Tatabánya és Környéke Evangélikusságának Lapja
II. évfolyam 4. szám 2003.
Ára: 140 F
t
Ajtórésnyi zsoltár
Egy hideg téli estén író-
asztalomnál ültem, éppen az
esti bibliaórára készültem, ahol
hetek óta a zsoltárokról volt
szó, amikor idegesítőn berregni
kezdett a csengő, kimegyek
ajtót nyitni, s a kinti hideggel
együtt egy fura alak zúdult vol-
na be az ajtón, de nem enged-
tem be, hanem hagytam, hogy a
küszöbön álljon. Egy ráncos
öregúr volt, hosszú rőt szakál-
lal, s mély baritonján ezt mond-
ja: Fabiny úrhoz van szeren-
csém?, azt gondoltam, megint
valami kéregető vetődött ide, de
ő mogorva bólintásomat szinte
észre sem vette, hanem így
folytatta: tudom, mit csinálsz,
barátom, tudom, hogy valami
nagyon szépet akarsz este mon-
dani, mert letegezett a pofa, és
ezt a szózuhatagot árasztotta
rám: Csak Istennél csendesül el
lelkem, tőle kapok segítséget.
Csak ő az én kősziklám és sza-
badítóm, erős váram, nem in-
gadozom sokáig… Hohó, jóem-
ber, vágtam a szavába, attól
tartok, hogy bizony ingadozik,
talán a sok italtól! De őt nem
lehetett a ritmusból kizökkente-
ni: Meddig támadtok egyetlen
emberre, miért akarjátok mind-
nyájan megölni? Na, csak ne
legyen üldözési mániája, senki
sem akarja megölni magát, csu-
pán azt értse meg: kívül tága-
sabb! Olyan, mint a düledező
fal és a bedőlt kerítés! Nem
fogok bedőlni magának, csak
falból beszél, kerítek mindjárt
valakit, akivel távozásra bírjuk!
Csak azon tanácskoznak, ho-
gyan taszítsák le a magasból,
hangját itt egészen halkra fogta,
két szeme résnyire beszűkült,
Hazugságban telik kedvük, szá-
jukkal áldanak, szívükkel átkoz-
nak. Igen, ha nagyon akarja,
mindjárt átkozódni fogok, ké-
rem, nagyon kérem, hallgasson
már el! – mondtam, s ő nem
késett a válasszal: Csak Istennél
csendesül el a lelkem, tőle ka-
pok reménységet. Csak ő az én
kősziklám és szabadítóm, erős
váram, nem ingadozom. Kérle-
lőre fogtam a dolgot: beszéljen
már rendesen, könyörgöm,
mondja meg gyorsan, miben
segíthetek! Istennél van segít-
ségem és dicsőségem, erős szik-
lám és oltalmam az Isten. Bíz-
zatok benne mindenkor, ti né-
pek, öntsétek ki előtte szívete-
ket, Isten a mi oltalmunk! Kezd-
tem megsajnálni, ahogy ott állt
a huzatos ajtórésben, és szájá-
ból minden szótagnál felcsapott
a pára. Csak pára az emberek
élete, hazug látszat a halandó-
ké. Ha mérlegre kerülnek, a
páránál is könnyebb mindegyik.
Elhatároztam, mégis adok neki
valami pénzt. Tárcámat próbál-
tam előhalászni, de szándéko-
mat így hárította el: Ne bízzatok
zsarolt javakban, rablott holmi-
val ne kérkedjetek! Ha gyarap-
szik vagyonotok, ne bizakodja-
tok el! Azzal legnagyobb cso-
dálkozásomra sarkon fordult, s
a téli ködben távolodva még
mintha ezt mondta volna: Szó-
lott egyszer az Isten, és azt a
két dolgot értettem meg: Isten-
nél van az erő; nálad van,
Uram, a szeretet. Te megfizetsz
mindenkinek tettei szerint. El-
képedve csuktam be az ajtót,
zavart lélekkel fordítottam el a
kulcsot a zárban. Nyugtalanul
járkáltam fel-alá a szobában,
majd visszaültem végre íróasz-
talomhoz. Szorongatott a tudat,
hogy este bibliaórát kell tarta-
nom. Ide-oda lapoztam a Bibli-
ámban, míg ki nem kötöttem a
62. zsoltárnál.
Fabiny Tamás
2
Luther ma is időszerű!
Ezzel a mottóval szeretném kez-
deni cikkemet. Én rendszeresen
olvasom Luther írásait, ezért hatá-
roztam el, hogy ezen túl, minden
Lámpás megjelenésével, egy-egy
cikkel jelenek meg. Érdemes ol-
vasni Luther gondolatait és al-
kalmazni mindennapjainkban.
Luther Márton is az Igéből merí-
tett naponta erőt, vigasztalást. Az
élet rejtett műhelyéből felénk
csendül ez a csodálatos szó: na-
ponként. Ahogyan a testet napon-
ként tápláljuk, ugyanúgy a lélek
is táplálékra szorul. A „napon-
ként”- szó arra emlékeztet, hogy
az életnek vannak megismétlődő
jelenségei. Van minden napnak
megújuló öröme, gondja, köteles-
sége és küzdelme mindenkinek.
Van mindennap megismétlődő
szükséglete, erőtlensége és segít-
sége. Ez a naponkénti megismét-
lődés megtanít arra, hogy életünk
állandó szükségleteivel törődjünk,
s azokat helyesen elégítsük ki. De
figyelmeztet arra is, hogy napon-
ként bölcsen éljünk, mert napja-
ink elfogynak, s mindennap köze-
lebb jutunk a sírhoz. Az ember
naponkénti életszükségletéről azt
mondja Luther Márton a Nagy
Kátéban: „A kereszténységben
minden arra rendeltetett, hogy az
Ige és a Szentség által naponként
elnyerhessük bűneink ingyenes
bocsánatát. Megnyugtathassuk
lelkiismeretünket és nyerhessünk
új erőt, amíg csak élünk.” Isten
igéje tehát naponkénti önvizsgá-
lat, bűnmegismerés, bűnbánat és
boldog megérkezés Isten bűnbo-
csátó kegyelméhez. Naponként
érezzük erőtlenségünket, napon-
ként kiáltunk segítség után. Na-
ponként vétkezünk, és naponként
kinyújtjuk könyörgő kezünket
Isten atyai keze után. Jaj annak,
aki ezt nem cselekszi meg napon-
ként. Boldog ember ki Isten igéjét
Luther kezéből veszi naponként.
Bánszky Pál
Egyházjogi kislexikon:
A nemlelkészi egyházi szolgálat
e)
munkájáról megbízójának
rendszeresen beszámoljon.
28.§ Az egyházi munkás megbí-
zatása az alábbi szolgálati terü-
letekre terjedhet ki:
Általános rendelkezések
30.§ Az egyházi munkás a mun-
kájáért személyében felelős.
Amennyiben szolgálatára mél-
tatlanná vagy alkalmatlanná
válik, megbízójának joga és
kötelessége, hogy a megbízást
visszavonja.
26.§ Az egyház tagjainak hitéből
következik, hogy tanúskodnak
Isten törvényéről és evangéli-
umáról, egymást építik a gyü-
lekezetben és gyakorolják a
segítő szeretetet. Nyilvános
egyházi szolgálatot az egyház
nemlelkész tagjai megbízott
egyházi munkásként végezhet-
nek.
a)
igehirdetés,
b)
tanítás (hitoktatás),
c)
lelkigondozás,
d)
diakóniai munka,
e)
szervezőmunka.
29.§ A Magyarországi Evangéli-
kus Egyház egyházi munkásá-
tól elvárja, hogy
31.§ Az egyházi munkás feladatát
önkéntes módon vagy munka-
viszonyban végezheti. Megil-
leti a szolgálatával kapcsola-
tos, szükségszerűen felmerülő
költségeinek megtérítése.
a)
belső elhívásból kötelezze el
magát az egyházi szolgálatra,
27.§ A Magyarországi Evangéli-
kus Egyházban egyházi mun-
kás az, aki
b)
hivatásában feddhetetlenül
éljen és szolgáljon,
a)
valamelyik egyházközség
nyilvántartott tagja,
c)
vegyen részt a szolgálatához
szükséges felkészítésben, tar-
tós megbízás esetén tovább-
képzésben is,
32. § Az egyházi munkásnak az
őt érintő rendelkezésekről
megbízójától tájékoztatást kell
kapnia.
b)
a szolgálat ellátásához szük-
séges felkészítésben részesült,
c)
meghatározott szolgálatra
megbízást kapott.
d)
szolgálatát a megbízóval
összhangban végezze,
3
Tizedik fabula
Két egérről
Egy egér útra indula, és az úton
előtalála egy mezei egeret. Az köszöne
a házi egérnek, és behívá az ő házacs-
kájába, és jól kezdé ott tartani makkal,
dióval, árpával etc., annak utána béké-
vel elbocsátá őtet. Midőn a házi egér
dolgát elvégezte volna, betérvén a me-
zei egérhöz, elhívá azt vendégségbe
házához. És hazajutván bevivé egy
pincébe, ahol mindenféle eleség vala és
mondá: „Ídes barátom, vígan lakjál!
Egyél, ím látod, minden elég vagyon.
Efféle eleséggel lakom én mindenkor.”
Mondá a mezei egér: „Bezzeg jól va-
gyon dolgod”. Mikoron legjobb lakás-
ban volnának, eljuta a kulcsár és zör-
géssel meg kezdé az ajtót nyitogatni.
Megijedvén az egerek, elkezdének
futni. A házi egér befutamodék az ő
szokott lyukába, de a mezői egér nem
tudván semmi lyukat, ide s tova kezde
futni, és csak alig szaladhata el. Midőn
a kulcsár elment volna és az ajtót be-
szegezte volna, eljöve a házi egér és
előhívá a mezei egeret, és mondá: „Mit
bánkódol e kevés futásért: Lám meg
ijedtél. Légy vígan, egyél a jó eledel-
ből!…” Felelé az : „Ámbátor tied le-
gyen a jó eledel és nagy uraság. Lakjál
vígan, ha meg nem rettent a mindenna-
pi veszedelem. Én azt akarnám, hogy
otthon volnék. Ott, noha nincsen kü-
lönb-különbféle drága eledelem, de
békességesen élek, és minden rettegés
nélkül vagyok. Félelem nélkül eszem a
keveset, ami énnékem vagyon; senki
nem háborgat, sem kerget. Te pedig
mindenkoron rettegsz, mindenkoron
félelmes szíved vagyon; ím a háznak
minden szurdékában egérfogó vagyon.
A sok macskának nincsen száma, ki
imide, ki amoda kerget. Nyughatatlan
dolog a te dolgod. Ez okáért elbúcsú-
zom tőled”etc.
Értelme
Arra int e a fabula, hogy minden ember
megelégedjék avval, amit az Isten az ő
jóvoltából adott neki, és nagy gazdag-
ságra ne siessen. Mert a nagy gazdag-
ság mellett vagyon félelem, szorgalma-
tosság, nyugtalanság. Ha a dúsoktól
sokan félnek, bizony őnekik is sokaktól
félniök kell. Nyilván a szegény a gaz-
dag, és nyugalomba’ élő, úgy, ha leend
istenfélő. Bizony így vagyon.
Heltai Gáspár
A lisztet elkeverjük a sütőporral, kakaó-
val, fahéjjal. A margarint krémesre ke-
verjük, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a
cukrot, vaníliás cukrot, végül pedig
hozzáadjuk a lisztes keveréket is. A kész
tésztát hideg helyen pihentetjük 1 órát,
majd lisztezett deszkán vékonyra nyújt-
juk, és csillagokat vágunk belőle. A sütit
175 fokon 8-10 percig sütjük. Tetszés
szerint díszítjük.
Karácsonyi fahéjas csillag
4 dkg kakaó
25 dkg liszt
fél cs sütőpor
2-3 kk fahéj
12-13 dkg margarin
1 tojás
7-8 dkg porcukor
1 cs vaníliás cukor
Jó étvágyat kívánunk hozzá!
Hiánybetegségeink
legnagyobbika
Lásd be Uram, így nem lehet. Így
nem lehet teremteni. Ilyen tojáshéj-
Földet helyezni az űrbe, ilyen tojáshéj-
életet a Földre, és abba – felfoghatatlan
büntetésként – tudatot. Ez túl kevés, ez
túl sok. Ez mértékvesztés, Uram.
Miért kívánod, hogy két tenyérrel
átfogható, gyerekjáték-koponyánkba
egy univerzumot gyömöszöljünk?
Vagy úgy teszel velünk, mint a tölgy
makkjával, amelybe egy teljes tölgyfát
gyömöszöltél?
Nem bánnék soha úgy a kutyám-
mal, mint Te velem.
Léted nem tudományos, hanem er-
kölcsi képtelenség. Ilyen világ teremtő-
jeként létedet feltételezni: blaszfémia.
[istenkáromlás]
Legalább ne tettél volna annyi csa-
logatót a csapdába. Ne csináltál volna
felhőt, hálát, aranyfejet az őszi akácnak.
Ne ismernénk a vékony, zöldes, édes-
édes ízt: a létét. Irtózatos a Te édes
lépvessződ, Uram!
Tudod te, milyen a vércukorszint
süllyedése? Tudod te, milyen a
leukoplákia halvány kicsi foltja növő-
ben? Tudod te, milyen a félelem? A
testi kín? A becstelenség? Tudod-e,
hány wattos fényerővel tündöklik a
gyilkos? Úsztál folyóban? Ettél citrom-
almát? Fogtál-e körzőt, téglát, cédulát?
Van körmöd? Élő fára vésni véle,
kriksz-krakszokat hámló platánra, míg
megy odafönt, megy-megy a délután?
Van odaföntöd? Van neked fölötted?
Egy szót se szóltam.
Nemes Nagy Ágnes: Istenről
4
A lelkemmel való egyik utol-
só találkozásról
Kórházban voltam, sürgősséggel
utalt be a háziorvos, mert fektemben is
forgott velem a világ s így nem maradt
meg bennem az étel.
Egy (infúzió utáni) délutáni szunyóká-
lásból ébredve nem találtam vissza,
azazhogy nagyon messziről kellett in-
dulnom: nem tudtam hollétemről, csak
fekvő testhelyzetemről. Pusztán
érzékelőképességemnek voltam tudatá-
ban: ott szemben fal van, ergo valaki lát
egy falat szemben.
Ki az, aki a falat látja? Hol van az a fal?
Mi ez a környezet? Mások is vannak
még itt. Ez egy kórház. Áh, ablak is van!
Ez a szint valószínűleg emelet.
Hanyadik lehet? Többedik. Negyedik-
ötödik? (ötödik) Vissza a falhoz.
Ki az, aki a falat látja? Valaki lát egy
falat szemben, hm. Én látom. Vááá! KI
AZ AZ ÉN?
Ezeknek itt
–
alighanem
–
kell a meg-
nevezés. Hogy tájékozódni tudjanak.
Szóval nekem is van nevem. Mi is a
nevem? Ahan, megvan. Családi állapot,
anyja neve, született. Dereng valami.
Milyen sok kellék, ez mind szükséges?
Ruha és ékszer, csupa kolonc! Lám,
ugyanannak a tapasztalása, mint ka-
maszkorom egynémely álmában, me-
lyekben "túléltem" saját halálomat.
Az ismert Örkény-egyperces is rejt egy
nevet: In memoriam dr. K. H. G.
Mennyivel tudok meg többet, ha felfe-
dem e három betűt? (K. Havas Géza) E
lélekről (is) többet mond a novella min-
den irodalomtörténeti nyomozásnál.
Szedjem elő Platóntól Az Állam tizedik
könyvét, a pamphüliai Ér látomását?
Vagy Pszeudo-Dionüsziosz Areopagit-
ész Misztikus teológiáját? A
neoplatonikus Plótinoszt? Mit is lehet
tudni a lélekről? Órigenész szerint: "A
test és lélek összekapcsolása a bűnökért
kapott büntetés, a lelkek számára azon-
ban adott a megtisztulás lehetősége. A
világi létezés végén a szellemek meg-
szabadulnak a gonosztól és minden
ismét eggyé válik Istenben."
(SH Atlasz Filozófia Springer-Verlag
Bp. Berlin 1993 67. o.)
Órigenész Dávidot idézi még: "Az egek
elvesznek, de te megmaradsz, és mint a
köntös, elvásnak mind [alkotásaid],
váltod őket, mint a köpenyt, mint a ru-
hát." [Ps (101) 102, 27]
Huhh, alkotás a lélek? Érthetünk itt
személyiséget?
Az apokatasztaszisz fogalma (a dolgok-
nak korábbi állapotukba való ismételt
visszatérése) Arisztotelésznél jelenik
meg először, amikor a léleknek a termé-
szetes állapotába való visszatéréséről
beszél. Azután a görög filozófia több
irányzatában is felbukkan, végül(?)
Plótinosszal híresül el: Istenből időnként
lelkek áramlanak kifelé (túlcsordulás,
emanatio), hogy itt a földön megtisztul-
janak és visszatérjenek Istenbe (hogy
aztán újrakezdődjék a folyamat...)
Hatása alól a későbbi egyházatyák sem
vonhatták ki magukat (pl.
Augusztinusz) amint jelentős szépíró
kortársaink(?) sem. (ld. Singer: Jahid és
Jehidá stb.) Hogy határozatlan keresgé-
lésemben megnyugodjak kissé,
Órigenészt citálom újra (ő többet tud?):
"Ami azt a feltevést illeti, mely szerint az
anyagi, azaz testi természet teljességgel
elpusztul, amikor az a vég bekövetkezik,
nem tudom felfogni, hogy miképpen
élhet és létezhetnék ennyi lény test nél-
kül, hiszen egyedül Isten, tehát az Atya,
a Fiú és a Szentlélek természetének
sajátja az anyagtalan, minden testi járu-
léktól ment létezés. Mások esetleg úgy
vélik, hogy e végben és beteljesedésben
a testi természet annyira megtisztul,
hogy éterként, s valamiféle égi tisztaság-
ként és áttetszőségként képzelhető el.
Ám azt, hogy pontosan miként lesznek
e dolgok, egyedül Isten tudja, és azok,
akik Krisztus és a Szentlélek által az Ő
barátai."
(De princ., Az isteni és az emberi termé-
szetről Atlantisz, 1994 128. o.)
A kórházban a szubintenzív szobában
egy frissen megürült ágyat kaptam (ide-
iglenesen), "hármaskát" talán egy órával
korábban vitték át az intenzívre. Megle-
het, a kiírt gyógyszerezés érvényben
talált maradni, ágy és betegszám ugyan-
is stimmelt. Így a műszakváltással az
esedékes infúzió bekötésekor nem a
methylprednisolone-omat, hanem
"hármaska" fájdalomcsillapítóját
(morphin?) kaptam meg. Szegény em-
ber, milyen fájdalmai lehettek...
Pszichológ látásom szerint felmerül itt
egy archaikus agyi rétegbe való "téve-
désnek" lehetősége, vagy ilyen messzire
ne menjek? Még az egyedfejlődés korai
(embrionális) szakaszának a tudatban
való felbukkanásával is magyarázhatom
e dolgot...
–
és vacillálok hosszasan.
Hogyan is van ez?
Az esszéíró (Michel Eyquem de)
Montaigne 1576-ban érmet vésetett,
amelyen két serpenyő egyensúlya pél-
dázta a körbefutó feliratot: Que sais-je?,
és ezzel
–
azt hiszem
–
én is kimerítő
választ adok a kérdésre: "Mit tudom én."
[2000. 09. 23.]
Keskeny út XIII/2 2000. november
Engem, megalázottat és szenvedőt, se-
gíts meg és oltalmazz Istenem!
Zsolt 69,30
Cser Ákos
5
KEDVES GYEREKEK!
Emlékeztek még a történetre, mikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben és bölcsek érkeztek hozzá napkeletről? Nos, ha
nem, akkor gyorsan nyissátok ki a Bibliátokat a következő fejezetnél: Máté evangéliuma 2, 1-12 és olvassátok végig! Jól jegyezzétek
meg, hogy merre vezetett a bölcsek útja Jézusig, és onnan visszafelé a hazájukba! Ha jó az emlékezetetek, akkor könnyű lesz megke-
resnetek ezen a térképen a bölcsek útját. Vajon melyik útról indultak, és melyiken tértek vissza?
Megfejtés: Az A) jelű úton indultak el, meglátogatták Heródest Jeruzsálemben, majd elvitték ajándékaikat Jézusnak Betlehembe.
Visszafelé az F) jelű útra tértek rá, így elkerülték Heródest és más úton tértek haza.
Karácsonyfadíszek
Ragasszátok ezeket az angyalkákat kartonra, vágjátok és színezzétek ki őket! A rajzokon jelölve van az akasz-
tó helye. Ha elkészültetek, szép karácsonyfadíszek lesznek belőlük.
6
Találkozás a Mikulással
Az idén, december 6-án, hittanosa-
ink egy kis csoportja útra kelt, és néhány
szülő, egy testvér, és hitoktatójuk veze-
tésével el is jutottak egészen Csákvárig.
Ott aztán már sok – sok gyerek várta
őket az egyházmegyénkből, akik között
volt néhány ismerős is az elmúlt év nyári
táboraiból. Mikor kicsit kipihenték ma-
gukat, és köszöntötték az ismerősöket,
végighallgathatták a helyi lelkész
(Szebik Karcsi bácsi) áhítatát, melynek
egyik igéje kísérte végig őket a nap
folyamán: Az ajándékozó bővelkedik, és
aki mást felüdít, maga is felüdül. (Péld
11,25) Az áhítat után Bencze András
bácsi, és felesége Kriszti néni irányításá-
val, izgalmasabbnál izgalmasabb játé-
kokat játszhattak, majd lovas kocsira
ülve nézhették végig a várost, és neveze-
tességeit. A helyi múzeumnál megállva
megebédelhettek, és megcsodálhatták a
vértes élővilágát; állatait, tájait, növénye-
it és megismerkedhettek néhány helyi
szokással is. Az előadás után megtanul-
tak egy dalt, melyet olyan hangosan
énekeltek el, hogy meghallotta őket egy
közelben bandukoló 400 éves Mikulás
is. Gondolt egyet hát, és betért a múze-
umba, hogy meglátogassa azokat, akik
ennyire várják őt. A gyerekeket megis-
merve, és a nagy mikulás könyvbe be-
lepillantva rögtön látta, hogy itt bizony
csupa jó gyerek ül, így aztán mind szét-
osztotta a sok ajándékot, amit magával
hozott, majd szomorúan elbúcsúzott a
gyerekektől a következő évi viszontlátá-
sig. A Mikulás távozása után aztán a
tatabányai hittanosok is búcsút intettek
Csákvárnak, és pár pillanat múlva már
az otthon maradottaknak mesélhették
élményeiket Csákvárról, és a Mikulás-
ról.
Kemény Ilona
Ezúton szeretném megköszönni a szülőknek, testvéreknek, hogy autókkal, idejüket feláldozva segítettek a gye-
rekeknek eljutni Csákvárig és így élményekkel, ajándékokkal megrakodva térhettek vissza Tatabányára.
Vártalak - de talán tévedtem?
Uram, egész novemberben, életem
legködösebb, legszürkébb napjaiban
végig ezt vártam – a megtisztító havat,
az ádvent örömét, megjelenésed csodá-
ját. Vártam a kapaszkodóra, az évről
évre megújuló remény újbóli eljövetelé-
re.
S most itt van az új kezdet, az új
egyházi év, engem pedig elfog a kétség:
biztos, hogy eljössz? Nem tévedés, ön-
nyugtató játék a hit, a várakozás – mód-
szer, amellyel úrrá lehetek saját kétség-
beesésemen? Nem csak önbutítás abban
bízni, hogy valóban eljössz? Valaki azt
mondta: nem mondhatok le a remény-
ről, hiszen egyebem sincs. De nekem ez
kevés! Elég-e, ha csak a hitemben hi-
szek? Elég-e, ha csak az a reménysé-
gem, hogy egyáltalán tudok remény-
kedni, s nem az, amiben reménykedem?
S mi lesz akkor, ha az idei karácsony is
csak fenyőfát és ajándékokat hoz, de
megújulást nem – mint oly sokszor
eddigi életemben?
Tele vagyok kérdésekkel, az igazi
várakozás utáni vágyakozással. Bátoríts,
Uram, hogy kérdéseim ellenére is közel
akarsz lépni hozzám, hogy kétségeim-
mel együtt is elfogadsz. Oldd fel ben-
nem, kérlek, a kérdőjeleket – nem bizo-
nyítékokkal, sem magyarázatokkal,
hanem azzal a csodával, hogy te hitet-
lenségem ellenére belépsz az életembe.
Visszhang c. könyv
Áldott éj
Íme az előző számban megjelent rejtvény megfejtése:
1.
hiba: Ádám és Éva (nem Ábrahám)
2.
hiba: Noé bárkája (Ádám és Éva történetében??)
3.
hiba: Rágóautomata a tanteremben
4.
hiba: A göndör hajú kislány székének nincs lába
5.
hiba: Az írásvetítő nincs bedugva, mégis világít
6.
hiba: A kutyus a tanteremben
7.
hiba: A dalnak hibás a szövege, és a dallam se jó
8.
hiba: A G-kulcs fordítva van a dal elején a kottában
9.
hiba: A jobb oldali szög sosem tartaná meg a vetítő-
vásznat
10.
hiba: Írógép a kisfiú előtt
11.
hiba: Halacska az ablakban
7
MENETREND
8
Adventi és karácsonyi alkalmaink
Alkalmak Mikor? Hol?
December 14. 16
00
Adventi szeretetvendégség
-tól
Tátra u. 13.
December 21. 09
30
Gyermekek karácsonya
-tól
Jókai u. 81.
December 24. 14
30
Istentisztelet szenteste
-tól
Jókai u. 81.
December 25-26. 09
30
Karácsonyi istentisztelet
-tól
Jókai u. 81.
December 31. 14
30
Óévi istentisztelet
-tól
Jókai u. 81.
Január 1. 09
30
Újévi istentisztelet
-tól
Jókai u. 81.
Alkalmaink
Alkalom
Mikor?
Hol?
Weboldalunk címe:
Istentisztelet Vasárnap
9
30
kor
Jókai út 81.
Hittanóra
Szombat 10-kor
Tátra u. 13.
A weboldalal kapcsolatos írásokat, észrevétele-
ket a
Hittanóra Péntek
16
30
kor
Tátra u. 13.
Hittanóra Szerda
15
00
kor
Kodály Z. Ált. Isk.
(német2. Terem)
Lámpás szerkesztősége várja az írásokat az aláb-
bi címre:
Fiatal felnőttek be-
szélgető köre
Megbeszélés szerint
17
Megbeszélés szerint
00
kor
Bibliaóra Szerda
17
00
-tól Megbeszélés
szerint
Konfirmációs óra
Szombat 10
00
-tól
Tátra u. 13.
2003-ban megkereszteltek névsora:
2003-ban házasságot kötöttek:
Még egyszer
Rigó Nikolett
Vörös Zoltán és Hermann Judit
Garas Júlia
Kónya Lajos és Lábár Dóra
„Semmi, de semmi nem sikerül!”
Soós Gábor
Még egyszer kivetni a hálót.
Darmstädter Nóra
Még egyszer egy szelíd szót szólni.
2003-ban elhúnytak névsora:
Szekeres Gábor
Még egyszer elindulni a másik felé.
Straubinger József
Szalay Béláné
Straubinger Márton
Kossela Béla
„Semmi, de semmi nem használ!”
Gulyás Adrienn
Troll Jánosné
Még egyszer kinyújtani a kezet.
Hidas Lilla
Varga János
Rácz Dorottya
özv. Makkai Lászlóné
Még egyszer megértést kérni.
Kinder Antalné
Még egyszer bátorítóan szólni.
„Torkig vagyok már!”
Még egyszer levelet írni.
Még egyszer a veszélyre utalni.
Még egyszer megpróbálni.
„De hát hányszor még?”
Még egyszer.
Fabiny Tamás
Hivatali nyitva tartás: hétfő, szerda, péntek 15
00
– 18
00
-ig a Tátra u. 13-ban.
Hivatali tel: 06/34 316-201
Selmeczi Lajos tel: 06/34 383-819, mobil: 06/20 933 5034
Azon kedves testvéreink akik betegségük, vagy egyéb okok miatt nem tudnak részt
venni az istentiszteleteken, de szeretnének úrvacsorát venni, hívják bátran a fenti szá-
mok bármelyikét és egyeztessenek időpontot a lelkésszel!
LÁMPÁS – Tatabánya és Környéke Evangélikusságának Lapja
Megjelenik negyedévente
II. évfolyam, 4. szám 2003.
Előállítási költsége:140 Ft, adományokat elfogadunk
erre a címre: Tatabányai Evangélikus Egyházközség
OTP Bank: 11740009-20201533
Főszerkesztő: Cser Ákos
Tördelőszerkesztő: Kemény István, Kemény Ilona
Szerkesztőség címe: Tatabányai Evangélikus Lelkészi Hivatal
2800 Tatabánya, Tátra u. 13. Telefon/fax: 34/316-201
Document Outline
Elfelejtett jelszó?
2003-4.pdf