2009-06-21

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap istentiszteletén, 2009. június 21.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 284 (Nyberg Lőrinc 1721-1792, svéd - Crüger J. dallamának finn változata) - Liturgia: 7

1. Jöjj le hozzánk, jer közénk, Jézus, élet szent igéje! Gyújtsd meg Lelkednek tüzét, Hadd lobogjon lánggal égve! Élő igéd bátorítson, Jelenléted boldogítson! - 2. Jól tudod te, Jézusunk, Ide miért gyülekeztünk: Ha tehozzád nem jutunk, Szomjan pusztul árva lelkünk; Szent igédnek hallgatása, Kegyelmednek kútforrása. - 3. Áraszd ránk a tiszta hit Áldását, hogy azt keressük: Szent kereszted titkait Mind mélyebben ismerhessük; Világítsd meg értelmünket, Hogy belássuk vétkeinket! - 4. Add szívünkbe tüzedet, Hogy megtérve, Rád tekintsünk! Vonj magadhoz közelebb, Hogy te légy a legfőbb kincsünk! Kössed egybe szívünk, lelkünk, Hogy tenéked együtt zengjünk!

Bevezetés:

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Szeretlek Uram, erősségem, kősziklám, váram és megmentőm! Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretreméltó, és megszabadulok ellenségeimtől. Mert te gyújtasz nekem mécsest, Uram! Fénysugarat küld Istenem a sötétségbe. Isten ruház fel engem erővel, és tökéletessé teszi utamat. Oltalmazó pajzsodat adtad nekem, hozzám hajolsz és felmagasztalsz. Ámen.

Liturgia:

Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, valljuk meg neki bűnünket: Uram! Szavad fényében látom: bűneim összecsapnak fejem fölött. Rám nehezednek súlyos teherként. Előtted van minden kívánságom. Bizony megvallom bűnömet, bánkódom vétkem miatt. Ne hagyj el engem, Uram Istenem, ne légy távol tőlem. Siess segítségemre, Szabadítóm, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen

Liturgia:

Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, aki meghalt bűneinkért, hogy Istenhez vezessen bennünket. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia:

Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Szerető Istenünk, aki egyszülött Fiadat azért küldted a világba, hogy tanúja legyen irgalmadnak! Add, hogy szavát, amellyel hívsz, mindenkor kövessük. És hogy egyedül nála keressünk és találjunk életet és üdvösséget. Békességet és el nem múló örömöt. Őnála, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Isten szavát hallgassuk meg most nyitott szívvel és füllel. A mai vasárnapnak, Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnapnak az Ószövetségben megírt igéje Ézsaiás prófétától szól, a könyvének az 55. fejezetében:

Ti szomjazók, mind jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért, és nem fizetségért. Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni? Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni, élvezni fogjátok a kövér falatokat! Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok! Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges maradok Dávidhoz. Tanúvá tettem őt a népek között, fejedelemmé és parancsolóvá a nemzetek fölött. Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek futnak hozzád, amelyek nem ismernek: Istenedért, az ÚRért, Izrael Szentjéért, aki dicsővé tesz téged.

És János apostol 1. levelében a 3. fejezetéből szól a mai vasárnap levélbeli igéje a 13. verstől kezdve:

Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha gyűlöl titeket a világ. Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban van. Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincsen örök élete. Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete?

Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.

Boldogok, aki hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 325 (Gerhardt Pál 1607-1676, német)

1. Ha Istenem velem van, Ki lehet ellenem? Ha ő az én oltalmam, Nem ér veszedelem. Ha Krisztust adta értem, Ha Isten így szeret, Nem árthat semmi nékem, Megvéd ő engemet. - 2. Nincs másban reménységem, Csak Krisztus vérében, Mert örök üdvösségem Csak benne lelhetem. Én gyarló életemben Jót nem találhatok, De Krisztus érdemével Én is megállhatok. - 3. Mert Jézus napvilágom, Jézus reménységem, Csak benne lelek üdvöt, Másban semmibe' sem. A boldogság, az áldás Csak őbenne van itt, Ítélettől, haláltól Jézus megszabadít. - 4. Ő az, aki elvette A bűnnek erejét, Eloltotta vérével A pokolnak tűzét. Nem bántja többé szívem Immár aggodalom; Az ő szent árnyékában Békén megnyughatom. - 5. Már szívem, csupa hála, Leveti bánatát, Mert teljes fényben látja Feltűnni szép napját. Ő az én napom: Jézus! Ő világol nekem, S a menny örömét zengi Ujjongó énekem.

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Máté evangéliumából szól hozzánk ma Jézus szava. Az evangélium 23. fejezet végéről:

Ezt mondja Jézus:

„Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme elhagyottá lesz a ti házatok. Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!”

Urunk, szentelj meg minket igéddel. A te igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! Gyakran szoktak beszélni Jézus hét szaváról a kereszten úgy, mint nagyon fontos igékről, melyek Jézus utolsó szavai haláltusájában, és nagyon sok erővel és tanulsággal bírnak a számunkra. - Most engedjék meg a Testvérek, hogy ebből a néhány jézusi mondatból, amit most felolvastam, szintén Jézus hét szavát idézzem, amelyek szintén tulajdonképpen Jézus utolsó szavai kereszthalála előtt. Utolsó szavai közül valók ezek, melyek befejezik útját Palesztina földjén, városaiban és falvaiban, a jeruzsálemi templomban mondott tanításait, és ezek után elindul a kereszt felé, hogy ott azt a másik hét szót elmondja. Tehát hét jézusi szó álljon most előttünk, melyeket most már felolvastam Máté evangéliumából.

Az első szó legyen: Jeruzsálem, a békesség városa. Ezt jelenti a neve. Másfelől, mindvégig a Bibliában: Isten jelenlétének a helye. Ott, ahol Isten jelen van, és nemcsak hogy jelen van objektíven, általában, hanem a néppel, a hozzá tartozó emberrel közösségben van. Együtt van. Megfogjuk a kezét, ott vagyunk vele. Ezt hívja a Biblia átvitt értelemben Jeruzsálemnek. A gyülekezet, azok, akiket az Isten a megváltottságra elhívott. Máshol azt mondja Jézus egy helyen: Sokan vannak a hivatalosak, a meghívottak, de kevesen a választottak. - Mit jelent ez? Akik végül is tényleg valósággal ott vannak a célban, a helyükön. Jeruzsálem, az Istennel való közösségre hivatalosak közössége, hozzájuk szól Jézus ezekben a mondatokban.

A második szó: megölöd a prófétákat. A próféta pedig az Isten igéje, amivel hozzánk szól. Amivel figyelmeztet, vagy bíztat bennünket. „Megölöd”, vagyis elhallgattatod. Elhallgattatod mások szájában az Isten igéjét, vagy elhallgattatod a füledben, szívedben az Isten igéjét. - Így történik az; nem mindig karddal, kövekkel dobálva, vagy sárral dobálva - öljük a prófétákat, de így nagyon gyakran. Amikor azt mondja Jézus más helyütt: hallja az igét, de nem hoz termést. - „Megölöd a prófétákat”, és aztán emlékezel rájuk. Mert sokszor az Isten igéjének a meghallása, megértése, megszívlelése helyett - emlékezünk az Isten igéjére, vagy annak a szolgáira, szószólóira. Tudunk koszorúzni, síremlékeket állítani, újra temetni, emlékezni hősökre, - miközben megöljük ma, most, magunkban az Isten szavát. Erre mondja más helyütt Jézus: Fiai vagytok a próféták gyilkosainak.

Egy illusztráció, ami nem csak illusztráció, hanem konkrét példája is ennek - úgy érzem ma. Olvassuk el a mai Evangélikus Élet vezércikkét. Címe: Gaudiopolis. Csodálatos szó, azt jelenti: az öröm városa. Majdnem ugyanaz, mint Jeruzsálem. Gaudiopolisnak Sztehló Gábor gyermekvárosát hívták, ahol ő megmentette a gyerekeket. Ezt feloszlatta a hatalom. Azt mondták: nem kell, és törölték. A nyilvántartásból törölték, de Gaudiopolis, a törölt város, ez a közösség, az Istennel való közösség, a vele való öröm - az megmaradt, mert azt nem lehet törölni a nyilvántartásból, és ezért van az, hogy Sztehló Gábornak a munkája és az, amit ő csinált, az a lélek, az megmaradt. - Most egy másik Gaudiopolisról van szó az újságban, amelyet megépítettek nagy pénzekből, hogy lehívja az állami támogatásokat. - Ha kicsit odébb lapozunk az újságban, megláthatjuk ugyanebben a számban, a mai újságban Bence Imre esperes testvérünk „Egyszemélyes nyilatkozat”-át, amelynek semmi köze nincs - látszólag - ehhez a dologhoz. Nem arról szól, hanem arról, amit ennek az építői is tesznek. Máshol, más szempontból, másképp. Aki teheti, keresse fel, olvassa el, legyen „házi feladat” megkeresni, hogy hol van itt a próféták megölése, majd síremlékeinek feldíszítése.

Legyen a következő szó, a harmadik: szárnyaid alatt. Mert az emlék-gyártás helyett, hogy Isten igéjéből múzeumot csináljunk, - ott a helyünk a szárnyak alatt. A 66. énekünk úgy szól: „Kiterjeszted szárnyad fölöttem”. Nem emberi kedvességről; nem azért, mert még csak kiscsibék vagyunk, és még ott van a helyünk a tyúk szárnya alatt, - hanem azért, mert az Isten alkotott és teremtett minket, és ő adta meg a helyünket, szabta meg a küldetésünket, a funkciónkat ebben az életben. És az ott van a szárnyai alatt. A szavának, és a szeretetének, a vele való közösségnek, a benne való bizalomnak az árnyékában.

„Akartam, de ti nem akartátok” a negyedik szó. Lehet úgy is mondani, ha magunkra szeretnénk érteni konkrétan: „Szóltam - mondja Isten - az igémet, de ti nem szóltátok. Legfeljebb a magatokét”. - Van nekünk igénk, bátran maradjunk meg mellette. Tekintsük azt a kérdéseinkben, a problémáinkban és a magányainkban támaszul, útmutatásul, mércéül. - Vagy lehet úgy is érteni ezt a szót: „Szét akartam választani, de ti összemossátok a jót a rosszal, a bűnt Isten akaratával”. A helyünket, azt kellene megkeresnünk, mindig, minden nap.

Az ötödik szó legyen ez: elhagyottá lesz házatok. Ne a panel-lakásokra gondoljunk, se a kertes házakra. A templomról van szó. Még hozzá nem a templom padjairól, hanem a benne hangzó igéről. Üres marad a templom, azaz élő-ige nélküli - mondja Jézus. Miért?

Erre a válasz a hatodik szó: Nem láttok engem. - A barlangban nincs szó a sötétség megszokásáról. Nincs szó arról, hogy pislogunk 13-at, és utána már megszokja a szemünk a sötétet és látunk. Az nem látás. Ott nagyon jól lehet teljes nyugalomban, teljes békességben üldögélni lámpa-fény nélkül, a teljes sötétben. Akár meddig. Nagyon jó érzés, amíg az ember tudja, hogy lesz majd világossága is, és ki tud keveredni onnan, - de fény nélkül ott teljes sötétség van. - Amit a Krisztus nélkül maradt ember tud csinálni, - az teljes sötétség. Olyan, mint a barlangban. Nem erény és gyarlóság keveréke, - hanem sötétség. Nincs világosságunk.

Legyen a hetedik szó: Áldott, aki az Úr nevében jön. - Ki jön az Úr nevében? Jézus jön az Úr nevében. Nem én, vagy valaki más! - Mikor lesz világosság? Akkor, ha elfogynak a mű-fények. Lekapcsoljuk őket, vagy kifogy az elem, és eljutunk oda, hogy az élet nem Jézusé. Csak ő oldhatja és áldhatja meg.

Van, hogy eljutunk idáig. Olyan élethelyzetekben adódik az, történhet meg az, hogy - úgy mond - az életünket lehelyezzük Jézus kezébe. - Pénteken Balczó András Piliscsabán úgy fogalmazta meg ezt az eseményt, hogy a szívünk megtörik, azaz lepottyan a személyiségünk közepén álló trónról, amin addig én ültem, - mert énnekem volt egyfajta tekintélyem a saját szememben -, csalódóm magamban, és helyére felül Krisztus arra a trónra. Nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg idáig nem juttok - mondja Jézus. Amíg le nem esünk a trónunkról, és fel tud ülni!

A hét szó, amit Jézus mond nem bíztató és nem borúlátó, mint a kereszten mondott hét szava. Csak nagyon egyszerű, világos útmutatás a számunkra. Szeretném, hogy mindannyiunk számára ez legyen. Mert ezek a dolgok, hogy a szárnyai alá kerülünk, a helyünkre, és őt látjuk az életünk megoldójának és megáldójának, - ez egy reális lehetőség minden embernek.

Imádkozzunk:

Nincs bezárva a te szereteted, Isten. Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében. Örömöt árasztasz rájuk, mint patakot, mert nálad van az élet forrása, és a te világosságod által látunk világosságot. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári befejező szolgálat.

Mondjuk el tiszta szívből az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örökéletet. Ámen.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket és a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük imádságban Isten elé életünk dolgait:

Jó Urunk, szerető Istenünk! Hozzád fordulunk, mert te körülveszel minket szereteteddel, és szárnyad árnyékában életet találunk. Áldott légy hát, hogy szólsz hozzánk, hogy hívsz, biztatsz és megtartasz bennünket szereteted ölelésében. Áldott légy, hogy tudsz dolgainkról, tudsz bűneinkről, félelmeinkről, fájdalmainkról és kívánságainkról. Áldott légy, hogy te szereteted szerint adsz meg nekünk mindent, amire szükségünk van. Áldott légy, hogy nem kell félnünk melletted, sem fogyatkozástól, sem bűntől, sem fájdalomtól, mert te mindezekben útmutatást, lelket és célt adsz nekünk. Könyörgünk hát hozzád, mutasd meg nekünk utadat, jelenlétedet napról-napra, hogy megmaradjunk a benned való bizalomban, és megmaradjunk szárnyad árnyékában. Könyörgök hozzád szeretteinkért, gyülekezetünk tagjaiért, a körülöttünk élőkért. Könyörgünk Lélekért, hogy tudjuk szólni, amit te átadtál nekünk, hogy tudjunk járni, amerre elhívsz bennünket, hogy tudjuk azt tenni, amit te jónak látsz a számunkra. Könyörgünk Piroska néniért! Rejtsd szívébe a derűdet, hogy fájdalmai között is öröme legyél neki. Könyörgünk a másik Piroska néniért, hogy őrizd meg derűjét, hogy sokaknak tudjon derűt adni nyomorúságában is. Könyörgünk a harmadik Piroska néniért is! Te légy szeretettel fájdalmában, magányában, és te adj választ neki keserűsége érzéseiben. Könyörgünk hozzád azokért, akik úton vannak; azokért, akik veszélyes hívatásban dolgoznak; azokért, akik elindulnak az életben, gyermekekért, fiatalokért, szünidőben levőkért, felvételizőkért és érettségizőkért. Útjainkon adj útjelzőket, hogy lássuk a jó utat, a szembejövőket; hogy mindig tudjuk, van valami a mi világunkon túl is. Add, hogy vágyva igyekezzünk célunk felé, tehozzád. Add nekünk a félelemmentes megérkezést, hogy otthon legyünk napról-napra tenálad. Hallgass meg minket, Urunk, mert Jézus Krisztusért könyörgünk hozzád az ő szeretetében bízva, az ő áldása szerint: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 459 (Finn ének - Maasalo A. 1885-1960)

1. Velem vándorol utamon Jézus, Gond és félelem el nem ér. Elvisz, elsegít engem a célhoz, Ő a győzelmes, hű vezér, Ő a győzelmes, hű vezér. - 2. Velem vándorol utamon Jézus, Ott az oltalom hű szívén. Ha a szép napot fellegek rejtik, Ő az éltető, tiszta fény, Ő az éltető, tiszta fény. - 3. Velem vándorol utamon Jézus, Bár az út néha oly sötét, Soha nincs okom félni a bajtól, Amíg irgalmas karja véd, Amíg irgalmas karja véd. - 4. Velem vándorol utamon Jézus, Ez a vigaszom, baj ha jő, Bármi súlyosak rajtam a terhek, Segít hordani, ott van ő, Segít hordani ott van ő. - 5. Velem vándorol utamon Jézus, Túl a sír sötét éjjelén, Fenn a mennyei, angyali karban, Nevét végtelen áldom én, Nevét végtelen áldom én.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

3