2010-09-12

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap istentiszteletén, 2010. szeptember 12.-én, Schermann
Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 336 (Helmbold Lajos 1532-1598, német - Selnecker N. 1587) - Liturgia: 9

1. Adjunk hálát az Úrnak, Kegyelmes megtartónknak Az elvett ajándékért, A sok jótéteményért. - 2. Ő adta testünk, lelkünk, Életet tőle nyertünk, Mindenkor van ránk gondja, Gyermekeit megóvja. - 3. Testünk tőle kap ételt, Vigasztalást a lélek; A sebet meggyógyítja, Melyet a bűn ejt rajta. - 4. Orvost ad, ki segíthet, Krisztust, aki az élet, Kinek véres halála Üdvösségünk forrása. - 5. Igéje s két szentsége Szívünknek menedéke, És a Szentlélek által Egyesít az Atyával. - 6. Élet és bűnbocsánat, Ránk Krisztusért így árad, Általa mennyben nékünk Boldogság lesz a részünk. - 7. Atyánk, kegyelmet kérünk, Adj segítséget nékünk, Nagyoknak, kicsinyeknek, Akik tebenned hisznek! - 8. Tarts meg az igazságban, És adj a mennyországban Üdvöt mi Krisztusunkért, Igaz Közbenjárónkért!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Figyelj rám, és hallgass meg, Uram, mert hozzád kiáltok mindennap! Légy kegyelmes, és örvendeztesd meg lelkemet, hiszen te jó vagy és megbocsátó. Eljön minden nép, amelyet alkottál, és csak előtted borul le! Uram, ismertesd meg velem utadat, öltöztess igazságodba! Magasztallak, Uram, Istenem, teljes szívemből, és tisztelem nevedet örökké.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké. Figyelj rám, és hallgass meg, Uram, mert hozzád kiáltok mindennap!

Liturgia: Dicsőség az Atyának, Dicsőség egy Fiának S a drága Szentléleknek: Az egy örök Istennek!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Most Isten színe előtt gondoljunk méltatlan voltunkra. Vizsgáljuk meg magunkat, és kérjük imádságban Istenünk kegyelmét: Uram, hozzád menekülök, hogy ne szégyenüljek meg. Ments meg irgalmasan, légy erős kősziklám, és segíts rajtam. Vezess nevedért, és szabadíts ki a hálóból, mert Te vagy az erősségem. Kezedre bízom lelkemet, Te váltasz meg engem az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Ó, töröld el én vétkem, Irgalmas jó Úristen; Szent Fiad véréért könyörülj énrajtam! Tebenned van bizalmam.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Isten Jézus Krisztus által, akiben van a mi váltságunk, bűneink bocsánata, kegyelme gazdagsága. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Dicsőség a magasságban A hatalmas Istennek! Béke legyen e világban Mindenhol az embernek. Hála néked, menny Királya! Irgalmazz, Isten Báránya! Szentháromság dicsérünk!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Hűséges Istenünk! Te minden teremtményedről gondoskodsz. Rád bízzuk magunkat, és kérünk, szakíts el mindattól, ami kárt okoz nekünk. És vezess bennünket az üdvösség forrásához Jézus Krisztus Urunk által. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim! Istenünk szava,amely a mai levélbeli igében hozzánk szól, Pál apostol galatákhoz írt levelében van megírva. Az 5. fejezet 25. versétől a 6. fejezet 10. verséig olvasom:

Ha a Lélek által élünk - írja Pál apostol a gyülekezetnek - akkor éljünk is a Lélek szerint. Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.

Testvéreim,ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. Egymás terhét hordozzátok: így töltsétek be a Krisztus törvényét. Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jól lehet semmi, megcsalja önmagát. Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. Mert mindenki a maga terhét hordozza.

Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.

A mai vasárnap evangéliumbeli igéje pedig Máté evangéliuma 6. fejezetéből szól a 24. verstől kezdve:

Jézus ezt mondja:

„Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”

„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?”

„Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.”

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen

Ének: 328 (Cowper Vilmos 1731-1800, angol - Maár Margit 1920)

1. Az Úr csodásan működik, De útja rejtve van, Tenger takarja lábnyomát, Szelek szárnyán suhan. Mint titkos bánya mélyiben, Formálja terveit, De biztos kézzel hozza föl, Mi most még rejtve itt. - 2. Bölcs terveit megérleli, Rügyet fakaszt az ág. Bimbója bár igénytelen, Pompás lesz a virág. Ki kétkedőn kutatja őt, Annak választ nem ád, De a hívő előtt az Úr Megfejti önmagát. - 3. Ne félj tehát, kicsiny csapat, Ha rád felleg borul: Kegyelmet rejt, s belőle majd Áldás esője hull. Bízzál az Úrban, rólad ő Meg nem feledkezik, Sorsod sötétlő árnya közt Szent arca rejtezik

Igehirdetési szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvéreim! A mai vasárnapnak az Ószövetség lapjain megírt igéje Ámósz próféta könyvéből szól a 6. fejezet első hét verséből:

Jaj a gondtalanoknak a Sionon, az elbizakodottaknak Samária hegyén, a legkiválóbb nép előkelőinek, akihez folyamodik Izrael háza! Járjátok be Kalnét, és nézzetek szét! Onnan menjetek a nagy Hamátba, azután menjetek el a filiszteus Gátba: Különbek vagytok-e ezeknél az országoknál, nagyobb-e a határuk a ti határotoknál? Ti azt gondoljátok, hogy messze van a veszedelem napja, ezért az erőszak uralmát közel hozzátok! Elefántcsont ágyakon heverésznek, pamlagokon terpeszkednek, megeszik a nyájból a bárányokat, és a hizlalóból a borjúkat! Hárfakísérettel danolásznak, és azt hiszik, hogy zenéjük olyan, mint Dávidé. Kelyhekből isszák a bort, és finom olajjal kenik magukat, de József romlásával nem törődnek. Ezért majd ők mennek a foglyok élén fogságba, és vége lesz a terpeszkedők mulatozásának.

Urunk, szentelj meg minket igéddel. Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! Egy közösségnek időről-időre eljön a fénykora. Máskor meg lejjebb hanyatlik a csillagzat. Valamiért az Isten viszont újra és újra kiválasztja azokat az alkalmakat és időket, amelyek számunkra, emberek számára, nehezek és próbásnak tűnnek, kiválasztja az Isten arra, hogy abban áldást adjon. Ugyanez sokkal ritkábban mondható el az úgynevezett fénykorokra.

Elsősorban az Ámósz próféta által ezekben a szavakban hirdetett ítélet erről szól, ezt jelenti. Isten, mivel szereti az övéit, és áldást szeretne kihozni népéből, az életükből, a sorsukból, - ezért óhatatlanul lesz még ennél sokkal rosszabb is. Ámósz próféciája Észak-Izráel fénykorában, gazdasági-politikai fénykorában, ilyesmire szeretne rámutatni.

Valahogy úgy, ahogy Ady Endre a „Nekünk Mohács kell” című versében ír:

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:

Veréshez szokott fajta,

Cigány-népek langy szívű sihederje,

Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:

Én magyarnak születtem.

Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,

Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig

Rángasson minket végig.

Ne legyen egy félpercnyi békességünk,

Mert akkor végünk, végünk

És ha már arról énekeltünk, hogy az Isten mint titkos bánya mélyéből felhozza a terveit, akkor gondoljunk egy kicsit a bányászéletre, a bányászmúltra és a bányászjelenre. Nézzük meg ezeket az egymás mellé tett képeket. Egyiken Magyarország bányászai láthatók, - a másikon Chile bányászai.

Magyarországon felvonulunk a véget ért bányászmúlt emlékére. - Chilében felvonulnak a jelenvaló bányászéletek megmentésére.

Magyarországon szóljon a zene a napjukon. - Chilében kiteszik a fényképüket, hogy szóljon értük az imádság.

Magyarországon élménynapot szervezünk. Ehhez az élménynaphoz a bányászat egy ürügy. - Chilében életre szóló élményt élnek át a bányászok. Van még néhány hónapjuk, mire? - ha Isten élteti őket, és szerencsét ad a föntieknek és a lentieknek - akkor talán följöhetnek. Egyesével, 60 cm széles függőleges folyosón, néhány száz méterről.

Mi a különbség? Mi a különbség a bányászok között, Magyarország és Chile bányászai között? Nem az ország a lényeges, - a helyzet. Az a különbség, hogy hagyományápolásról van szó vagy jelen-valóságról. A bányászélet tanulsága - úgy érzem ezen képek és ennek az ellentétnek a kapcsán - az, hogy nem a parádé és nem a körhinta teremti meg az összetartozásnak és a bölcsességnek a hagyományát, hanem az egymásrautaltság és a próbatétel. Ez mindig így szokott lenni. Akik átélték a bányászéletnek a napjait, azoknak - de csak nekik! - az emlékezés és a hagyomány az ünnep. - Mindenki másnak ürügy.

Ezt jó tudomásul vennünk, - nem rosszallásként mondom -, érdemes ennek tudatában látnunk hagyományainkat és azt, hogy valójában mire van szükségünk? - Kinek-kinek arra van szüksége, hogy élménye - értsük jó értelemben -, valós élete legyen az Istennel. Akinek ez megvan, az tud ünnepelni, és tud istentiszteletként élni. Enélkül csak ürügy.

Ady Endre ezért is írta a versét. És a bányászok szolgáljanak erről szóló példaként a keresztyének számára. Példaként arra, hogy nem szolgálhattok két úrnak. Nem lehet a Krisztus-tanítványság egy ruha, egy olyan ruha, amely az életünkben, tehát a saját magunk által tervezett és tartott életünkben, egy kis rész. Hanem csak maga, az életünk lehet, a valóság. Nemcsak a hitünk alapja, hanem ennek az elsődleges útmutatója, példája is a mi Urunk, Jézus.

Amikor Jézus a keresztre ment, akkor nem volt vallásos. Nem követett hagyományt, nem élt át jelképeket, hanem az Istennel járt. Isten pedig azért mond ítéletet fölöttünk, Izrael népe felett Ámószon keresztül, de ídőről-időre minden nép, közösség és egyén fölött különféle módon és különféle igékkel, azért mond ítéletet, azért enged bajokat, mert muszáj tisztáznia, tudatosítania bennünk, hogy az ő szeretete, jelenléte, hozzánk szóló szava nem a félelmeink és igényeink számára való ürügy, hanem az életünknek, a valóságunknak az átadását igényeli, hogy abból, az egészből áldást teremthessen.

„Mint titkos bánya mélyében”. Talán valahogy annyira titkos, hogy egyelőre csak egy tízcentis átmérőjű összeköttetése van a szabad világgal, - titkos bánya mélyéből fölhozza, amit Ő eltervez. De hogy ezt átéljük, ez valóság legyen, ahhoz bizony tudomásul kell vennünk azt, amikor lent vagyunk, a kőomlás alatt néhány száz méterrel.

Úgy, hogy - bár Ámósz próféta szavaiban sajnálatos módon nincs ott Krisztus, Isten szeretetének a dicsérete és más effélék, - azért nem kell megállnunk ott, hogy az Isten haragszik és ítéletet mondott. Mindez azt jelenti, hogy Ő áldást akar kihozni az életünkből.

Imádkozzunk:

Jó Urunk! A szívünket tedd magadévá, nyisd meg, hogy a te gyermekeid legyünk, akik belőled élnek. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Hitünk bátorítására mondjuk el az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az ő békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket és gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük Isten elé életünk dolgait. Imádkozzunk:

Jó Atyánk, szerető Istenünk! Tőled várjuk az életet, a levegőt, a táplálékot testben és lélekben, hogy lélegezni tudjuk szeretett világodat, meglegyen a mindennapi kenyerünk, a mindennapi szeretet Tőled, igédből, jelenlétedből, sorsfordító szavadból és szeretteinktől, akiket mellénk adtál. Tőled kérjük mindennapi kenyerünket. Tőled van, jó Istenünk, a hitünk, a beléd vetett bizodalmunk, a keserűségeket és kísértéseket legyőző hitünk és tudásunk Terólad jelenlétedről, tetteidről. A hitünket, Benned gyökerező életünket erősítsd meg. Tőled van a sorsunk, Istenünk, ami történik velünk, amit ki kell állnunk, amiben részünk van, amit megengedsz, hogy tegyünk, rosszat és jót. Tőled kérjük irgalmadat, hogy bölcsességeddel és szereteteddel vezess bennünket, el ne tévedjünk. Messzire ne kerüljünk Tőled, igédtől, útmutató szeretetedtől. El ne tévedjünk a magunk ösvényein. Tőled kérjük teremtő szeretetedet, hogy áldd meg azokat a dolgokat, amik történnek velünk, amiket teszünk, hogy áldássá legyenek életünk és világunk számára. Tőled kérjük az életet, Urunk. Te őrizd meg Anna néni családját, és teremts bennük Hozzád forduló bizalmat, szerettük iránti tiszteletet és jó emlékezést, és a Benned való hitet, hogy jó szívvel adják át, engedjék át őt Neked. Te taníts bennünket, hogy úgy tudjuk számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk, akaratod szerint éljünk, egykor pedig együtt örvendezzünk el nem múló örömmel a Te országodban. Jézusért, Krisztusunkért, Szabadítónkért kérünk Téged, az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 259 (Lukács evangéliuma 24, 29: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!” 1. v.:Melanchton Fülöp 1497-1560 után Herman Miklós 1480?-1561; 2-6. v.: Selnecker Miklós 1530-1592, német)

1. Ó, maradj velünk, Krisztusunk, Mert már este felé vagyunk! Szent igéd tiszta fényt hintsen, És munkálkodjék szívünkben! - 2. Szentegyházadat segítsd meg, Mert restek vagyunk, hidegek. Te áldd meg az ige útját, Hogy minden szívet hasson át! - 3. Rád tekint küzdő egyházad, Te adj neki hű fiakat, Kik szent igédet szeretik, És megtermik gyümölcseit! - 4. Mert tied az ügy, Mesterünk, Nem a miénk, te légy velünk. Légy oltalmunk és gyámolunk! Mi benned bízva harcolunk. - 5. Szent igéd békét, erőt ad, Megóvja, védi egyházad. Tartsd meg ez egy kincset nekünk, És akkor mást nem keresünk. - 6. Mi igédben élünk-halunk, Míg hozzád mennybe juthatunk, Hol panasz, sírás nem lesz már, És ránk örök boldogság vár.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5