2007-05-28

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Fejér-Komárom Egyházmegye egyházmegyei napján, Bakonyszombathelyen, 2007. 5. 28.-án, Pünkösd 2. napi istentiszteletén Vancsai József bakonyszombathely-kisbér-hánta-ászári lelkész, espereshelyettes szolgálatával és Szarka István bakonycsernyei lelkész, esperes igehirdetésével.

Kezdő ének: 244 (1. v.: Iverson Dániel sz. 1924, angol. 2-4.v.: R. Váró Margit 1891-1972 - Iverson D. sz. 1924) - Liturgia: 11

1. Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám, Égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám! - 2. Isten élő Lelke jöjj, légy vezérem itt, Ó, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke jöjj, légy vezérem itt! - 3. Isten élő Lelke jöjj, hadd lehessek szent, Jézusommal légyek egy már e földön lenn. Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke jöjj, hadd lehessek szent! - 4. Isten élő Lelke jöjj, győzedelmet adj, S majd a végső harcon át mennybe fölragadj! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke jöjj, győzedelmet adj!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Ámen.

Istenünk, ha kibocsátod Lelkedet, élet támad, és megújítod a földnek színét. Mert nálad van az élet forrása, a te világosságodban látjuk a világosságot. Maradj kegyelmes a téged ismerőkhöz, és igazságos az igaz szívűekhez. Ámen.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!

Testvéreim az Úrban! Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra, és valljuk meg bűnünket!

Vétkeztem ellened, Istenem: elfogadtam kegyelmedet és sokféle ajándékodat, de nem teremtem a hit és engedelmesség, a szeretet és szolgálat gyümölcseit. Ne vess el engem örökre, hanem add nekem új életet teremtő Szentlelkedet, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, és úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Imádkozzunk:

Istenünk, aki Szentlelkedet adtad az apostoloknak: hallgasd meg néped könyörgését, hogy akikben hitet ébresztettél, azok a te békességedben is részesüljenek, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Hallgassuk meg a mai ünnepre, Pünkösd 2. napjára rendelt evangéliumi szentigét János evangéliuma 3. fejezetének 16. versétől a 21. versig a következőképpen:

Ezt mondta Jézus Nikodémusnak:

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, az már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert gonoszok voltak a cselekedeteik. Mert aki rosszat cselekszik, az gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat”.

Az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 10. fejezetében, 34. versben és a 42. verstől a 48. versig így szól hozzánk Isten igéje:

Péter apostol ezt mondta Kornéliusz századosnak:

„Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten”.

„Jézus megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot arról, hogy ő Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. A próféták mind bizonyságot tesznek, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bocsánatot nyer.”

Míg ezeket a szavakat mondta Péter, leszállt a Szentlélek mindazokra, akik hallgatták az igét. És elámultak a zsidó származású hívők, akik Péterrel együtt jöttek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. Hallották ugyanis, amint nyelveken szóltak, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: „Megtagadhatja-e a vizet valaki ezektől, hogy megkeresztelkedjenek, akik ugyanúgy megkapták a Szentlelket, mint mi?” És úgy rendelkezett, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Azok pedig megkérték, hogy maradjon náluk néhány napig.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják az Isten beszédét. Ámen.

Mondjuk el, Testvéreim, az Isten igéjére feleletül, hitünk megvallására az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örökéletet. Ámen.

Főének: 245 (Cselekedek könyve 2. Scholz László sz. 1911)

1. Szentlélek, Lelke Atyának s Fiúnak, Jöjj sebes zendülő szélszárnyakon! Gyúljon ki lángod bennünk, mint kigyúltak Kettő tüzes nyelveid egykoron! Egy akarattal együtt vagyunk híven, Egy, csak egy óhajtás mindenik szívben: Jer, töltsd be népedet, Szentlélek Isten! - 2. Megfeszítettük Jézust gonosz kézzel, Isten azonban Úrrá tette őt. Isten jobbjáról, Krisztus ha lenézel, Szánd meg a bűntől megkeseredőt. Küld el Szentlelkedet megtérésünkre, Pünkösd legyen vétkeink igaz tükre. - Tisztítsd meg népedet, Szentlélek Isten! - 3. Nekünk lett az ígéret s fiainknak, Mindenkinek, kit még elhív az Úr. Újjászült gyermekek bölcsői ringnak, Az anyaszentegyház így gyarapul. Ó, de hány lélek bolyong messze szórva, Mennyi pogány vár még a hívó szóra - Gyűjtsd össze népedet, Szentlélek Isten! - 4. Szent keresztségünk a váltság pecsétje, Üdvösségünknek első záloga. Bűnbocsánatnak oltári szentsége A Krisztustól szerzett szent vacsora. Mindkettőt használd föl minden hívek közt Igéddel együtt, mint drága szent eszközt - Építsd meg népedet, Szentlélek Isten!

A szószéki szolgálat:

Kegyelem legyen nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézus Urunktól. Ámen.

Igeolvasás:

Hallgassuk meg Isten szent igéjét, ahogy megíratott Mózes 1. könyvének 11. fejezetében az első kilenc versben a következőképpen:

Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk. Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.

Akkor azt mondta az ÚR: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy végigvigyék mindazt, amit elterveznek. Menjünk csak le, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét! Így szélesztette szét őket onnan az ÚR az egész föld színére, és abbahagyták a város építését. Ezért nevezték el azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az ÚR az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az ÚR az egész föld színére.

Urunk! Szentelj meg minket igéddel, igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Keresztény gyülekezet! Isten hozott mindenkit!

S amikor így köszöntöm az egybegyűlteket, nemcsak udvariassági formulának teszek eleget, hanem hittel vallom, Isten az, aki Szentlelkével kihívott, kimozdított megszokott kereteinkből és autóba, autóbuszba ültetve ide hozott minket, hogy együtt ünnepeljünk az egyház születésének másnapján. Pünkösdi körlevelemben megfogalmazottak szerint, jó reménységem, hogy ez a találkozó az egymás hite általi erősödés lehetősége lesz.

Mindenek előtt azonban Isten igéje kívánja bennünk nagyra növelni a hitet, az imént hallott történet által.

Az emberiség történetének távoli eseménye felidézte bennem kedves íróm, Thomas Mann: „József és testvérei” című regényének kezdeti sorait. „Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? Feneketlennek még akkor is, és talán éppen akkor, ha kizárólag az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik.” De az emberi művelődés kezdete igazán mégsem mérhető, s azért kikutathatatlan mert, „az ember története ősibb, mint az anyagi világ, mely akaratának műve. Ősibb, mint az élet, mely akaratától függ.”

Babilon romjai közt még ma is megtatlálható Bábel egykori tornyának alapja. Alakját és méreteit Herodotosz leírásából ismerhette meg az utókor. Az Eufrátesz folyó partján megépített torony, közel 100 méterével, hét emelet magasságával, páratlan mérnöki teljesítménynek bizonyult. A szentírást olvasva mégsem tűnik ki mindez. Szelíd iróniával hallunk arról, hogy Isten mintha csak egy vakondtúráshoz hajolna, úgy tekinti meg az emberiség e zseniális alkotását. Isten végtelen bölcsességének, hatalmának és gazdagságának szemszögéből minden emberi alkotás jelentéktelen. Az Istennel szembehelyezkedő ember minden tudása, és civilizációja, homokvárként omlik porba.

Az Istennek tervezett torony neve szerint :az Isten kapuja volt. Mégis az Isten elleni lázadás ősképévé lett, mert hiába épült hetedik emeletén templom, ha valójában az emberek nagyságát akarta hirdetni.

Ibn Ezra írásmagyarázó véleménye szerint a toronyépítők bűne csak annyi volt, hogy megszegték Istennek a föld benépesítésére adott parancsát.

Mai találkozónk célja mégsem az emberi művelődés e jelentős állomásának a vizsgálata. Nem Bábel egykori tornyára szeretnénk nézni, és nem a többi azóta megépített felhőkarcolóra. S nem is az emberi szellem által megalkotott eszmék légváraira tekinthetünk ma. Sokkal inkább szeretnénk felnézni ma hitünk szerzőjére és beteljesítőjére, Isten Fiára, Jézus Krisztusra. Míg az egeket ostromló tornyok tövében mindig nagy a nyomorúság és a világmegváltó eszmék vérbe és lángba borították a földet, addig Jézus közelében új kezdetre, az embertárshoz lehajló szeretetre találunk. Mert amíg az ember az ég felé tör, addig Isten benne a földre szállt. Amíg az ember önmagát, a múltat végképp eltörölni kívánó vörös és barna ideológiák eszméivel a nyomorba taszította, addig az Isten Fia szolgál, és megváltást kínál.

De azért itt e pillanatnál egy keserű gondolat még sem hagy nyugodni engem. Nem ünneprontásként mondom, de kénytelen vagyok megkérdezni, mi van a mi tornyainkkal? Mi van a mi tornyaink csúcsán? És mit hordunk a szívünkben? Miként, mire alapozva építjük közösségeinket, szépítjük templomainkat? Mit hiszünk akkor, ha feltekintünk egy omladozó toronyra, vagy egy szépen felújítottra, mint amilyen a bakonyszombathelyi is?

A bábeli torony története arra int, mivé lesz egy közösség kiüresedve, hit nélkül. Saját tornyaink alatt azért kell alaposan megvizsgálni milyen indulat, milyen szándék van a szíveinkben. Apadó gyülekezeti létszámaink, hitüket szigorúan magánügyként kezelő rejtőzködő evangélikusok jelzik számunkra: valami nem úgy működik, mint kellene. Amikor az egyház korábbi javainak eladásából, kárpótlási pénzekből, pályázatokból és segélyekből tud csak létezni, az számomra egyértelművé teszi, szükség van újra a pünkösdi Lélek kiáradására. Elsősorban azért, hogy a húsvéti hitet erősítse bennünk. Tudom, kis egyházakat szemlélve sokakban nagy lehet a kísértés, hogy őket néhány évtizedes múlt után sikeresnek lássuk, önmagunkat pedig megfáradtnak.

S amikor szükségét érezzük a Szentlélek megújító erejének, akkor nem tehetünk mást, mint imádkozhatunk érte: „mert aki kér, az kap. aki keres, az talál , és zörgetőnek megnyittatik”. S amikor sóvárogva várjuk a megújulást és talán szent irigységgel, nézünk a reformáció vagy a pietizmus korára, akkor látnunk kell, hogy a Szentlélek kitöltése e korokban is egyedül és kizárólagosan az Isten műve volt. Nem az emberek, által kikényszeríttet esemény. Nem is a jól végzett szolgálat eredménye, hanem Isten szuverén döntésének következménye.

Azt is tudom, ahol ínség van, ott a szükség nagyúr. S talán oly nagyon vágyunk már valami látványos megújulásra, hogy jobb híján csak a külsőt, a formát tudjuk megújítani. Esetleg csak a liturgiát, de közben a szív nem változik. Esetleg csak a templomot, a parókiát, de közben a közösség hitében a régi marad. A nálunk fiatalabb egyházakat nézve, tudom, sokakban nagy a csábítás őket sikeresnek, lendületesnek látni, míg önmagunkat megfáradtnak.

Jó, ha tudjuk! Az Isten Szentlelkét senki nem sajátíthatja ki. A Lélek olyan, mint a szél, ott fúj, ahol akar. de mégis jól érzékelhető. S itt sem a külsőségekben van jelen, a High-tech istentiszteletekben, a nyelveken való szólásban, a csodálatos nagy gyógyulásokban, vagy éppen a hagyományokhoz való szigorú ragaszkodásban, hanem elsősorban a Jézus Krisztusban való hitben.

A Krisztusban való hit a Szentlélek első munkája: „senki sem mondhatja Jézus Krisztus Úr, csakis a Szentlélek által...” Ez a hit, ha jelen van életünkben, akkor tornyaink csúcsain lévő kereszt és életünk, egy irányba mutat. Ez adja meg hitelességünket és erőnket. Ez a Krisztusba vetett határtalan bizalom tölti meg Isten iránti hálával életünket. Ez a hit adja meg a lényegi dolgokban való egyetértést is. Hogyha nem is vagyunk képesek egy nyelvet beszélni, de egyetértés legyen közöttünk abban, hogy a jövőben sincs más feladata evangélikus gyülekezeteinknek, mint hogy tornyaink csúcsain, míg azok állnak, és szíveinkben, míg azok dobognak egyaránt magasra helyezzék a keresztet, Isten üdvözítő evangéliumát. Ámen.

Imádkozzunk!

Jöjj Szentlélek, térj be városainkba és házainkba, családjainkba, szemünkbe és szívünkbe!

Nélküled hiába olvassuk a könyveket, nem leszünk bölcsebbek. Nélküled hiába beszélünk, nem leszünk közelebb egymáshoz. Nélküled széthull életünk értelmetlen napokra. Nélküled értelmetlenségbe hullanak gondolataink. Nélküled tönkre tesz a technika. Nélküled múzeumokká lesznek a templomok. Nélküled minden ima üres fecsegés. Nélküled megfagy a mosoly, és pusztasággá változik körülöttünk a világ. Ezért kérünk, jöjj Szentlélek! Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Gyónás

Ének: 308 (Franck János 1618-1677, német - Crüger J. 1598-1662)

1. Készítsd magad, kedves lélek, Hit legyen szent ékességed. Rakd le bűnös súlyos terhét, Imádd Megváltód kegyelmét! Nézd, ma üdvözítő Urad, Szent asztalához hívogat. Irgalmasan hozzád száll ma, Ki az ég és föld Királya. -

Testvéreim az Úrban! Amikor most az Úr szent vacsorájának ünneplésére készülünk, vizsgáljuk meg magunkat Isten színe előtt, hallgassuk meg a Tízparancsolatot!

Ezt mondja az Úr: Én vagyok az Úr, a te Istened.

Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Az Úr Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, nincsen bűn mibennünk, magunkat csapjuk be, és igazság nincsen bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hűséges és igaz az Isten, megbocsátja bűneinket, és megtisztít minden gonoszságtól.

Ezek alapján, Testvéreim, feleljetek a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak?

Bánod-e igazán bűneidet?

Megbocsátottál-e mindazoknak, akik vétkeztek ellened?

Igyekezel-e ezután Isten akarata szerint élni?

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek?

Legyen hitünk szerint. Ezzel a hittel könyörögjünk együtt Isten irgalmáért:

Vallom előtted, szent és igaz Isten, hogy vétkeztem ellened és embertársaim ellen, gondolattal, szóval és cselekedettel. Sok jót elmulasztottam, sok rosszat elkövettem. Nem vagyok méltó kegyelmedre, méltó vagyok ítéletedre. Hozzád fordulok mégis, nincs más reménységem. Szent Fiadért, az Úr Jézus Krisztusért kérlek, légy hozzám irgalmas, és bocsásd meg bűnömet. Ámen.

Testvéreim az Úrban! Isten megkönyörül mindenkin, aki a bűn mélységéből kiált hozzá. Ezért rendelte egyházában a bűnbocsánat és békéltetés szolgálatát, amikor Krisztus Urunk feltámadása után ezt mondta tanítványainak: Békesség néktek! Ahogyan engem küldött az Atya, én is úgy küldelek titeket. Akiknek bűneit megbocsátjátok, azoknak megbocsáttatnak, akikéit megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.

Ezért, Testvéreim, hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a mennyben és a földön, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Bízzatok és örüljetek, Krisztusban reménykedő hívek! Isten Krisztusért minden bűnötöket megbocsátotta! Az ő Szentlelke legyen veletek, hogy teremjétek a megtérés gyümölcseit, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Úrvacsora.

Adjunk hálát az Úrnak, és magasztaljuk szent nevét!

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk, a Jézus Krisztus által, mert elküldted Szentlelkedet, és egyházat gyűjtesz magadnak a világban. Ezért az üdvözültek mennyei seregével és a földön élő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia:

Szent, szent, szent mennyekben az Isten, Szolgálnak néki angyalseregek. Nagy dicsőségét zengi minden, Hozsánnát visszhangoznak az egek. Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a mennyben és a földön.

Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán, és megörvendezteted jóságoddal minden teremtményedet. Ételt és italt adsz az embereknek, hogy életük legyen, nekünk pedig lelki ételt és italt és örök életet is adtál a te szolgád, Jézus Krisztus által. Ezért a nagy irgalmadért kérünk: küldd el most Szentlelkedet, és szentelj meg minket, hogy a mi Urunk szent teste és vére által egyetlen testvéri közösséggé legyünk, amikor most rendelése szerint cselekszünk, és tanítása szerint így imádkozunk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Hallgasd meg imádságunkat Jézus Krisztusért, aki azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a poharat, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! E pohár az új szövetség az én véremben, amely értetek és sokakért kiontatik bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Liturgia:

Krisztus, ártatlan Bárány, Ki miértünk megholtál, A keresztfa oltárán Nagy engedelmes voltál. Viselvén bűneinket, Megváltottál minket, Irgalmazz nékünk, Ó, Jézus, ó, Jézus!

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e pohárból, az Úr halálát hirdetjük, amíg eljön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Jézus békéje legyen mindenkor velünk. Íme minden kész. Testvéreim, jöjjetek a kegyelem megterített asztalához.

1. ének: 231 (Hrabanus Maurus 780?-856 [Veni Creator Spiritus]. Luther Márton 1483-1546 - Gregorián himnuszból Luther Márton 1483-1546)

1. Ó, jöjj, teremtő Szentlélek, Látogasd meg népedet, És adj minden teremtménynek Vigasztalást, békességet. - 2. Vigasztalást kérünk tőled, Ajándéka a Legfőbbnek, Te gyógyító, drága kenet, Élő forrás, hő szeretet. - 3. Te vagy a jó teljessége, Isten ujja, dicsősége, Ki az igét mindeneknek Saját nyelvén megjelented. - 4. Világíts be értelmünkbe, Szeretetet adj szívünkbe: Jól ismered gyengeségünk, Te légy a mi erősségünk. - 5. Add ismernünk Istenünket, Krisztust, a mi vezérünket, S előtted is, ó, jó Mester, Meghajolunk tisztelettel. - 6. Dicsőség a mi Atyánknak, S megdicsőült szent Fiának, A Szentlélekkel egységben, A földön és a mennyekben!

2. ének: 232 (1. v.: XII. századi német ének. 2-4 v.: Luther Márton 1483-1546 - Wittenberg 1524)

1. Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét Legfőképpen az igaz hitért! Hogyha jön a végóra, mellénk álljon, Hazatérésre készen találjon! Szánj meg, Isten! - 2. Jer, Világosság, ragyogj fel nekünk, Hogy csak Krisztus légyen Mesterünk! El ne hagyjuk őt, mi hű Megváltónkat, Aki népének örökséget ad! Szánj meg, Isten! - 3. Ó, Szeretet, áraszd ránk meleged, Hadd ízleljük édességedet, Tiszta szívből mindenkit hadd szeressünk, Egyességben és békében éljünk! Szánj meg, Isten! - 4. Ínségeinkben légy vigasztalónk, Halál ellen megbátorítónk! Össze ne hagyjuk esnünk, ha ellenségünk Reánk jő, s romlást készít már nékünk! Szánj meg, Isten! -

3. ének: 233 (Boszák Kelemen 1535, cseh, Rimay János 1569-1631 - Boszák K. 1535)

1. Mi Urunk, édes Atyánk, Add nekünk Szentlelkedet, Szent Fiadért áraszd ránk Gazdagon kegyelmedet, Hogy tisztán megismerjük Te igaz törvényedet, És hamis tudománytól Megőrizzük igédet! - 2. Krisztus, ki híveidnek Küldtél mennyből Szentlelket, Kiket Atyád tebenned Választott és eljegyzett, Öntsd ki Lelked reánk is, Buzgón könyörgünk néked, Hogy általa igédben Ismerhessünk meg téged! - 3. Vigasztaló Szentlélek, Légy mi kedves vendégünk, Ki sok kinccsel gazdag vagy, Lakozzál együtt vélünk! Szólásra készíts nyelvet, Adj tanulásra kedvet; Fülünk nyisd meg hallásra, Szívünket megtartásra.

Adjunk hálát az Úrnak!

Áldunk téged, mindenható Istenünk, hogy örömöt és békességet ajándékoztál igédben és Krisztus Urunk testének-vérének közösségében. Kérünk, őrizd meg bennünk ennek a közösségnek minden áldását, hogy erős hittel ragaszkodjunk hozzád, és őszintén szeressük embertársainkat, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Testvéreim! Menjetek, és hirdessétek az Úr halálát és feltámadását! Tanúskodjatok szeretetéről! Akik megtapasztaltátok a bűnbocsánat örömét, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és önfeláldozó szeretettel!

Most vegyétek az áldást:

Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia:

Mily nagy az Úr kegyelmessége, Van-e ember, kit meg nem hat? Van-e szív, mely mindent feledve, Az Istennek hálát nem ad? Ó jer, őt áldja minden lélek, Ki minket mindig szeretett! Én őt imádom, míg csak élek, Néki mondok dicséretet.

1