2009-07-12

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap istentiszteletén, 2009. július 12.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 348 (Rodigast Sámuel
1649-1708, német - Gastorius S. 1681) - Liturgia: 7

1. Mit Isten tesz, mind jó nekem, És bölcs minden végzése. Ha ő vezérli életem, Szívemben csend és béke. Ő az enyém, Gond, baj ha ér, Meg tud védeni engem, Hagyom, hogy ő vezessen. - 2. Mit Isten tesz, mind jó nekem, Gondol rám, nem felejt el. Zord utakon, vak éjeken Átölel kegyelemmel. Csodálatos, bölcs, jó orvos, Megsegít erős karja. Csak javamat akarja. - 3. Mit Isten tesz, mind jó nekem, Ő életemnek fénye. Ő ad hitet, hogy énekem Nagy tetteit dicsérje. Baj vagy öröm - megköszönöm, Hisz végül megláttatja, Hogy mind áldásul adta. - 4. Mit Isten tesz, mind jó nekem, Bár sok keserűségem Most nagy tehernek érezem, Nem kell rettegnem mégsem. Szeret, tudom, s a fájdalom Édes örömre válik. Őt áldom mindhalálig. - 5. Mit Isten tesz, mind jó nekem, Ezt vallom, bármi érjen. Ki benne bízik szüntelen, Megőrzi száz veszélyben. Bármily sors vár, gond, baj, halál, Tudom, el nem hagy engem. Hagyom, hogy ő vezessen.

Bevezetés:

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Halld meg, Uram, hangomat! Hozzád kiáltok! Könyörülj rajtam, hallgass meg, Istenem! Ne rejtsd el orcádat előlem, ne utasíts el haragodban. Taníts meg utadra, és vezess az igazság ösvényén. Te vagy az én segítségem, ne hagyj el engem, üdvözítő Istenem! Ne szolgáltass ki ellenségeimnek, ne vess prédául a bosszúállók elé. Ámen.

Liturgia:

Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim, Isten színe előtt gondoljunk méltatlan voltunkra, valljuk meg neki bűnünket, és kérjük az ő irgalmát: Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el orcád elől, Szentlelkedet ne vedd el tőlem. Vidámíts meg szabadításoddal. Támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra, Istenem, és a vétkesek megtérjenek hozzád az Úr Jézus Krisztusért. Ámen

Liturgia:

Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, aki szeretett minket, és önmagát adta áldozatul értünk. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia:

Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Istenünk, te embereket hívsz magaddal, hogy általuk véghezvidd terveidet a világban. Kérünk, nyisd meg fülünket és szívünket, hogy hívásodat meghalljuk, és kövessük azt, akit Megmentőül küldtél hozzánk, Jézus Krisztust, a mi Urunkat. Szentlelked adjon iránta való bizalmat mindenkor. Atyánk, dicsérünk téged. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! Isten szava ezen a mai vasárnapon, Szentháromság ünnepe utáni 5. vassárnapon, az Ószövetség lapjairól, Mózes 1. könyvéből szól hozzánk, a 12. fejezet elején:

Az ÚR ezt mondta Abrámnak:

Menj el földedről,

rokonságod közül és atyád házából

arra a földre, amelyet mutatok neked!

Nagy néppé teszlek,

és megáldalak,

naggyá teszem nevedet,

és áldás leszel.

Megáldom a téged áldókat,

s megátkozom a téged gyalázókat.

Általad nyer áldást

a föld minden nemzetsége.

Abrám elment, ahogyan azt az ÚR mondta neki, és Lót is vele ment. Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból.

És így szól hozzánk ennek a történetnek az evangéliumbeli párja Lukács evangéliuma 5. fejezetének az elején:

Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Generázet-tó partján állott. Meglátott két hajót, amely a tópart közelében állott; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták. Ekkor beszállt az egyik hajóba, amely Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot. Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálót.” S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek; de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: „Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!” Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.

Boldogok, aki hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 438 (Scheffler János 1624-1677, német)

1. Jézus hív: „Jertek énutánam! Hűségesen kövessetek! Lépjetek lábnyomomba bátran! Ne földiekre nézzetek! Vegyétek fel keresztetek! A keskeny útra térjetek!” - 2. „Ki velem jár, nem él sötétben, Mert én világosság vagyok. Ahogyan itt szolgáltam, éltem, Példám előttetek ragyog. Út vagyok én! Ki rám figyel, A biztos célt az éri el.” - 3. „Ha nehéz útra szólít szavam, Segítek én, ne féljetek! Elöl ott járok mindig magam, S megerősítem szívetek. Rossz tanítvány, ki tétlen vár, Ha Mestere előtte jár.” - 4. „Aki az életét megtartja, Elveszti azt énnélkülem, Ki érettem halálba adja, Az megtalálja énvelem. Ki keresztjével nem követ, Énhozzám méltó nem lehet.” - 5. Kövessük őt, a drága Mestert! Szent nyomdokában járhatunk. Hordozzunk bár nehéz keresztet, Áldott lesz itt szolgálatunk. Küzdőre vár csak győzelem És égi béke, végtelen.

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Az Apostolok cselekedeteiből olvasom most Isten szavát a 4. fejezet 32. versétől kezdve:

A hívők egész gyülekezete szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából semmit sem a magáénak, hanem mindenük közös volt. Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon. Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták, és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek úgy, ahogyan szüksége volt rá.

Urunk, szentelj meg minket igéddel. A te igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Egy falusi emlékemet elmondom a testvéreknek. Csengetett egy család; megnéznék a templomot. Kiszálltak a csinos autóból, és bejöttek megnézni a templomot. Nagyon örültek neki, hogy láthatják, nagy izgalommal és sok emlék felidézésével nézték végig. Így kiderült a szavaikból szép lassan, hogy a helyet, ahol vagyunk, ők úgy nézik, úgy látják, abból a szempontból nézik, hogy mi az, ami még ott megmaradt régi? Mi az, amit ők úgy ismertek 35 évvel korábban, ahogy most is van, mi az, ami az ő ifjúságuknak a része és környezete volt ott, és mi az, amit sajnos már a barbár utódok tönkretettek, átültettek, átépítettek, kivágtak, lecseréltek, másképp használnak, stb. Így nézték, ezek szerint a szempontok szerint a templomot és a környezetét. Nekik, a messziről hosszú idő után visszanézőknek, a hely volt érdekes. Az, hogy mit tud még felhozni a régi emlékekből a számukra? Mi, miben tudja segíteni felidézni a múltat? - Nagyon érdekes, izgalmas, romantikus és szoros közös-pont volt ez közöttünk: ők is ott éltek, meg mi is ott éltünk, és a kettő közötti idő nagyon érdekessé, izgalmassá tette ezt, a mi életünk találkozási pontját.

Azonban csak a körülmény volt közös, a tények. Bármilyen szoros is volt ez a találkozási pont az életünk között, nem tett bennünket eggyé. Érdekes kérdés is valóban, hogy mit jelent nekünk a gyülekezet, amit ők megnézni eljöttek, a templom? Jelent-e életet, vagy inkább gondot? Az, amit fölolvastam az Apostolok cselekedeteiből: hogy mit jelenthet a gyülekezet a tagjai számára? - Ez egy példa volt. De nézzük végig az elhangzott igéknek az összefüggését.

Abrámot, a régi keleti embert megszólította Isten. Megszólította őt, nem adott neki tanítást, hanem felvette és vitte őt. És Abrám, a régi keleti ember 75 éves létére fölkelt és ment. Ilyen ereje volt az Isten szavának, amivel őt megszólította. - A halászokat is megszólítja Jézus. Nem tanítást ad nekik a hajóból. Azt a sokaság hallhatja, a tanítást. A halászokat megszólítja Jézus, és megnyitja az utat, és mennek. - Az első gyülekezetet is, amelyikről az Apostolok cselekedeteinek a híradása szól, szintén megszólítja Isten Lelke. Nem tanítást ad nekik elsősorban, hanem Jézushoz tartozásukban eggyé teszi őket. Jézus feltámadásáról szól az életük, ebben gyökerezik, ebben egy.

Abrámnak megvolt a maga élete és a maga környezete. És Isten szava erőt adott, hogy újat adjon neki 75 éves korában. - A halászoknak megvolt a maguk élete, környezete, munkája. Jézus szava pedig elég erős ahhoz, hogy mindezzel együtt újjátegyen. - A gyülekezet tagjainak is ott, Jeruzsálemben, megvolt a maguk élete, környezete, körülményei. Kinek sok mindene volt, kinek semmi. De Isten Lelke a feltámadt Jézusban való hitet termette bennük. Ezeknek az embereknek a különböző élete eggyé lett. Nem volt köztük, az életükben találkozási pont, amiben a sorsuk találkozott volna, hanem Jézus feltámadásában lettek eggyé.

Mégis mit jelent az, hogy egyek voltak a szívükben és a lelkükben? - Nézzük meg most fordítva, hogy mi van akkor, ha nem egyek. - Ha két ember nem egy szívében, lelkében, akkor az életük külön síneken megy. Ezek a vágányok, amelyeken a két ember élete fut, találkozhatnak, keresztezhetik egymást, lehetnek közös állomásaik, lehet közös útszakasz az életükben, körülményeikben. Az életüket keresztező dolgokban időnként találkoznak. Például együtt dolgoznak, együtt tanulnak, egy helyen nőttek fel, egy helyen nyaralnak, és ehhez hasonlók. Ettől az életük külön élt élet, független egymástól, néha-néha keresztezi egymást. Ha nem vigyázunk, akkor ilyenkor ütközések is történhetnek a keresztezési pontokban. Akár az érdekeink, akár a kapcsolataink, akár az álmaink, vagy éppen a vagyonunk keresztezheti egymást, és ütközés is lehet a dologból.

Ehhez képest mit jelent az, hogy egyek? Nem kell hozzá egy munkahely, sem egy iskola, sem egy nyaralás, sem egy gyerekkor. Az életünk más-más állomásokon haladhat keresztül. Más-más útvonalon lehet az életünknek a színtere, környezete, - és mégis egy a vágány. Sőt egy a szerelvény. Egy vonatban ülünk.

A külön-életűek útján lehet számtalan közös-pont. Ezekben segíthetik vagy gátolhatják egymást, de az életük boldogsága független egymástól. Az egy-életűek útjában nem kell közös-pont, hanem a boldogságuk egy.

Picit praktikusabban megpróbálom mondani. Nem igazán tudok csevegni könnyen, bárhol, bármikor, mondjuk: időjárásról, gazdasági helyzetről, politikai pártok programjáról, vagy effélékről, hírességek életéről. Viszont nagyon érdekelnek azoknak az embereknek az életérzései, problémái illetve azokra a megoldási tervei, örömei vagy csapdái, amelyek az életük részét képezik, embereké, akik szintén a mi Urunk szeretetéből élnek. - Persze a közösségben is sokat tanulhatunk még. Mondjuk: érdekes volt, hogy Pécsen a nem-keresztyén Péter ötlete volt, hogy reggelizzünk közösen. És milyen igaza volt!

Jézus azt mondja a tanítványainak, az övéinek, hogy „annak a jele, hogy hozzám tartoztok, annak jele az, hogy szeretitek egymást”. „Szeretitek egymást” őnála azt jelenti, hogy közös a boldogságotok, egyek vagytok. Az pedig, hogy „ez a jele” - azt jelenti, hogy csak akkor van ilyen értelemben vett szeretet, ha a közös pont közöttünk, amiben közösek vagyunk, nem tér, nem idő, nem élmény vagy emberek, hanem a boldogságunk: Jézus.

„Erről látszik, hogy hozzám tartoztok” - mondja Jézus.

Imádkozzunk:

Urunk, ölelj egybe és vonj egybe bennünket szereteteddel. Azzal a szeretettel, amellyel eljöttél hozzánk, és megszabadítottál. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári befejező szolgálat.

Szívünk erősítésére mondjuk el az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük imádságban Isten elé életünk dolgait:

Jó Atyánk, szerető Istenünk! Te viselj gondot nyájadra szerte a világon, ott, ahol néped él kis és nagy közösségekben. Te erősítsed, bátorítsad az üldözötteket. Gyarapítsad lélekben, erőben, szeretetben a kallódókat, a gyöngéket, a csüggedőket. Te őrizd meg a kis-közösségeidet mindenütt a világban, te őrizd meg a nagy-nagy gyülekezeteket mindenütt, ahol élnek, hogy sehol se feledjék el a szeretetedet, amivel körülveszel minket, és amely egyetlen alapja a közösségünknek. Urunk, szeretetedbe ajánljuk azokat, akik közel vannak hozzád A mi közösségünk dolgait, életét, hogy hozzád érkezzünk napról-napra. Áldd meg az istentiszteleteinket itt, hogy ne mi magunk gyülekezzünk és beszéljünk csak, hanem te légy a mi közösségünk alapja. Szeretetedbe ajánljuk bibliaóráinkat, énekkari közösségünket, a barátokat, a testvéri beszélgetéseket, házanként és itt a templomban is. Szeretetedbe ajánljuk mindazokat, akik körülöttünk élnek, akik közénk tartoznak, akiket szeretnénk, ha közénk tartoznának, te őrizz és hívj bennünket. Szeretetedbe ajánljuk Pali bácsit. Te őrizd meg őt útján, és adj neki hálás szívet, neki és övéinek. Urunk, őrizd meg azokat a találkozásokat, amelyek történnek közöttünk. Te tedd számunkra áldássá azokat. Te őrizd meg szereteted melegét bennünk, mindig, amikor hozzád megyünk. Te teremts gyülekezetünk számára gyakran lehetőségeket, hogy tudjunk szólni vagy meghallgatni, tudjunk rólad tanúskodni és benned bízni. Urunk! Krisztusért kérünk téged; ő a mi reménységünk és váltságunk. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 328 (Cowper Vilmos 1731-1800, angol - Maár Margit 1920)

1. Az Úr csodásan működik, De útja rejtve van, Tenger takarja lábnyomát, Szelek szárnyán suhan. Mint titkos bánya mélyiben, Formálja terveit, De biztos kézzel hozza föl, Mi most még rejtve itt. - 2. Bölcs terveit megérleli, Rügyet fakaszt az ág. Bimbója bár igénytelen, Pompás lesz a virág. Ki kétkedőn kutatja őt, Annak választ nem ád, De a hívő előtt az Úr Megfejti önmagát. - 3. Ne félj tehát, kicsiny csapat, Ha rád felleg borul: Kegyelmet rejt, s belőle majd Áldás esője hull. Bízzál az Úrban, rólad ő Meg nem feledkezik, Sorsod sötétlő árnya közt Szent arca rejtezik

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

5