2010-07-25

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap istentiszteletén, 2010. július 25.-én, Schermann
Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 238 (Gerhardt Pál 1607-1676, német) - Liturgia: 7

1. Szentlélek, öröm Lelke, Te vigaszul jöttél, Hogy a bút úgy űzd szerte, Mint felleget a szél. Megvigasztal szavad, Letörli könnyeinket, Új örömre hív minket, Új reménységet ad. - 2. Hős erő tőled árad Megállni győztesen, Ős ellenségünk támad És kísért szüntelen. Védd Krisztus harcosát, És add, hogy bátran küzdve, Rabszolgaságra, bűnre Ne adja meg magát. - 3. Az egész kerek földet Te tartod kezedben. Te formálsz át kőszívet, Hogy hússzívvé legyen. Add, hogy a szeretet És béke összekössön, S mind e világon győzzön A gyűlölet felett. - 4. Jöjj, tölts be szívet-házat Hit tiszta fényével! Teveled áldás árad, Új élet sarjad fel. Jöjj áldott Szentlélek! Jöjj, Atya, Fiú Lelke, Hogy szüntelenül zengje Erődet új ének!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Nagy az Úr szeretete irántunk és hűsége örökké tart Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! Adjatok hálát az istenek Istenének, mert örökké tart szeretete! Nagy csodákat művelt egymaga, mert örökké tart szeretete! Õ ad eledelt minden élő lénynek, mert örökké tart szeretete!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, most és mindörökkön örökké. Nagy az Úr szeretete irántunk, és hűsége örökké tart.

Liturgia: Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Most az Isten színe előtt nézzünk magunkba, vizsgáljuk meg az életünket és valljuk meg neki a bűnünket: Uram, Te voltál hajlékunk, nemzedékről nemzedékre. Még mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva vagy Te. A halandót visszatéríted a porba, és ezt mondod: térjetek vissza emberek! Mert bizony elmúlunk haragod miatt, ha bűneinket magad elé állítod. Ki tudja, milyen erős haragod, taníts hát úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Fordulj hozzánk, Uram! Könyörülj meg népeden az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk Jézus Krisztus által, aki szeretett minket és önmagát adta értünk áldozatul. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem

Jöjjetek, imádkozzunk:

Jó Istenünk! A te gondviselő bölcsességed nem téved sohasem. Ezért téged kérünk, hogy távolítsd el tőlünk azt, ami árt nekünk és add meg azt, ami a javunkra van az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Kedves Gyülekezet! Isten szavát olvasom. A mai vasárnapnak a levélbeli igéje Pál apostol Rómába írt leveléből a 8. fejezet 12. versétől így :szól hozzánk

Ezt írja az apostol:

Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atyánk!” Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.

Ezért így szól hozzánk Jézus Krisztus Urunk Máté evangéliumában a 7. fejezetben:

„Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogácskóróról fügét? Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, a rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és a tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.”

„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!”

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen

Ének: 418 (Rist János 1607-1667, német - Majnafrankfurt 1662)

1. Jézusom, ki bűnös lelkem Megváltottad véreddel, Kárhozattól óvtál engem, Szegény szívem fogadd el! Értem győztél a halálon, Jóságodat sírig áldom. Tetszésedre hadd éljek. Csak tebenned reméljek! - 2. Megkerested kinn a pusztán Az eltévedett juhot, Aki tőled eltávozván Veszedelembe jutott. Jézus, lelkem hű pásztora, Bűnösöknek Megváltója, Munkáld megtérésemet, Éleszd, növeld hitemet! - 3. E világ hogy el ne vesszen, Jézus véredet ontod. Add, hogy üdvömre lehessen Végtelen áldozatod! Keresztfádhoz lépek hittel: Gyógyíts meg szent sebeiddel, Vedd le rólam az átkot, Hogy lehessek sajátod! - 4. Hiszek, Uram, de erősíts, Kételkednem, ó, ne hagyj; Bűn, halál ellen bátoríts, Üdvöm, gyámolom maradj! Egyedül tebenned bízom, S egykor téged, én Jézusom, Ott, hol bánat nincs többé, Láthatlak mindörökké.

Igehirdetési szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Megy az ember az utcán gyalog, biciklivel, autóval vagy villamossal. Jól tudja az utat, arra ment tegnap is, meg azelőtt is és az elmúlt 60 évben minden nap, úgy hogy sötétben is odatalál. Világítás nélkül is odatalál. Akkor is odatalálna, ha beköti a szemét és úgy megy. A vérében van. Így próbálja. Csak az elmúlt 60 évben, abban a kanyarban nem jött szembe senki. A kanyar ugyanaz. - Miért van ez így? Talán azért, mert a világosság mégis csak kell. Még akkor is, hogyha valamit nagyon jól ismerünk és már sokszor hallottunk, végigjártunk, megértettünk.

Ma, amikor hitetlenség alatt általában azt értjük, hogy az ember nem jár gyülekezetbe, semmit nem tud Jézus Krisztusról, egy épkézláb mondatot nem tudna róla összetákolni, mert hogy még életében nem hallott róla semmit, akkor furcsának tűnhet Jézusnak a szava, amikor azt mondja, hogy: nem mindenki megy be a mennynek országába, aki azt mondja, hogy Jézus nevében prófétál, tesz csodákat, éli az életét. - Hát az hogy lehet? Ezzel a szemmel nézve, aki Jézus nevében éli az életét, az az igazi.

A kérdésben talán segít nekünk a mai vasárnapnak az Ószövetségben megírt igéje. Jeremiás próféta könyvének a 2. fejezetében van ez. Ahhoz a néphez szól ez az ige, akik bizony napról-napra istentiszteletre jártak. Áldozatokat mutattak be, és a világ legbiztonságosabb és legotthonosabb helyének a templomot tekintették. Mégis valamiért az Isten igéje vérlázítóan kemény szavakkal szidalmazza őket. - Tehát kérem is a gyenge-idegzetűeket, hogy ne figyeljenek majd ide a teljes igeszakaszra, amit felolvasok, mert vannak benne, a magyar fordításban szépített, de eredetileg nyomdafestéket nem tűtő kifejezések is. - Szóval azért szól így Isten igéje mégis hozzájuk, hogy ráébredjenek arra, hogy az Istennel élt életük milyen. Mindennap frissen és elölről kell elkezdeni. - Először elolvasom az egész igét, aztán megpróbálunk majd egy versére odafigyelni, mert az egész, hosszú és haragvó beszéd, és nehéz megtalálni a konkrétumokat. A rövidebb részében tulajdonképpen benne van az egész.

A 2. fejezet első 9 versében, aztán meg a fejezet végén, a 29.-32. versekben, így szól hozzánk az Isten igéje:

Jeremiás azt mondja:

Így szólt hozzám az ÚR igéje: Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az ÚR:

Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. Az ÚR szent tulajdona volt Izráel, termésének a legjava. Akik ették, mind meglakoltak, rossz végük lett - így szól az ÚR. Halljátok az ÚR igéjét, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége! Ezt mondja az ÚR: Mi rosszat találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem? Hitványságok után jártak, és maguk is hitványakká váltak. Nem kérdezték: Hol van az ÚR, aki kihozott bennünket Egyiptom földjéről, és vezetett bennünket a pusztaságban, a sivár és szakadékos földön, a szikkadt és veszélyes földön, ahol nem járt senki, és ember nem lakott? Dúsan termő országba hoztalak benneteket, hogy élvezzétek gyümölcsét és javait. De amikor bejöttetek, országomat tisztátalanná, örökségemet utálatossá tettétek. A papok nem kérdezték: Hol van az ÚR? A törvény magyarázói nem ismertek engem, a vezetők hűtlenül elhagytak engem, a próféták Baal nevében prófétáltak, és haszontalanságok után jártak. Ezért még perbe szállok veletek - így szól az ÚR -, és perelni fogok még unokáitokkal is!

*****

Miért pereltek velem? Hiszen ti hagytatok el hűtlenül - így szól az ÚR. Hiába vertem fiaitokat, a fenyítés nem fogott rajtuk. Fegyveretek úgy irtotta prófétáitokat, mint a pusztító oroszlán. Ti, mai emberek! Figyeljetek az ÚR igéjére! Olyan lettem én Izráelnek, mint a puszta, vagy mint a homályba borult föld? Miért mondta az én népem: A magunk útján járunk, többé nem megyünk hozzád! Elfeledkezik-e ékszereiről a lány, díszes övéről a menyasszony? Rólam elfeledkezett népem számtalanszor.

Urunk, szentelj meg minket igéddel. Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Az Isten keserű szavaiból tehát most figyeljünk oda az első rész egyik - 8. - versére, és abban keressük meg, hogy miért beszél így? A papok nem kérdezték: Hol van az ÚR? A törvény magyarázói nem ismertek engem, a vezetők hűtlenül elhagytak engem, a próféták Baal nevében prófétáltak, és haszontalanságok után jártak.

A papok nem kérdezték: Hol van az ÚR? - Miért kellene kérdeznie egy papnak, hogy hol van az Úr? Mert ez a szakmája, amit tudnia kéne? Hát hogyne! Ha ugyanis az Isten, aki ennek a világnak a Teremtője és őbenne van minden, ami van, tehát ő mindennek a lényege és valósága és tudója - ő nem fél és nem röstelli megkérdezni, hogy: Ember, hol vagy? -, akkor nekünk sem kell röstellni megkérdezni, hogy: Hol van az Isten? Nekünk sem kell röstellni, sőt nekünk is muszáj mindig megállni előtte. Mindig megállni és Vele beszélni. Nem Róla, Vele! Őt megkérdezni és Őt megkeresni! Különben nem Isten fog tevékenykedni az életünkben, hanem a mi ötleteink. Ha egy igéről, amit olvastunk vagy hallottunk, az első három szó után az jut eszünkbe, hogy: igen, tudom, ez az, így folytatódik és ez ezt jelenti - akkor nagyon gyorsan szégyelljük el magunkat. Csöndesedjünk el, álljunk meg és kezdjük el kérdezni: Hol van az Úr? Mit mond Ő? Ugyanis Isten igéjében épp az a lényeg, épp azért nekünk nem egy szent könyv nekünk, hanem Isten szava, mert hogy szól. Nem megmaradt, amit egyszer leírtak. És amikor legközelebb az a szó szól, akkor kell szólnia hozzánk. Vagy akkor szól - vagy irodalom csupán.

A törvény magyarázói nem ismertek engem - így folytatja. A törvény alatt itt természetesen Isten akaratát érti. És ha Isten kér valamit, akkor azt valamiért kéri. És ha nem tudjuk és nem keressük, hogy ki Ő, és mit, miért mond, - tudniillik, hogy mi az akarata azzal, amit éppen mond -, akkor megint csak szavak maradnak. Szavak, amiket lehet betartani, de annak nem lesz köze az Isten jelenlétéhez és a Vele való élethez.

Azért van annyi baj, - mondjuk -, a szombat-törvényével Jézus körül. Mert szavak maradnak, amelyekre mindenki jól rá tud bólintani, hogy: igen, ismerjük és ezt mondja az Isten - és már senki nem figyel arra, hogy mit is mond az Isten! Ezért jók, „alkalmasak” az Isten büntetést, halált jelző, ígérő vagy parancsoló törvényei, amelyek arról szólnak, hogy: aki ezt vagy azt teszi, annak meg kell halni; ezért alkalmasak arra, hogy a mi indulataink és igazságérzetünk köveivé váljanak, amelyekkel megfogjuk ezeket az igéket és megkövezzük vele, akivel valami bajunk van. Holott Isten büntető szavai azért vannak, hogy várjunk; hogy azt érezzük: ez szörnyű és így nem lehet - és odaszaladjunk az Istenhez, hogy térítsen meg.

A vezetők elhagytak engem - folytatja a próféta. - Persze, persze, Luther Mártontól nagyon jól tudhatjuk, hogy egy emberi társadalmat nem lehet Isten igéjével kormányozni. Nem fog működni, mert az emberi társadalom természeténél fogva túl távol áll az Istentől, hogy Isten igéje kormányzó erő lehessen a számára. Az emberi társadalomhoz és annak kormányzásához korlátozó és szankcionáló emberi törvények kellenek. Isten szava viszont való és alkalmas saját személyes életünk és az Isten népének, Krisztus gyülekezetének a vezetésére. Mégis, micsoda különbség van az állami törvényeknek az alkotói és végrehajtói, illetve a kisközösségek, avagy családok, baráti társaságok között. Az emberi közösség munkálása során a gondolataikat, döntéseiket, véleményüket az Isten szaván szűrni keresztül.

Folytatja a prófécia: a próféták Baal nevében prófétáltak, és haszontalanságok után jártak. Ehhez, hogy így legyen, nem kell azt mondani, hogy: most akkor én, Schermann Gábor, a következő tíz perctől kezdve elhagyom az Urat, és egy másik istenhez fogok tartozni. Nem kell ezt mondani, ugyanis Baal nem egy másik isten. Baal az emberi lehetőségeknek az istene. Azoknak a lehetőségeknek az istene, amelyek a birtokunkban vannak. Az ő nevében prófétálok mindig, ha azt keresem, azt fejezem ki, hirdetem, amit én, vagy az emberiség közös tudása ereje, adottságai és körülményei éppen lehetővé tesznek. Baal nevében ezt tehetem.

Jézus mondja:„Én vagyok a világ világossága”. Minden, amit hiszünk, mondunk vagy megteszünk, akkor van a helyén, ha Jézussal járva az ő Lelke révén történik. Ez pedig nem rendszerbe foglalható, leírható és áthagyományozható tudásanyag. Ez a vele való kapcsolatunkból adódó segítség.

Imádkozzunk:

Urunk! Lelkeddel érints meg és szabadíts fel bennünket, hogy Veled járjunk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Mondjuk el Isten dicséretére az Apostoli Hitvallás-t:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az ő békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket és gondolatainkat Krisztus Jézusban. Ámen.

Most vigyük Isten elé dolgainkat, imádkozzunk:

Édes Atyánk! Őrizz meg minket, hogy a te szavad és neved legyen a szent és menedékünk, hogy hozzád forduljunk és veled éljünk. Te szenteld meg, áldd meg, tedd termővé a gondolatainkat, a kapcsolatainkat, a munkáinkat. Te szólj a ránk bízottakhoz és hozzánk, mindannyiunkhoz. Te őrizz meg minket kísértéseinkben, megpróbáltatásainkban. Te gyógyítsd betegségeinket, vakságunkat, hiábavaló vágyainkat. Te legyél megtartónk, hogy megérkezzünk a célhoz, tehozzád. Terád bízzuk azokat, akik szolgálatban állnak, akik a nevedet hirdetik. Terád bízzuk a gyülekezeteinket, a közösségünk tagjait, akik távol vannak, őket is. Rád bízzuk a szeretteinket, akik még nem ismernek téged, távol járnak tőled. És rád bízzuk a sorsunkat, hogy te tedd életté azt, amit próbálunk megtenni. Jézusért kérünk téged, Ő a mi reménységünk és váltságunk. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 461 (1.v.: Riedel Ottó német, 2.-5.v.: Túrmezei Erzsébet sz. 1912)

1. Ó, Jézus, amikor sokan Nem járnak többé teveled, Adj erőt, hogy keresztedet Felvegyük hittel, boldogan. - 2. Ó, Jézus, tövises az út. Nézd, elveszünk a cél előtt! De új elszánást, új erőt Ád a te töviskoszorúd. - 3. Ó, Jézus, oly sötét az éj. Mindhalálig hűségesen, Nem lankadva egy percre sem, Őrt állni, kérünk, te segélj! - 4. Ó, Jézus, terhed nem nehéz, És gyönyörű a te igád, Míg boldog szemünk téged lát, És csak a te nyomodra néz. - 5. Ó, Jézus, húsvét fénye kel Túl síron, gyászon, éjjelen, És aki győzött idelenn, Fenn örök himnuszt énekel.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5