2010-12-25

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Karácsony ünnepének istentiszteletén, 2010. december 25.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 159 (Tranoscius énekeskönyv 1636, szlovák - Weisse M. énekeskönyve 1531)

1. „Hirdetek tinéktek Lelki nagy örömöt” - Angyal így jelenté, Hogy Megváltónk eljött, Hogy közénk leszálla Magas trónusáról Az egek Királya. - 2. Kiről a próféták Jósoltak régóta, Végre megjelentél, Világ Megváltója. Légy üdvözölve már! Híveidnek nyája Téged nagy szomjan vár. - 3. Az egész menny és föld Ma velünk örvendez, Hogy Isten elküldte Szent Fiát népéhez, És minden teremtmény Repes örömében Krisztus születésén. - 4. Szent születésének Örvendetes napját Ünnepelve várjuk Lelkünk boldogságát, Mert Isten jobbjáról Miérettünk jött el Fényes mennyországból. - 5. Ó, áldott, szent gyermek, Isten egyszülöttje, Ki mi bűneinkért Eljöttél a földre, Légyen neked hála. A múlandóságból Vígy a mennyországba. - 6. Hívek, jertek, zengjünk Vígan halleluját! Ő nyitja meg nékünk Mennyország kapuját. Már itt békességet És egykor a mennyben Ó ád üdvösséget.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Gyermek született nékünk, Fiú adatott nekünk. Az uralom az ő vállán nyugszik, és így nevezik: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Békesség Fejedelme. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett! Kinyújtotta szent karját, jobbjával szabadulást szerzett. Az Úr megmutatta váltságát, feltárta igazságát a népek előtt. Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Gyermek született nékünk, Fiú adatott nekünk. Az uralom az ő vállán nyugszik, és így nevezik: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Békesség Fejedelme.

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Jó Istenünk! Áldunk Téged, hogy testté lett Igéd világosságát ránk árasztottad. Add, hogy a Te világosságod, Jézus Krisztus, hit által ragyogjon a szívünkben, és tükröződjék egész életünkben. Ámen.

Keresztelő.

Ének: 298 (Scholtz László sz. 1911)

1. Elénkbe jön a szeretet, Az Úr irgalmassága! Ím, ezt a kicsiny gyermeket Most ő maga megáldja. Szívéhez ajtót maga nyit. A keresztségben ő van itt: Atya, Fiú, Szentlélek. - 2. Szemünk láttára hull a víz A kisgyermek fejére. „Üdvösség annak, aki hisz” - Így szól Isten igéje. A kezdetben már ott a cél. Aki tiéd, az néked él, Atya, Fiú, Szentlélek. - 3. Urunk, hitet, hűséget adj Nékünk és gyermekünknek, Hogy célunkért, mely igen nagy, Mindent, mindent tegyünk meg! Őrizd a gyülekezetet, Hogy áldassék a te neved, Atya, Fiú, Szentlélek!

Békesség Néktek! Feltámadott Urunknak, Krisztusnak e szavával köszöntelek Benneteket, Testvéreim, amikor most eljöttetek gyülekezetébe ezekkel a kisleányokkal, hogy a keresztség szentségében részesüljenek. Mindenek előtt hallgassátok meg a gyermekek evangéliumát:

Kis gyermekeket vittek Jézushoz, hogy a kezét rájuk tegye. A tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus látta, így szólt: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

Hát ha Ő ezt tette, akkor most, ezen az órán is áldja meg az Úr Jézus Krisztus, aki itt van jelen közöttünk, ezeket a kisleányokat. Őrizze meg az életüket, bejövetelüket, kimenetelüket mostantól mindörökké.

Kedves Szülők és Keresztszülők! Kedves Család, Testvérek! Jézus Urunk mennybemenetele előtt tanítványainak ezt mondta: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el azért, és tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek a nevében. És tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem hisz, az elkárhozik.” - Így küldte el Jézus Krisztus Urunk a tanítványokat, hogy szólják nekünk és mindenkinek a földön Krisztus örömhírét arról, hogy ő emberré lett, és értünk kínhalált szenvedett, hogy életünk legyen általa. Ezért most, mivel kijelentettétek szándékotokat, hogy ezek a kisleányok az Úr Krisztus gyülekezetéhez tartozzanak, ezért kérdem Tőletek, - kérem feleljetek szívetek szerint:

- Akarjátok-e, hogy most ők a keresztség szentségében részesüljenek, és ezzel Isten gyermekei és Krisztus Egyházának a tagjai legyenek? Akarjátok-e? - Akarjuk.

- Vállaljátok-e, hogy az Evangélikus Egyház segítségével, tehetségetek szerint gondoskodtok az ők hitben való növekedésükről? Vállaljátok-e? - Vállaljuk.

Szívetek szándékát és vállalásotokat megerősítendő, kérem, hogy most együtt az egész Gyülekezettel mondjuk el a keresztyénség hitvallását, az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Mi a gyermek neve? - Megkeresztellek téged az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek a nevében. A Mindenható Isten, aki téged újonnan szült, bűnödet megbocsátja, áldjon meg, és őrizzen meg téged az örök életre Jézus Krisztus Urunk által. Ámen.

Testvéreim! Rátok bízta az Úristen ezeket a kislányokat, hogy gondviselőik legyetek nekik, és vezessétek őket életükben, növekedésükben. A Zsoltáríró így tesz bizonyságot erről az ajándékról és felelősségről: „Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár. Bizony, élvezed kezeid munkáját, és jól lesz dolgod.”

Az Úristen, aki Fia által bűnbocsánatot szerzett nekünk, és megőriz Benneteket is Lelkével az úton, áldjon és kísérjen mindannyiótokat, hogy Lelke által szeretetben, bölcsességben és istenfélelemben járjatok, és erre tanítsátok meg ezeket a kisleányokat is Krisztus Urunk által. Vegyétek ezeket a gyertyákat, és legyen utatokon Krisztus a világosság.

Oltár előtti szolgálat.

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim. Most pedig figyeljetek nyitott szívvel Isten igéjére. A mai napnak, Karácsony 1. ünnepének az ószövetségi igéjét olvasom. Mikeás próféta könyvéből szól hozzánk az 5. fejezet első négy versében:

Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származás visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba. Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg a szülő asszony szül, de megmaradó honfitársai hazatérnek Izráel fiaival együtt. A nyáj elé áll, és legelteti az ÚR hatalmával, az Úristen fenséges nevével. Akkor nyugodtan élnek, mert hatalma kiterjed a föld határáig. Ez lesz a békesség!

Így szól erről Pál apostol a Titushoz írt levelében, a 2. fejezet 11. versétől kezdve:

Megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk a világban, mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését, aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárkák és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 155 (Luther Márton 1483-1546)

1. Mennyei angyalseregek Örömhírt hoztak, hirdettek A pásztoroknak boldogan: „Egy gyermek fekszik jászolban!” - 2. „Mint Mikeástól* tudjátok, Kis Betlehemben vár rátok A Krisztus ő! Eljött végre Mindnyájatoknak üdvére.”- 3. Ezen méltán örüljetek, Isten eggyé lett veletek, A gyermek, aki született, Valóságos testvéretek. - 4. Ő nem hagy el, nem hagy cserben. Bízzatok benne szüntelen! A kísértés bármennyi lesz, Nem árt, ha Krisztus védelmez. - 5. Örök győzelmet ád néktek, Mint választott, szent népének. E nagy örömért zengjetek Istennek hálaéneket!

* Mikeás 5,1

Szószéki szolgálat:

Legyen nékünk kegyelem és békesség Istentől és Jézus Krisztus Urunktól Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim, kedves Gyülekezet! Figyeljetek nyitott szívvel a mai ünnep evangéliumban megírt igéjére. János evangéliuma 1. fejezetében, a 14. verstől kezdve így szól:

Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jött, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg. Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

Urunk, szentelj meg igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Gyülekezet! Egy kedves lelkész barátom, aki azóta már elment, mesélte egyszer régen egy fiatalkori élményét, amint Karácsony ünnepén így köszönt el az ünneplő gyülekezettől: „Boldog Karácsonyt és kellemes Húsvéti ünnepeket!” - Ezt ő némi iróniával mondta, most azonban én nem ezzel, a kétes-értékű gúnnyal mondom a Testvéreknek: kellemes húsvéti ünnepeket kívánok, hanem azért, hogy megpróbáljuk egy kicsit folyamatosan és egybekötve érezni, érteni és látni az ünnepeket. Hogy a Karácsonyunk megmaradó Karácsony legyen. Megmaradó nekünk. Ne olyan legyen, mint a mi maradásunk, a mi igyekezetünk, hanem olyan, amilyen az Isten tettei. Ő szól, és az van.

Az Ige testté lett. Isten szól, és amit mond, az a valóság. Nincs más, csak az. És az ő szava él. Ezért szeretném, hogy a Karácsonyunk az ő szavának az ünnepe legyen a számunkra.

Azt írja az evangélium: láttuk az ő dicsőségét. A dicsőség pedig általában olyanokat jelent, mint győzelem, rend, béke, hatalom, érvényesülés. Dicsőségünk van, ha az életünkben és környezetünkben ezek a dolgok így vannak. Dicsőséget adunk annak az embertársunknak, akinek ezek megadatnak: győzelem, rend, béke, hatalom, érvényesülés.

Isten dicsősége azonban más, és már a karácsonyi dicsőségében is ez mutatkozik. Ahogy mindenben, amit és ahogyan tesz. Hogy egy kicsit megpróbáljuk érezni az Isten dicsőségének a másságát, kérem figyeljünk jól arra a versrészletre, amit fölolvasok. Reményik Sándornak a verséből való ez, a címe: Mint ki önnön dicsőségébe tép. - Ennek a versnek a végét, a második felét olvasom. Egy olyan erdőt látunk most a költő jóvoltából, amelyet kiirtottak. - Így ír Reményik Sándor:

Engem a fenyők engedtek magukhoz,
A fák, az óriási fák.
Kicsoda találhat bennük hibát?
Kinek ártottak, kinek vétettek ők,
Ezek a mozdulatlan, szent fenyők?
Nincs ösztönük, csak a növekedés,
Nincs más szerelmük, egyedül a fény,
Alattuk járva, - jól tudod, Uram -:

Én sem ember voltam, csak tünemény.
Ők igazán nem tettek egyebet:
Dicsőítettek Isten, Tégedet.
És én azt mondtam: sem én, sem más, soha
Be nem mehet a mennyek országába
Míg olyan nem lesz, mint egy ilyen Fa.

És Te, Uram, mit cselekedtél?
Viharos-órád ostromával
Kiszaggattad Szentjeid erdejét,
Az én Erdőmet, amely a Tiéd.
Mint egy Művész, kit untat alkotása,
S vadul önnön Dicsőségébe tép.

Pedig úgyis ritkul a koszorúd.
Ember alig zeng már halleluját.
Vérébe fúl lassankint a világ.
Ez volt a Te valódi koszorúd:
E holtan is hallelujázó Fák.

Uram, én nem szánom már az embernemet,
Amit kapott - megérdemelte tán -
De mért csonkítod Isten önmagad
Ezer esztendő s kilencszáz után
Harminckilenc szörnyű karácsonyán??!

Isten minden dicsőségét egy emberi testbe rejtette el. János, a Keresztelő, aki - különös módon és mindenféle történetiséget és időbeliséget felrúgó módon, ezen az oltárkép részleten, M. Grünewald oltárképén, - ott áll a kereszttől jobbra. Keresztelő János rámutat Jézusra: Íme, az Isten Báránya. Ő az, aki előbb volt, mint én - mondja Keresztelő János.

Ugye, ebben az időben - történetileg nézve a dolgot - szegény Keresztelő János már nem élt, ezért nem állhatott oda a kereszt alá, és nem mutathatott rá a megfeszített Jézusra. Mégis, ahogyan az Ige testté lett, ahogyan Keresztelő János akkor, Jézus ifjúkora táján erről tanúságot tett, és ahogyan beszélt Róla, az eljöttről, mint Szabadítónkról, úgy tulajdonképpen az történt, amit Grünewald mester megfestett. Ott áll, talán velünk együtt, a Golgotai kereszt alatt, és rámutat: Íme, a Betlehem Gyermeke, aki a világ bűneit hordozza.

Már azzal is, ahogyan testté lett az Isten Igéje, már ezzel is, ahogy minden cselekedetével, csonkítja Isten önmagát. Az Isten dicsősége - így írja az evangélium - kegyelem és igazság. Nem az előbb felsorolt öt dolog, csak ez a kettő.: kegyelem - igazság.

Aminek lennie kell, a rend: az, hogy itt szépen üljünk csendben mindannyian, senki ne mászkáljon, beszélgessen, siránkozzon, gőgicséljen - ez a rend, aminek lennie kell, amit várnánk, amit szeretnénk - erről azt mondja az evangélium: ez Mózes. Mózes meghalt, a Tízparancsolat pedig feledésbe merült. Isten azonban más tett. Kegyelem és igazság Jézus Krisztus által. Nekünk, Krisztus népének ez a dicsőség adatott az Istentől.

Megcsonkította önmagát az Isten, mert leszállt a mennyből, emberré lett, hogy értem szenvedjen és meghaljon. Így, ezzel a dicsőséggel a Karácsony él és életet ad.

Imádkozzunk: Áldj meg, édes Istenünk, bennünket, hogy a Te dicsőségedet hirdessük, a Te dicsőséged legyen a miénk, és a Te dicsőséged részeseivé legyünk, amikor színed elé állítasz. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

161 (Gerhardt Pál 1607-1676, német - Bach J. S. 1685-1750) - Liturgia: 12

1. Ím, jászlad mellett térdelek, Ó, Jézus, üdvösségem. Elhoztam minden kincsemet, Mit ingyen adtál nékem: A szívem, lelkem, életem, Ó, fogadd tőlem kedvesen, Ne szolgáljon, csak téged. - 2. Te megszülettél énnekem, Még akkor nem is éltem. Kiválasztottál engemet, És földre jöttél értem. Még meg sem alkotott kezed, És Lelked már elvégezett Az én üdvömre mindent. - 3. A halál éje rám borult, De virradt a te fényed, És messze űzött éjt, borút A béke, üdv és élet. Most ragyog, éltet már a hit, Ó, áldom szép sugáraid, Én lelkem napja, Jézus! - 4. De jászolágy a fekhelyed, Te fényes égi Csillag? Hisz más királyi gyermeket Oly drága bölcső ringat. Nem, széna hozzád nem való, De bíbor, bársony volna jó, Ha ölelne lágyan! - 5. Ám föld gyönyörűségei Nem hívogatnak téged. Eljöttél értem vérzeni, Hogy vállalj terhet, vétket. Te szenvedsz, Jézus, szívesen, Hogy üdvöt adhass énnekem. Nem tilthatom meg néked! - 6. Csak egyet, egyet kérhetek, Egy égi jóra várok: Hogy a szívemben végy helyet, Ó, Jézus, bárhol járok. Tedd jászladdá a szívemet! Jer, térj be, és betér veled Az öröm égi fénye.

Úrvacsora.

Testvéreim az Úrban! Most, mielőtt az Úrvacsorára készülnénk, vizsgáljuk meg az életünket, a szívünket Isten parancsolatainak a tükrében, hogy lássuk, kik vagyunk:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincs bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat és nincs bennünk igazság. Ha pedig megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt és megtisztít minket gonoszságunktól.

Ez alapján kérem, Testvéreim, hogy feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Forduljunk most lélekben Istenhez, és kérjük imádságban az ő irgalmát:

Uram! Amíg hallgattam, rám nehezedett kezed. Ezért elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet, mert Te megbocsátod bűnömet, amit vétettem. Te vagy az oltalmam. Megóvsz engem a bajtól. Körülveszel a szabadulás örömével az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Testvéreim! Isten szeretetében megkönyörült rajtunk Jézus Krisztus által, aki gazdag létére szegénnyé lett értünk, hogy mi az ő szegénysége által meggazdagodjunk. Ezért az ő szeretetében bízva hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok, örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten a ő véréért eltörölte bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy új életben járjunk Általa. Ámen.

Adjunk hálát Istennek, és dicsérjük nevét:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenhol és mindenkor hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, akiben a láthatatlan Isten látható emberré lett, és békességet hozott a világnak. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Emlékezz meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, Egyházadról, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd hitét, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Bennünket, mindannyiunkat őrizz meg kegyelmesen a szentek közösségében. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében távoztak el ebből az életből és minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered. Emlékezz meg Tibor bácsiról és családjáról. Vedd őket körül szereteteddel, igéddel, útmutató kegyelmeddel, hogy Hozzád forduljanak és Beléd kapaszkodjanak. Szeretetedbe ajánljuk a keresztelői családokat. Te őrizd meg őket kisleányaikkal együtt az örök életre a Te bölcsességed szerint. Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!

Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Énekek:

1. ének: 436 (Heermann János 1585-1647, német - Fritzsch A. XVII. sz.)

1. Isten, ó, szent Isten, Te minden jó forrása, Ki nélkül semmi sincs, Mi életünk megáldja: Adj nékem ép testet, Ép elmét, jó szívet, Melyet ékesítsen Jó lelkiismeret! - 2. Kísérje békesség, Barátság a munkámat, De igazságodtól Semmiért el ne álljak! Mohóság, rút önzés Ne dúlja lelkemet, Múló javakkal is Hadd szolgáljak neked! - 3.Beszédem mindenkor Tiszta és igaz legyen, Hiábavaló szó Hogy számból ki ne menjen! Ahol csak szólnom kell Hűséggel másokért, Szavamba adj erőt: Szentlelked erejét! - 4. Ha sorsom mostoha, Kétségbe sose essem, Ha rajtam a kereszt, Add, hogy bátran viseljem! A gonosz erején Jóval hadd győzzek én, Tanácsoddal vezess Utamnak éjjelén! - 5. Segíts, hadd végezzem Minden dolgom serényen, Készséges szolgaként, Amit csak rendelsz nékem! Amit te jónak látsz, Hadd tegyem meg azt itt - Kegyelmed kísérjen Az örökéletig!

2. ének: 438 (Scheffler János 1624-1677, német)

1. Jézus hív: „Jertek énutánam! Hűségesen kövessetek! Lépjetek lábnyomomba bátran! Ne földiekre nézzetek! Vegyétek fel keresztetek! A keskeny útra térjetek!” - 2. „Ki velem jár, nem él sötétben, Mert én világosság vagyok. Ahogyan itt szolgáltam, éltem, Példám előttetek ragyog. Út vagyok én! Ki rám figyel, A biztos célt az éri el.” - 3. „Ha nehéz útra szólít szavam, Segítek én, ne féljetek! Elöl ott járok mindig magam, S megerősítem szívetek. Rossz tanítvány, ki tétlen vár, Ha Mestere előtte jár.” - 4. „Aki az életét megtartja, Elveszti azt énnélkülem, Ki érettem halálba adja, Az megtalálja énvelem. Ki keresztjével nem követ, Énhozzám méltó nem lehet.” - 5. Kövessük őt, a drága Mestert! Szent nyomdokában járhatunk. Hordozzunk bár nehéz keresztet, Áldott lesz itt szolgálatunk. Küzdőre vár csak győzelem És égi béke, végtelen.

3. ének: 439 (Praetorius Benjamin 1636-1674. Schade János Gáspár 1666-1698, német)

1. Légy hű, állj meg szent hitedben, Istenedet ne feledd! Ő kötött keresztségedben Szövetséget teveled. Tőle nyersz üdvöt, erőt, Térj meg, s ne bocsásd el őt! Ki kezdettől így vezetett, Istennek szenteld szívedet! - 2. Légy hű hozzá szeretetben, Ő már előbb szeretett! Mások iránt is szívedben Égjen igaz szeretet! Nézd Jézusod példáját, Kínzóinak megbocsát. Hogy Isten gyermeke lehess, Te is bocsáss meg és szeress! - 3. Légy hű élő reménységben, Ne szabj Istennek rendet! El ne csüggedj az ínségben, Vess reá minden terhet! Bánatodra fény derül, Rajtad ő megkönyörül. Aki bízik az Istenben, Sohasem marad szégyenben. - 4. Mindhalálig bízom, hiszek, Szeretek és remélek. Terhet is könnyebben viszek: Jézus velem, nem félek. Őrá bízom életem, Míg a célt elérhetem. Én Jézusom, adj hű szívet, Hogy legyek mindvégig híved!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Testvéreim! Áldjuk az Urat, mert irgalma örökké tart. Mondjunk köszönetet neki:

Áldunk Téged, mindenható Istenünk, mert örömöt, békességet ajándékoztál nekünk igédben, Krisztus Urunkkal való közösségben Őáltala. Kérünk, őrizd meg bennünk ennek a közösségnek minden áldását, hogy erős hittel Hozzád ragaszkodjunk, és embertársainkat őszintén szeressük. Ámen.

Testvéreim! Menjetek el, és hirdessétek az Urunk halálát és feltámadását. Tanúskodjatok szeretetéről. Akik megtapasztaltátok a bűnbocsánat örömét, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

7