2010-10-17

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap istentiszteletén, 2010. október 17.-én, Sche
rmann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 52 (Gerhardt Pál 1607-1676, német - Crüger J. 1598-1662) - Liturgia: 9

1. Dicsérjük Istent! Mind, ki féli itt lent, Nagy nevét vígan, énekszóval áldja, És buzgó hálát vigyen oltárára, Dicsérjük Istent! - 2. Hű őrizőnk te, minden jó kútfője! Míg itt a földön vándorolunk, élünk, Légy éjjel-nappal ezután is vélünk! Dicsérjük Istent! - 3. Kísérj el minket, Őrizd lépteinket, Hogy ma az úton békességgel járjunk! Mindenütt mindig kegyelmedben álljunk! Dicsérjük Istent! - 4. Készséget ébressz követni igédet, Szent ügyért éljünk, Szolgálatban égjünk, És erő híján erőt tőled kérjünk! Dicsérjük Istent! - 5. Szívünk készítsd el, hogy feddéseiddel Könnyen ne játsszunk, idején megtérjünk, És mikor eljössz, ne kelljen majd félnünk! Dicsérjük Istent! - 6. Eljössz! Ígérted! S akkor a te néped Felviszed, Jézus, oda, ahol téged Angyalok, szentek karában dicsérhet! Dicsérjük Istent!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Legyetek szentek, mert én szent vagyok! - így szól az Úr. Térjetek meg hozzám teljes szívvel! Boldogok, akiknek útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek! Vezess parancsolataid útján, mert azokban gyönyörködöm. Eleveníts meg igazságoddal, ne némítsd el ajkamon az igazság igéjét! Akkor királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent előttük.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké. Legyetek szentek, mert én szent vagyok! - így szól az Úr. Térjetek meg hozzám teljes szívvel!

Liturgia: Dicsőség az Atyának, Dicsőség egy Fiának S a drága Szentléleknek: Az egy örök Istennek!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Most Isten színe előtt nézzünk méltatlan voltunkra, és vigyük Isten elé bűnünket kérve az ő irgalmát: Istenem, könyörülj rajtam kegyelmeddel. Töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal. Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem. Mert tudom, hogy hűtlen voltam, látom vétkemet. Ellened vétettem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, ítéleted jogos. Én bűnben születtem, Te pedig a szív igazságát kedveled. Tisztíts hát meg, és tiszta leszek, moss meg, és hófehér leszek. Töröld el minden bűnömet az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Ó, töröld el én vétkem, Irgalmas jó Úristen; Szent Fiad véréért könyörülj énrajtam! Tebenned van bizalmam.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, aki azért jött a világba, hogy megmentse a bűnösöket. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Dicsőség a magasságban A hatalmas Istennek! Béke legyen e világban Mindenhol az embernek. Hála néked, menny Királya! Irgalmazz, Isten Báránya! Szentháromság dicsérünk!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Jó Istenünk, aki az élet forrása vagy, Te teremtettél és Te hívtál el bennünket a Veled és egymással való közösségre. Kérünk, áldd meg az életünket, újítsd meg szeretetünket Jézus Krisztus Urunk által. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Isten igéje szól most hozzánk. Mózes 1. könyvének a 8. fejezetéből szól a mai vasárnap ószövetségbeli igéje. A 8. fejezet 18. versétől kezdve olvasom:

Kijött Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel együtt. Minden élőlény, minden csúszómászó, minden madár, minden, ami mozog a földön, csoportonként kijött a bárkából. Azután oltárt épített Nóé az ÚRnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron.

Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem írtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem.

Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg

a vetés és aratás, a hideg és a meleg,

a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.

És így ír nekünk Pál apostol az Efezusi levél 5. fejezetében. A 15. verstől kezdve olvasom:

Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek, ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.

Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel, mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.

Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében.

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen

Ének: 438 (Scheffler János 1624-1677, német)

1. Jézus hív: „Jertek énutánam! Hűségesen kövessetek! Lépjetek lábnyomomba bátran! Ne földiekre nézzetek! Vegyétek fel keresztetek! A keskeny útra térjetek!” - 2. „Ki velem jár, nem él sötétben, Mert én világosság vagyok. Ahogyan itt szolgáltam, éltem, Példám előttetek ragyog. Út vagyok én! Ki rám figyel, A biztos célt az éri el.” - 3. „Ha nehéz útra szólít szavam, Segítek én, ne féljetek! Elöl ott járok mindig magam, S megerősítem szívetek. Rossz tanítvány, ki tétlen vár, Ha Mestere előtte jár.” - 4. „Aki az életét megtartja, Elveszti azt énnélkülem, Ki érettem halálba adja, Az megtalálja énvelem. Ki keresztjével nem követ, Énhozzám méltó nem lehet.” - 5. Kövessük őt, a drága Mestert! Szent nyomdokában járhatunk. Hordozzunk bár nehéz keresztet, Áldott lesz itt szolgálatunk. Küzdőre vár csak győzelem És égi béke, végtelen.

Igehirdetési szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek, kedves Gyülekezet! Mikor szoktak olyan szigorú és szoros felhívást, figyelmeztetést adni, mint amilyent Pál apostol ír az Efezusi levelében? „Ne részegeskedjetek, gondolkozzatok, legyetek józanok, figyeljetek oda az életetekre mindig; ne engedjétek, hogy bármi is kapuja legyen az életetekben a gonosznak”. Mikor van helye egy ilyen szigorú és könyörtelen elővigyázatosságnak? - Akkor, ha a hozzáadott érték nagyon nagy, illetve ha a kockázat nagyon erős, tehát könnyen bekövetkezhet a veszteség és az a bekövetkezhető veszteség nagy. Akkor nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket kell tenni. Ha összegyűjtök egy nagy halom mérget, és azt én szeretném ott tartani, akkor alaposabban és szigorúbban kell vigyáznom rá, mint hogyha a cicámat elhozom és ott tartom a kertben. Egyrészt azért, mert a cica jó esetben ott fog maradni, ha van egy kis esze. Másrészt ha a cica mégis elmenne, abból legnagyobb baja legföljebb neki, a cicának származhat, meg esetleg a kislányom szomorú lesz emiatt. Ha viszont a fölhalmozott, nagy halom méreg ott van, és nem vigyázok rá kellőképpen, akkor nagyon könnyen kiszabadulhat, és nagyon sokaknak lehet belőle nagy baja. A cicát esetleg megtaláljuk vagy hazajön. Akiknek baja lesz, azt nem sikerül visszafordítani és jóvátenni. Ez a kettő tehát: a magas kockázat, a bajnak a nagy valószínűsége és a várható nagy veszteség indokolja a komoly és szigorú elővigyázatosságot.

Jézus abban a mai néhány mondatában, amit föl fogok olvasni, elővigyázatosságra int Pál apostolhoz hasonlóan, csak Ő egészen konkrétan meg is mondja, hogy mi az az érték, ami elveszhet, ha nem vigyázunk.

Elöljáróban néhány hasonló képet, helyzetet képzeljünk el. Jancsi és Juliska szerették egymást. Összeházasodtak. Boldogan éltek, amíg közbe nem jött valami. Egyiküket ugyanis a munkahelye külföldre szólította, társa pedig nem tudott vele menni. Mit volt, mit tenni - elváltak. - Ugye, ez érthető? Nem lehetett előre tudni, olyan dolog jött közbe, ami nem előre ismert dolog volt, és az is fontos. Hát hiába szerették egymást, ez így alakult. - Pisti építkezni akart. Családi házat tervezett magának. Éveken át készült rá. Mindent eltervezett szépen, és összegyűlt a szükséges pénz is az építkezéshez. Így hát munkához látott. Hamarosan azonban félbehagyta a munkát. Találkozott ugyanis egy lánnyal, akit megszeretett, és hogy az életüket minél szorosabban össze tudják kötni, és minél jobban tudjanak örülni egymásnak, ezért kénytelenek voltak elutazni egy egzotikus nyaralásra. Nyilván az felemésztette az építkezés folytatásához szükséges összeget. - Ugye, ez érthető? Ez olyan helyzet volt, amit nem lehetett előre tudni. Tehát nem várható el Pistitől, hogy számítson rá előre, és ez alapján tervezzen. Az is fontos volt. Hát hiába szerette volna azt a házat befejezni, de hát - ahogy mondani szokták - így alakult.

Jézus vendégségben van. Meghívták népes vendégsereggel együtt egy szép házba, egy szép, jó hangulatú vacsorára. Lukács evangéliumának a 14. fejezet erről a vacsoráról szól. De ezen a vacsorán szóba került Isten országa is. A jó ételek és a kellemes hangulatú beszélgetés közepette beszélni kezdtek az Úrnál való vendégségről, és Jézus ebben a helyzetben, ezen a ponton mesélni kezdett. Mesélni kezdett arról, hogy egy házigazda lakomát készít, előre meghívja a vendégeket. Ők készülnek rá és számítanak arra, hogy majd mennek ebbe a vendégségbe. Majd a lakoma órájában értük küld, a vendégekért, hogy jöjjetek, kezdődik a lakoma. No de, nekik, a meghívottaknak közbejött azóta ez meg az. Csupa olyan, amire nem lehetett előre számítani, és mindegyik fontos dolog volt. Így hát hiába szerettek volna részt venni ezen a vacsorán, - ahogy mondani szokták - így alakult. - Ugye, érthető? Nem lehetett nekik előre tudni. Azok a dolgok is, amelyek közbejöttek nekik: a szántás-vetés, a házasság és sok más efféle dolog, ezek is fontosak.

Jézus elmondva ezt a történetet, vacsora után felállt az asztaltól, és továbbment. Megy tovább Jézus az útján. Sokan megyünk Vele. Nagy sokaság. Bizonyára még sokkal többen vagyunk most így Vele az úton, mint ott, annál az asztalnál. Sokan megyünk Vele, mert jó Vele lenni. És pillanatnyilag minden jel arra mutat, hogy szeretnénk Vele maradni az úton. Szeretnénk a magunk útját Vele, az Ő útján végigjárni. Szeretnénk a magunk életét az Ő kezébe tenni és Vele végigjárni. Hiszen Jézus ebben a kis példázatában ott, az asztal körül, hozzátette: nem maradt a gazda háza üresen, vendégek nélkül. Ő még sokkal többeket hívott, tuszkolt, vezetett be abba a házba, aköré az asztal köré. Mindenkit, aki csak arra jött-ment, mindenkit.

Hát itt vagyunk. Megyünk Vele az úton, és semmi sem utal arra, hogy ennek valaha vége kellene, hogy legyen. Szeretnénk Vele maradni. Rajtunk - úgy véljük - aztán nem múlik. Jézus pedig megfordul, hozzánk lép, a vállunkra tesz a kezét, és így szól hozzánk. - Ez a mai vasárnap igéje Lukács evangéliuma 14. fejezetéből, a 26. verstől kezdve ezt mondja Jézus:

„Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.”

„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy - miután alapot vetett, de nem tudta befejezni - gúnyolni kezdje mindenki, akik látják, és azt mondja: Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.”

„Vagy ha az egyik király el akar indulni, hogy harcba bocsátkozzék egy másik királlyal, nem ül-e le előbb, és nem tar-e tanácsot arról, hogy szembeszállhat-e tízezer élén azzal, aki húszezerrel jön ellene? Különben követséget küld, amikor az még távol van, és megkérdezi a béke feltételeit. Így tehát aki közületek nem mond le minden vagyonáról, nem lehet az én tanítványom.”

„Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan tudják azt visszaadni? Sem a földnek, sem a trágyának nem alkalmas: tehát kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!”

Urunk, szentelj meg igéddel. Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Ezt mondva, Jézus továbbmegy. És mi, akik jól érezzük magunkat Vele, szeretnénk az életünket végigjárni ővele, mert ez jó, - csodálkozva kérdezzük: no, mi az? Az előbb arról beszélt, hogy a gazda az utcáról hív be minden arra járót, és tele lesz velünk az Isten nagy asztala. Most meg megfordul Jézus és különféle ellenőrzéseket akar tartani, hogy kit enged, hogy a tanítványa legyen és kit nem enged.

Jézus ismét hátrafordul és így válaszol: Így van, jöhettek. Nem kérek igazolványt, nem tartok feddhetetlenségi vizsgálatot, nem kell erkölcsi bizonyítványt, sem bankszámla kivonatot hoznotok magatokkal. Soha nem küldelek el benneteket. Egy kérdés van csak, hogy ti vajon fogtok-e maradni? Fogtok-e maradni, amikor - úgy mond - közbejön valami? Mert senki sem utasította el a meghívottakat. Senki sem mondta nekik: nem jöhettek! Ők döntöttek így. Pontosabban: ők döntöttek annak idején úgy, hogy: igen, megyünk a vendégségbe - anélkül, hogy tudták volna, mit hoz a jövő. És ez bizony nagy probléma. Könnyen bekövetkezik és sok lehet ilyen. Az élet nagyon könnyen hoz dolgokat, ezt-azt közbe, amire mi nem számíthatunk, mert nem látunk bele a jövőbe. Viszont mindezen az életünk múlik.

Az embernek tehát - mondja Jézus egy másik alkalommal - igazából lehetetlen tanítvánnyá lenni, mert előbb vagy utóbb úgy is közbejön valami. Előbb vagy utóbb az a drágajó meghívott - mi - úgy is megházasodik, földet vesz, ökröket vásárol, és más egyéb fontos dolga, helyzete, sorsa, baja akad. Ezért hát - mondja Jézus - ahogyan egy toronyépítésnél, vagy háború megkezdésekor, - jobban tesszük, ha reálisan felmérjük a lehetőségeinket és a szükségeket.

De hát hogyan tehetjük ezt, amikor nem tudjuk számításba venni, hogy kivel találkozunk, milyen sors vár ránk és mi jön közbe? - Ezért beszél így Jézus. Mivel nem tudjuk, hogy mire vagyunk képesek, mire leszünk képesek az életünk során a hit dolgában, ezért mindent egy lapra kell föltennünk. Nem lehet azt mondani, hogy: igen, én jól érzem magam Jézussal, tehát Vele maradok mindvégig. Nem. Azt kell tudomásul venni, hogy senki és semmi nem tarthat meg engem Őmellette és Ővele. Csak Ő egyedül! Sem testvér, sem hittestvér, sem ének, sem imádság, sem közösség, sem szülők, sem házastárs.

Egyetlen lapra kell föltenni mindent, mindent: Jézusra! Aki Jézus mellett tart meg más lapot, azt nem utasítja el Jézus. Nem küldi el. Nem vizsgáztatja és nem buktatja meg. Csak azzal - szól: nem fog menni, mert közbejön valami.

De én - mondja Jézus - soha nem küldelek el magamtól benneteket. Hiszen én hívtalak, hogy megteljék a házam. Ezt soha ne feledjük!

Imádkozzunk:

Vizsgálj meg, Istenem. Nézd meg, hogy nem járok-e téves úton? Tarts meg, és vezess engem az örökkévalóság útján. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Hitünk erősítésére mondjuk el az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az ő békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük Isten elé életünk dolgait, imádkozzunk:

Jó Atyánk! Neked köszönjük meg szavadat és szeretetedet, amellyel átölelsz, összegyűjtesz és országodba vársz bennünket. Hálát adunk Neked azért, hogy megszólítasz minket, hogy nem nézed bűnös voltunkat, hanem szabadítást és életet adsz mindannyiunknak. Hálát adunk Neked azért, hogy eljöttél, és Magadra vállaltad mindazt, ami az életünknek a baja, nyomorúsága, következménye. Hálát adunk Neked szeretetedért, amellyel körülveszel és megtartasz minket Veled. Hálát adunk Neked igédért, amellyel figyelmeztetsz és támogatsz bennünket a célhoz érkezésben. Hálát adunk Neked azért, hogy nem változtattál irányt, nem tértél el célodtól, hanem hűséges voltál mindhalálig hozzánk. Hálát adunk Neked azért, hogy nem befolyásol és nem szakít el tőlünk Téged semmiféle hűtlenségünk, semmiféle általunk előre nem tudott, Tőled elválasztó dolog, hanem meg tudsz tartani minket a szeretetedben, és meg tudsz őrizni minket országod számára. Adj hűséget, bölcsességet, józanságot. Adj nekünk Benned bízó szívet, hogy minden dolgunkat Rád tegyük föl. Hozzád fordulunk életünk kísértései, kérdései, útelágazásai során. Hozzád fordulunk életünk céljáért, értelméért. Hozzád fordulunk azért, hogy meg tudjunk maradni Tebenned. Hozzád fordulunk Mária néniért és

szeretteiért is. Engedd meg, hogy amikor Te szólsz, szólítasz, igéd elhangzik, a szívünk mindannyiszor nyitottan, őszintén tudjon válaszolni, színed elé járulni, Uram. Jézusért kérünk Téged, aki a mi reménységünk és váltságunk. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 365 (Pécseli Király Imre 1590?-1641? - Kolozsvár 1744)

1. Paradicsomnak te szép élő fája, Ó, drága Jézus, Istennek Báránya, Te vagy lelkünknek igaz Megváltója, Szabadítója. - 2. Értünk egyedül szörnyű kínt szenvedtél, Megfeszíttetvén töviset viseltél, Mi bűneinkért véreddel fizettél, Megöletettél. - 3. Jézusunk, kérünk, szenteld meg lelkünket, Hogy megbocsássuk mi is a bűnöket Mindeneknek, kik ellenünk vétettek, És elestenek! - 4. Adjad, hogy mi is értük könyörögjünk, Téged követvén szívből esedezzünk, Hogy sok szentekkel tehozzád mehessünk, Üdvözülhessünk! - 5. Hála legyen a mennybéli Istennek, Ki megváltója a bűnös embernek, És megszerzője szent békességünknek, Üdvösségünknek!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5