2007-04-15

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközség Húsvét ünnepe utáni 1. vasárnapi (Qusi Modo Geniti) istentiszteletén, 2007. 4. 15.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 222 (Cantus Catholici 1674, magyar - Cantus Chatolici 1674) - Liturgia: 5

1. Krisztus, virágunk, Szép termő águnk. Feltámadt Krisztus, vigadjunk! Bűnből, halálból támadjunk! - 2. Felragyog fényünk, Krisztus reményünk. Feltámadt Krisztus, vigadjunk! Bűnből, halálból támadjunk! - 3. Jézusnak éljünk, Semmit ne féljünk! Feltámadt Krisztus, vigadjunk! Bűnből, halálból támadjunk! - 4. Boldogság véled Földön az élet. Feltámadt Krisztus, vigadjunk! Bűnből, halálból támadjunk! - 5. Ha véled járunk, Jó halált várunk. Feltámadt Krisztus, vigadjunk! Bűnből, halálból támadjunk! - 6. Dicsőség légyen Istennek égben! Feltámadt Krisztus, vigadjunk! Bűnből, halálból támadjunk!

Bevezetés: Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Mint a ma született csecsemők, az igének tiszta tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre. Szeretem az Urat, mert meghallgat, meghallgatja könyörgésem hangját. Kiragadta életemet a halálból! Szememről letörölte a könnyet. Az Úr megőrizte lábamat a botlástól, ezért színe előtt járok a hívők földjén. Nevét hirdetem népe gyülekezetében, az Úr házának udvaraiban. Ámen

Liturgia:

Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek, A Szentháromságnak, Hűséges éltetőnknek Dicséret, dicsőség, Legyen magasztalás, Most és mindenkoron Örök hálaadás!

Bűnvallás:

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal! Kedves Testvérek! Keresztyén Gyülekezet! Most, az istentiszteletünk elején Isten színe előtt csendesedjünk el, vizsgáljuk meg magunkat és valljuk meg neki bűnünket: Uram, hozzád emelkedem lélekben. Utaidat ismertesd meg velem, taníts meg ösvényeidre. Vezess hűségesen, mert te vagy szabadító Istenem. Mindig benned reménykedem. Gondolj, Uram, irgalmadra és kegyelmedre, melyek örök idők óta léteznek. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz. Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy. Megmutatod a vétkeseknek a jó utat, igazságosan vezeted az alázatosakat, útjaidra tanítod az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia:

Előtted állom, drága Jézusom, Reád szorult én kétséges sorsom. Én Uram, Királyom és bírám, Légy szószólóm bűnösnek, tekints rám!

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlanokon az Isten Jézus Krisztusért, akit halálra adott bűneinkért, és feltámasztott üdvösségünkre. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jó akarat. Ámen.

Liturgia:

Hogyne dicsérném az Istent Zengedező énekkel, Ki dolgában oly bölcs, oly szent, És jót tesz mindenekkel! Ő minden áldások Atyja, Csupa jóság, szeretet, Ki engem bölcsen vezet, És hű szívét hozzám hajtja. Minden elhagy, elfeled, Isten vég nélkül szeret.

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Mindenható Isten! A halálból életre keltetted Fiadat, hogy új élet teremtője legyen. Kérünk, törd meg bennünk a bűn hatalmát, hogy többé ne önmagunknak éljünk, hanem annak, aki értünk meghalt és föltámadt, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvérek! Húsvét ünnepe utáni 1. vasárnapon ennek, a mai napnak az igéit olvasom. János evangéliumából szól a mai vasárnap evangéliumi igéje a 20. fejezet 19. versétől:

Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: „Békesség néktek!” És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Jézus erre ismét mondta nekik: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” Ezt mondván rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyetek Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.”

Tamás pedig, egy, a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: „Láttuk az Urat.” Ő azonban azt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjaimmal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”

Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és azt mondta: „Békesség néktek!” Azután így szólt Tamáshoz: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra,, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás pedig így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”

Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.

Így szól hozzánk, kedves Testvéreim, János apostol 1. leveléből a mai vasárnap epistolai igéje az 5. fejezet 4. versétől kezdve:

Minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?

Ő az a Jézus Krisztus, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által, hanem a víz és a vér által; a Lélek pedig bizonyságot tesz róla, mert a Lélek az igazság. Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: a Lélek, a víz, a vér; és ez a három egy. Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét, de az Isten bizonyságtétele nagyobb; mert az Isten bizonyságtétele az, amellyel Fiáról tesz bizonyságot. És aki hisz az Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 388 (Budry Ödön 1854-1932, francia - Händel G. F. 1685-1759)

1. Győzelmet vettél, ó, Feltámadott! Dicsőséggel fényes a diadalod! Magas égből szállt le angyali követ, Hogy elhengerítse a nehéz követ. Győzelmet vettél, ó, Feltámadott! Dicsőséggel fényes a diadalod! - 2. Lásd, ott az Jézus, az Üdvözítő! Ne kételkedj többé! Ő jelent meg, ő! Ujjongj, Isten népe, Hirdesd szüntelen, Jézusé a végső, döntő győzelem! Győzelmet vettél, ó, Feltámadott! Dicsőséggel fényes a diadalod!

A szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Jézus Krisztus Urunktól. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvérek! A mai vasárnap ószövetségi igéje áll most előttünk áll. Ézsaiás próféta könyvéből olvasom föl a 40. fejezetből, a 25. verstől kezdve:

Kihez hasonlíthatnátok engem, kivel mérhetnétek össze? - mondja a Szent. Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni.

Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így Izrael: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.

Urunk, szentelj meg igéddel, a te igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Lehet, hogy van a kedves Testvérek között, aki ismeri a prérityúkká nevelt sasnak a történetét, meséjét. Egy elhagyott sastojást kiköltött egy prérityúk a mezőben. Ott találta gazdátlanul, és addig ült rajta, amíg kikelt a fióka a tojásból. És aztán mint jó fióka az anyukáját, követte a prérityúkot mindenhová. Szépen hazament vele a családjához, és ott élt velük. Ott növekedett szépen a sasfióka a prérityúk családban, és nem nagyon juthatott eszébe, hogy ő nem odatartozik, mert befogadták és sajátjukként nevelték. - Előfordult, hogy fölnézve az égre, a fióka látott ott valami nagy madarat kiterített szárnnyal repülni, de amikor megkérdezte, hogy ez ott fönt micsoda, akkor csak azt mondták neki a nevelőszülei, hogy: „azok ott a sasok. Nem kell velük foglalkozni, nagyon messze vannak, ott fönn, magasan. Te prérityúk vagy, és te úgysem tudsz fölrepülni”. - A mese szerint a sas így élte le az életét, abban a tudatban, hogy ő prérityúk. - Nincs semmi fordulat a történetben - aszerint a változat szerint, ahogy én hallottam, csak ennyi.

A képen látható - amelyet feleségem jóvoltából tudok mutatni - a prérityúk. A földön szaladgál, kapirgál a lim-lom hulladék között, amit talál, és nem igen tud repülni. Olyan hangja van, mint amikor egy üres sörösüvegbe belefújunk. És olyankor, amikor ilyen hangot ad, kimereszti a feje oldalán található piros vagy narancssárga kis hólyagokat,.

Közöttük nőtt fel a mesebeli sasfióka. Néha látta a sasokat, de ő sosem élt úgy, mint egy sas. Pedig élhetett volna úgy, de megmagyarázták neki, hogy ő prérityúk. Ő rendes gyerek volt, és megtanulta, elfogadta és ebben nőtt föl.

Élhetnénk úgy, mint a sasok, magasan repülve kiterjesztett szárnyakkal, de a világ körülöttünk arról szól, hogy csak az számít, amit itt tudunk megszerezni, amit itt tudunk megtartani addig, amíg itt vagyunk a földön lent, szegett szárnnyal. - Prérityúkként lehet-e fönt repülni? A világ körülöttünk erről szól, és sokszor sikerül megtanítani minket erre.

De valahol Pál apostol azt mondja: „Ne igazodjatok ehhez a világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával”. Azaz: nézzetek föl, az odafent valókra, és lássátok meg, hogy arra rendeltettünk, hogy ezt a világot, a prérityúk-létnek a világát legyőzzük! - Mi az, ami legyőzi? Az a hit, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia - írja János apostol. Azt mondja Ézsaiás, valóban igaz, hogy az emberben nincs korlátlan erő. Valóban mindannyian gyengék vagyunk, abban az értelemben, hogy mindannyiunknak akár több, akár kevesebb a képességünk. Az erőnk véges, és mindannyian van, hogy a végéhez érünk. Közöttünk is vannak most, akik elesnek, akiknek elfogyott az ereje, akik nem tudják, hogyan lehetne továbblépni? - Mint az a kisfiú, aki játszik a homokozóban, és egy nagy követ kellene kigörgetnie a homokozó-teknőből, és nem bírja kigörgetni. Elkeseredik, elcsügged, és sírva fakad. Az édesapja könnyen segíthetne rajta, de ő megáll a saját erejénél, és úgy érzi, hogy minden erejét beleadta, és nem tudta megoldani a feladatot, problémát. - Pedig le lehet győzni a világot; annak, aki az Úrban bízik, megújul az ereje. „Szárnyra kelnek, mint a sasok. Tamásnak azt mondja Jézus az evangéliumi történetben, hogy: merjél többet hinni, mint amit látsz. Merjél többet hinni, mint amit ez a világ tud kínálni, és amit eléd tesz.

Vannak hősök a mesében. Fiamnak a vicces-könyvében lehet olvasni egy gyűjteményt, egy óriási csokrot Chuck Norris vicceiből, hogy ki az, aki emberek fölötti erejű, és mindent tud, és minden helyzetet megold?

Nem erről szól az ige! A sasok világában ugyanis nem nagy nevek vannak. Nem hősök vannak, nem jobbak, rosszabbak, meg még jobbak vannak; nem Tamások, Ézsaiások, Jánosok - sasok világában, mert azt írja az apostol, hogy „élek többé nem én, hanem él bennem Krisztus”. Ez az egy van a sasok világában.

Mi az érdekes ezen a bácsin? Egy szegény, kiszolgáltatott és nyomorult ember látható a képen. Ugyanakkor a különös az, hogy a kép mégis nyugalmat, derűt és teljességet sugároz. Miért? - Ez is lehetne a bácsi lakóhelye. Egy összeomlott ház maradványai, berendezve szépen, egy élet színtere. A prérityúk-élet színtere.

Az izraeli foglyok Babilonban, ahol megszólal Ézsaiás szava, panaszkodnak a földhöz ragadt életük miatt, a kilátástalanságuk és az erőtlenségük miatt. Azt mondják, hogy az Isten nem kell. - Ott, Babilonban az istenek a csillagok, nekik van hatalmuk. Napból is, nem is egy van, hanem négy, minden évszakra jut egy külön napisten. Van belőlük bőven, erősek. - Izrael foglyainak nem sok „labdába rúgni valója van”. Ezért szólal meg a Szent Ézsaiás próféciájában: Nézzetek föl az égre! Nézzétek meg, hogy mik látszódnak ott, az égen: az égitestek, azokat mind én teremtettem. Nem azok a nagyok, hanem az ÚR. - Nézzetek körül: mindazt, amit itt látunk, azt ő teremtette. Nem ezek a létünk, hanem Ő!

Van ebből felemelkedés? A prérityúk-létből van szárnyalás? - VAN! - azt mondja a próféta. Ugyanis Krisztus felemeltetett, széttárta a kezeit. És azt mondja, hogy magához von mindeneket, amikor fölemeltetik a földről. Vagyis lehet vele lenni. Ugyanis aki Krisztusban van, az új teremtés!

A prérityúk-lét elmúlt, íme, új jött létre!

Imádkozzunk:

Urunk, ha velünk vagy, nem magunkat keressük. Hát jöjj, és kísérj, vezess bennünket útjainkban. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Az Istentől kapott kegyelem és hívás megerősítésére mondjuk el, Testvéreim, az Apostoli hitvallást

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örökéletet. Ámen.

Ének: 388 (Budry Ödön 1854-1932, francia - Händel G. F. 1685-1759)

3. Mért félne szívem? Él az én Uram, Békesség Királya, Benne nyugta van. Ő a diadalmam, pajzsom, életem, Szívemben már nincsen semmi félelem. Győzelmet vettél, ó, Feltámadott! Dicsőséggel fényes a diadalod!

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, őrizze meg a szívünket és gondolatainkat Jézus Krisztusban.

Vigyük Isten elé, Testvéreim, mindazt, amire szükségünk van, imádságban:

Urunk, szerető Istenünk! Kérünk, add meg nekünk azt, amire szükségünk van Ne azt, amit szeretnénk, amit hajszolunk, amiért küszködünk mi, a magunk erejéből, - hanem amihez te adsz erőt nekünk. Őrizz meg minden kísértésben bennünket. Őrizd meg gyülekezetünket, hogy épüljön, erősödjön a hitben. Téged lásson az életében, napjaiban. Őrizd meg szeretteinket, hogy megálljanak nyomorúságaik között, megpróbáltatásaikban. Őrizz meg minket, amikor betegséget viselünk, amikor egyedül vagyunk, amikor megcsaltnak, elhagyottnak érezzük magunkat. Őrizz meg és emelj föl, hogy oda tudjunk menni hozzád, hogy azzal a táplálékkal, amelyet te adsz, erőre kapjunk, szárnyra keljünk, és az életünk magasra jusson, egészen hozzád. Urunk, maradj meg kegyelmeddel közöttünk, szállj le mélységeinkbe, hogy veled együtt élni tudjunk neved dicsőségére, országod tagjaiként itt és odaát. Hallgass meg minket, Urunk, kegyelmed szerint Jézus Krisztus által, akinek a nevében így fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Befejező ének: 277 (Stegmann Józsua 1588-1632, német)

1. Légy velünk kegyelmeddel, Jóságos Jézusunk, Hogy a bűnös világnak Tőrébe ne jussunk! - 2. Légy velünk szent igéddel, Jézus, mi Megváltónk, E földi vándorúton Te légy útmutatónk! - 3. Légy velünk, Világosság, Tündöklő fényeddel, Te vezess a sötétben, Hogy ne tévedjünk el! - 4. Légy velünk áldásoddal, Hatalmas Úristen, Kegyelmedet áraszd ránk Minden ínségünkben! - 5. Légy velünk oltalmaddal, Mi vértünk és pajzsunk, Hogy győzelmet a sátán Ne vehessen rajtunk! - 6. Légy velünk hűségeddel, Megtartó Úristen, Adj erőt, hogy megálljunk Mindvégig a hitben!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

4