2009-06-14

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap istentiszteletén, 2009. június 14.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 65 (Klopstock Frigyes Gottlieb 1724-1803, német. Kis János 1770-1846) - Liturgia: 7

1. Imádjátok Istenünket, Aki adta mindenünket! Atyánk ő, benne vigadunk, Néki élünk, néki halunk. - 2. A Krisztust magasztaljátok, Akit küldött jó Atyátok! Ő az, kit fejünknek vallunk. Néki élünk, néki halunk. - 3. Szentléleknek áldást zengjünk, Aki nékünk bölcs vezérünk! Az Úr Lelke hű támaszunk. Néki élünk, néki halunk. - 4. Örvendj, lelkem, harsogjatok Vigadozó szent szózatok! Szent, szent, szent a mi Istenünk, Tőle van éltünk s mindenünk.

Bevezetés:

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

A te hűségedben bízom, Istenem, szívem örül segítségeden. Menedékem és pajzsom vagy, Istenem, igédben reménykedem. Támogass ígéreted szerint, hogy éljek, és ne szégyeníts meg reménységemben. Szemem eped, hogy meglássa segítséged. Taníts engem rendelkezéseidre. Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mint azokhoz szoktál, akik szeretik nevedet. Ámen.

Liturgia:

Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Bűnvallás:

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, Forduljunk hozzá kérve imádságban az ő irgalmát: Uram, míg hallgattam előtted, kiszáradtak csontjaim, és rám nehezedett kezed. Erőm ellankadt, mint nyári hőségben. Ezért megvallom neked vétkemet, bűnömet nem takargatom. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet, mert te megbocsátod bűnömet, amit vétettem. Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. És ha nagy vizek áradnak is, nem érik el. Te vagy oltalmam, megóvsz a bajtól. Körülveszel a szabadulás örömével az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia:

Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk az Isten Jézus Krisztus által, aki meghalt bűneinkért, hogy Istenhez vezessen minket. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia:

Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Szerető Istenünk! Kérünk, add, hogy odafigyeljünk Fiad figyelmeztető, életet adó szavára, és ővele megérkezzünk célunkhoz, tehozzád. Légy áldott azért, hogy minket megelőző szeretetedet megismerhetjük, biztosak lehetünk abban, hogy nálad a teljes élet vár minket. Dicsérünk és magasztalunk téged, Atya, Fiú és Szentlélekisten. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Hallgassuk meg most figyelemmel, nyitott szívvel Isten szavát. Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnapnak, a mai napnak az igéje az Ószövetség lapjairól, Mózes 5. könyvéből szól a 6. fejezet 4. versétől kezdve:

Halld meg, Izrael: Az ÚR, a mi Istenünk, egyedül az ÚR! Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz. Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon. Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra.

A mai napnak a levélbeli igéje pedig János apostol 1. levelében szól a 4. fejezet 16. versétől a fejezet végéig:

Az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az az Istenben marad, és az Isten is őbenne. Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lesz tökéletessé a szeretetben. Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt mondja: „Szeretem az Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.

Boldogok, aki hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 232 (1. v.: XII, századi német ének, 2-4. v.: Luther Márton 1483-1546 - Wittenberg 1524)

1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét Legfőképpen az igaz hitért! Hogyha jön a végóra, mellénk álljon, Hazatérésre készen találjon! Szánj meg Isten! - 2. Jer, Világosság, ragyogj fel nekünk, Hogy csak Krisztus légyen Mesterünk! El ne hagyjuk őt, mi hű Megváltónkat, Aki népének örökséget ad! Szánj meg Isten! - 3. Ó, Szeretet, áraszd ránk meleged, Hadd ízleljük édességedet. Tiszta szívből mindenkit hadd szeressünk, Egyességben és békében éljünk! Szánj meg Isten! - 4. Ínségeinkben légy vigasztalónk, Halál ellen megbátorítónk! Össze ne hagyj esnünk, ha ellenségünk Reánk jő, s romlást készít már nekünk! Szánj meg Isten!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvérek! János evangéliumából olvasom most a harmadik mai igét. Az 5. fejezet 45. versétől a fejezet végéig szól hozzánk:

Jézus így beszél:

„Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál. Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben ti reménykedtek. Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő. Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, akkor az én beszédeimnek hogyan hinnétek?”

Urunk, szentelj meg igéddel. Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

„Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál” - ezt mondja nekünk Jézus. Én pedig azt mondom, hogy: Ne gondoljátok, hogy Jézus szava 2000 évvel ezelőtt hangzik. Ne gondoljátok, hogy Mózes, akiben mi reménykedni szoktunk, 4000 évvel ezelőtt élt és beszélt.

Hol van Mózes? - legyen ez az egyik nagy kérdésünk. Hol van Mózes? Talán a Sínai félsziget valamelyik hegyén, fönt a felhőben? Beszélget Istennel, és közösen írják a kőtáblákat egymás után sorjában? Vagy a Nébó hegyén van, a Jordán közelében, az Ígéret Földje határán, és búcsúzik el a népétől? Vagy a Sion hegyén van, és uralkodik dicsőségben a népe fölött? - Szerintem a Sínai félszigeten van egy csomó hegy, biztosan nem lehet tudni, hogy melyiken volt az a felhő. A Nébó hegye is vitatható, meg aztán nem is tudja senki sem, hogy hol van Mózes sírja, azon a hegyen. A Sion hegyén meg mohamedán szentély áll, úgy, hogy arról nem is beszélünk. - Vagy esetleg Izrael hitében van, a zsidó nép hitében. Őrzik a hagyományaik között, és emlegetik. Vagy a régi századokban van ott, a régi időkben, amikorról szól az Ószövetség, a Biblia része. - De mivelhogy Jézus ennyire konkrétan és világosan beszél Mózesről, ezért azt kell, hogy mondjuk, hogy Mózes itt van. Itt ül a Jókai utcai templomunk padjaiban. Itt áll a templomunk szószékén. Itt van bennünk! Itt van bennünk sok kicsi Mózes. Valamennyiünkben ott lapul egy Mózes. Ugyanis nem csak 2000 éve reménykedtek Jézus kortársai Mózesben, hanem minden kor. Azt mondja Jézus: Mózes, akiben ti reménykedtek.

Mért reménykednénk Mózesben? Mózes az a reménység, hogy én vagyok valaki. Hogy én érek valamit; vannak olyan tulajdonságaim, tudom úgy járni az utamat, vannak olyan döntéseim, szavaim, tetteim, - amikért az Isten engem szeret. Mózes bennem az a lapuló valaki, aki azt mondja belülről, hogy valaki, az Isten számára egy jutalmazni való teljesítmény vagy. Megtettél valamit, amit az Isten szeret benned. Van olyan tulajdonságod, - és ilyenkor rá szokott mutatni egyik vagy másik tulajdonságomra a bennem lakó Mózes -, amikért az Isten rád különös figyelemmel odafigyel, gondot visel, és a te szerető Urad marad. - Máskor Mózes bennem egy mumus, egy félelem. Azt mondja: kevés vagy. Méltatlan. Hiszen X vagy Y - nézd meg, nézz körül, és nyisd ki a szemedet kicsit - mennyivel többet tett már; mennyivel talpra esettebb; mennyivel ügyesebb; mennyivel jobb szíve van. Lám, ő már hányszor észrevette ügyesen, hogy hogyan tud segíteni a testvérein, környezetén; mennyivel többet ér! -- Máskor a bennem lapuló Mózes egy igyekezet. Igyekezet arra, hogy még ebben vagy amabban a dologban fejlődnöm kell; míg ezt vagy azt kimunkálom magamban; míg erre vagy arra elvezet engem, kifejleszt engem, megáld, megjobbít engem az Isten. És akkor, ha még jobb lesz a hitem, az életem, még több kapcsolatom lesz az Istennel, és jobban fogom őt ismerni, még jobban fogom tudni szeretni az embertársaimat, - akkor, akkor fog engem igazán szeretni az Isten. Mózes ilyen. Én így ismerem. Akiben bízunk.

Igaz, valaha Mózes védte a népét. Volt idő, amikor Mózes megvédte. Akkor nem kőtáblákon volt a szava, hanem élőszóban. Nagyon is élő szó volt. Mózes akkor odaállt az Isten elé, nagyon is élesen, és könyörgött a testvéreiért Isten előtt. Azt mondta a népét elpusztítani akaró Istennek, hogy: Itt vagyok! Engem bánts! De őket hagyd békén. Nézz rájuk. Nézz arra, hogy mit tettél már értük? Hogyan hoztad ki őket az Egyiptom földjéről, milyen csodás jeleket tettél! Ne legyen kárba veszett erőfeszítés az, amit már tettél, Istenem. Tekints rám! Engem büntess, de őket vezesd be ígéreted szerint a földjükre. - Volt ilyen idő is, hogy Mózes élőszóban így védte a népét, a testvéreit. Azokat, akik benne bíztak.

Eljött azután az idő, amikor Mózest Isten helyben hagyta. Isten azt mondta: Mózes meghalsz. Szépen eltemették. - És ami Mózesből megmaradt, az nem kevés, az örök jel, kőbe van vésve. Írás, itt van előttünk, a Biblia. Örökkévaló jel. Szól benne Isten Mózes száján keresztül, kőbe vésve, írott betűk formájában, mindörökké, változatlanul, mindannyiunkhoz. - De reménykedni benne, Mózesben hiábavaló. Mózes szava ugyanis kő, nincs szíve. Azt mondja: Tedd ezt, és élni fogsz. Ennyi és nem több. Cselekedj úgy, ahogy itt írva vagyon, és akkor megérkezel.

Megmaradt Mózes szava, ajtófélfára írva, a homlokunkba vésve. Megmaradt Bibliánkba írva. Megmaradt a lelki kőtáblákon az Írás. Némán néz és vár. Annak maradt meg, hála Istennek, aki ma is szeret. Nem betű, hanem szó. Hála Istennek: a védelem szava - ma is hangzik.

Igaz, neki nincs írása. Nincs kőbe vésve a szava. Nem örökké való parancsolat nemzedékről nemzedékre. Nem köt a lelkünkre örök útmutatásokat. Nem mondja, hogy: Tedd ezt, és élsz, - hanem csupán beszél. És amit szól, az így érvényes, hogy immár nincsen semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik őbenne bíznak. Nincs azoknak, akik őt cselekszik, akik őbenne bíznak. Akik tudnak néha nem-hallgatni a bennük lakó Mózesre. Nem érzik magukat biztonságban attól, amilyenek. Nem ijednek meg önmaguk árnyékoldalaitól. Nem az igyekezetükben és céljaik között látják az Isten országát, hanem ebben, a védelem szavában: Jézusban bíznak. Mert az az Isten akarata, hogy higgyünk abban, akit ő küldött.

Akik benne bíznak - nézzük meg a mai Útmutató igét - azok ismerik a hangját. Mert amíg az ő hangja szól, addig van élet és üdvösség. Addig lehet célba érkezni, amíg Jézus szava szól. Vagyis, hogy higgy annak, aki érted meghalt.

Imádkozzunk:

Urunk, jó Istenünk! A te szereteted fölemel, és célba visz minket. Áldott légy ezért. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Oltári befejező szolgálat.

Szívünk erősítéséül mondjuk el az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örökéletet. Ámen.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket és a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük oda Isten elé imádságban életünk dolgait:

Jó Atyánk. Szerető Istenünk a Jézus Krisztusban! Hozzád fordulunk gyülekezetünkért könyörögve. Testvéreinkért, a közöttünk-körülöttünk élőkért könyörögve: te viselj gondot azokra, akik itt összegyülekeznek a te igéd hallására. Te viselj ránk gondot szavaddal és jelenléteddel, hogy növekedjünk, életünkben célt és utat találjunk te kezedből. Eléd viszem, szerető Atyám, a Pünkösdkor konfirmált lányokat. Te légy az ő útmutatójuk, te légy az ő kincsük életük egész idejében. Te készítsd fel őket, hogy a helyére találjon az útjuk, a te országodba. A te szeretetedbe ajánlom Andreát és mindazokat, akik ismerkednek szavaddal, szereteteddel a veled való közösségben. Légy pártfogónk, jó Atyánk, aki ismerős hangjával utat és célt mutat. Eléd visszük városunkat, népünket, családjainkat és szeretteinket. Te őrizd meg az úton-levőket, a munkában levőket, a veszélyek között hányódókat, a csüggedőket és a kísértésekkel küzdőket. Urunk! Te légy azokkal, akik házasságra készülnek. Őrizd meg a gőgtől, vagy kishitűségtől, a csüggedéstől vagy túlzott önbizalomtól a lelküket. Tedd azokat, akik egymás párjául szegődnek, hittestvérekké is. A te tested tagjaivá. Kérlek, Urunk, hogy soha ne nyugtasson meg a saját jóságunk. Ne ejtsenek kétsége a hibáink. Ne csüggesszen el a sorsunk, hanem mindig keresztre feszített szeretetedhez mérjük az életünket. Erre segítsen igéd minden alkalommal, amikor találkozunk. Kis és nagy létszámú közösségeink, és mindazok a próbálkozások, amelyekkel igyekszünk táplálkozni a te szeretetedből. Urunk, hallgass meg minket jóságos szeretettel, hogy ne az önmagunk kívánságait vigyük eléd, hanem szereteted vezesse terveinket, álmainkat, gondolatainkat, és te növelj bennünket a hitben, hogy te élj, és benned szülessenek meg a kéréseink is. Jézusért kérünk, aki a mi védőnk és ítélőbírónk is: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 461 (1.v.: Riedel Ottó német, 2.-5.v.: Túrmezei Erzsébet sz. 1912)

1. Ó, Jézus, amikor sokan Nem járnak többé teveled, Adj erőt, hogy keresztedet Felvegyük hittel, boldogan. - 2. Ó, Jézus, tövises az út. Nézd, elveszünk a cél előtt! De új elszánást, új erőt Ád a te töviskoszorúd. - 3. Ó, Jézus, oly sötét az éj. Mindhalálig hűségesen, Nem lankadva egy percre sem, Őrt állni, kérünk, te segélj! - 4. Ó, Jézus, terhed nem nehéz, És gyönyörű a te igád, Míg boldog szemünk téged lát, És csak a te nyomodra néz. - 5. Ó, Jézus, húsvét fénye kel Túl síron, gyászon, éjjelen, És aki győzött idelenn, Fenn örök himnuszt énekel.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

4