2010-01-31

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Hetvened vasárnap istentiszteletén, 2010. január 31.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 320 (Speratus Pál 1484-1551, német - Nürnberg. 1523) - Liturgia: 3

1. Eljött hozzánk az üdvösség, Mely kegyelemből árad; Jóra nincs bennünk tehetség, Erőnk hiába fárad. De a hit Krisztusra tekint, Ki örök érdeme szerint Közbenjáró lett értünk. - 2. Mit a törvény rendelt nekünk, Nem tudtuk betölteni; S kárhozatot érdemeltünk Mi, harag gyermekei. A test és vér nem engedett, A lélek sírva szenvedett, S mi vesztünkbe rohantunk. - 3. Sóhajtva hordtuk az igát, És a haláltól féltünk; De Isten elküldte Fiát, Ki emberré lett értünk. A törvénynek eleget tett, És a veszélyből kimentett, Ki engesztelt Istennel. - 4. Vessétek le mindannyian A gyötrelmes kétséget! Maga mondja: „Bízzál, fiam. Hited megtartott téged.” Mert a keresztség és a hit Megnyitja a menny kapuit, Hogy soha el ne veszünk. - 5. Hitből jön a cselekedet, Hogy életünk betöltse; Élő, igaz hit nem lehet, Melynek nincs jó gyümölcse. Megáld és megszentel e hit, Jó Istenünkkel egyesít, Szent, tiszta életet szül. - 6. Dicsőség légyen Istennek E drága ajándékért, Atya, Fiú, Szentléleknek Csodás nagy irgalmáért! Hogy amint a jót elkezdte, Azt bennünk el is végezze: Szent neve legyen áldott!

Bevezetés:

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. A pusztító áradat rettent engem. A sír mélye fenyeget, halálos csapdába kerültem. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, és ő meghallotta a hangomat. Ezért magasztallak, URam, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy legyen most és mindörökkön-örökké.

Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

Liturgia: Dicsőség az Úristennek, Fiúnak és Szentléleknek, A teljes Szentháromságnak, Egyetlen hatalmasságnak.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, valljuk meg neki bűnünket, és kérjük az ő irgalmát: Uram! A mélységből kiáltok hozzád, halld meg szavamat. Füled legyen figyelmes könyörgő szavamra. Ha a bűnöket számon tartod, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. Lelkem vár téged, Uram, jobban, mint az őrök a reggelt. Benned bízom, mert nálad van a kegyelem. Gazdag vagy és meg tudsz váltani az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Kérlek téged, Istenemet, Bocsásd meg minden vétkemet, Teremts bennem tiszta szívet, Hálás szívet, hozzád hívet!

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Isten Jézus Krisztus által, aki meghalt a mi bűneinkért, hogy Istenhez vezessen minket. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Dicséret, dicsőség A menny és föld Istenének, Örökkön örökké zengjen néki hálaének; Ki egyedül Úr a világon, Felül van minden változáson, Fejünkre áldás tőle szálljon!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Mindenható örök Isten, akinek irgalma bűneinknél is nagyobb, kérünk, add Lelkedet, hogy erejével józanul éljünk és minden erőnkkel téged dicsőítsünk az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvéreim! A mai vasárnapon, Hetvened vasárnapján Isten igéje az Ószövetség lapjairól Jeremiás próféta könyvéből szól hozzánk. A 9. fejezet 22. és 23. versében azt mondja az ÚR:

Ne dicsekedjék bölcsességével a bölcs, ne dicsekedjék erejével az erős, ne dicsekedjék gazdagságával a gazdag! Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az ÚR, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem - így szól az ÚR!

És ezt a példázatot mondja nekünk erről Jézus Urunk Máté evangéliuma 20. fejezetében az első 16. versben:

„Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül, és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogos, megadom nektek. Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett. Amikor pedig késő délután öt óra tájban is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül? Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott meg bennünket. Erre azt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe! Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és fizesd ki a bért, az utolsókon kezdve az elsőkig. Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt. Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől. Ő pedig így felelt egyiküknek: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul: Nem egy dénárban egyeztél-e meg velem? Vedd, ami a tiéd, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.”

Boldogok, aki hallgatják, szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 363 (Batizi András †1546 - Kolozsvár 1744)

1. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát, A szép Szűznek drága szent magzatját, E világnak áldott Megváltóját, Bűnösöknek örök szószólóját! - 2. Jézus Krisztus, érettünk meghaltál, Harmadnapon íme feltámadtál; Mennyországban felmagasztaltattál, Tisztességgel megkoronáztattál. - 3. Te vagy nékünk minden igazságunk, Jámborságunk és ártatlanságunk: Te vagy nékünk szentségünk, váltságunk, Isten előtt örök boldogságunk. - 4. Te vagy nékünk minden reménységünk, E világon a mi tisztességünk, Isten előtt mi nagy dicsőségünk, Mennyországban örök üdvösségünk. - 5. Add minékünk a te Szentlelkedet, Mind e földön hirdettesd igédet, Ismerjünk meg mindannyian téged, Dicsérhessük örökké szent neved!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet! A mai vasárnapnak, Hetvened vasárnapjának a levélbeli igéje Péter apostol 1. levelének a 2. fejezetéből szól hozzánk. Az első hat verset olvasom:

Levetve tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre; mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr. Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, amely azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”; ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. Ezért áll ez az Írásban:

„Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott drága sarokkövet,

és aki hisz benne, nem szégyenül meg.”

Urunk, szentelj meg igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Annyira szeretnénk jó gyülekezet, élő közösség lenni. Nap mint nap meg fogalmazódik ez a kívánságunk, és mindenféle módon igyekszünk ennek a kívánságunknak eleget tenni, megfelelni. Kérdés, hogy mi kell ehhez? Most Hetvened vasárnapján, Böjtelőnek a kezdetén azt kiáltják az Isten igéi, hogy mi kell ehhez. A nagyon alapvető felhívást kiáltják nekünk, Isten első szavát, egyik első szavát az emberhez: Térjetek meg! Térj meg!

Mit jelent megtérni? Most itt ez nem úgy szól hozzánk, ez a felhívás, hogy: térj meg! - mint az Istentől távol álló emberhez szóló kiáltása Istennek, mert nem egy idegenekhez szóló felhívás ez most. Ez az ige, amit írt Péter apostol nekünk az egyik levelében, meg benne ezek a szavak is, élő, reménységben járó gyülekezet tagjainak szól. Mégis ez a mondat, hogy térjetek meg!

Péter felajánlásoktól beszél. Azt mondja, hogy járuljatok őhozzá, meg: épüljetek fel; meg lelki áldozatokat ajánljatok fel! Ilyesmi felajánlásokat, azaz adományokat sorol föl. Erről szólóigéket mond nekünk. De még ezelőtt az első és legfontosabb felajánlás, - az a legnagyobb és legnehezebb. Amiket említett, azok a későbbi felajánlások, már mind könnyebbek, mert azokból való felajánlások, amelyeket ajándékba kapunk az Istentől. Tehát az ő javaiból való felajánlásokra hívnak. Az első viszont tényleg a sajátunkból.

Az az első vers, tényleg a sajátunk, hogy adjuk oda: levetve tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet, rágalmazást. Ez az első adomány, amit kér tőlünk Isten a megtérésünkhöz. Levetve minden rosszat, odatéve, odaadva Istennek. Ez az első, amit szeretné Isten, hogy neki adjunk. A többi már mind az övé. Ennek a sikeréhez pedig nézzünk meg három kis képet, amit az apostol mond.

Az első kép a csecsemő. Önmagunkba nézve, mit jelent a megtérés? Tehát most a saját, egyéni szempontunkból. Vegyük úgy, hogy egyenként, külön-külön vagyunk, mint ez a csecsemő. Most minden egyébtől függetlenül, ebből a szempontból mit jelent a megtérés, az Istennek való odaszánás?

Fontos, hogy most itt ne a kezdeti, kiindulópontot jelentse a csecsemő hasonlat. Legyen ez most egy állandó kívánatos állapotnak a vége. Vagyis általában a csecsemő azért csecsemő, hogy aztán elkezdjen növekedni, és idővel ne legyen mindig csecsemő. De most ebből a szempontból legyen sántítós a hasonlat nekünk, és nyugodtan abból a szempontból, amilyen szempontból most Péter írja ezt nekünk, ezt a hasonlatot, maradjunk nyugodtan mindig csecsemők. Arról szól, abból a szempontból hasonlít minket a csecsemőhöz most, hogy a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok. Vagyis ami Krisztustól és Krisztusról szól. A saját, egyéni szempontunkból ez a megtérés lényege. Ennek a keresése, fogyasztása minden mennyiségben, amennyi csak kell ahhoz, hogy növekedjünk, vagyis megmaradjunk az üdvösség számára.

Hamisítatlan, tehát nem mesterséges táplálékról van szó. Teljesen természetes abban az értelemben, hogy nem embertől származik, hanem Istentől származik. A természet Teremtőjétől származik. A mesterséges táplálék ugyanis óhatatlan azokat szüli újra bennünk, amiket igyekszünk levetni - az első mondat értelmében. A mesterséges lelki táplálék mit jelent? Azt, hogy kicsit Biblia-ízű, van benne szó Jézusról. Arról is szól, amiről a Biblia, olyan vallásos tartalmú dolog. De ugyanakkor mégis a saját dolgainkat harsogja az Isten tiszta szava helyett. A hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, azon növekedjetek az üdvösségre.

Aztán jön egy másik kép: a kövek képe. Ez segít megérteni: mit jelent a megtérés, most egymáshoz való viszonyunkat nézve. Egymáshoz képest nézzük meg most magunkat; egymással való együttlétünk szempontjából.

A kövek - ugye - nem téglák, amik teljesen egyformák; teljesen mindegy, hogy milyen sorrendben rakjuk őket. A gép egyformára gyártja őket a nyersanyagból, egybevágóak, nincs köztük különbség. De hát mi, emberek nem téglák vagyunk, hanem kövek vagyunk, - nemcsak a szívünk kő, hanem - mindenestül kövek vagyunk abban az értelemben, hogy különböző formájúakra alakultunk. Így aztán nem mindegy az sem, hogyan illeszkedünk egymáshoz.

Nagyon sokat segít ebben nekem annak a megértésében a csütörtökön este nézett film. Aki ott volt, emlékszik rá. Az aminosavak sokféle sorrendben tudnak egymáshoz kapcsolódni. És kialakul mindenféle kapcsolódás sorrendjükből valami. De ahhoz, hogy értelmes és hasznos fehérjemolekula váljon az aminosavakból, ahhoz nem elég csak úgy valamilyen sorrendben összekapcsolódni egymáshoz, hanem ahhoz nélkülözhetetlenül fontos a genetikai-kódnak a

vezérlése, hogy az vezérelje az egymáshoz kapcsolódásukat. Annak megfelelően kapcsolódjanak egymáshoz, ahogy a genetikai-kód útmutatása azt előírja és végzi. Akkor lesz értelmes és hasznos fehérjemolekula az aminosav molekulákból.

Tehát nagyon sokféle viszony lehet közöttünk, de Krisztus gyülekezete csak abból lesz, ha az őáltala kialakított, csiszolt formájuk szerinti rendben, illeszkedünk össze az ő épületében. Erről szól a köveknek a hasonlata. Ráadásul van még az a bizonyos első kő is.

És most nézzük meg a harmadik képet, a papoknak a képét. Azt segít megérteni nekem, hogy mit jelen a megtérés az Isten felől nézve, az Istennel való kapcsolatunk szempontjából.

A papságnak a szerepe mi csoda? Az élő kőhöz, az Úrhoz járulni az áldozattal. Vagyis a neki való engedelmességgel.

Ez a szerepe, Krisztus megszületése előtt, a papságnak Jeruzsálemben, azoknak, akik képviselik a népet az Isten színe előtt. Aztán Jézus halálakor az a kárpit a templomban, - amelyik elválasztotta az Istent a néptől és ezzel az Isten elé járuló főpapot is a néptől, bizonyos értelemben, bár a képviseletet látta el -, ez a kárpit széthasadt - szimbolizálva ezzel, hogy ez a bizonyos rend felbomlott és az élő kőhöz való út, az odajárulás egységes, egyforma, nyilvános lett Isten egész népe számára, annak minden tagja számára. Még hozzá nem abban az értelemben nyilvános, hogy „na, most mindenki, aki akar, szabadon mehet az Istenhez”, hanem, hogy mindenkinek egyaránt szól a hívása az Istennek. A biztatása, a sürgetése, hogy jöhet. - Ez a papság jelentése.

Ezért mondja az Írás - tegyük be ide gondolatát Péternek -, hogy leteszek egy kiválasztott drága sarokkövet, kiindulókövet azért, hogy legyen kihez hozzáépülni. Mert mindennek a kezdete, az útmutatása Krisztus.

Erről szól az Isten Igéje.

Imádkozzunk:

Dicsőség néked, Istenünk! Fiaddal együtt dicsérünk. Eleget tett ő miértünk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári befejező szolgálat.

Mondjuk el együtt reménységünk hitvallását, az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Most csendesedjünk el imádságra, vigyük Isten elé minden dolgunkat:

Az ő békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket és a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Jó Atyánk, szerető Istenünk! Tetőled kérünk életet, áldást és igét minden dolgunkra. A munkánkra, a pihenésünkre, az álmainkra, a szeretetünkre, a fájdalmainkra. Kérjük igédet, vagyis teremtő szeretetedet, jelenlétedet és áldásodat, hogy te formáld a te kezedben élővé, termővé, a te országod útépítő kövévé minden dolgunkat. Életünk minden fordulópontját, napjainkat és tulajdonságainkat. Dicsőítsd meg nevedet az életünkben, hogy a te nevedben történjenek a döntéseink, gyülekezetünk alkalmai, közös imádságai, egyéni fohászai és minden dolgunk. Tetőled kérünk áldást, a családok életére, a gyülekezetünk csoportjainak életére, a különböző csoportok összejövetelének, gyermekek és felnőttek, dolgozók és nyugdíjasok, döntéshozók és igédet keresők, minden együttlétére. Te add áldásodat, igédet, jelenlétedet. Te őrizz meg minket minden kétségünkben, betegségünkben, küzdelmünkben a te országod számára. Te őrizd meg népünket és embervilágunkat minden megpróbáltatásában. Te őrizz meg minket az önzés kísértésétől. Te adj józan belátást, tiszta gondolatokat, józan ítélőképességet minden embereknek a földön, hogy belássuk vétkeinket, meglássuk szavaink tőr-mivoltát, amellyel önmagunkat döfjük hátba ítélkezéseinkkel, szavainkkal, elhamarkodott véleményünkkel. Te adj megtérést nekünk, hogy odaforduljunk a fölállított kereszt felé és meglássuk benne, mennyire szeretsz minket, és döntéseinket, véleményünket, indulatainkat, kirohanásainkat és csöndes gondolatainkat tehozzád, ehhez a szeretetedhez mérjük. Légy velünk, hogy a tiéid legyünk. Jézusért kérünk téged, akit odaadtál, hogy megváltsál minket. Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 374 (Schröder János Henrik 1667-1699, német - Finn népi dallam XIX. sz.)

1. Ó, segíts, Jézus, te fény vagy és élet! Nézd, jön az éjszaka, nő a setét. Felvonul ellenem, bármerre térek, Rám hozza félelmes, zord seregét. Nézd, hogyan tervezi már örök vesztem, Új meg új cselt kohol, hogy rabul ejtsen. Új meg új cselt kohol, hogy rabul ejtsen. - 2. Ó, segíts győzni, hogy őrt álljak ébren, Hisz te, a nagy őriző, nem alszol el! Támogasd halk imám most is az égben! Ígérted, szószólóm, védőm leszel. Ébressz fel engem, ha elfog az álom! Adj erőt híven az őrhelyen állnom! Adj erőt híven az őrhelyen állnom! - 3. Ó, segíts győzni, ha szétfoszlik minden, Csak pornak, semminek látom magam! Már erőm esdeni és kérni sincsen, Megriadt őz lehet ily hangtalan. Ám ha egy sóhaj még vár, keres téged, Azzal köss, Jézusom, új szövetséget! Azzal köss, Jézusom, új szövetséget! - 4. Ó, segíts győzni, míg elnyerem nálad Egykor a győzelem drága jelét, S új, örök énekem majd zengve árad, Új nyelven, ujjongva száll tefeléd! Hős karod akkor én vég nélkül zengem: Légy áldva, Jézusom, mert győztél bennem! Légy áldva, Jézusom, mert győztél bennem!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5