2008-07-13

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközség Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap istentiszteletén, 2008. július 13.-án, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 282 (Új Zengedező Mennyei Kar 1743) - Liturgia: 7

1. Jézus, mi üdvösségünk, Isten testté lett Igéje, Elhordoztad sok vétkünk, Jóságod jött segítségre, Hogy minket dicsőségedbe, Vígy szentjeid seregébe. - 2. Ó, te kívánatos kincs, Tedd gazdaggá életünket! Nálad drágább javunk nincs, Szentlelked vezessen minket, Hogy igédet hallgathassuk, És hűséggel megtarthassuk. - 3. Bátorító Szentlélek, Gyújts bennünk világosságot, És te adj híveidnek Szívébe szent buzgóságot! Hogy tőled áldást nyerhessünk, Kérünk, kegyelmes Istenünk.

Bevezetés: Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Nagy az Úr szeretete irántunk és hűsége örökké tart. Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete. Adjatok hálát az istenek Istenének, mert örökké tart szeretete. Nagy csodákat művel egymaga, mert örökké tart szeretete. Ő az eledele minden élőlénynek, mert örökké tart szeretete. Ámen.

Liturgia:

Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Bűnvallás:

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal. Testvéreim, Isten színe előtt most nézzünk méltatlan voltunkra, és kérjük Isten irgalmát imádságban: Uram! Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim. Rám nehezedett kezed. Erőm ellankadt, mint nyári hőségben. Ezért megvallom neked vétkemet, bűnömet nem takargatom. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet, mert te megbocsátod bűnömet. Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is, te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól. Körülveszel a szabadulás örömével az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia:

Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Isten szeretetében megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken Jézus Krisztus által, aki szeretett bennünket, és önmagát adta áldozatul értünk. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jó akarat. Ámen.

Liturgia:

Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Mindenható Istenünk, akit a Szentlélek által Atyánknak hívunk, csodálatos a te mindent átfogó, válogatást nem ismerő szereteted. Késztess minket arra, hogy szívesen cselekedjük akaratodat, és hozzád hasonlóan mi is szeressük embertársainkat. Atyánk, dicsérjük jóságodat. Jézusunk áldjuk irgalmadat. Szentlélek kérjük szereteted tüzét. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet! A mai vasárnapnak, Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnapnak az ószövetségi igéje Ézsaiás prófétától szól hozzánk, a 2. fejezet első öt versében:

Ezt az igét kapta látomásban Ézsaiás, Ámóc fia Júdáról és Jeruzsálemről:

Az utolsó napokban szilárdan fog állni

az ÚR házának hegye a hegyek tetején.

Kimagaslik a halmok közül,

és özönlik hozzá valamennyi nép.

Eljön a sok nép, és ezt mondják:

Jöjjetek, menjünk fel az ÚR hegyére,

Jákób Istenének házához!

Tanítson minket utaira,

hogy az ő ösvényein járjunk.

Mert a Sionról jön a tanítás,

és az ÚR igéje Jeruzsálemből.

Ítéletet tart a nemzetek fölött,

megfenyíti a sok népet.

Kardjaikból kapákat kovácsolnak,

lándzsáikból metszőkéseket.

Nép a népre kardot nem emel,

hadakozást többé nem tanul.

Jákób háza, jöjjetek,

járjunk az ÚR világosságában.

Így ír erről Pál apostol a Rómában írt levelében a 8. fejezet 12. versétől kezdve:

Testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. Mert ha a test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abba, Atya!” Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 238 (Gerhardt Pál 1607-1676, német)

1. Szentlélek, öröm Lelke, Te vigaszul jöttél, Hogy a bút úgy űzd szerte, Mint felleget a szél. Megvigasztal szavad, Letörli könnyeinket, Új örömre hív minket, Új reménységet ad. - 2. Hős erő tőled árad Megállni győztesen, Ős ellenségünk támad És kísért szüntelen. Védd Krisztus harcosát, És add, hogy bátran küzdve, Rabszolgaságra, bűnre Ne adja meg magát. - 3. Az egész kerek földet Te tartod kezedben. Te formálsz át kőszívet, Hogy hússzívvé legyen. Add, hogy a szeretet És béke összekössön, S mind e világon győzzön A gyűlölet felett. - 4. Jöjj, tölts be szívet-házat Hit tiszta fényével! Teveled áldás árad, Új élet sarjad fel. Jöjj áldott Szentlélek! Jöjj, Atya, Fiú Lelke, Hogy szüntelenül zengje Erődet új ének!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Jézus Krisztus Urunktól. Ámen.

Igeolvasás:

Máté evangéliumából olvasom az igét, kedves Testvérek, a 7. fejezet 15. versétől kezdve:

Jézus ezeket mondta:

„Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.

Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!”

Urunk! Szentelj meg minket igéddel! Igéd igazság! Ámen.

Igehirdetés:

Gyakorlatilag mindannyiunkra, minden emberre, egészségi állapottól függetlenül. sokszor, vagy mindig, jellemző a megfelelési-kényszer. Az elvárásoknak, a saját magunkban élő vagy a másokba beleképzelt elvárásoknak való megfelelési-kényszer, a teljesítési-kényszer Az az alapállás, hogy valamit el kell érnem, valamit teljesítenem kell. Az a feltétele valaminek, amit teljesítünk. A Bibliából is nagyon könnyen, a legkülönbözőbb részleteiből ki tudunk olvasni a magunk számára különféle recepteket, felszólításokat. Olyan igéket, olyan szavakat a Biblia igéiből, amelyek arról szólnak, hogy mit kell megtennünk, ha …

Általában ettől, a megfelelési-kényszertől van sok minden lelki bajunk. Pedig a Biblia nagyjából arról szól, Isten békéltető, szeretetet adó meghirdető munkája és szava arról szól, hogy: „Nyugodj meg, ember! Ne félj. Vedd észre, hogy mit kaptál, hol vagy, hova kerültél, és örülj neki.”

Ennek megfelelően, az evangéliumi történetekben is, Jézus gyakorlatilag majdnem minden konfliktusra törvényt hirdető munkája folyik. Azokkal az emberekkel, akik olvasták, hirdették az Isten szavát, és ennek alapján azt hirdették, arról beszéltek a maguk számára és a többiek számára, hogy mit kell megtenni, elérni, teljesíteni, hova kell eljutni ahhoz, hogy …

Jézus ezért mondja ezeket, a szavakat is a hegytetőn. Óv attól, hogy „recept”-et olvassunk, amikor kinyitjuk a Bibliát. A recepteket hagyjuk meg a szakácskönyvekben, az orvosi rendelőkben, és tartsuk be őket. A Bibliát kinyitva pedig lélegezzünk föl, és mártózzunk meg a szívünkkel, lelkünkkel az Isten szeretetében.

„Óvakodjatok a hamis prófétáktól!” Azok a hamis próféták, akik juhok ruhájában levő farkasok. Vagyis velünk vannak, itt, közöttünk a nyájban. Itt bennünk, a mi szívünkben, a mi bárány-életünkben, személyünkben, gondolatainkban. Tehát nem elítélni való dolgokat mondanak, hanem szép, jó, helyes dolgokat a Bibliáról és a Bibliából. Azonban minden, egyébként hasznos és a mindennapi életünkben fontos, a testvéri kapcsolatban tartalmas és értékes útmutatástól, elvárástól - függetlenül.

Amikor Isten előtt állunk, akkor azért mégis csak arról van szó, hogy Jézus szeret engem. Az irántam való szeretetében átküzdötte magát az életen. Átküzdötte magát küzdelmeken, szenvedéseken. Átküzdötte magát a halálon is, túljutott rajta. Tehát ő a legerősebb. Tehát meg tud engem szabadítani. Meg tud engem menteni. Meg tud engem tartani. Mindenben. - Minden félelmemben és keserűségemben ezt mondom el. Még mielőtt azon gondolkodnék, hogy mit csináljak. „Óvakodjatok a hamis prófétáktól!”

Kemeneshőgyészben, emlékszem vissza Dezső bácsira. Dezső bácsi már nagyon öreg. Dezső bácsi már nem sok mindent tud csinálni, mert beteg. Éppen csak elbattyog a templomba. Dezső bácsi néha furcsákat mond. Dezső bácsi sokszor mondta, amikor valaki mondott valamit, hogy: „én nem azt nézem, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja”. Tehát nem azt nézem, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja. - Először én is úgy gondoltam, hogy összekeveri, és fordítva gondolja. Meg amikor már sokszor mondta, és tényleg így mondta, akkor nem értettem sokáig, hogy mit ért ezen. Mért jó azt nézni, hogy ki mondja, és nem azzal foglalkozni, hogy mit mond. Hát nem az lenne a lényeges, hogy az embertől függetlenül, önmagában mit mond számunkra? Az legyen a fontos? De itt nem erről volt szó. A hamis próféták fényében értettem meg, hogy miről beszél.

Amikor Jézus azt mondja: „gyümölcseikről ismeritek meg őket”. Ezt jelenti a „gyümölcseikről”: nézd az egész embert, mindenestül. Nézd meg a szeme-fényét. Együtt lásd, amennyire csak ismered, értheted, megértheted, megláthatod. Szívét-lelkét, gondolatait, életét, múltját. Mindenét, hogy jobban megértsd: mit mond és mit ért. „Gyümölcseikről ismeritek meg”. Nem a puszta, önálló, az embertől elszakadt szavakból.

És ugyanígy igaz volt az is, - mert Jézus mindezeket nem szigorú figyelmeztetésként, megrovásként mondja, hanem azért nagyrészt biztatásként - ugyanígy igaz volt az is: nézd egész valóddal, mindenestül az Istent. Nem egyszerű szavakkal, nem egyszerűen tételekkel, hittételekkel, tanításokkal, információkkal vagy szófordulatokkal, amelyeket tudunk: Fordulj az Istenhez egész valóddal!

Így, ahogyan a szavakat szakítjuk el az embertől, így lesz hamis prófétává a gyümölcs is. Jó fa - rossz fa; jó gyümölcs - rossz gyümölcs. És akkor jönnek bennünk a farkasok, és kifordítják Jézus szavait egy másik, tiszteletre méltó és csodálatos ember szavaira, amikor azt halljuk ki belőlük. - Amikor készültem erre, az igére, akkor is olvastam igehirdetéseket, amelyek erről szólnak: Teremjetek jó gyümölcsöket! - Ez nagyszerű mondat, de ezt nem Jézus mondja, hanem Keresztelő János, aki szintén nagyra becsült és általunk hőn szeretett személyiség, - de Jézus nem erről beszélt.

Könnyen átfordítja bennünk a farkas Jézus szavát, amely egy egyszerű segítség, útmutatás, bíztatás: Nézd meg! Nézd meg azt az egész embert! Láthatod, hogy mihez tartsd magad, arra, hogy vigyázz! Neked a dolgod, kötelességed jó fává lenni, jó gyümölcsöt teremni. És aztán mindegy, hogy hogyan magyarázzuk: mi a fa és mi a gyümölcs? Teljesen mindegy, az már a farkasé.

„Újonnan kell születnetek!” - ezt mondja Jézus. Ezt úgy mondja, hogy mintha azt mondaná, hogy: amíg a kerted egy kicsit föl nem szárad a sok eső után, addig nem tudsz rámenni ekével. Ez nem felszólítás akar lenni, ez egy egyszerű tényközlés, útmutatás. „Amíg újonnan nem születsz, nem mehetsz be az Isten országába!” - És jön az önigazolás: „Uram, Uram! - vagyis én ide tartozom, én tiéd vagyok. Én elfogadtam az Urat megváltómnak, én hiszek”. - Az önigazolás mindig hamis önértékelésből fakad. Félre értékelni magunkat, felfele vagy lefele. „De önigazolással” - mondja Jézus -, „nem lehet bejutni”. Csakis Isten akaratával. „Isten akarata az, hogy higgyetek énbennem”.

Ezért tettem ki ezt az igét. Még egyszer jól olvassátok el! Próbáljuk úgy elolvasni, hogy megpróbálunk választ keresni arra, hogy aki írta az éneket, minek látta saját magát? Minek látja Jézust? És kiről szól az ének? - Ha sikerült így elolvasni, akkor próbáljuk meg ezentúl csak annyira leértékelni önmagunkat, mint ennek az éneknek az írója. Csak annyira felértékelni önmagunkat, mint ennek az éneknek az írója. És csak ennyire Jézussal foglalkozni.

Imádkozzunk:

A halál hatalmából, a félelmek gyűrűjéből, a bizonyítás kényszerétől ments meg, Urunk, minket. Add nekünk a benned való végtelen bizalom ajándékát, a békédet, hogy az életünket el ne emésszük anélkül, hogy rád bíznánk azt. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Istenünk és az ő fényében saját magunk megértéséül mondjuk el az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örökéletet. Ámen.

Az Isten békessége pedig, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket és a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Forduljunk most imádságban Istenhez, és kérjük irgalmát:

Édes Istenem, Atyám! Áldd meg gyülekezetünket, szeretteinket, útjainkat, hitünket. Adj reménységet, amikor bajban vagyunk, adj hálás szívet, amikor örömünk van. Eléd visszük minden dolgunkat. A te kegyelmed áldja és kísérje közösségünk, családjaink, mindannyiunk életének dolgait. Áldd meg, Urunk, az utazókat. Áldd meg azokat, akik veszélyes hivatásban teljesítenek szolgálatot. Áldd meg, Urunk, a betegséggel küszködőket. Urunk! Adj igét, Lelket Györgyi néninek, Tamásnak és mindazoknak, akik betegek. Te őrizd meg szeretteinket, Urunk, akik távol vannak tőlünk, és akik mellettünk élnek. Urunk, add, hogy amikor szólunk, cselekszünk, lépünk, akkor ott legyél velünk, és te szólj, cselekedj és lépj. Urunk! Áldd meg azokat, akik szolgálatot végeznek táborokban, konferenciákon, Egyházunk, néped minden nyári rendezvényén, összejövetelén. Urunk! Add lelkedet napról-napra, hogy egész magatartásuk, szolgálatuk örömteli legyen, és minden szavuk, az igehirdetése a szájukból, szavaik rólad tanúskodjanak. Urunk, áldunk téged, hogy velünk jársz minden bűnünk, hitetlenségünk, bizalmatlanságunk ellenére. Áldott légy, hogy felkarolsz és tartasz bennünket félelmeink között és akkor is, amikor elfeledkezünk rólad. Áldunk téged, hogy velünk maradsz mindvégig, és mindent megtettél azért, hogy ne szakadjon el tőled az életünk véglegesen, hanem célhoz érjünk. Urunk, a te kezedben vagyunk. A te utad, kezed munkája mindaz, ami velünk történik. Áldott légy! Jézus nevében áldunk téged: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 373 (Petrőczi Kata Szidónia 1662-1708)

1. Ó, hogy adhassak hálákat Néked, édes Jézusom, Én megváltó Krisztusom, Ki a halál kapujából Kihoztál, segítségem, Jézus, én reménységem! - 2. Nem nézted bűnös voltomat, Mert megszántál engemet. Kinyújtottad kezedet. Eljöttél segítségemre, Meghallgattad kérésem, Jézus, én reménységem! - 3. A te gyógyító szent kezed Orvosolta fájdalmam, Amikor elbágyadtam, Mikor kínok sokasága Földre sújtott már engem: Jézus, én reménységem! - 4. Nem adtál át a halálnak, Életben megtartottál. Erőddel megáldottál. Letörölted könnyeimet, Megvigasztaltál engem, Jézus, én reménységem! - 5. Támaszom, ne hagyj el, kérlek, Légy ezután is velem, Légy életem, mindenem! Szívem csak téged óhajtson, Én Uram, üdvösségem, Jézus, én reménységem!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottái megtalálhatók a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv. lutheran.hu - Web-lapon) és az Evangélikus Énekeskönyvben.

Az igehirdetés kiemelési jelzései az Íródeáktól származnak.

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.