2010-10-24

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 21. (Biblia) vasárnap istentiszteletén, 2010. október 24.-én, Schermann
Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 286 (Runeberg János Lajos 1804-1877, finn - Waldis B. 1485?-1560) - Liturgia: 10

1. Van örök kincsünk, becsesebb Nincs nála földön, égen. Az arany, ezüst, drágakő Csak por, ha hozzá mérem. Nem múlta felül semmi még, És nincs ami felérje. Ez örök égi ajándék Az Isten szent igéje. - 2. Itt rozsda, moly, futó idő Elpusztít minden régit, És előbb-utóbb rombadől, Mit ember keze épít. Múlik ég, föld, mint rózsaszál, Elhervad hulló szirma, De az ige, mint szikla áll, Úgy, amint meg van írva. - 3. Vált ezredévet ezredév, De soha el nem évül. Nem élhet az új nemzedék E régi ige nélkül. Hit, erő, béke, üdvösség Mert nem lesz soha másban, Megrendül bár a föld és ég, Mint Isten szent szavában. - 4. Szent ige, te semmibe vett, Megvetett és lenézett: Hol az a földi ismeret, Mely teveled fölérhet? És van-e még más menedék, Hogy lelkünk óvja, védje? Egy van csak, de ez egy elég: A kegyelem igéje. - 5. Ha minden támasz rombadül, S megragadod ez egyet, És végre hozzá menekül A zúgó vészben lelked: Ó, milyen áldott helyre lel! Ott talál békességet És biztos, védett kikötőt, Hol vihar el nem érhet. - 6. És mint a hattyú elmerül A tiszta tó vizében, Majd úszik tovább, tollait Lemosva hófehéren: A legsötétebb szívet is Úgy mossa hófehérre Ez élő, kristálytiszta víz, A kegyelem igéje. - 7. Ó, zengjen néked szüntelen, Nagy Istenünk, a hála, Hogy igéd által elvezetsz Az üdvösség útjára! Ki rátalált e kincsre már, Ne ismer szegénységet, S nincs, aki el ne nyerhetné E kincset: szent igédet.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére! Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit! Hirdetem nevedet testvéreimnek, dicsérlek a gyülekezetben. Az utódok szolgálják őt beszélnek az Úrról a jövő nemzedéknek. Jönnek, és a születendő népnek hirdetik, hogy igaz, amit ő tesz.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké. Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére!

Liturgia: Dicsőség az Istennek a magas mennyekben, Fiúnak, Szentléleknek Mindörökké! Ámen.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Most Isten színe előtt gondoljunk méltatlan voltunkra, és vigyük elé a bűnünket, kérve az ő irgalmát:

Istenem, tiszta szívet teremts bennem, újítsd meg bennem az erős lelket. Ne vess el orcád elől, Szentlelkedet ne vedd el tőlem. Vidámíts meg szabadításoddal. Támogass, hogy a lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra hűtleneket, és mi, vétkesek, megtérjünk hozzád az Úr Jézus Krisztusért. Ámen

Liturgia: Irgalmazz, Úristen, immáron énnékem, Irgalmazz, Úristen, immáron énnékem, Mert tebenned bízik, Uram, az én lelkem, És tebenned nyugszik, Uram, az én szívem!

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, aki meghalt bűneinkért az Írások szerint, és aki feltámadt megigazulásunkért. Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Dicsőség a magasságban A hatalmas Istennek! Békesség és jóakarat embernek! Világ bűnét Bárány Jézus elvetted. Téged áldunk Atya, Fiú, Szentlélek!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Irgalmas Istenünk! Kérünk, tedd a Lelkeddel élővé és hatóvá, hozzánk szóló szavaddá mindazt, amit apostolaiddal és prófétáiddal megírattál a Szentírásban üdvösségünkre. Világosítsd meg a szívünket, tisztítsd meg az ajkunkat, újítsd meg az életünket, hogy Igédnek figyelmes olvasói, engedelmes megtartói, hűséges igazságtevői legyünk Jézus Krisztus,a mi Urunk által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! A mai vasárnapnak, Biblia vasárnapnak az igéit olvasom. Figyeljünk rá nyitott szívvel. Az Ószövetségben megírt igénk Ámósz próféta könyvének a 8. fejezetéből szól a 11. és 12. versben:

Jön majd olyan idő - így szól az én Uram, az ÚR -, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyeret fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására. Támolyognak majd tengertől tengerig, és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az ÚR igéjét, de nem találják.

És így szól erről az Újszövetségben Isten szava az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 8. fejezetében:

Az Úr angyala így szólt Fülöphöz: „Kelj fel, és menj délfelé a Jeruzsálemtől Gázába vezető útra, amely néptelen.” Ő felkelt, és elindult. És íme, egy etióp férfi, a kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt az Istent imádni, visszatérőben hintóján ülve olvasta Ézsaiás prófétát. Ezt mondta a Lélek Fülöpnek: „Menj oda, és csatlakozz ahhoz a hintóhoz.” Amikor Fülöp odafutott, hallotta, hogy Ézsaiás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle: „Érted is, amit olvasol?” Erre az így válaszolt: „Hogyan érthetném, míg valaki meg nem magyarázza?” És megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé. Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját. A megaláztatásért elvétetett róla az ítélet, nemzetségét ki sorolhatná fel? Mert élete felvétetik a földről.” Az udvari főember megkérdezte Fülöptől: „Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról, vagy valaki másról?” Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust. Amint továbbhaladtak az úton, valami vízhez értek, és így szólt az udvari főember: „Íme, itt a víz! Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem?” Ezt mondta neki Fülöp: „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet.” Ő pedig így válaszolt: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.” Megparancsolta, hogy álljon meg a hintó, és leszálltak a vízbe mind a ketten, Fülöp és az udvari főember, és megkeresztelte őt.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják, megtartják az Isten beszédét. Ámen

Ének: 255 (Luther Márton 1483-1546, 1541-ben írta, amikor Budavár elesett - Gregorián dallamból Luther M. 1483-1546)

1. Tarts meg, Urunk, szent igédben! Végy erőt ellenséginken, Kik szent Fiadat támadják, Hogy trónodról letaszítsák! - 2. Úr Krisztus, láttasd hatalmad, Ki minden urak Ura vagy! Te védd meg árva népedet, Hogy dicsérhessen tégedet! - 3. Jer, vigasztaló Szentlélek, Adj egyetértést népednek! Állj mellénk a végső órán, Vígy életre halál után.

Igehirdetési szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség legyen Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! A mai vasárnapnak az evangéliumbeli igéje János evangéliumából szól. Az 5. fejezet 39. versétől kezdve, Jézus Urunk ezt mondja:

„Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. Én nem fogadok el dicsőséget emberektől, rólatok viszont tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete. Én az Atyám nevében jöttem, mégsem fogadtatok be; ha más a maga nevében jön, azt befogadjátok. Hogyan tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek?”

Urunk, szentelj meg igéddel. Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Soha senki nem fogja tudni megmondani, hogy mikor, hányan és kik jártak erre? És soha, senki nem fog tudni kimutatást készíteni arról, hogy kik és hányan voltak, akik elolvasva ezt az útjelző táblát, befordultak balra Buracona felé, és mentek addig, két kilométert, amennyi addig még innét a távolság? Soha senki nem fogja tudni megmondani, hogy járt-e erre valaki; ki volt az, aki másfelé kanyarodott innen és ki volt az, aki a táblára figyelt? - Hogy miért? Nagyon egyszerű: erre út nincs. A sivatag közepében áll ez a tábla. A homok hamar eltörli ezt az utat. Nincs statisztika, amely megmutatná, hogy van-e értelme ennek a táblának és mennyi? Nincs az a minőségbiztosítási módszer, amellyel ki lehetne számolni, hogy mennyi a hatékonysági foka ennek az útjelző táblának? - Csak a számunkra örökre megismerhetetlen valóság tarja ezt számon.

Tegnap a Nemzetközi Gedeon Társaságnak a munkatársaival beszélgettünk. Kicsit volt szerencsém a szavaik bizonyságtétele nyomán beletekinteni abba, hogy közelebbről mit csinálnak ők, és mi az ő szabályrendszerük? Ez a Társaság azzal foglalkozik, azt tűzte hivatásául, hogy iskolákba, börtönökbe, kórházakba, szállodákba elvisznek Bibliákat, és azokat ott részben személyesen, tehát személyeknek, de elsősorban nem így, hanem elsősorban későbbi, ottani felhasználásra ott elhelyezik. Az a nagyon különös ebben, hogy néha az Isten különös ajándékképpen ad az ő munkájukról visszajelzést. Tehát előfordul néha, hogy valaki jelentkezik náluk és azt mondja, hogy: Kedves Gedeon Társaság! Én az Önök Bibliáját olvasva tértem meg. - Ilyen is előfordul néha, de azt hiszem, hogy elég nyilvánvaló a helyzetből, hogy ez nem használható statisztikai méréshez. Nem lehet megmondani, hogy a Gedeon Társaság munkájának mennyi az eredménye? Senki nem tudja megmondani, nem, hogy az, aki olvassa a Bibliájukat, később, az élete során, ennek folyományaként került-e erre? Még azt se tudja megmondani senki, hogy ki olvassa úgy általában, ki veszi kézbe, kihez jut el ez a Biblia?

Amikor úgy csinálok valamit, hogy semmiféle statisztika - Jézus ezt a szót úgy használja, hogy emberi dicsőség - nem várható a nyomán, hanem kizárólag az Istentől kapható dicsőség; azaz hogy Isten felhasználja ezeket a Bibliákat az Ő csodálatos munkájához. És minderről nekünk, illetve azoknak, kik ezt a szolgálatot végzik, azon a néhány alkalmi esetleges visszajelzésen kívül, amit Isten ad nekik, semmiféle információjuk soha nincs. Arról igen, hogy ide és ide, mennyi és mennyi darab Bibliát adtak. Ennek a munkának a gyümölcsét, az eredményét, a „dicsőségét”, azt csak Isten rögzíti titkosan.

Hogy miért? Miért nem számít semmit az, hogy számokat mondhat a Gedeon Társaság arról, hogy x-helyen n-darab Bibliát elhelyeztek? Azért, mert az útjelző tábla és a Biblia nem cél. Nem lehet a munka gyümölcsének nevezni azt, hogyha megfogunk egy Bibliát és a kezünkbe vesszük. Mint ahogy nem lehet Isten munkája gyümölcsének nevezni azt, hogyha halljuk az Ő hangját igehirdetés vagy bármi más formájában. És nem lehet célba érkezésnek nevezni azt, hogyha valaki megérkezik a „Buracona balra két kilométer” táblához, és üdvözült tekintettel sóhajt egyet: megérkeztem. Az útjelző és a Biblia nem megoldás, nem megérkezés.

Isten szava mindig valamilyen formában, valamilyen forrásból, valamilyen mértékben az emberekben él és rendelkezésre áll. Volt idő, amikor fővesztés járt a Biblia tartásáért, de akkor is valamilyen formában, valamilyen forrásból az Isten Igéje rendelkezésre állt. Elnyerhető és elérhető. Mégis azt mondja Ámósz könyvében az Isten, hogy lesz olyan idő, amikor hiába olvassák, azaz általa nem jutnak célhoz. És az a szegény etióp kincstárnok mégis bolyong tengertől-tengerig, és ott van a kezében az Isten Igéje. És hogyan érthetné, amíg nem kap választ.

Ugyanis az Isten célja az, hogy Krisztussal legyünk. Ez az Isten célja. Márpedig egy személyt és a vele való kapcsolatot szavakba foglalni teljességében nem lehet. Csak úgy, hogy azok a szavak útjelző táblák. Olyan útjelző táblák, amelyek a sivatag közepén egy, amúgy észrevehetetlen átjáró felé mutatnak, irányítanak a cél felé.

„Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot” - mondja Jézus. Az Írások, Isten Igéje tehát tanúskodnak Jézusról. Nem az emberről, arról, aki megszületett istállóban, így-úgy éldegélt, és a többi. A Írások, különösen amelyekről Jézus beszél, az Ószövetségben - például Ámósz prófétánál - Isten kegyelmes munkájáról szólnak, arról tesznek bizonyságot. Isten áldozatos szeretetéről tanúskodnak ilyen módon. Arról, hogy Ő mi mindent szeretne, és fog megtenni értünk. Erről tanúskodnak az Írások. Ezt szeretné Istennek ez az irgalmassága értünk megtenni. Testet öltött így a számunkra Isten Igéje.

Betű, tábla és útjelző. Tulajdonképpen mind-mind lehet Isten jele, amely életté válik akkor, ha általa odafordulunk ahhoz, akiről szól. Magam csak 20 éves korom táján olvastam először a Bibliát végig. Addig el-elszórt történeteket ismertem belőle. Történeteket, amelyeket többnyire képeskönyvekből olvastam. Történeteket, amelyeket kiválogattak számomra a Bibliából, hogy kedvvel és jó szívvel olvassam őket, és ezáltal valamit megismerjek a Bibliából. De ismerek olyant, aki már 10-12 éves kora táján elolvasta a Bibliáját, elejétől a végéig, betűről-betűre.

Így ír Ady Endre:

Havas Krisztus-kereszt az erdőn,
Holdas, nagy, téli éjszakában:
Régi emlék. Csörgős szánkóval
Valamikor én arra jártam
Holdas, nagy, téli éjszakában.

Az apám még vidám legény volt,
Dalolt, hogyha keresztre nézett,
Én meg az apám fia voltam,
Ki unta a faragott képet
S dalolt, hogyha keresztre nézett.

Két nyakas, magyar kálvinista,
Miként az Idő, úgy röpültünk,
Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,
Egymás mellett dalolva ültünk
S miként az Idő, úgy röpültünk.

Húsz éve elmúlt s gondolatban
Ott röpül a szánom az éjben
S amit akkor elmulasztottam,
Megemelem kalapom mélyen.
Ott röpül a szánom az éjben.

Ámen.

Imádkozzunk:

Uram, add Lelkedet belém, a lángot, hogy eljöjjön az idő minden szavad, minden hozzám intézett kiáltásod nyomán, amikor végül megemelem a kalapomat Előtted. Hozzád fordulok és megtalállak. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Hitünk erősítésére mondjuk el az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az ő békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban.

Most vigyük Isten elé imádságban mindazt, amire szükségünk van:

Áldott Istenünk, jó Atyánk! Téged kérünk igédért, szavadért, útmutatásodért minden biztató és figyelmeztető, örömöt és ítéletet hordozó szavadért, igédért, hogy gyümölcsöt teremjenek bennünk, örök életünk munkálódjék és teremjen általuk. Hozzád találjunk, Krisztusra ébredjünk minden napunkon. Eléd visszük szeretteinket, közösségünket, népedet. Fordíts mindannyiunkat az egyetlen kincs felé, hogy az utunk, életünk iránya, kanyarjai is, arra vezessenek, amerre Te vagy. Eléd visszük minden nyomorúságunkat és örömünket. Eléd visszük sikereinket, terveinket, álmainkat, kudarcainkat és betegségeinket. Te légy azokkal, akik magánytól, halálfélelemtől, gyásztól, ürességtől szenvednek. Add nekik szavadat. Te légy azokkal, akik megfeledkeztek Rólad, soha nem ismertek, vagy az életük gondjai, kísértései, kincsei elvonták figyelmüket Tőled. Add nekik Igédet. Te légy mindannyiunkkal életünk minden napján. Jézusért kérünk Téged, aki a mi reménységünk és váltságunk. Az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 376 (Richter Frigyes Keresztély 1676-1700, német)

1. Téged keres imádságom, Hozzád vágyom, Ki áld és meggazdagít; Jézus, minden szenvedésből, Könnyeimből Tehozzád emel a hit. - 2. Nézzed, lelkem mint óhajtoz Forrásodhoz, Szomjúságban eleped. Ínségemet te ismered, Enyhítheted: Vidámítsd meg szívemet! - 3. Ha kísértő támad engem, Küzdelmemben, Uram Jézus, el ne hagyj! Hogy hitemben ne lankadjak, Hű maradjak, Erőt, kegyelmet te adj! - 4. Csak tebenned vigad lelkem, Ha ér engem Bú, gyötrelem, nem félek. Mert tenálad megtalálom, Én Megváltóm, Amit várok, remélek. - 5. Sorsomat hittel rád bízom, Hű gyógyítóm, Erőm gyengeségemben. Vállaltad a világ terhét, Hogyne lennék Tied földön és mennyben!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5