2009-08-09

TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap istentiszteletén, 2009. augusztus 9.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 378 (1.: Debrecen 1697, 2-4. v.: Madocsai Miklós sz. 1930 - Kolozsvár 1744) - Liturgia: 8

1. Ártatlanság szent Báránya, E világnak ki vagy ára, Megtartója, táplálója, Üdvöz légy egek Királya! - 2. Szólj mihozzánk szent igédben Ma is éppúgy, ahogy régen: Hatalommal, szeretettel! Bűneinket mind töröld el! - 3. Taníts minket szolgálatra, Szelídségre, alázatra! Szemünk nyisd meg új látásra, Szívünk és szánk háladásra! - 4. Békességnek Fejedelme, Szegény szívünk reménysége, Jöjj mihozzánk, maradj nálunk! Kegyelmedre együtt várunk.

Bevezetés:

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Isten az, aki megsegít engem, Az Úr az, aki megváltja lelkemet. Istenem, hallgasd meg imádságomat, figyelj esedezésemre. Ne zárkózz el könyörgésem elől, tekints rám és hallgass meg. Segíts meg engem nevedért, ments meg igazságoddal. Magasztalom nevedet, Uram, mert jó vagy, mert minden nyomorúságomból kimentettél. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy legyen most és mindörökkön-örökké. Isten az, aki megsegít engem. Az Úr az, aki megváltja lelkemet. Ámen

Liturgia:

Dicsőség legyen Atyának, És szent Fiának, Krisztusnak, A Szentlélekkel egységben Örökkön örökké! Ámen.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim, Isten színe előtt gondoljunk most méltatlan voltunkra, és kérjük imádságban az ő irgalmát: Uram, a mélységből kiáltok hozzád, halld meg szavamat! Füled legyen figyelmessé kérésemre. Ha a bűnöket számon tartod,, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. Lelkem vár téged, Uram, jobban, mint az őrök a reggelt. Benned bízom, mert nálad van a kegyelem, gazdag vagy, és meg tudsz váltani az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia:

Mélységes mélyből kiáltunk Hozzád irgalmas Isten. Ó, hallgass meg, kérünk, ne hagyj Elveszni bűneinkben! Ha te mindazt számba veszed, Amit vétettünk ellened, Ki állhat meg előtted?

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Isten Jézus Krisztus által, aki szeretett minket, és önmagát adta áldozatul értünk. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia:

A magasságban dicsőség Az irgalmas Istennek! És jóakarat, békesség E földön az embernek! Úristenünk, áldunk téged, Isten Báránya, hallgass meg! Szentháromság, dicsérünk!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Örökkévaló Isten, aki minden jó forrása vagy, aki bennünket életre hívsz, tedd bölccsé a szívünket, hogy helyesen gondolkodjunk, és tetszésed szerint cselekedjünk az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvérek! A mai vasárnapon Isten szava az Ószövetség lapjairól Jeremiás prófétától szól, könyve 1. fejezetéből a 4. verstől kezdve:

Így szólt hozzám az ÚR igéje:

Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.

De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, URam! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok! Az ÚR azonban ezt mondta nekem:

Ne mond, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek! - így szólt az ÚR.

Azután kinyújtotta kezét az ÚR, megérintette a számat, és ezt mondta nekem az ÚR:

Én most a szádba adom igéimet! Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj!

És így szól hozzánk Jézus szava Lukács evangéliuma 16. fejezetében, az első 12 versben:

Szólt Jézus a tanítványaihoz: „Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Ezért előhívatta, és így szólt hozzál: Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár. Erre a sáfár így gondolkozott magában: Mit tegyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elmozdítanak a sásfárságból, legyen, aki befogadjon házába. Azután egyenként magához hívatta urának minden adósát, és megkérdezte az elsőtől: Mennyivel tartozol az én uramnak? Az így felelt: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd az írásodat, ülj le gyorsan, és írj ötvenet. Azután a másiktól is megkérdezte: Te mennyivel tartozol? Az így válaszolt: Száz kórus búzával. Erre így szólt hozzá: Vedd az írásodat, és írj nyolcvanat. Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai. Én is mondom nektek: szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba.

Boldogok, aki hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 439 (Praetorius Benjamin 1636-1674. Schade János Gáspár 1666-1698, német)

1. Légy hű, állj meg szent hitedben, Istenedet ne feledd! Ő kötött keresztségedben Szövetséget teveled. Tőle nyersz üdvöt, erőt, Térj meg, s ne bocsásd el őt! Ki kezdettől így vezetett, Istennek szenteld szívedet! - 2. Légy hű hozzá szeretetben, Ő már előbb szeretett! Mások iránt is szívedben Égjen igaz szeretet! Nézd Jézusod példáját, Kínzóinak megbocsát. Hogy Isten gyermeke lehess, Te is bocsáss meg és szeress! - 3. Légy hű élő reménységben, Ne szabj Istennek rendet! El ne csüggedj az ínségben, Vess reá minden terhet! Bánatodra fény derül, Rajtad ő megkönyörül. Aki bízik az Istenben, Sohasem marad szégyenben. - 4. Mindhalálig bízom, hiszek, Szeretek és remélek. Terhet is könnyebben viszek: Jézus velem, nem félek. Őrá bízom életem, Míg a célt elérhetem. Én Jézusom, adj hű szívet, Hogy legyek mindvégig híved!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! A Zsidókhoz írt levélből olvasok most igét. A 3. fejezet 12., 13. és 14. versében ez áll:

Vigyázzatok, testvéreim, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől. Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy meg ne keményedjék közületek valaki a bűn csábításától. Mert részeseivé lettünk a Krisztusnak, ha azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk.

Urunk, szentelj meg minket igéddel. Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Vigyázzatok, testvéreim, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől. - Nagyon kell vigyáznunk, nehogy gonoszak legyünk, mások életére törjünk, rossz dolgokat csináljunk, és különféle bűnös cselekedetek töltsék meg az életünket, a napjainkat. Szerencsére ez nem valószínű, hogy meg fog történni. Ugyanis most, - minthogy mi vagyunk itt, most ezen az istentiszteleten -, ezek a mondatok hozzánk szólnak. És mivel hogy itt vagyunk az istentiszteleten, ezért várhatóan nagyon igyekszünk vigyázni magunkra, utunkra, és igyekszünk a helyes útirányban tartani az életünknek a hajóját: mindig a cél felé, a vitorlákat és az evezőket úgy igazítsuk, hogy mindig a megfelelő irányban haladjon az életünk, míg megérkezünk a kívánt állomásra végül. Tehát nem bántunk meg senkit, nem csinálunk csúnya és rossz dolgokat. Így azután nem szakadunk el Istentől! Hogy ez így is maradjon, ezért a jövő héten is el fogunk jönni istentiszteletre. És ez így megy mindaddig, amíg az Isten éltet minket, és megvagyunk. Aztán majd úgy is megérkezünk, tehát semmi probléma bennünket nem érhet. Nem fog helyzetünk megváltozni!

Így is lehet gondolkodni, azonban a levélnek az írója valamiért ezt a testvérei számára írta. Ezeket a mondatokat, azon testvérei számára, akik napról-napra összegyűltek házanként az Isten szava körül. Napról-napra együtt voltak, hallgatva az igét, és napról-napra együtt, közösségben vigyáztak az útjukra, hogy a cél felé tartson, és abban az irányban maradjon. De tudták - amit nekünk is érdemes tudnunk -, hogy az önkontrolljuk véges!

Nagyon-nagyon igyekszik minden autós az úton tartani az autóját. Senkinek - vagy legalábbis normális körülmények között senkinek - nem áll szándékában az útról lefelé kormányozni. Ugyanúgy a hajókat sem áll szándékában senkinek zátonyra futtatni. Normális körülmények között ilyen szándéka senkinek sincs, és mindenki, aki ilyen helyzetben van, ilyen pozícióban van, - egy autót, egy hajót, egy repülőt vagy egy életet próbál kormányozni, irányítani egy bizonyos cél felé - igyekszik azt a megfelelő irányban tartani.

Valamiért mégis előfordul az ellenkezője; bizonyára azért, mert nem minden teljesen rajtunk múlik. Az önkontrollunk véges! - Egy elég sűrű köd elegendő ahhoz, hogy már nem tudjuk biztosan megállapítani jó előre az útirányt, hogy merre felé tart az út? A nyílt tengeren a tengerésznek és a kormányosnak a legjobb szándéka is kevés az irány tartásához, ha nincs valamiféle tájékozódási pontja. Önmagában a jó szándék nem tájékozódási pont. Nem elegendő erre a célra. Tehát kell még valami más is!

Bármelyikünk kerülhet olyan helyzetbe, hogy valami folytán, az idő előrehaladtával, betegség miatt vagy valami egyéb probléma következtében, elveszíti az emlékezőtehetségét, a saját élete fölötti uralmát, az önkontrollját, és bármelyikünk válhat önmagát ellátni képtelen vagy saját életében döntéshozásra képtelen emberré. Ezek bizonyos szélsőséges példák, amelyek ugyanakkor nagyon könnyen előfordulhatnak, hát még azok, amelyek napról-napra előfordulhatnak, melyek az életünket, a tetteinket és a döntéseinket kísérik.

Ezért mégsem olyan egyszerű a dolog. A mesék, azok a mesék, amelyeket a gyerekek és felnőttek gondolatainak, gondolkodásának, lelki készségének az elaltatása céljából mutatnak, azok a mesék James Bond-effektust mutatnak be, azaz olyan lehetőséget, olyan embert, olyan útirányt, hogy mindenre képesek vagyunk, amit mi szeretnénk. Ami eszünkbe jut, amit kigondolunk, ami a célunk, azt meg tudjuk csinálni. A saját kezünkben van mindaz, ami ránk tartozik vagy hozzánk tartozik. Tehát mi magunk vagyunk olyan erősek, annyira képesek vagyunk mi magunk, hogy megoldjuk a dolgokat, amelyek a mi dolgaink.

James Bondnak nem szól a Zsidókhoz írt levél 3. fejezetének a 12., 13. és 14. verse. Mindenki másnak azonban szól. Ezért érdemes rá odafigyelni, hogy mit mond?

Ugye, a nyelvtani fogalmaink alapján az „ige” cselekvést, történést, létezést kifejező szó. Ezért nevezték el bizonyára Isten szavát igének, mert olyan szava Istennek, ami nem egyszerűen egy elhangzó betűsor vagy hangsor, hanem együtt jár cselekvéssel, a létezéssel, a történéssel. Tehát Istennek a szava ilyen tulajdonsággal bír, hogy cselekszik, történik valami, amikor ez a szó hangzik, és ő maga szól, mint létező valóság. Tehát amikor Jeremiás prófétát, a fiatalembert, megszólítja Isten, és elmondja neki, hogy vele terve van, régtől fogva, régebb óta, mint ahogy Jeremiás létezik, - akkor azt jelenti az Isten szava a prófétához egyrészt, hogy vezetlek téged, tehát amit mondok, abból események sora következik, másrészt azt jelenti, hogy megmentelek, vagyis amit mondok, az nem egyszerűen feladatot ró rád, hanem a védelmedül szolgál.

Mit jelent, amikor azt mondja az igénk, a levélrészlet, hogy senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől? - Nagyon pontosan megmondja a második félmondatban, hogy miről van szó az elsőben. Nem valamiféle gonosz szándéktól óv bennünket a levél írója, mert valószínű, - mint testvéreinek írta - gondolja, hogy egyikünkben sincs különösebben gonosz szándék, hanem attól óv és arról ír, hogy elszakadtunk az Istentől; elszakítjuk magunkat. Nem szándékosan történik meg, hanem a szívünknek, a lelkünknek, a gondolkodásunknak, a személyiségünknek a változása, élete révén elszakadunk úgy, ahogyan valami fatális véletlen folytán, vagy egyéb okból, valamiért elszakadunk, önhibánkon kívül, valamiért az Istentől.

És mit jelent az, hogy „elszakadunk az Istentől”? Azt jelenti, hogy Isten velünk az igéje révén van. Istennek a szava cselekvést, történést, létezést jelentő szava van velünk. Így van velünk az Isten. Ha a szava nincs bennünk, nincs előttünk útmutatásként valamiért, akkor az azt jelenti, hogy elszakadunk Istentől. Lehet, hogy bizonyos értelemben, lehet, hogy az ő szeretete és hatalma révén, nem fogunk kiesni az ő tenyeréből, és megtart bennünket és visszavisz arra az útra, amin szeretné, hogy haladjunk, de ez már az ő kegyelme! Az elszakadás azt jelenti, hogy számomra nem napi, aktuális, reális valóság, útmutatás, szempont az ő szava.

Ezért írja ezeket, és ezért szokták azt mondani, hogy fontos a gyülekezeti közösség, amiben vagyunk. Eljövünk és itt vagyunk, találkozunk, együtt vagyunk, beszélgetünk, vagy egyáltalán csak együtt dicsérjük Istent; fontos az, hogy a Bibliát olvassuk, és foglalkozzunk vele. Nem vallásos cselekedetek végrehajtásáról van itt szó, ami az Egyháznak a tanítása, hagyománya, rendje, - hanem arról, amit itt ír a Zsidókhoz írt levélben, hogy napról-napra szükségünk van az ajándékaink, a lehetőségeink felhasználására, kihasználására ahhoz, hogy Istentől, a szavától ne szakadjunk el.

Jézus, ugye, nem megbotránkoztatni akarta tanítványait, amikor elmondta nekik a hamis sáfárról szóló példázatot, hanem erre tanította őket, és tanít bennünket, hogy vannak lehetőségeink, erőforrásaink, amelyeknek a folyamatos és kitartó, figyelmes és következetes felhasználása szükséges ahhoz, hogy az életünk célba érjen. Ezek az Istentől kapott erőforrások, lehetőségek. - Ezek a példázat történetében történetesen a sáfár ura adósainak a tartozásait jelentették, tehát dokumentumokba foglalt kinnlevőségeket, amelyek nem a sáfár tulajdonai, nem az ő kezében voltak, nem az ő lehetőségei körébe tartoztak. - Ezzel a képpel mondta el Jézus azt a mi számunkra, a tanítványai számára, hogy vannak a kezünkben lehetőségek, erőforrások, amelyek nem a mieink tulajdonjogilag, de lehetőségünk van őket felhasználni a saját célba jutásunk érdekében.

És egyszerűen erről szól a levélrészlet is, amiről Jézusnak ez a példázata, hogy amíg tart a ma, amíg nem jár le a lehetőségeinknek az ideje, addig tudunk tenni valamit, addig tudjuk használni, felhasználni a tőle kapott lehetőségeinket, a célba jutásunkhoz az ő jelenlétét, az ő igéjét, a vele valóközösséget arra, hogy ne tévedjen el, ne szakadjon el senki.

James Bond és társai minden helyzetben megérkeznek és végrehajtják a feladatot. Ők azonban egytől-egyig mesék. Nem a szó pozitív értelmében, tehát tanító-mese értelemben, hanem abban az értelemben, hogy nem adekvát valóságot mutatnak be számunkra. Mindazoknak, akik nem tartoznak ezen mesék körébe, nekünk komoly útmutatás és biztatás mindaz, ami Isten igéjében le van írva, ami elhangzik, ami hozzánk szól, ami útmutatás a számunkra, hogy a célhoz meg tudjunk érkezni. Ámen.

Imádkozzunk:

Légy velünk, Istenünk, szereteteddel, igéddel, Krisztusunkkal. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári befejező szolgálat.

Isten felénk szóló, hívó, segítő erőforrásként mondjuk el az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az Isten békessége, amely meghalad minden emberi értelmet, meg fogja őrizni a szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük Isten színe elé imádságban mindazt, amire szükségünk van:

Jó Istenünk, szerető Atyánk! Áldunk téged mindazért, amit a mi megmentésünkért tettél, amit a mi javunkra adsz nekünk, amit áldásul teszel közöttünk, életünkben, szeretteink dolgában. Köszönöm neked a testvéreket, akik körülvesznek itt, a gyülekezetben és szerte, egész néped körében. Köszönöm a bibliaköri társakat, azokat, akik tanítanak szavukkal és életükkel, azokat, akik figyelnek és keresnek téged, és ezzel vezetnek engem is a te igéd felfedezésére. Köszönöm azokat, akik pozitív vagy negatív hozzáállásukkal, igyekezetükkel feléd terelnek mindenféle úton-módon és alkalommal. Köszönöm igédet, amellyel megerősítesz minden kísértésben és minden szükségben is. Urunk! Mutasd meg szeretetedet és dicsőségedet mindazok között, akiket kiválasztottál. Könyörgünk hozzád gyülekezetünkért, szeretteinkért a közösségünkben, családjainkban és szerte a világon. Te adj jó Lelket igéddel mindannyiunknak, hogy megtaláljuk életünk útmutatását, örömét, teljességét tenálad. Könyörgünk azokért az utakért, lehetőségekért, alkalmakért, amelyeket készítesz nekünk, és amelyeket megáldasz, amelyeket adsz vagy elénk társz utunk során. Könyörgünk istentiszteleteinkért és bibliaóráinkért, beszélgetéseinkért kis és nagy közösségeinkben. Könyörgünk családjainkért, azokban a testvéri életért. Könyörgünk Orsiért és Fóton, a Kántorképzőben minden társáért, hallgatókért és tanárokért, hogy legyen örömük benned, vigasztalásod, útmutatásod és erőt adásod. Könyörgünk Piroska néniért a kórházban, hogy te adj derűt, kedvet és elfoglaltságot neki a mozdulatlanságban. Te adj testvéreket és alkalmakat a szeretetben. Könyörgünk hozzád azokért, akik nem tudnak eljönni közénk, akik most is nem jöhettek el, mert nem adatott nekik; hogy te légy az ő vigasztalásuk, útmutatásuk. Te légy a számukra élet és remény. Tedd meg azt, amit mi nem tudunk megtenni sem itt, egymás számára, sem távolban, hogy valódi, létező és cselekvő szót adjunk nekik. Könyörgünk hozzád minden igyekezetünkért, amikor igehallgatásunkkal, imádságainkkal, dalaikkal, beszélgetéseinkkel, olvasmányainkkal, útjainkkal téged keresünk. Áldd meg mindezeket, a próbálkozásokat, hogy élet fakadjon belőlük a számunkra. Áldd meg ezt az órát is közöttünk, hogy meggazdagodva és az elkövetkező utakra, próbatételekre erővel megtelve induljunk tovább. Jézus Krisztusért kérünk téged, aki a mi váltságunk és reménységünk. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 277 (Stegmann Józsua 1588-1632, német)

1. Légy velünk kegyelmeddel, Jóságos Jézusunk, Hogy a bűnös világnak Tőrébe ne jussunk! - 2. Légy velünk szent igéddel, Jézus, mi Megváltónk, E földi vándor úton Te légy vigasztalónk! - 3. Légy velünk, Világosság, Tündöklő fényeddel, Te vezess a sötétben, Hogy ne tévedjünk el! - 4. Légy velünk áldásoddal, Hatalmas Úristen, Kegyelmedet áraszd ránk Minden ínségünkben! - 5. Légy velünk oltalmaddal, Mi vértünk és pajzsunk, Hogy győzelmet a sátán Ne vehessen rajtunk! - Légy velünk hűségeddel, Megtartó Úristen, Adj erőt, hogy megálljunk Mindvégig a hitben!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

6