2010-05-30

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepének istentiszteletén, 2010. május 30.-án, Bencze András
székesfehérvári lelkész szolgálatával.*

Erős vár a mi Istenünk! Szeretettel köszöntöm a gyülekezetet Szentháromság ünnepén. Az ünnep igéje: Ézsaiás könyvének 6. fejezetéből a 3. vers: Szent, szent, szent a Seregek URa, dicsősége betölti az egész földet!

Az Úr dicsősége, szeretetének nagysága töltse be az egész földet, ezt a templomot is, szívünket is jelenlétével, irgalmával.

Hadd mutatkozzam be az istentisztelet elején: Bencze András vagyok. Székesfehérvárról jöttem. A mai istentiszteletünk egy ilyen - úgy mond - „szószékcserés” istentisztelet, amikor nem a szószéket, hanem a szószékeken álló lelkészeket cseréljük ki. Schermann Gábor nagytiszteletű úr Fehérvár-Csurgóra és Székesfehérvárra indult el szolgálatra, és én jöttem ide Székesfehérvárról a tatabányai gyülekezetbe. Ezen a vasárnapon a Gusztáv-Adolf Segélyszolgálat javára gyűjtjük az adományokat és kérjük a Testvérek áldozatkészségét. A Gusztáv-Adolf Segélyszolgálat a kisebb gyülekezetek fenntartását segíti elő. Az Egyházkerület illetve az Egyházmegye osztja szét az összegyűlt összegeket. Ajánlom a Testvérek figyelmébe, szeretetébe a mai nap offertóriumát is.

Kezdő ének: 41 (IV. századi himnusz (Te Deum laudamus) nyomán Benczédi Székely István †1558 - Kolozsvár 1751) - Liturgia: 7

1. Téged, Úristen, mi keresztyének Dicsérünk és áldunk, És Atya, Fiú, Szentléleknek vallunk. - 2. Néked a tiszta, ártatlan és szent Angyalok szolgálnak, Szüntelen zengő fennszóval kiáltnak: - 3. Szent, szent, szent Isten, te seregeknek Vagy Ura, Istene! Menny és föld szolgál nagy dicsőségedre. - 4. Téged a földön szent egyházadban Minden keresztyének, Szent Atyaisten, áldanak, dicsérnek. - 5. Te imádandó szent Fiad, Jézust, Magasztaljuk hitben, S Vigasztalónkat, Szentlélek Úristen! - 6. Oltalmazd, kérünk, minden veszélyben Benned bízó néped, Oltalmazz bűntől s lelki kártól minket! - 7. Dicsérünk téged, mint jó Atyánkat, A te szent Fiaddal És Szentlélekkel, mi Vigasztalónkkal

Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. - Ámen.

Az örökkévaló Királynak, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztesség és dicsőség örökkön-örökké, halleluja! Nagy az Úr, méltó hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan. Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet. Magasztal, Uram, minden teremtményed, híveid áldanak téged. Elmondják, hogy országod mily dicsőséges, és uralmad nemzedékről nemzedékre tart.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.

Liturgia: Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az örökkévaló Királynak, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztesség és dicsőség örökkön-örökké, halleluja!

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Szentháromság ünnepén nemcsak imádjuk a Szentháromságot, Atya, Fiú, Szentlélek nagyságát, hanem bennünket ebbe a közösségbe Jézus Krisztus szeretete akar bevonni. Vizsgáljuk meg magunkat, hogy a Szentháromság egységét, a Háromságtól kapott közösséget, az Egyház közösségét hogyan töltjük be életünkkel, gondolatainkkal, szavainkkal.

Imádkozzunk: Légy kegyelmes, Uram, mert bajban vagyok. Bűnöm miatt megrokkant az erőm, olyan lettem, mint egy kallódó tárgy. De én bízom benned, Uram, vallom, Te vagy Istenem, kezedben van sorsom. Ments meg ellenségem kezéből, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk Jézus Krisztus által, aki önmagát adta értünk, hogy megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetekre törekszik. Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Imádkozzunk:

Hatalmas Isten! Te teremtetted a mennyet és a földet, dicsőséged betölti a Mindenséget. Te Fiadban, a Jézus Krisztusban itt voltál közöttünk. A Te Lelked lakik bennünk, Ő életet minket. Költözz életünkbe szereteteddel, te Felségeddel és irgalmaddal. Áldunk és magasztalunk téged, Szentháromság Isten most és örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Hallgassa meg a keresztyén Gyülekezet a mai vasárnapnak, Szentháromság ünnepének ószövetségi és levélbeli igéjét. Az Ószövetségből Ézsaiás próféta könyvének 6. fejezetéből az első 13 verset olvasom, a levelek közül pedig Pál apostolnak a Róma-beliekhez írt leveléből a 11. fejezet 33. versétől olvasom:

Uzzijjá király halála évében láttam az URat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak:

Szent, szent, szent a Seregek URa,

dicsősége betölti az egész földet!

A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. Ekkor megszólaltam:

Jaj nekem! Elvesztem,

mert tisztátalan ajkú vagyok,

és tisztátalan ajkú nép között lakom.

Hiszen a Királyt, a Seregek URát látták szemeim!

És hozzám repült az egyik szeráf,

kezében parázs volt,

amelyet fogóval vett le az oltárról.

Számhoz érintette, és ezt mondta:

Íme, ez megérintette ajkadat

bűnöd el van véve,

vétked meg van bocsátva.

Majd az ÚR szavát hallottam, aki ezt mondta:

Kit küldjek el, ki megy el követségünkbe?

Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!

Ő válaszolt: Menj, és mondd meg e népnek:

Hallván halljatok, de ne értsetek,

látván lássatok, de ne ismerjetek!

Tedd kövérré e nép szívét,

tedd süketté a fülét, és kösd be a szemét,

hogy szemével ne lásson, fülével ne halljon,

szívével ne értsen,

és megtérve meg ne gyógyuljon.

Megkérdeztem: Meddig tart ez, URam?

Ő így felelt: Míg el nem pusztulnak,

és lakatlanok nem lesznek a városok,

a házakban nem lesz ember,

a föld pedig pusztává nem válik.

Eltávolítja az ÚR az embert,

és nagyon elhagyott lesz az ország.

Ha megmarad belőle egy tized,

azt is újból pusztulás éri.

De úgy, ahogyan a csernek vagy a tölgynek

kivágás után is megmarad a gyökere.

Ez a gyökér lesz a szent mag!

Áldjuk az Urat, mert irgalmas és beszéde megmarad örökké.

Pál apostol pedig ezt írja a Római levélben:

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává? Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?” Bizony tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen.

Urunk! Szentelj meg minket igéddel. A te igéd igazság. Ámen.

Ének: 50 (Olearius János 1611-1684, német - Braunschweig 1648)

1. Az Urat áldom én, Ő világom és éltem. Ő adta testemet És lelkemet énnékem. Már kisded koromtól Ápolt, oltalmazott; Áldása számtalan, Mellyel elhalmozott. - 2. Az Urat áldom én, Ő üdvösségem, éltem. Jó Atyánk szent Fia, Ki magát adta értem, És drága vérével Megváltott engemet, Kínos halálra ment, Oly nagyon szeretett. - 3. Az Urat áldom én, Ő vigasztalóm, éltem. Kit elküldött Atyánk Szent Fiának nevében. Ő biztat, bátorít A bánat éjjelén. És ha elcsüggedek, Új erőt önt belém. - 5. Az Urat áldom én. Áldjuk dicséretekkel! Szent, szent, szent! - zengje szánk Angyali seregekkel. Kit ég és föld imád És dicsér szüntelen: Áldalak örökké Én is, jó Istenem!

Igehirdetési szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Hallgassa meg a keresztyén Gyülekezet Szentháromság ünnepének evangéliumi igéjét János evangéliumának 17. fejezetéből az első 10 versben:

Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: „Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon. Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és azt, akit elküldtél, a Jézus Krisztust. Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem: és most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett.”

„Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet. Most tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van; mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy tetőled jöttem, elhitték, hogy te küldtél el engem. Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és megdicsőíttetem őbennük.

Ez a mai nap evangéliuma.

Igehirdetés:

Nem tudom, hogy sikerül-e elmondanom. Talán, ha visszagondolnak egy emlékre, amelyet egyedül éltek át. Mondjuk a szerelmes Velencére, amikor egyedül jártak ott a párjuk, a társuk nélkül, és aztán hazaérkeztek és próbálják elmondani az élményt. S aztán előveszik a szavakat, a képeket, talán egy ott vásárolt sálat. És hiába mesélnek, hiába mutatnak mindent, az élményt nem sikerül átadni. Mennyire jó volna együtt átélni. Milyen jó volna a társamat belevonni abba, ami az enyém, mert nem tudom, hogy sikerül-e elmondanom.

A főpap évente egyszer bement a Szentek Szentjébe az áldozat vérével és kimondta a Mindenható nevét. Talán ilyen alkalomkor élte át Ézsaiás próféta a látomását, amikor az ÚR dicsősége betöltötte a templomot. Ez az áldozat, a főpap által évente egyszer elmondott könyörgés egybekapcsolja a népet az Istenével, az URat a népével. Amikor Jézus Nagycsütörtök éjszakáján, ha nem is egy időben, de mindenképpen ahhoz az évenkénti főpapi áldozathoz és imádsághoz kötődve, elmondja a főpapi imádságot, azért könyörög, hogy belevonjon minket abba, ami az övé, hogy egybekapcsolja az Atyát a népével, Atyát a gyermekeivel. Azért könyörög, hogy abba az egységbe, amelyet ő megél az Atyával, abba az egységbe minket is belekapcsoljon, belevonjon. Ezért hívjuk mi ezt az imádságot főpapi imádságnak.

Magunk is tudjuk, hogy az imádság nem a felelősség áttolása, nem a tehetetlenség kifejezése, hanem valódi tett. Amikor Jézus könyörög, valójában fáradozik azért, amit addig is célként tűzött maga el, amit be is teljesített, hogy belevonjon minket az Atyával való közösségbe. Így mondja ezt az imádságában: „elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál”. Elvégeztem és így érthetjük azokat a jeleket, amelyeket János evangéliuma ír le a kánai menyegzőtől kezdve egészen Lázár feltámasztásáig. Mind arról szólnak, hogy akik kívül maradtak az Isten közösségéből, akiket a betegségük, a boldogtalanságuk, a bűnük vagy éppen a halott voltuk eltávolít az Atyától, azokat mind visszaviszi Jézus az élő Isten közösségébe, az élő Isten gyülekezetébe. Jézus elvégezte azt a munkát, amelyet az Atya rábízott.

Pál apostol az Efezusi levélben kitágítja a látókörünket: „minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett az Atya Jézus Krisztussal együtt”. Minket is! Nemcsak azokat, akik János evangéliumában átélik Jézus szabadítását, hanem minket is, akik halottak voltunk a bűnök miatt életre keltett az Atya. Bevont minket az ő szeretetközösségébe. Az imádság nem a felelősség átadása, áthárítása, hanem valódi tett.

Jézus így beszélt erről ebben az igében: „kijelentettem nevedet az embereknek”. Mennyire félreérthető az, amit Jézus nélkül tudunk az Istenről. Jézus tanított meg minket arra, hogy így szólítsuk meg őt: mi Atyánk. Előtte azt mondtuk: Mindenható. Vagy azt mondtuk: a Magasságos. Előtte a félelem tűnt a megfelelő viszonynak Istennel kapcsolatban. Jézus tanított meg bennünket a gyermeki bizalomra, a hitre, mert Jézus bele akar vonni bennünket abba a közösségbe, amelyt ő megél az Atyával, abba a gyermeki kapcsolatba, abba a gyermeki bizodalmas hitbe von be, amelyet ő megél az Atyával. Ezért lett a testvérünkké. Ezért tanított minket, mint gyermekeket élni. Jézus kijelentette nekünk az Atya nevét. És a Szentlélek megnyitotta szívünket, hogy befogadjuk és megértsük Jézus szavát, Jézus igéjét.

Milyen csodás, ahogyan Jézus beszél a tanítványairól, - rólunk is talán. Ezeket mondja Jézus: megértettük Jézus szavát, befogadtuk az ő bizonyságtételét. Magamra gondolok: vajon el merném ezt mondani magamról, hogy megértettem Jézus szavát? - De ne kételkedjünk, Testvéreim, mert Jézus mondja ezt az övéiről! Valami hatalmas bizalom ez őbenne irántunk. Valami megelőlegezett testvéri szeretet. Valami csoda, ahogy minket Jézus a szavában, igéjében belevon a Szentháromság Isten közösségébe és egységébe.

Nem csoda, hogy Pál apostol az idézett igeszakaszban így kiált: Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége? Nem csoda, hogy olyan énekek és himnuszok, amelyeket most énekeltünk, egymás után sorban áldják és magasztalják a Szentháromságot? Nem csoda, hogy bár nem külön esemény a Szentháromság jelensége, mégis a 14. században külön ünnepet szenteltek neki? - Olyan nagy dolog, olyan hatalmas dolog, hogy mi magunk is a Szentháromság részesei lehetünk.

Az Evangélikus Életben, a mai száma a lóherét hozza példaként, hogy így néz ki a Szentháromság: három önálló levél egy száron, ami egyben tartja. - Nem tudom, talán túlzás-e, ismerjük a négylevelű lóherét. Ez a csoda, ez a különleges, hogy minket, az Egyházat az Úr Jézus Krisztus a Szentháromság egységébe belefogad. Abba a szeretetközösségbe, amely az Atya és a Fiú között megvan, abba az engedelmes kapcsolatba, ahogy odafigyel a Fiú az Atyára, ahogyan az Atya megdicsőíti a Fiút. Ebbe az egységbe vont bele Jézus minket azzal, hogy testvérünkké lett.

Nem tudom, megszületik-e bennünk is az imádat, az áldás? Valóban ünneppé válik-e sokak számára ez, az általában olyan dogmatikusnak tartott ünnep? - Az imádat, a csodáló leborulás mellett a következő heteket meghatározza majd az a kérdés, mit jelent, hogy benne vagyunk az Atya és a Fiú közösségében?

A két legfontosabb dolgot elmondja Jézus ebben az igében egy mondatba sűrítve: „az pedig az örök élet, hogy ismernek téged”. Örök élet és ismeret. Az örök élet alatt mi múlhatatlan életet vélünk, gondolunk sokszor. Pedig hát Jézusnak örök élete van, és mégis vállalta az élet múlandóságát. Az örök élet legfőbb jellemzője a minőségi, nem annyira a mennyiségi, a minőség, a teljesség. A Szentháromsággal való közösségünk gyümölcse, a hétköznapokban is megnyilvánuló eredménye, hogy örök, hogy teljes életünk van. Hogy belekapcsol bennünket Jézus a teljességbe.

A múlt héten valakit megbántottam. Valakit a gyülekezetből. Nem szándékosan, és talán nem is megbántottam, hanem félreértette a szavaimat. De mindegy, nem magyarázkodom, mert az eredmény ugyanaz. Az az egység, amelyet a gyülekezetben megéltünk, az az egység megtört. És nemcsak közénk emelkedett ezáltal fal, hanem a Szentháromsággal való közösségünk sérült meg. - Ugye valahogy innen már érthető az az imádság, hogy: vétkeztem ellened és az ég ellen. Vagy amit még merészebben mondunk ki a gyónóimádságunkban, hogy egyedül ellened vétkeztem. Mert az élet teljessége töredezett meg. Hiszen a megbántott testvérem élete elválasztódott az enyémtől. Megtört az egység, és ez nem az én érzékeny vagy nem érzékeny lelkem állapotától függ, ez annak a hétköznapi megnyilvánulása, hogy örök életünk van. Hogy teljes életünk van. És ezt meg tudjuk törni. Amikor valakit kirekesztünk az Atyával való közösségből, vagy a saját magunkkal való közösségből, akkor a teljes élet sérül.

Nem tudom, sikerül-e elmondanom? „Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged”. Abban nyilvánul meg a Szentháromsággal való közösségünk, hogy ismerjük az Atyát és ismerjük Jézust. Ismerni, nemcsak tudni Róla. - „Ó, hát láttam őt az utcán sokszor; ó, ismerem a hangját is; meg tudom, mit csinált tegnap”.

Ismerni annyit jelent: együtt lenni vele. Megelevenednek az élettelennek tűnő szavak, amikor azt mondjuk: Jézus Krisztusba kereszteltettünk meg. Hogy együtt vagyunk a keresztségünk által Jézussal, a meghalt és föltámadott Jézussal. Megkereszteltek - az azt jelenti, hogy Jézussal együtt meghaltam és föltámadtam. Az Úrvacsorai imádságban is hangzik ez a mondat: Áraszd ki Szentlelkedet mindnyájunkra, hogy Megváltónk szenvedésének titkát ünnepelve feltámadása erejéből részesedjünk. Így fordítottam le ezt a mondatot: Amikor Jézus szenvedésébe belevon, feltámadásának erejében részesülünk.

Jézust ismerni annyit jelent, hogy a szenvedését ismerjük. Ahogy Pál apostol mondja a galatáknak: Egymás terhét, - és itt a bűn teherről van szó - egymás terhét hordozzátok. Így töltsétek be a Krisztus törvényét. Jézust ismerni azt jelenti, hogy szenvedésében együtt lenni vele. Péternek ezt mondja feltámadása után Jézus: „Amikor fiatal voltál, felövezted magadat és oda mentél, ahová akartál. Amikor megöregszel, más övez fel téged és odamégy, ahová nem akarod.”

Nem tudom, sikerült-e elmondani, de a Szentlélek ezeket a szavakat is fel tudja használni arra, hogy az Atya és a Fiú egységébe belevonjon minket, hogy az Atya és a Fiú dicsőségéből mi is részesedjünk. Ámen.

Imádkozzunk:

Áldunk téged, mindenható Istenünk, mert Jézus Krisztust elküldted a világba, hogy testvérünkké legyen és hogy Általa mi gyermekeiddé legyünk. Urunk, csodáljuk nagyságodat, még inkább szereteted nagyságát. Köszönjük, hogy részesei lehetünk annak. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Valljuk meg hitünket, mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Imádkozzunk:

Urunk, Szentháromság egy igaz Isten! Magasztalunk téged, hogy Istenséged titkát kinyilatkoztattad Jézus Krisztus szenvedésében és halálában, és hogy az ő keresztje alatt egybegyűjtöttél bennünket a Szentlélek által. Hallgasd meg néped egybehangzó könyörgését. Hálát adunk a gyermekekért. Kérünk, tartsd meg őket egyházad közösségében. Növeld hitünket, hogy mindig készek legyünk hitünkről számot adni és betöltsük hivatásodat, hogy mindet néped tanítvánnyá tegyünk. Jézus Krisztusért kérünk, Urunk, hallgass meg minket! - Könyörgünk a szülőkért és keresztszülőkért, mindazokért, akiket tanúságtételre rendeltél, hogy szolgálatukat a te Lelkeddel, élő hittel és teljes odaadással végezzék. Add, hogy hitünkről is szeretettel és Lelked erejével tegyünk bizonyságot. Jézus Krisztusért kérünk, Urunk, hallgass meg minket! - Könyörgünk Egyházadért, hogy igédet tisztán és igazán hirdesse, szentségeiddel feltámadott Urunk rendelése szerint szolgáljon a rá bízottak üdvösségéhez. Különösen könyörgünk a szórványban lévő közösségekért, őrizd meg őket és erősítsd meg őket. Áldjad meg a Gusztáv-Adolf Segélyegylet szolgálatát is. Jézus Krisztusért kérünk, Urunk, hallgass meg minket! - Könyörgünk beteg, megszomorodott, megfáradt testvéreinkért is. Vigasztald és erősítsd őket, hogy megpróbáltatásukban meg ne keseredjenek, hitüket és reménységüket el ne veszítsék, hanem bízzanak benned és tőled várják gyógyulásukat. Jézus Krisztusért kérünk, Urunk, hallgass meg minket! - Könyörgünk a világért. Kegyelmed és irgalmad újítsa meg és indítsa reménységre. Add, hogy Szentlelked sokakat az üdvösség útjára vezessen és felelős szeretetre bátorítson. Jézus Krisztusért kérünk, Urunk, hallgass meg minket! - Hallgass meg minket, Urunk, Szentháromság egy igaz Isten. Tőled kaptuk életünket és te hívtál el minket Egyházad közösségébe. Kérünk, őrizz meg bennünket az igaz hitben, az üdvösség reménységében, hogy életünkben és a halálunkban tieid legyünk a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Őérte hallgasd meg imádságunkat: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Testvéreim! Látjátok, mennyire szeret bennünket az Úr! Igéjével ma is, az Atya és a Lélek közösségében örök életet ad nekünk azáltal, hogy ismerhetjük őt. Megismertette magát velünk. Az örök élet azt jelenti: teljesség. Ezt a teljességet szolgáljuk, keressük egész életünkben. Ez a hívatásunk. Küldetésünk van. Ebben a küldetésben erősítsen meg bennünket a Mindenható Isten! Ámen.

Isten népe! Az Úr áldjon meg téged és őrizzen meg téged. Az Úr világosítsa meg szent arcát terajtad és könyörüljön rajtad. Az Úr fordítsa szent arcát tefeléd és adjon tenéked békességet. Ámen.

Ének: 324 (Schirmer Mihály 1606-1673. Diterich János Sámuel 1721-1797, német)

1. Hívek, dicsérjük Istenünket, Ki nem akarta bűnben vesztünket. S mint Atyánk, mennyből ránk tekintett, És szent Fia által üdvözített. - 2. Ki ezt a világot úgy szerette, Hogy saját életét sem kímélte: A Király földre szállt miértünk, S a kárhozatból kimenti éltünk. - 3. Jóvoltodat, Atyja életemnek, Ki Üdvözítőt adtál lelkemnek, Boldogan dicsérem és áldom, Mert legfőbb kincsem az én Megváltóm. - 4. Jézusom, vezess igazságodban, Adj nekem részt szabadításodban. Csendesség, békesség vidítson, E világon is már boldogítson. - 5. Add, szeresselek buzgón tégedet, Híven megtartsam szent beszédedet, Áldjak, valljalak igazán, Míg egykor nálad lesz dicsőbb hazám.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

6