2007-03-11

TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközség 2007. 3. 11.-én, Böjt 3. vasárnapjának istentiszteletén Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 207 (Pusztay József 1900-1945)

1. Megállok csendben keresztfádnál, És lehajtom némán fejem. Tehozzád jöttem, mintha várnál, Én Megváltóm, egyetlenem. Te, aki értem szenvedtél, S a Golgotán megfeszíttettél, Könyörülj rajtam! - 2. Átkarolva szent keresztfádat Bánat tölti el szívemet. Ó, mert tudom, ha lelkem fáradt, Nyugalmat csak nálad lelek. Te vagy az irgalom egyedül, Ki a bűnbánón megkönyörül, Én Uram Jézus. - 3. Tudom, meghallod esdeklésem, Ha bűnöm el nem hallgatom. Te könnyíted meg szenvedésem, Üdvöm mástól nem várhatom. Védő karod felém kitárod, És csüggedt életem megáldod A keresztfáról.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Ámen.

Szemem az Úrra néz szüntelen, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából. Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert elhagyott vagyok és szegény. Enyhítsd szívem szorongását. Szabadíts meg ínségemből. Lásd meg elesettségemet, és gyötrődésemet. Bocsásd meg minden vétkemet. Őrizd meg lelkemet, és ments meg engem. Ne valljak szégyent amiatt, hogy benned bíztam. Ámen.

Bűnvallás:

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim! Isten színe előtt most, mindenek előtt vizsgáljuk meg magunkat, valljuk meg bűnünket, nézzük meg magunkat törvényének a tükrében. Hallgassuk meg Tízparancsolatot:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn bennünk, akkor magunkat csaljuk meg, és igazság nincsen bennünk. Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt, és megtisztít minket gonoszságunktól.

Ezek alapján, Testvéreim, feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdezem mindenkitől személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e mindazoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekezel-e ezután Isten akarata szerint élni? Igyekezel-e? - Igyekezem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint. Ezzel a hittel könyörögjünk most együtt Isten irgalmáért:

Uram! Add tudtomra életem végét. Hadd ébredjek rá múlandóságomra. Napjaimat, íme, arasznyivá tetted, életem ideje semmiség előtted. Mint egy lehelet, annyit ér minden ember, aki él. Így hát mit várhatok, Uram? Benned reménykedem. Te hallgasd meg imádságomat. Te figyelj segélykiáltásomra, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Az Isten megkönyörült rajtunk, méltatlanokon Jézus Krisztus által, aki szeretett minket, és önmagát adta áldozatul bűneinkért. Ezért az ő rendelése, az ő kegyelme alapján, hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim, Isten az ő véréért megbocsátotta bűnünket.

Járjatok új életben az ő Lelkének erejével. Ámen.

Forduljunk Istenhez imádságban:

Istenünk, aki a világosság forrása vagy, sokszor felnyitod a szemünket. Kérünk, hadd lássuk azt a fényt most is, amely Krisztusban ragyog, és hadd űzze el a sötétséget, mert ő a mi világosságunk mindörökké. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvéreim! Most felolvasom a mai vasárnapnak, Böjt 3. vasárnapjának ószövetségi igéjét. A Királyok 1. könyvéből, a 19. fejezet első 8 verséből szól hozzánk a következőképpen:

Amikor Aháb király elmondta feleségének, Jezabelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a prófétákat megölte karddal, Jezabel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! Ezután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos egy korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt. Az ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig.

Így szól hozzánk a mai vasárnapnak a levélbeli igéje Pál apostol Efezusba írt leveléből, az 5. fejezet első 9 versében:

Így ír az apostol:

Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett titeket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatul.

Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó; se szemérmetlenség, se ostoba beszéd vagy kétértelműség, ami nem illik, hanem inkább a hálaadás. Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak nincs öröksége a Krisztus és az Isten országába. Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait. Ne vegyetek tehát részt ezekben. Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcs ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják, megtartják az Isten beszédét. Ámen.

Ének: 48 (Debrecen 1590 - Boroszlói kézirat XVI. sz.)

1. Nagy hálát adjunk az Atyaistennek, Mennynek és földnek szent Teremtőjének, Oltalmazónknak, kegyes éltetőnknek, Gondviselőnknek! - 2. Add meg, hogy lássuk a világosságot, Te szent igédet, az egy igazságot, A Krisztus Jézust: örök vigasságot És boldogságot! - 3. Adj igaz hitet, a te szent Fiadban, És jó életet minden utainkban, Szentlelked által vígy be hajlékodba, A boldogságba! - 4. Dicsőség néked mennyben örök Isten, Ki közénk jöttél a te szent igédben, Krisztus Jézusban, mi Üdvözítőnkben És Szentlélekben.

A szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Jézus Krisztus Urunktól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! Lukács evangéliumából olvasom a mai vasárnap evangéliumi igéjét. A 11. fejezetből, a 14. verstől kezdve így szól hozzánk:

Egyszer Jézus egy néma ördögöt űzött ki, és amikor kiment az ördög, megszólalt a néma. A sokaság pedig elcsodálkozott. Néhányan közülük azonban így szóltak: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások pedig kísértették, és mennyei jelt követeltek tőle. Ő azonban ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán is meghasonlik önmagával, miképpen maradhat fenn az országa? Ti azt mondjátok, hogy én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. De ha én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor elérkezett hozzátok az Isten országa. Amikor az erős fegyveres őrzi a maga palotáját, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb tör ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányát. Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol.”

„Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és amikor nem talál, akkor így szól: Visszatérek a házamba, ahonnan jöttem. Amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja. Aztán elmegy, vesz maga mellé még más hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz az elsőnél.

Amikor ezt mondta, a sokaságból egy asszony felemelte szavát, és így szólt hozzá: „Boldog az az anyaméh, amely téged hordozott, és boldogok azok az emlők, amelyek tápláltak!” Erre ő így felelt: „De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.”

Urunk! Szentelj meg minket igéddel, igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Lehet, kedves Testvérek, hogy akiknek Jézus mondta ezeket, a szavakat, ők jobban értették, miről van szó, mint mi. Tudjuk-e, hogy az ördögűzés micsoda? Varázslás vagy babona? Okkultizmus, fura hókusz-pókusz? Mit gondolunk róla? Sok minden efféle eszünkbe juthat, de azért lényege szerint az ördögűzés - ha az igazi értelmét nézzük a szónak - akkor mégis csak az Isten számára elveszett embernek a visszaszerzése az Isten számára. Az Isten ellenségének, az Isten hiányának: az ördögnek a kiküszöbölése az emberek életéből. Le sem írja itt Lukács, hogyan történik. Nem is szól semmit tulajdonképpen erről a gyógyításról, amiből elindul az egész beszélgetés. Pedig Lukács - tudjuk - aprólékosan utánajárt mindennek, de itt nem ez a lényeges. Nem az számít, hogy hogyan történt ez a gyógyítás. Mint talán más esetekben leírják az evangéliumok, hogy mit csinál Jézus, és mit mond, hogyan cselekszik. Nem ez a lényeges, hanem egyszerűen az a tény, hogy Jézus kiűzi az ördögöt.

Kiűzi az ember életéből. Akár kézrátétellel, ahogy időnként előfordult. Hogy megállít az utadon! Rád teszi a kezét, mint Saulra Damaszkusz kapujánál annak idején. Megállítja. - Vagy mint Illésre ott, a rekettyebokor alatt egykor. - Igéjével űzik ki, szíven üti, mint az ördöggel kínlódó Luthert az igével, Bibliát olvasva, és azt mondja: az újjászületés tulajdonképpen azt jelenti, bűnöd meg van bocsátva.

Ezt teszi Jézus, kiűzi az ördögöt. Engedelmesen vállalva a kivégzést a kereszten. Milyen paradox módon űzi az ördögöt. Ezért jött Jézus! Nem ezt csinálja kezdettől fogva? Nem erről szól az egész történet? Nem ezért jött hozzánk is? Hozzád is? Kiűzni az Isten elleni dolgokat, gondolatokat, életérzéseket, tetteket, múltat, félelmeket? Nem ezért jött hozzád, és nem ezért jöttél ide, a templomba, hogy megszabadítson Jézus az Istentől elválasztó dolgoktól? Ez az egésznek az értelme!

És a történet még csak ezután kezdődik. Azzal kezdődik, hogy az ember különféleképpen fogadja Jézust. Van, aki csodálkozva, hogy van szabadulás olyan életmélységekből, amelyekből nem tudnánk elképzelni. Hihetetlen, hogy van bocsánat olyan dolgokra, amelyeket mi tettünk. Hihetetlen, hogy van mondanivalója Jézusnak számunkra.

A sokaság csodálkozik. Olyan talán egy picit, mint amikor ismeretlen számunkra Jézus is, meg az ördög is. Csodálkoznak azon, hogy mik történhetnek, mert magától az ember nem szabadul az Istentől elválasztó dolgoktól. Tehát ez nem természetes folyamat. Nem mindennapos és természetes dolog, nem az emberi életből következik az, ami ezzel, a beteg emberrel történt, amit Jézus tett. - Vagy olyan is van, hogy némelyek ellenségesen fogadják, azt mondják „ez ördögi”. Tulajdonképpen az az ördög oldaláról nézve, hiszen arról van szó, hogy az ő számára ellenséges dolog, amit Jézus tesz ott. Világosan meghúzza Jézus a határvonalat, a frontvonalakat, és azt mondja, hogy van, aki a vonalnak ezen, az oldalán van, és van, aki azon, az oldalán. Középút nincs! - Van, aki kötekedve fogadja Jézus: „Mutass jele, hogy ki vagy? Bizonyítsd be!” És talán önmaga sem veszi észre, de úgysem fogja meggyőzni semmiféle jel, mert a Jézusban való hitet nem fogjuk megszerezni az érzékszerveinkkel, sem a gondolatainkkal.

Nos, ezzel kezdődik az igénk. Jézus válaszol nekik, szépen, rendben. Válaszol, és elmondja, hogy bizony, badarság volna azt gondolni, hogy az ördög országa meghasonlott, vagyis hogy elképzelhető lenne az, hogy az ördög saját magát kiűzi. - Nagyon egységes ország az ördög országa. ahogyan Isten országa is. Van olyan, hogy egy ország meghasonlik önmagával. Van ez így Magyarországgal is, hogy nem tudjuk: ki az, aki jót akar, és ki az, aki rosszat. És ki az, aki a jót gondolja rossznak, és a rosszat jónak. És ki áll az egyik, vagy másik oldalon? - Az ilyen meghasonlott országban nem lehet tudni, hogy mi lesz? Hogy ünnep lesz vagy vérfürdő? Hogy jövő lesz, épülés, vagy megszorítás? - Nem lehet tudni, mert meghasonlott.

De, kedves Testvérek, az ördög országa egységes. Az Isten országa is egységes! Ezért - folytatja Jézus: „Ugyan mit csodálkoztok azon, ami történik? Hiszen ha az Isten eljött, és tett valamit, ez azt jelenti, hogy itt van. Azt jelenti, hogy közbe akar lépni, meg akar érkezni és megtesz mindent. És nagyon világos, egyértelmű dolog, hogy az Isten erősebb az ördögnél. Erősebb mindannál, ami ő ellene hat benne. Mit csodálkoztok az Isten erején? Persze, hogy kiűzi az ördögöt! A természetéből fakad, ellensége neki!”

Mindaz, ami az Istenhez kapcsol, ellentétes azzal, ami elválaszt tőle. Tisztában vagyunk vele, hogy mi van bennünk, mi köt össze az Istenhez, és mi távolít el tőle? Segítségül hívjuk, hogy tisztán lássuk ezt? - Inkább az a lényeg - mondja Jézus -, hogy veletek mi lesz? Hogy mi történik ezzel, a meggyógyított emberrel, akár a körülállókkal, akik látták? - Egyszer valaki így írt az emberről: „Az ember vagy úton van, vagy útban van”. Harmadik lehetőség nincs! Vagy megy az ember az úton, vagy ha nem megy, akkor rossz helyen marad. Vagy Isten országába, vagy az ördög országába tartozik - mondja Jézus.

Azt hiszem túlságosan elmisztifikáljuk sokszor az ördögnek a dolgait. Olyan szélsőséges jelenségekre szorítkozunk vissza, mint rejtélyes megszállottságok, különféle, különösen kegyetlen cselekedetek, értelmetlen gonoszságok, és nem vesszük észre, hogy két valóság lehet bennünk: Isten vagy az ördög. Ami nem Isten szerinti dolog, az az ördögé. Az eltávolít Istentől. „Aki nem velem tart, nem velem jár az úton, - az a másik oldalhoz tartozik. Harmadik lehetőség nincs. Üresen nem lesztek sokáig!” Ha egy házat kiürítenek, nagyon hamar bele fog költözni vagy az új lakó, vagy a régi vissza. Figyeljetek hát oda, hogyan fogadjátok a közétek érkező Isten-országát.

Hová tartozunk? Hová tartozunk a hátralevő napjainkra, éveinkre? Van gyökerünk, mint a nagy fáknak, amelyek kibírják a szárazságot, a hideget, a szelet? Van olyan gyökerünk, mint a tatai Angol-kertben némelyik fának, hogy több tízméteres sugarú körben nőnek ki az újabb és újabb hajtásai ugyanannak a fának, ugyanabból a gyökérből? Van olyan gyökerünk, hogy megmaradjunk a helyünkön? Mert a szél fúj, és elfújja a Jézusban kapott szabadságunkat, és elfújja a benne nyert üdvösségünket, - vagy meghozza azt!

Imádkozzunk:

Amikor színed elé járulunk, amikor megszólíttatunk általad. Nyisd meg a szívünket is, hogy a szó több legyen betűk soránál. Cselekedetté legyen, a te cselekedeteddé bennünk, az életünkben. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Erősítsen meg bennünket az Isten igéjével, jelenlétével. Ezért mondjuk el, hitünk megvallásaképpen az Apostoli hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örökéletet. Ámen.

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket és a gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Úrvacsora.

Ének: 306 (Franck János 1618-1677, német. Kovács Sándor 1869-1942) - Liturgia: 11

1. Készülj, lelkem, Jézusodhoz, Bánatodra balzsamot hoz. Jer, hódolj a nagy Királynak, Vesd le bűnös óruhádat, Az új embert öltözzed fel, Jöjj Uradhoz sietséggel! Ki megváltotta e földet. Ajtód előtt áll és zörget. - 2. Nyílj meg szívem, Krisztusod jő, A vesszőhöz a szőlőtő, Jön, hogy megújítsa élted, Adjon örök üdvösséget. Jézus, lelkem fényes napja, Lábaidhoz leborulva Illetem köntösöd szélét: Gyógyítsd lelkem betegségét! - 3. Jézus, drága üdvösségem, Mennyből földre jöttél értem, És magad halálra adtad, Hogy nyerj rajta diadalmat. Add, e lelki eledelben, Élet kenyerét vehessem! Add, hű legyek holtig hozzád, Ki megtörted bűn hatalmát!

Emeljük fel a szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor, mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki halálra adta magát értünk, hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem elnyerjük az örök életet. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk, és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia:

Szent, szent, szent mennyekben az Isten, Szolgálnak néki angyalseregek. Nagy dicsőségét zengi minden. Hozsánnát visszhangoznak az egek. Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a mennyben és a földön!

Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

Hallgassd meg imádságunkat, a mi Urunk Jézus Krisztusért, aki azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a poharat, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! E pohár az új szövetség az én véremben, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e pohárból, az Úr halálát hirdetjük, amíg eljön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk

Szerető Istenünk! Kérünk, emlékezzél meg, Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Áraszd ki Lelkedet ránk, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve, részesüljünk feltámadásának erejében. Emlékezz meg egyházadról, amelyet megváltottál Krisztus vére árán. Őrizd hitét, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Emlékezz meg, Urunk, embervilágunkról, arról, hogy értünk adtad Fiadat, hogy ne vesszünk el bűneinkben. Gondolj ránk, Urunk, amikor mi elfeledkezünk rólad, és téríts vissza útaidra. Emlékezz meg, Urunk, szeretteinkről. Emlékezz meg Gergely Istvánné testvérünkről és családjáról, hogy igaz hittel, kitartó hűséggel, rólad tanúskodva élje életét. Emlékezz meg, Urunk, városunkról, országunkról, vezetőinkről. Urunk! Fenyegetettségben élünk, a félelem, az indulat, az ellenségeskedés fenyeget bennünket. Adj szabadságot ezen, az előttünk álló Nemzeti-ünnepen, és életünk minden napján. Adj szabadságot hatalomvágytól, pénzéhségtől, gyűlölettől. Adj erőt, Urunk, azoknak, akik felelősséget hordoznak másokért: politikusoknak, pedagógusoknak, újságíróknak. Adj erőt és kedvet, Lelket és igét az igazság és a béke keresésére. Emlékezz meg, Urunk, rólunk, népedről, és add meg nekünk a te békédet. Ne az egyensúlyt add meg, az egymásnak feszülő erők egyensúlyát, hanem a te megoldó békességedet. Urunk! Emlékezz meg azokról, akik szenvednek nevedért szerte, a világban. Emlékezz meg azokról, akik hűségükért megpróbáltatást kell, hogy átéljenek, akik a tőled való elpártolás kísértése között élnek. Emlékezz meg mindazokról, akik Krisztus békéjével mentek el ebből, az életből, és minden elhunytról, akiknek a hitét egyedül te ismered. Emlékezz meg imádságainkról, mert Jézus Krisztus által, az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia:

Krisztus, ártatlan Bárány, Ki miértünk megholtál, A keresztfa oltárán Nagy kegyelmes voltál. Viselvén bűneinket, Megváltottál minket. Irgalmazz nékünk, Ó, Jézus, ó, Jézus!

Az Úr békessége legyen mindenkor velünk. Íme minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, a kegyelem megterített oltárához.

1. ének: 493 (Nicolai Fülöp 1556-1608, német. - Nicolai F. 1556-1608)

1. Harsány szó kiált az éjbe: „Föl! Ébredj Jeruzsálem népe! Kit vártok, itt van már közel!” Kürt ád jelt: „Jöjjetek, hívek! Hol, merre vagytok okos szüzek? Épp éjfél van, sietni kell. Jön már a Vőlegény! Lobogjon fáklyafény! Halleluja! Mily menyegző, Üdvöt szerző, Vár reátok, mihelyt megjő!” - 2. Sion népe hallván hallja, Hogy néki szól az őrök hangja, És szíve örömtől repes. Jön az Úr, sugártól fényes, Ő erős, irgalommal ékes, A csillaga tündökletes. Jöjj, Jézus, drága kincs, Dicsőbb tenálad nincs! Üdv, hozsánna! Jertek, menjünk, Mind siessünk, Szent asztalánál örvendjünk! - 3. Lant, kürt, hárfa zeng a mennyben, Az égi karban, angyal-nyelven Zeng már feléd a glória. Minden gyöngykapu kitárva, A trónnál angyalok közt állva, Áld énekünk, Isten Fia! Nem fénylett még a szem, Nem lángolt a szív sem Ily örömtől! Ujjongjunk hát, Mondjunk hálát, Vég nélkül víg halleluját!

2. ének: 502 (Celanoi Tamás (?) 1190?-1255? énekéből [Dies irae, dies illa]. Ringwaldt Bertalan 1530-1599, német - Wittenberg 1529)

1. Bizony, betelik az idő, És Isten Fia eljő, A világbíró, a dicső, Az ítélő s megmentő. Elnémul gúnyos nevetés, Tűz után jön új teremtés, Mint szent könyvünk megírta. - 2. Angyal harsonahangja szól E földön minden népnek, A halottak hamvaikból Mind nyomban előlépnek. Parancsszavára az Úrnak Átváltoznak, megújulnak, Kik élnek még a földön. - 3. Megnyílik a könyv, amiből Tett, szándék kiviláglik, Mentségek vára romba dől, Bűn vak mélysége ásít. Akkor mindenki tisztán lát, Megérti vétkes önmagát, Hogy mit tett életében. - 4. De jaj, ki ügyet sem vetett Az Úr szent igéjére, Szerezni, kapni szeretett, Más nem is járt eszébe', Annak fejére omlik ott, Mit rosszul tett vagy mulasztott, Rázúdul minden vétke. - 5. Ó, Jézus, ama nagy napon Te védj meg szent kezeddel, Ítéletem reád hagyom, A büntetést engedd el! Igédben nem kételkedem, Írd élet könyvébe nevem, Vígy teljességre, ámen.

Mondjunk köszönetet Istennek, imádkozzunk!

Urunk! Magasztalásodat hallotta fülünk -, add, hogy süket legyen a veszekedés, a békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk -, add, hogy meglássa a megígért örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk -, add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk -, add, hogy a világosság útján járjon ezután. Testedből részesült s testünk -, add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim! Menjetek el, és hirdessétek az Úr halálát és feltámadását. Tanúskodjatok szeretetéről! Akik megtapasztaltátok irgalmát, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és önfeláldozó szeretettel!

Most vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia:

Mily nagy az Úr kegyelmessége, Van-e ember, kit meg nem hat? Van-e szív, mely mindent feledve, Az Istennek hálát nem ad? Ó, jer, őt áldja minden lélek, Ki minket mindig szeretett! Én őt imádom, míg csak élek, Néki mondok dicséretet.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

5