OpenDoors202104

1 

Az áprilisi hírlevél témája továbbra is Közép- és Nyugat-Afrika illetve 

a szubszaharai térség 

Nigériában  ismereteink  alapján,  2009  óta 
legalább 36 ezer keresztyént gyilkoltak meg 
iszlám dzsihadisták. Terrorakcióik nyomán 

mintegy 

2,5 

millióan 

váltak 

belső 

menekültekké  az  országban.  Csak  2020 
első  felében  620  keresztyén  embert 

2021. április 

HÍRLEVÉL 

2 

mészároltak le a fuláni pásztorok és a Boko 
Haram  nevezetű  terrorszervezet  tagjai. 
Jelenleg  tehát  e  szomorú  tények  alapján 
ebben  a  térségben  a  legtragikusabb  a 
keresztyének helyzete.  

Elemzők (Danube Institute) állítják, hogy a 
Közel-Keleten  vereséget  szenvedett  Iszlám 
Állam  a  szubszaharai  (a  Szaharától  délre) 
térségben  születhetik  újjá.  „Az  elmúlt 
évtizedben 

ugyanis 

példátlanul 

megerősödtek Afrikában az Iszlám Államhoz 
köthető 

terrorista 

szervezetek. 

A 

kontinensen  már  hat  különböző  országban 
vannak  jelen  és  milliók  kényszerültek 
miattuk az otthonuk elhagyására.” 

Az afrikai 

kontinensen 

az 

ISIS 

könnyebben 

és 

hatékonyabban  tud  tevékenykedni,  hiszen 
sok  esetben  országhatárok  mentén  (Niger, 

Csád, Szudán, Kamerun, Nigéria) alakítják ki 
stratégiai bázisukat.

 Ez pedig lehetővé teszi 

számukra, hogy egy támadás végrehajtását 
követően, 

a 

határokon 

át, 

ide-oda 

mozogjanak.  

Hozzá  kell  tenni  azt  is,  hogy  a  Nigériában 
alapított  Boko  Haram  nevű  terrorszervezet 
2015-ben  hűséget  fogadott  az  Iszlám 
Államnak,  így  gyakorlatilag  annak  részévé 
vált.

 A terrorszervezet neve hausza nyelven 

“A  Nyugatiasodás  Szentségtörés”,  vagy  “A 
Nyugati  Oktatás  Tiltott”.  Sokat  mondó 
elnevezés.  A Boko Haram egyik célja, hogy 
megdöntse  a  kormányt  Nigériában  és 
létrehozza ott az Iszlám Kalifátust. 

A 

másik, 

a 

régióban 

jelen 

lévő 

terrorszervezetről,  a  fuláni  pásztorokról, 
előző hírlevelemben írtam. 

"Amikor  este  lefekszünk,  soha  nem  vagyunk 
biztosak abban, hogy felébredünk-e másnap." 

Nigéria,  hivatalosan  a  Nigériai  Szövetségi  Köztársaság  (Federal  Republic  of  Nigeria),  független  ország  Nyugat-
Afrikában, a legnépesebb állam  Afrikában. A szárazföldön nyugatról  Benin, keletről  Csád és  Kamerun, északról 
Niger alkot vele határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország 
közepén fekvő Abuja. Területe: 923 769 km².  Népessége: 190 886 311 fő (2017). Vallások: iszlám 53 %; keresztyén 
45,9 %; egyéb   0,6 %.  (Forrás: wikipedia)

Békés 

tüntetést 

szerveztek 

2020.    március  1-jén  a  nigériai 

katolikus  püspökök  a  főváros, 

Abuja 

központjában, 

hogy 

hangot  adjanak  tiltakozásuknak 

a keresztyéneket ért támadások 

miatt  közel  százmillió  nigériai 

Krisztus-hívő nevében, akiknek a 

fele katolikus. (Magyar Kurir) 

3 

„Isten él!” – a nigériai Jeremiah lelkész a 
romok között is reménykedik. 
 

Jeremiah lelkész mondja ezeket a szavakat, 
miközben 

ott 

ül 

vályogból 

épült 

kunyhójának  tűztől  megfeketedett  romjai 
között. Ez volt az otthona. 
 

Faluját 2020 áprilisában támadták meg – a 
támadás  része  volt  a  Nigéria  középső 
körzeteiben  tapasztalható  keresztyének 
elleni erőszakhullámnak. Ebben a régióban 
a  harcos  fuláni  pásztorok,  akik  egy 

állataikat 

terelgető 

népcsoport, 

szarvasmarháiknak  foglalnak  el  újabb  és 
újabb 

területeket 

ott, 

ahol 

növénytermesztésből élő keresztyének élnek 
már 

ősidők 

óta. 

A 

termőföldek 

elfoglalásához 

erőszakos 

eszközöket 

alkalmaznak, ölnek és pusztítanak. 
 
Természetesen  közülük  sem  mindenki 
radikális harcos. Viszont az iszlám befolyás 

erősödése  nyomán  egyre  többen  vannak 
köztük, akiknek a tetteit már kifejezetten a 
keresztyének 

iránti 

gyűlölet  táplálja. 

Felégetik  a  templomokat,  a  keresztyén 
közösségeket  brutálisan  támadják.  És 

feltűnő, hogy az ugyancsak itt élő muszlim 

közösségeknek 

nem 

vagy 

alig 

esik 

bántódásuk. Ez egy radikális iszlamizációs 
folyamat is egyben, amelyet helyi politikai és 
iszlám vallási vezetők is kihasználnak. 

 
Jeremiah  lelkész  hangja  nyugodt  és 
kellemes, szelíd, de mégis határozott. Mint 
egy pásztor hangja, még akkor is, amikor a 
támadás  fájdalmas  emlékeit  osztja  meg  a 

hallgatóval. Panaszolja, hogy a kormányzat 
semmit  sem  tesz  annak  érdekében,  hogy 
megállítsa 

a 

régióban 

a 

kegyetlen 

keresztyénüldözést. 
 

"Segítségért kiáltottunk a kormányhoz, hogy 
avatkozzon  be,  de  ők  nem  tettek  semmit"  - 
mondja Jeremiah. "Továbbra is imádkozunk 
azért, 

hogy 

a 

fuláni 

fegyveresek 

megváltozzanak. Mert  tudjuk, hogy vannak 

közöttük 

is 

olyanok, 

akiket 

mások 

kényszerítenek  a  borzalmas  tettekre.  Meg 
persze biztosan vannak olyanok is, akiknek 
már  megkeményedett  a  szívük.”  És  azt  is 
mondja  nekünk  úgy,  mintha  önmagát  is 
emlékeztetné: „Tudom, hogy Istennek semmi 

sem lehetetlen”. 
 
Jeremiah  lelkész  faluja  az  észak-nigériai 
Kufana  térségében,  távoli  fekvése  miatt 
teljesen  kiszolgáltatott  a  fuláni  fegyveres 

támadásokra.  Itt  nincs  áram,  nincsenek 
tiszta vízű kutak, épített utak sincsenek - és 
a falut sűrű erdő veszi körül. 
 

4 

 
 
A támadás 
 

2020.  április  23-án  délután  4  óra  körül 
Jeremiah  lelkész  és  a  falusiak  lövéseket 
hallottak a közelben. Tapasztalatból tudták, 
hogy  megtámadták  őket,  s  hogy  ez  mit 
jelent. 

"Azt 

mondtuk 

az 

asszonyoknak 

és 

gyermekeinknek,  hogy  meneküljenek  el  a 
legközelebbi  városba,  míg  a  férfiak 
őrködnek"  -  mondja  a  lelkész.  A  következő 
percekben fuláni fegyveresek vették körül a 

falujukat. 
 
Emlékszik,  hogy  a  támadók  közül  többen 
egyenruhát  viseltek.  Automata  fegyvereik 
voltak és fáklyákkal a kezükben közeledtek. 

Meglátva  a  támadókat,  a  falu  védői 
megrémültek, elszállt minden reményük és 
szerteszét  futottak,  a  szélrózsa  minden 
irányába. Voltak, akik a bozótosban bújtak 
el, mások a közeli sziklák közt húzták meg  

 
magukat, többen  pedig az  asszonyok  után 
futottak a szomszéd településre. Néhányan 
az  életüket  vesztették.  Jeremiah  lelkész 

futás közben hallotta, ahogy a golyók a feje 
fölött fütyültek. 
 
A  támadók  módszeresen  házról  házra 
jártak,  és  mindent  felgyújtottak,  ami  az 

útjukba  került.  Jeremiah  lelkipásztor 
házához  is  elmentek,  ahol  az  ott  talált 
műanyag  székeket  kupacba  rakták,  így 
halmozták  fel  azokat  a  kis  templom  fából 
készült  padjaira.  Aztán  felgyújtották  a 

székeket,  hogy  elpusztítsák  a  templomot. 
De hála Istennek, a padok nem gyulladtak 
ki. 
 
"Isten úgy mutatta meg hatalmát, hogy csak 
a  műanyag  székeket  engedte  megégni  és 
megolvadni, a fapadok és templomtető nem 
égtek  el  a  tűzben"  –  osztotta  meg  velünk 
Jeremiah lelkész az élményeit.

5 

Kármentés 
 
Másnap  reggel  Jeremiah  lelkész  és  az 
emberek 

visszatértek 

a 

falujukba. 

Szomorúan  látták,  hogy  nem  sok  minden 

maradt meg ingóságaikból és otthonaikból. 
„Csak  azt  láttuk,  hogy  még  mindig  minden 
parázslott, tűz és füst szállt fel a házakból és 
a gabonatárolókból” – mesélte szomorúan a 
lelkész.  "Akik  a  közelben  voltak,  elkezdtek 

vizet  locsolni  a  zsarátnokokra,  oltották  a 
felgyújtott  vetést  is,  hogy  legalább  valamit 
megmenthessenek  a  termésből,  és  hogy 
legyen mit enni az elkövetkező napokban." 

 
Részletesen leírja a látványt, ami fogadta a 
visszatérőket. Törmelékkupacok, vályog  
romok,  szétszórt  edények,  a  házak 

befedésére  szolgáló  megégett  hullámlemez, 
mind-mind  ott  voltak  halomban  hányva  a 
faluban.  A  családi  otthonok  csupaszon 
álltak,  háztetők  nélkül,  és  a  vályogfalakat 
fekete koromfoltok borították. 

Jeremiah  lelkész  még  most  is  körbejárja 
kívülről  az  otthonát.  Nézi  az  ajtótokot  ajtó 
nélkül,  fent  hiányzik  a  tető.  Hamu  és  a 
korom borít be mindent. 
"Azért  tették  ezt,  mert  szeretnék  elvenni 

tőlünk  ezt  a  területet"  -  mondja.  „Ezért 
támadtak.  El  akartak  üldözni  minket,  meg 
akarták  ölni  az  itt  élő  embereket.  De  Isten 
most nem engedte, hogy ez megtörténjen.” 

Kígyó és ember 
 
Jeremiah  lelkész  belép  otthonába,  kezével 
végig simítja az omladozó falakat, és ujjaival 
letör  néhány  vakolatdarabot.  Ez  a  fajta 

erőszakos üldözés, amit ő és faluja átélt, sok 
keresztyén  ember  életének  a  része 
mostanában  Nigériában.  Nigéria  nem 
véletlenül a 9. az Open Doors aktuális  

 
(2021)  üldözöttségi  listáján. 

Még  a 

koronavírus  járvány  sem  állította  meg  az 
agressziót a régióban. 

„Volt 

idő, 

amikor 

még 

szabadon 

beszélgettünk  a  fulániakkal,  de  most  úgy 
vagyunk  velük,,  mint  az  egyszeri  ember  a 
kígyóval. Nyújtsd a kezed a kígyónak, meg 
fog  marni.  Megromlott  a  kapcsolatunk.”  - 

osztja meg velünk Jeremiah. 

6 

E  szörnyű  támadás  ellenére  a  lelkész  még 
mindig  reménykedik  és  ezt  a  reménységet 
akarja  elültetni  népében  is.    Arra 
emlékezteti  őket,  hogy  Isten  kegyelméből 

maradtak életben -, és hogy az Úrnak még 
mindig  vannak  tervei  velük.  Szeretné,  ha 
hitbeli 

kitartásukkal 

dicsőséget 

szereznének az Úr nevének. 
„Dicsőíteni  akarjuk  Istent.  Él,  és  segít 

nekünk!” -  teszi  hozzá  Jeremiah.  –  „Ahogy 

egy  kotlós  kiterjeszti  a  szárnyait,  hogy 
betakarja a csibéit, olyan a mi Istenünk is”. 
A  további  támadásoktól  való  félelem  miatt 
újra és újra napirendre kerül az önvédelem, 

a  fegyveres  védekezés  lehetősége,  de 
Jeremiah szerint a környékén és a környező 
területeken  élő  keresztyének  soha  nem 
harcoltak  fegyverrel  és  távol  áll  tőlük  az 
emberölés  gondolata is.  "Ha  meghalunk  is, 

Isten kezében vagyunk" - mondja. 

„Ha nem jöttél volna!” 
 

Miután  az  Open  Doors  USA  hírét  vette  a 
támadásnak, partnereinkkel megszerveztük 
Jeremiah lelkész és a Kufana környékén élő 
hívők 

támogatását. 

Élelmiszereket, 

gyógyszereket 

és 

építő 

anyagokat 

vásárolhatnak 

maguknak 

otthonuk 

újjáépítéséhez.  Megszerveztük  számukra  a 
lelki  trauma  tanácsadást  is,  hogy  újra 
megerősödjenek hitükben és megerősödjön 
a keresztyén közösség Nigéria e régiójában. 

"Ha  nem  jöttél  volna  el,  még  többet 
szenvedtünk  volna"  -  mondja  nekünk 

Jeremiah lelkész. Nyitott ajtókkal vártunk, a 
gyülekezet 

nevében 

köszönjük 

a 

támogatást." 
 
A  kufanai  keresztyének,  hívők  százezreit 

képviselik 

Nigériában 

és 

Afrika 

szubszaharai részén. Naponta kockáztatják 
az  életüket,  hogy  az  evangélium  iránt 
ellenséges  régiókban  hitelesen  éljék  meg a 
Jézus  Krisztusba  vetett  hitüket.  Égető 

7 

szükségük  van  a  támogatás  minden 
formájára, a trauma tanácsadásra, a megélt 
tanítványságra 

és 

a 

sürgősségi 

segítségnyújtásra. 

 
"Isten  úgy  akarja,  hogy  a  világban  élő 
keresztyének  egy  nagy  család  tagjaiként 

éljenek,  egymásra  figyelő  közösségben."  – 
mondja  búcsúzóul  Jeremiah  lelkész.  És 
köszöni  azoknak  a  keresztyéneknek  a 
támogatását, 

akik 

imádságban 

vagy 

bármilyen  módon  segítették  őket.  „Sok 
mindenben különbözőek vagyunk, de Jézus 
Krisztusban mégis egyek.” 

Készült az Open Doors USA anyaga alapján: 

https://www.opendoorsusa.org/christian-persecution/stories/god-is-

alive-in-nigeria-this-pastor-finds-hope-in-the-rubble/

…ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az 

egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” (1Kor 12,26) 

Az OpenDoors felekezetektől függetlenül működő keresztyén segélyszervezet, amelynek elsődleges célja már több mint 60 éve az 
üldözött keresztyének segítése mintegy 60 országban. Az OpenDoors évente közzéteszi az üldözött keresztyének helyzetét vizsgáló 
jelentését,  az  úgynevezett  Világüldözési  Indexet,  amely  annak  az  50  országnak  a  rangsorát  tartalmazza,  ahol  a  keresztények 
leginkább szenvednek el üldöztetést. Becslések szerint ezekben az országokban jelenleg mintegy 260 millió keresztény szenved  a 
magas fokú, esetenként szélsőséges üldöztetésektől. Az „OpenDoors” projektek sokrétűen segítik az üldözött keresztyén embereket. 
Segítik a keresztény vezetők képzését, önkéntes munkát végeznek a foglyok között, sürgősségi segély- és traumamunkát végeznek, 
Bibliákkal  és  keresztény  irodalom  terjesztésével  erősítik  az  üldözötteket,  valamint  sokrétűen  támogatják  a  meggyilkolt 
keresztények  családtagjait.  Mindemellett  kiterjedt  kapcsolatrendszerén  keresztül  az  OpenDoors  kiadványokkal,  előadások 
szervezésével  szolgáltat  információt  a  keresztyénüldözés  aktuális  helyzetéről  és  közös  imádságokra  buzdítja  a  keresztyén 
közöséget, egyéneket. 
 

Ezt az hírlevelet Lupták György készítette az OpenDoors International engedélyével (

gyorgyluptak@gmail.com

; +36 20 824 4748).