2009-09-06

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnap istentiszteletén, 2009. szeptember 6.-án, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 382 (Kis János 1770-1846) - Liturgia: 13

1. Bűnösöknek Megváltója, Jézus, lelkünk Megtartója! Ki szerethet úgy bennünket, Mint szereted te lelkünket, És lettél vigasztalásunk, Nyugodalmunk, boldogságunk! - 2. A tévelygés éjjelében, A bűnösök seregében, Mint hajnalcsillag feltűntél, És értünk halálba mentél, Hogy Istennel megbékéltess, És minket örökké éltess. - 3. Ím előtted leborulok, Jézusom, hozzád fordulok. Te adj nekem tiszta szívet, Hozzád vágyót, hozzád hívet, Hogy örömmel kövesselek, És csak téged szeresselek! - 4. Bánat, öröm, bármi érjen, Bűn útjára ne hagyj térnem! Légy példám a jó napokban És vigaszom bánatomban! Ne hagyd soha felejtenem, Hogy van Uram, van Istenem! - 5. Ki oly alázatos voltál, Mindenkiért imádkoztál, Add, ebben is híved legyek, Az ellenséggel jót tegyek, Bántóimnak megbocsássak, Felhőn át is égbe lássak! - 6. Add, hogy hű legyek mindvégig, Mint az voltál te a sírig, És én téged, jó Uramat, Hű őriző pásztoromat Hűtlen meg ne tagadjalak. Néked éljek, néked haljak!

Az Atya, Fiú, Szentléleknek nevében. - Ámen.

Oly igen jó nekem Isten közelsége. Istenemet, az Urat, tartom oltalmamnak. Mindenkor veled vagyok, Istenem. Te fogod jobb kezemet, tanácsoddal vezetsz engem, és végül befogadsz dicsőségedbe. Nincs senkim kívüled a mennyben, a földön sem telik kedvem senki másban. Ha testem és szívem elenyészik is, szívem kősziklája te maradsz, Istenem.

Dicsőség az Atyának, Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy legyen most és mindörökkön-örökké. Ámen.

Oly igen jó nekem Isten közelsége. Istenemet, az Urat, tartom oltalmamnak.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vizsgáljuk meg magunkat, életünket az ő törvényének, parancsolatainak a tükrében:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Az Úr Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, akkor becsapjuk önmagunkat, és nincs bennünk igazság . Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, és megbocsátja, és megtisztít bennünket gonoszságunktól.

Ezek alapján kérlek benneteket, Testvéreim, hogy most szívetek szerint feleljetek a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint! Forduljunk Istenhez imádságban hittel és kérjük az ő irgalmát :

Uram, utaidat ismertesd meg velem. Taníts meg ösvényeidre, vezess hűségesen, mert te vagy szabadító Istenem. Gondolj irgalmadra és kegyelmedre, melyek örök idők óta léteznek. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz, hanem kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, megmutatod a vétkeseknek a jó utat. Igazságban vezeted és útjaidra tanítod az alázatosakat az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Istenünk megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, akinek a vére megtisztít bennünket minden bűntől. Az ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok, és örüljetek Krisztusban reménykedő testvéreim. Isten az ő véréért megbocsátotta minden bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy általa új életben járjunk. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Istenem! Kereslek téged minden reggel, kereslek a pirkadat végénél, kereslek, míg a nap delelőre ér, - engedd, hogy rád találjak azokban, akik között élek, akár fényben, akár árnyékban vezet az út végig. Dicsőség néked örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek, kedves Gyülekezet! Hallgassátok meg nyitott szívvel Isten szavát. A mai vasárnapnak az igéje az Ószövetség lapjairól Mózes 1. könyve 4. fejezetéből szól hozzánk az első 16 versben:

Ádám a feleségével, Évával hált, aki terhes lett, megszülte Kaint, és azt mondta: Fiút kaptam az ÚRtól. Majd újból szült: annak testvérét, Ábelt. Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő.

Egy idő múlva Kain áldozatot vitt az ÚRnak, a föld gyümölcséből. Ábel is vitt az elsőszülött bárányokból, a kövérjükből. Az ÚR rátekintett Ábelra és áldozatára, de Kainra és áldozatára nem tekintett. Emiatt Kain nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét.

Ekkor azt kérdezte Kaintól az ÚR: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.

Egyszer azt mondta Kain a testvérének, Ábelnak: Menjünk ki a mezőre! Amikor a mezőn voltak, rátámadt Kain a testvérére, Ábelre, és meggyilkolta.

Akkor az ÚR ezt mondta Kainnak: Hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? De az ÚR így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről. Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta száját, hogy befogadja testvéred kiontott vérét a kezedből. Ha a földet műveled, nem adja többé neked termőerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön.

Ekkor Kain azt mondta az ÚRnak: Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám. Íme, elűztél ma erről a földről, el kell rejtőznöm színed elől, bujdosó és kóborló leszek a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál. De az ÚR azt felelte neki: Nem úgy lesz! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az ÚR Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.

Ezután elment Kain az ÚR színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől keletre.

És ezt írja nekünk a mai vasárnap levélbeli igéjében Pál apostol a galatákhoz írt levél 3. fejezetében, a 15. verstől a 22. versig:

Testvéreim, emberi módon szólok: a megerősített végrendeletet, még ha emberé is, senki sem teheti érvénytelenné, vagy nem toldhatja meg. Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak, és az ő utódának. Nem így mondja az Írás: „és az ő utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyről: „és a te utódodnak”, aki a Krisztus. Ezt pedig így értem: azt a szövetséget, amelyet korábban megerősített az Isten, a négyszázharminc esztendő múlva keletkezett törvény nem teszi érvénytelenné, vagyis ez nem törli el az ígértet. Mert ha a törvény alapján van az örökség, akkor már nem az ígéret alapján volna; Ábrahámnak viszont ígéret által ajándékozta azt az Isten.

Mi tehát a törvény? A bűnök miatt adatott, amíg eljön az utód, akinek az ígéret szól. A törvényt angyalok közölték közbenjáró által. A közbenjáróra nincs szükség, ahol nincs két fél, az Isten pedig egy. A törvény tehát az ígéretek ellen van? Semmiképpen sem! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes életet adni, valóban a törvény alapján volna a megigazulás. De az Írás mindenkit a bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét! Ámen.

Ének: 383 (Szőnyi Benjámin 1711-1794, Payr Sándor 1861-1938)

1. Jövel, Jézus, lelkem hő szerelme! Tenélküled szívem hova lenne? Ó, jöjj, Királyom, Örömöm csak te vagy e világon! - 2. Ellenségem oly sok és hatalmas, Olyan vagyok, mint a felvert szarvas. Eltikkad ajkam, És nincs forrás itt, e sivatagban. - 3. Hitem pedig, mint a változó hold, Hamar elfogy, tölte alig hogy volt; Hol felhat égig, Hol meg elhal, s a homályban késik. - 4. Kövér évek után a soványak Hitemben is egyre be-beállnak. Bár szép a kezdet, Még a célig minden el is veszhet. - 5. Kislelkűen míg én tétovázok, Megindulnak, el is hagynak mások; S megszégyenülve Öntöm bánatomat sűrű könnybe. - 6. Ha elhamvad hitem mécsvilága, Szentlelkedet, Uram, fuvalld rája! Lobogjon újra, Hogy e hideg szívet lángra gyújtsa. - 7. Jöjj Jézusom, siess közelembe, Ruhád szélét kezem hadd érintse! Jöjj, drága vendég. Veled tér be hozzám a békesség!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem legyen nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Kedves Testvéreim! Hallgassátok meg most a kegyetlen boltos néni történetét. „Szombaton reggel 7-től délig nyitva tartok”. A három asszony pedig már tíz óra tájt odaérkeztek a bolt elé, hárman három felől a faluból. Vásárolni készültek szombat-vasárnapra. Jönnek a gyerekek-unokák, valami finomat akartak főzni. No, jól meg is beszélték a dolgokat ott hárman, a bolt ajtó előtt. Ott tereferéltek 2 órán keresztül. Mindenféle szóba került. Olyanok, hogy milyen a háziorvos; mért hagyta ott a Mancikát a vőlegénye; mitől döglött meg a Kovácsék malaca; hova fog utazni a lelkész úr a jövő nyáron szabadságra stb. Végül aztán eljött a a dél. A három asszony még mindig ott pletykálkodott vásárláshoz készülődve irtó fontos dolgokról az ajtó előtt, - és délben aztán a boltos néni fogta magát és képes volt bezárni, az orruk előtt. Ők csak arra figyeltek föl, hogy csukódik az ajtó, és csörög a zár. Lett erre nagy haddelhadd, hogy így meg úgy: ők jönnek és vásárolni igyekeznek, nyakukon a hétvége, bezzeg hétfőig ki sem fog nyitni, képes az orrukra csapni az ajtót. Végül aztán, fogukat csikorgatva, elmentek a másik bolt felé. - Maradt ez a látvány: az ajtó zárva, az utca üres. - Eddig a boltos néni története, aki kegyetlen volt.

Bizonyságul ellene, az ő türelmetlensége és kirekesztő magatartása ellen, nézzük csak most meg, hogy mit mond ezzel kapcsolatban, az ajtókkal kapcsolatban, Jézus? - Árontól meghallhatjuk:

Jézus ezt mondja Máté evangéliuma 7. fejezetében: Kérjetek, és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keress, talál, és aki zörgetőnek, megnyittatik.

Igeolvasás:

Gondolhatnánk, ilyen a mi Urunk végtelen hosszú tűrése - szemben a kegyetlen boltossal. A mi Urunk mindenkit megváltott. A mi Urunk mindenkinek ajtót nyit, aki zörget. Nem marad üres az utca, és csukott az ajtó, mert ő mindenkit bebocsát, magához vár és fogad; mindenkinek mindent megad, amit csak ésszel bír, de - mielőtt mégis elfecsérelném itt az időt, mint a három asszony a bolt előtt, pedig az véges, .- nézzük meg egy kicsit a dolgot más oldalról is. Ennek érdekében fölolvasom a vasárnapnak az evangéliumi igéjét, amelyik Lukács evangéliumának a 13. fejezetében, a 22. verstől a 30. versig van megírva:

Jézus városról-városra, és faluról-falura haladva mindenütt tanított. Egyszer valaki azt kérdezte tőle: „Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?” Erre így felelt nekik: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. Attól kezdve, hogy felkelt a ház ura, és bezárta az ajtót, megálltok kívül és zörgetni kezdtek az ajtón, és így szóltok: Uram, nyiss ajtót nekünk! De ő így válaszol nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok. Akkor kezditek majd mondani: Előtted ettünk és ittunk, és az utcáinkon tanítottál. Erre ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok, távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők! Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, és Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan. Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában. És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”

Urunk, szentelj meg minket igéddel. Igéd igazság!

Igehirdetés:

A múlt vasárnap szintén kérdést tett föl valaki Jézusnak. Az a kérdés egy picit másképp szólt: Mit tegyek, hogy üdvözüljek? A mai kérdés így szól: Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek? Még azt is gondolhatnánk, ez az utóbbi, ez a mai kérdés mennyivel jobb, mert hiszen a múltkor, a múlt héten a Concorde-repülő miatt kiderült, hogy igazából az az ember, aki azt kérdezte, hogy: mit tegyek, hogy üdvözüljek - butaságot kérdezett, mert nem tehet semmit. Most pedig Isten munkájára kérdez rá ez az ember, akiket az Isten üdvözít, akiket ő bevisz lehetetlen módon a maga országába. Tehát ebből a szempontból, még akár bölcsebb is lehetne ez a kérdés, de vegyük figyelembe, hogy a mólt heti ember viszont a maga dolgával törődött. Ez a mostani pedig a mások dolgába üti az orrát.

Példaként én is kérdeznék hármat: Mi a különbség a katolikusok és az evangélikusok között? - Mit nyilatkozik az Egyház a meleg-felvonulás alkalmából? - Nősülhetnek-e a görög-katolikus papok? Mi a közös a három kérdésben? Pontosan ugyanaz, mint a bolt előtt cseverésző asszonyok témáiban: a válasznak - bármi legyen is az - semmi köze a kérdezőhöz. Semmi jelentősége nincs a számára. Tökéletesen lényegtelen.

Ezért Jézus - mintha süket lenne és elengedné a füle mellett a kérdést, amelyik nagyon konkrét és egyszerű - ajtókról kezd beszélni. És ezért mondja inkább azt, hogy van olyan, hogy az ajtót bezárják. És akkor van olyan, hogy még az sem érvényes, amit Jézus mondott a zörgetésről és az ajtók kinyitásáról. És ezért mondja, hogy hiába ismerik Jézust, ez nem biztos, hogy elég.

Az iWiW nevű közösségi honlapon, internetes honlapon, van nekem olyan 470 ismerősöm. Közülük a legtöbbel nem élek egy lakásban; nem vagyok a legtöbbjüknek házastársa, se az apukája vagy a testvére. Legtöbbjüknek nem tudom megmondani, hogy mi a pillanatnyi legfontosabb dolga, kívánsága, öröme vagy bánata, és hogy mit csinált tegnapelőtt délután? Vajon mondhatnám-e nekik, légy a feleségem? Hát hiszen az iWiW-ben ismerjük egymást, tudod! - Nagyon csacskán hangzana, mert az, hogy valahonnan ismerjük egymást, az nem jelent életre szóló közösséget.

Jézus nagyon konkrét, mert a helyzet is az. Igen, - mondja - sokan ismerik Jézust. Sok ismerőse van, és az is igaz, hogy ez így nem egyenlő az üdvösséggel. Sokaknak az életében történt már istentisztelet. Sokan hallottak már bibliai igéket. Sokan imádkoztak már és énekeltek, mondták el a Hitvallást, lettek presbiterek, vagy volt a nagypapájuknak a testvére híres lelkész. Azt mondja Jézus, hogy ennek semmi jelentősége.

Bent vagyok vagy kint vagyok délben, amikor a boltos néni becsukja az ajtót? Az ajtón belépni - legyen az boltajtó vagy Isten országának az ajtaja - lényegét tekintve igazából egy lépés. De ezt a lépést mindig csak az ajtón keresztül, az ajtóval együtt lehet megtenni! A felvetett kérdésben pedig - mint ő magáról is mondja - az ajtó érdekes. Előtte állni jó dolog. Olvasgatni rajta a feliratokat, a nyitvatartási időt, vagy hogy ki értesítendő tűz esetén, nagyon érdekes. Az is nagyon érdekes, hogyha elmélkedünk arról: mi van az ajtón belül?

De ez nem azonos azzal az egy lépéssel: a belépéssel. - Csak ennyit tud Jézus mondani. Számadatokról pedig lehet, hogy még neki sincsenek pontos értesülései., de biztos, hogy lesz elég hely. Még lehet menni!

Imádkozzunk:

Uram, dobbantsd meg a szívemet, a lelkemet, az életemet, ahogy te tudod. Ahogy nekem alkalmas, ahogy hozzám megoldhatónak véled az utat, hogy megérkezve így engem is befogadj az országodba. Kegyelmed szerint légy velem itt. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el szívből az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket és a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Úrvacsora.

Ének: 385 (Steinbäck Lőrinc 1811-1870, finn - Nyberg H. 1873-1957)

1. Szelíd szemed, Úr Jézus, Jól látja minden vétkemet; Személyemet ne vesse meg Szelíd szemed, Úr Jézus! - 2. Szelíd szemed, Úr Jézus, Tekintsen rám, ha roskadok; Adjon békét, bocsánatot Szelíd szemed, Úr Jézus! - 3. Szelíd szemed, Úr Jézus, Tudom, hogy vádat is emel, Vétkeztem én, ítéljen el Szelíd szemed, Úr Jézus! - 4. Szelíd szemed, Úr Jézus, Elítél bár, lásd én megint Csak várom, hogy majd rám tekint Szelíd szemed, Úr Jézus!

Emeljük fel szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki gyermekeidet jó cselekedetekre készíti fel. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Az Urat áldom én. Áldjuk dicséretekkel! Szent, szent, szent! - zengje szánk Angyali seregekkel! Kit ég és föld imád És dicsér szüntelen: Áldalak örökké Én is jó Istenem!

Szent vagy, Urunk, nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg eljön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk:

Jó Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. És add Lelkedet nekünk, hogy az ő keresztjének a titkát ünnepelve részesüljünk feltámadása erejében. Emlékezz meg egyházadról, népedről, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Teremts hitet bennünk, őrizz meg bennünket a veled való békességben, és add meg Krisztusban való egységünket. Emlékezz meg, Urunk, azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek a hitét egyedül te ismered. Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által, akinek a nevében így fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Krisztus, Istennek Báránya, Értünk jöttél e világba. Szánj meg, szánj meg! Ó, irgalmazz nékünk! Áldj meg, áldj meg, Add békédet, kérünk!

Urunk békessége legyen mindenkor veletek! Íme, minden kész. Jöjjetek az ő szeretetének oltárához!

Ének:

1. ének: 232 (1. v.: XII, századi német ének, 2-4. v.: Luther Márton 1483-1546 - Wittenberg 1524)

1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét Legfőképpen az igaz hitért! Hogyha jön a végóra, mellénk álljon, Hazatérésre készen találjon! Szánj meg Isten! - 2. Jer, Világosság, ragyogj fel nekünk, Hogy csak Krisztus légyen Mesterünk! El ne hagyjuk őt, mi hű Megváltónkat, Aki népének örökséget ad! Szánj meg Isten! - 3. Ó, Szeretet, áraszd ránk meleged, Hadd ízleljük édességedet. Tiszta szívből mindenkit hadd szeressünk, Egyességben és békében éljünk! Szánj meg Isten! - 4. Ínségeinkben légy vigasztalónk, Halál ellen megbátorítónk! Össze ne hagyj esnünk, ha ellenségünk Reánk jő, s romlást készít már nekünk! Szánj meg Isten!

2. ének: 237 (Gerhardt Pál 1607-1676, német)

1. Ki a legnagyobb öröm vagy, És a legragyogóbb fény, Mely soha sötétben nem hagy Szenvedések éjjelén: Vigasztaló, Pártfogó, Mindenséget fenntartó, Újjáteremtő Szentlélek, Neked zengjen ma az ének! - 2. Te vagy a legjobb ajándék, Drágább a színaranynál. Kívüled mást nem kívánnék, Ha te hozzám szállanál. Szentlélek, jöttöd várom. Koldus szívem kitárom, Hogy amíg végsőt nem dobban, Lakjál benne, templomodban! - 3. Lehulltál, mint égi harmat, Leküldött a szeretet. Mit Atya és Fiú adhat, Mind miénk lett teveled. Mennyei kincseiddel Lelkem-testem áraszd el! Ne hagyj üresen, szegényen, Szentlélek, drága vendégem! - 4. Szent vagy, isteni szentséged Tiszta, mint a napsugár. Semmi szenny és semmi vétek Színed előtt meg nem áll. Adj nekem tiszta szívet! Legyen teljesen tied, Hogy amit szeretsz, szeressem, És amit megvetsz, megvessem! - 5. Te vagy az én erős váram. Tőled várom a vigaszt. Bőségesen megtaláltam Mindent, ha velem maradsz. Szállj szívembe, adj erőt, Soha el nem csüggedőt! Ajkam, éltem hadd dicsérjen Itt a földön s majd az égben!

3. ének: 238 (Gerhardt Pál 1607-1676, német)

1. Szentlélek, öröm Lelke, Te vigaszul jöttél, Hogy a bút úgy űzd szerte, Mint felleget a szél. Megvigasztal szavad, Letörli könnyeinket, Új örömre hív minket, Új reménységet ad. - 2. Hős erő tőled árad Megállni győztesen, Ős ellenségünk támad És kísért szüntelen. Védd Krisztus harcosát, És add, hogy bátran küzdve, Rabszolgaságra, bűnre Ne adja meg magát. - 3. Az egész kerek földet Te tartod kezedben. Te formálsz át kőszívet, Hogy hússzívvé legyen. Add, hogy a szeretet És béke összekössön, S mind e világon győzzön A gyűlölet felett. - 4. Jöjj, tölts be szívet-házat Hit tiszta fényével! Teveled áldás árad, Új élet sarjad fel. Jöjj áldott Szentlélek! Jöjj, Atya, Fiú Lelke, Hogy szüntelenül zengje Erődet új ének!

Oltári előtti befejező szolgálat.

Mondjunk köszönetet Istennek. Imádkozzunk:

Jó Istenünk! Áldott légy minden örömért és békességért, amelyet nekünk ajándékozol igédben, Krisztus Urunk testének-vérének közösségében, szereteted ajándékaiban. Áldunk téged mindazért az ajándékért, áldásért, amelyet élvezünk, amelynek örülünk, amelyért hálát adunk és azokért is, amelyeket észre sem veszünk. Őrizz meg, Urunk, bennünket. Őrizz meg szereteted révén országod számára, hogy veled legyünk. Mindaddig, amíg itt élünk és járunk kísértéseink közepette és azután is. Őrizz meg bennünket áldásaidban, Krisztus Urunkkal való közösségben, szereteted ölelésében. Ámen.

Testvéreim! Ha elmentek innen, hirdessétek az Úr halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik átéltétek a vele való közösséget, az ő békéjét, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és önfeláldozó szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia:

Az Úristen nagy nevének A mennyen-földön zengjen ének! Nagy az Úr neve, felséges. Te is ember, Isten képe, Te keresztfán megváltott népe, Áldd őt, ki nagy és szentséges! Bár por vagy is, szeret, Megvédi ügyedet. Áldd őt szívből! Gyermeke vagy, Ő el nem hagy, Jóvolta hozzád igen nagy.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

6