe estünk. Vigasztal: nem érhet már kárhozat. Új szövetséget szerzett, üdvösséget. Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 4. Ahányszor csak élünk Ezzel a szentséggel, Halálát hirdessük, míg eljövend, Hogy minden ember velünk örvendezzen: Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 5. Ne légyen hiába Szeretete rajtunk! Kövessük, kövessük őt szüntelen! Mint minket Jézus, mindenkit szeressünk! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan! - 6. Eljő, mint ígérte Örök menyegzője, Hol mindenkit készen vár az asztala. Ott nagy örömben csendül majd az ének: Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki! Jer, adjunk hálát néki boldogan!

2. ének: 57 (103. zsoltár. Neander Joakim 1650-1680, német - Német népi dallam XVII. sz.)

1. Áldjad, én lelkem, a dicsőség örök Királyát! Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, Ének és orgonahang, Mind az ő szent nevét áldják! - 2. Áldjad őt, mert az Úr mindent oly bölcsen intézett: Sasszárnyon hordozott, vezérelt, sok bajban védett! Nagy irgalmát Naponként tölti reád, Áldását mindenütt érzed. - 3. Áldjad őt, mert keze csodásan alkotott téged! Utadon elkísér, tőle van testi épséged. Sok baj között Erőd volt és örömöd. Szárnyával takarva védett. - 4. Áldjad őt, mert az Úr megáldja minden munkádat! Hűsége, mint az ég harmatja, bőven rád árad. Lásd, mit tehet Jóságos Lelke veled, És hited tőle mit várhat! - 5. Áldjad az Úr nevét, őt áldja minden énbennem! Áldjad őt, lelkem, és róla tégy hitvallást, nyelvem! El ne feledd: Napfényed ő tenéked! Őt áldjad örökké! Ámen.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Jöjjetek, áldjuk az Urat, és dicsérjük nevét:

Urunk! Magasztalásodat hallotta fülünk - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk - add, hogy meglássa az örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk - add, hogy a világosság útját járja ezután. Testedből részesült a testünk - add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim! Elmenvén hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik megtapasztaltátok a bűnbocsánatot, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.