1
2021. december 13.
Az OIDAC éves jelentése: TOP 5 REPORT 2020. Jelen körlevél a mandiner.hu weboldalon, Szilvay Gergely
által jegyzett anyag felhasználásával készült. Az eredeti, - 57 oldalas angol nyelvű részletes jelentés
megtekinthető itt:
file:///C:/Users/gyorg/AppData/Local/Temp/Under_Pressure_Top_Five_Report_2020_01-1.pdf
Bernard Randall brit lelkész Nottinghamből a
közelmúltban szerzett tapasztalatairól beszélt:
"Egy keresztyén iskola lelkésze voltam. Egy
prédikációban arról beszéltem, hogy tiszteletben
kell tartani a különböző vallású emberek
meggyőződését, különösen ott, ahol a vallások
vagy a felekezetek között nézeteltérések
lehetnek. Ezzel kapcsolatban azt mondtam a
diákoknak, hogy a házassággal és a biológiai
szex valóságával kapcsolatos hagyományos
keresztyén meggyőződés igenis helyes és
tartható - de ez legyen az ő döntésük. Emiatt
kirúgtak, és potenciális terroristaként jelentettek
fel a rendőrségen. Úgy gondolom, hogy ez
egyértelmű jele annak, hogy a keresztyéneknek
egyre
nagyobb
intoleranciával
kell
szembenézniük."
____________________________________________________________________________________
Egyre súlyosabb a nyugat-európai országokban a keresztyénellenesség – derül ki az OIDAC
frissen kiadott jelentésből. A keresztyének szabadságjogait egyrészt a liberális baloldali
ideológiát képviselő elit, másrészt a muzulmánok fenyegetik.
Nem kevesebb, mint 70 százalékkal nőtt a keresztyénellenes gyűlölet-bűncselekmények aránya
Franciaországban és Németországban 2019-2020 között – írja a keresztyének ellen irányuló európai
intoleranciát és diszkriminációt monitorozó, bécsi székhelyű OIDAC legújabb jelentése.
2
OIDAC - A keresztyénekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció megfigyelőközpontja.
A bécsi székhelyű szervezet küldetése az európai keresztyénüldözés, illetve a keresztyén emberek,
papok és templomok, illetve szervezetek ellen elkövetett atrocitások követése és vizsgálata.
Munkájukkal szeretnének hozzájárulni egy olyan Európához, ahol a keresztyének teljes mértékben
gyakorolhatják a vallás, a lelkiismeret, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához fűződő
alapvető jogaikat, megtorlástól, cenzúrától, fenyegetéstől vagy erőszaktól való félelem nélkül.
A szervezet honlapján -
https://www.intoleranceagainstchristians.eu/
- számos adat található,
visszamenőleg megtalálhatók az éves jelentések is. A 2005 óta létező központ részt vesz az EU Alapjogi
Ügynökségének munkájában is, és évente ad ki jelentéseket a keresztyénellenesség európai helyzetéről.
Ezt a jelentést 2021. december 10-én mutatták be Bécsben a sajtó képviselőinek.
A jelentés szerint két ideológiai alapállás táplálja az
európai keresztyénellenességet:
➢ az egyik a szekuláris intolerancia (liberális
vallásellenesség)
➢ a másik az iszlámból kiinduló ellenérzések.
A
keresztyénellenesség
sokféle
módon
manifesztálódik,
a
jogi
és
szóbeli
keresztyénellenességtől a templom rongálásokig, de
sajnos a papok megtámadása és meggyilkolása is
előfordult.
A
jelentés
öt
országra
koncentrál:
Németországra, Franciaországra, Spanyolországra,
Svédországra és az Egyesült Királyságra. Azért
ezekre, mert a központ adatai szerint ezekben a
legsúlyosabb a helyzet. A szerzők szerint az
„ideológiailag hajtott szekularizációs dinamika” a
magánszférába
szeretné
utalni
a
vallást,
„elfeledkezve arról, hogy a hit fontos szerepet játszik
egy egészséges társadalomban”. A szerzők „erős,
néha szélsőséges” ellenállást detektálnak, mely főleg
a keresztyén moralitással áll szemben. Az ellenállás
időnként oda vezet, hogy a keresztyén álláspontot,
vagy
akár
magánvéleményeket
kriminalizálni
akarják.
Mind a vallásszabadság, mind a lelkiismereti
szabadság, a szólásszabadság és a szülői jogok
hanyatlóban vannak ezekben az országokban –
olvasható a jelentésben. A keresztyénellenesség a
keresztyének életének négy területét érinti a
leginkább:
➢ az egyházi közösségi életet
➢ a keresztyén oktatást
➢ a munkahelyet
➢ a politikát.
Mind az öt országban nagy problémák vannak a
szólásszabadsággal, melyet például az állítólagos
gyűlöletbeszéd elleni törvények korlátoznak. A
lelkiismereti alapon való
ellenállás jogának
erodálódása pedig azzal fenyeget, hogy bizonyos
hivatásokból eltűnnek a keresztyének, például
Svédországban (egészségügyi dolgozónak ott igen
nehéz állást találnia, ha ellenzi például abortuszt).
Ami az oktatást illeti: a keresztyén diákok egyes
témákat nem tudnak szabadon megvitatni, és
jelentős esetükben az öncenzúra, a szexualitást és
párkapcsolatot szabályozó egyes törvények pedig
ellentmondásba kerülnek a szülői jogokkal.
Mindez többek közt annak köszönhető, hogy a
vallásilag képzetlen és szenzációhajhász média
stigmatizálja és marginalizálja a keresztyéneket azok
konzervatívabb hangja miatt. A vallással, főleg a
keresztyénséggel kapcsolatos tudatlanság pedig
fokozottan jellemző az állami hivatalnokokra és az
újságírókra.
A jelentés a kifogásokra is reagál, jelezve, hogy:
a kortárs európai keresztyénellenesség nem
belkeresztyén (felekezetközi) konfliktus eredménye;
nem pusztán „privilégiumok” elvesztéséről van szó, a
keresztyén szimbólumok eltávolítása a közterekről
pedig megszakítja a történelmi folytonosságot;
nem csak kisebbség, hanem a többség ellen is lehet
diszkriminálni, ráadásul a hívő keresztyének ma
egyértelműen kisebbséget alkotnak Európában (míg
a kulturális keresztyének többségben vannak).
Hozzáteszik: a keresztyénség világszerte a
legüldözöttebb vallás, az üldözött emberek 80
százaléka
keresztyén,
de
ettől
még
a
3
keresztyénellenesség
finomabb
formái
sem
ignorálhatóak.
Lássunk pár példát a jelentésből, korántsem
átfogó jelleggel!
Franciaorszá
g
A franciák 63,1 százaléka keresztyén, ezek 90,5
százaléka római katolikus. A muszlimok 9,4
százalékukkal a harmadik legnagyobb vallási csoport
(a második a felekezeten kívülieké). Az iszlám alapú
keresztyénellenességet a bevándorlás, a szekulárist a
francia állam laikus jellege táplálja.
A franciáknál ugyan a törvény elismeri az
egészségügyi dolgozók lelkiismereti szabadsághoz
való
jogát,
ez
mégsem
vonatkozik
a
gyógyszerészekre,
a
nővérekre
és
állami
hivatalnokokra. Az orvosok 70 százaléka nem
hajlandó abortuszt végrehajtani, de eme jogukat
2018-ban már megpróbálták elvenni.
Az
iskolákban
tilos
bármilyen
vallási
szimbólumot közszemlére tenni. A keresztet
elsőként Európában itt, 2004-ben űzték ki az
osztálytermekből, de még a Mikulás sem
látogathatja meg a diákokat az állami iskolákban.
A keresztyénellenes támadásokról a média
nem számol be, vagy ha igen, akkor is csak
szőrmentén.
A
média
emellett
rendszerint
„ultrakonzervatívnak” és „radikálisnak” titulálja a
keresztyén álláspontot.
A keresztyénségre áttérő muszlimokkal sem
bánnak
kesztyűs
kézzel
a
franciák.
Ata
Fathimaharloei
és
Somayeh Hajifoghaha
például
Iránban tért át a keresztyénségre az iszlám hitről,
amit a saría halállal büntet. A pár és két gyermekük
ennek ellenére nem kapott menedékjogot Párizstól,
a francia hatóságok szerint ugyanis nem fenyegeti
veszély őket hazájukban, Iránban. Franciaországban
évente háromszázan térnek át a keresztyénségre az
iszlámról, ami gyakran jár erőszakkal a muzulmán
közösség részéről.
Németország
A németeknél hivatalosan a népesség 65,9
százaléka keresztyén.
A szólásszabadságot a genderkérdések, a
házasság, a bioetika és a szexualitás területén
korlátozzák a keresztyének hátrányára.
A homoszexualitás, a migráció és a hazafiság
kérdésében a konzervatívabb hangok óvatosabban
kell fogalmazzanak, hiszen akár rendőrségi ügy is
lehet abból, ha nem a fősodratú liberális álláspontot
képviselik.
A
keresztyén
egyetemista
csoportokat
rendszerint homofóbiával és antifeminizmussal
gyanúsítják. A radikális baloldali csoportok egyre
agresszívabban igyekeznek akadályozni az egyetemi
szólásszabadság érvényesülését.
Németországban 5207 keresztyénségre áttérő,
korábban
muszlim
személy
folyamodott
menedékjogért, és bár áttérésüket bizonyították is,
2045 kérelmet elutasítottak, 99 menedékkérőt pedig
visszatoloncoltak hazájukba, ahol üldöztetésnek
vannak kitéve. Az, ha valaki keresztelési igazolással
vagy egy lelkipásztor igazolásával folyamodik
menedékjogért, 11,4 százalékkal csökkenti az
esélyeit a menedékjog megkapására, szemben
például a muszlim bevándorlók esélyeivel.
A keresztyénellenes támadásokból 255 történt
a németeknél, ami meglepően magas szám, bár itt
kevésbé súlyos esetek történtek.
Spanyolország
A spanyoloknál a keresztyénellenesség 2004-
2011 között vészesen nőtt. Az országban a
katolicizmusnak és a keresztyénellenességnek is
nagy hagyománya van. Egyébként a spanyolok 85,8
százaléka hivatalosan keresztyén.
A jelentés szerint az országban jelentős
mértékű a kormányzati keresztyénellenesség, mivel
a baloldali kormányok agresszíven szekulárisok.
Egyes esetekben keresztyén professzorok nem
kaptak állást a nézeteik miatt, ahogy ez előfordult
orvosokkal is. Egyes hittanárokat megakadályoztak
abban, hogy hittant tanítsanak. Az oktatásügyet a
kormány és a laicista szervezetek vallástalanítani
szeretnék, a konzervatívok kiállnak a szülői jogok
mellett, de jelenleg a baloldali kormány és
szövetségesei erősebbek.
A média és a keresztyén megtérők helyzete
hasonlatos a némethez és a franciához. Megesett,
hogy egy ötven éves iráni férfit, akit a muszlim
családja halállal fenyegetett áttérése miatt, és egy
barcelonai protestáns közösségtől kapott segítséget,
4
háromszor részesült elutasításban a hatóságok
részéről, és 2018 óta rendezetlen a helyzete.
2020-ra vonatkozólag az OIDAC, 55 erőszakos
keresztyénellenes cselekedetet számolt össze
Spanyolországban. Amikor pedig egy jelentésben
megjelent, hogy 7000 katolikus nőt gyilkoltak meg a
spanyol
polgárháborúban,
David
Roig,
a
szélsőbaloldali Unidas Podemos politikusa azt írta ki
Facebookra: „Csak 7000? Milyen kár! Többnek kellett
volna lennie.”
Svédország
Svédország a világ talán legszekulárisabb és
legindividualistább országa – írja a jelentés. A
legnagyobb felekezet az egykor államegyházként
működő evangélikus-lutheránus. A törvényhozás a
szekularizációt szolgálja. A társadalmi ellentétek is
jelentősek a többi európai országhoz képest. Ez
elsősorban a radikálisan szekuláris és a radikális
iszlamista
csoportoknak
köszönhető.
A
vallásszabadság korlátozása kissé erősebb, mint már
európai országokban.
A svédeknél a „lelkiismereti ellenállás”
fogalmát a „gondoskodás elutasításával” igyekeznek
felváltani, aminek alapján többé nem lehetne
elutasítani az abortuszban való részvételt az
egészségügyi dolgozók részéről.
A szólásszabadságot erősen korlátozzák a
munkahelyeken, főleg a médiában és az iskolákban.
A jelentés készítői által megkérdezett interjúalanyok
szerint rendszeres, hogy embereket állásukból
elbocsátanak a politikailag nem korrekt álláspontjuk
miatt.
A legtöbb médiatermék, ami nem kifejezetten
keresztyén kézben van, marginalizálja, nevetség
tárgyává teszi és ellenzi a keresztyén álláspontokat.
A politikai korrektség befolyása igen jelentős.
A svéd oktatás a köziskolákban és az
egyetemeken is nagyon szekuláris. A keresztyének
szólásszabadságát keményen korlátozzák indirekt
eszközökkel, főleg a „no-platforming” eszközével.
Gyakran akadályozzák meg keresztyén előadók
meghívását. Az iskolákban molesztálásnak vannak
kitéve a keresztyén diákok, amit már az is kiválthat,
ha valaki pusztán keresztet visel nyakláncként. A
keresztyén hit kifejezése különösen problémás a
muzulmánok lakta egyes városi területeken. 2020-
ban pedig egy fiatal keresztyén konvertitát,
Hossein
Hosseinit
, aki muszlimból lett keresztyén, emiatt
megkéseltek. Sok keresztyén menedékkérőt nem
fogadott be az ország, mondván, megtérésük nem
őszinte, holott mindegyik egyháztag volt.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban ugyan hivatalosan két
államegyház is van, a szekularizációs folyamat mégis
előrehaladott. A hivatalosan az egyenlőséget
szolgáló
gyűlöletbeszéd-törvények
például
elsősorban a keresztyének szólásszabadságát
korlátozzák jelentősen. Az iszlám viszont egyre
nagyobb hatással van a társadalomra.
A keresztyén nézeteket hangoztatók gyakran
munkahelyüket
kockáztatják,
az
egyetemi
professzorokat és diákokat cenzúrázzák, ha
konzervatív nézeteket fejeznek ki például a
feminizmussal és transzneműséggel kapcsolatban.
Az abortuszklinikákat „pufferzónákkal” védik az
abortuszellenes tüntetők elől.
A szülői jogok érvényesülése is hagy kívánni
valót maga után, például nem veheti ki a
gyermekekét a szülő a kötelező LMBTQ-oktatás alól,
hiába tiltakoztak közösen a keresztyén, zsidó és
muszlim csoportok.
A médiára jellemző a keresztyénséggel
kapcsolatos
tudatlanság,
leegyszerűsítés
és
szenzációhajhászás.
Az LMBTQ-mozgalom időnként bojkottra szólít fel
olyan láncok, üzletek ellen, amelyek vezetői ismerten
konzervatívak. Az amerikai eredetű
Chick-fill-A
gyorséttermet például kitették egy szupermarketből,
miután kiderült, hogy tulajdonosa keresztény
csoportokat támogat. A melegeknek reintegratív
terápiát kínáló
Core Issues Trust
és
International
Federation for Therapeutic and Counselling Choice
bankszámláját megszüntette a Barclays Bank. A
keresztyén
örökbefogadási
szervezeteket
és
társkeresőket akadályozzák munkájukban a hitük
miatt.
A muszlim hitről kereszténységre áttérők
menedékkérelmeit rendszeresen elutasítják, annak
ellenére,
hogy
hazájukban
gond
nélkül
meggyilkolhatják őket.
Egyszer a hatóságok ezt arra hivatkozva tették,
hogy „a kereszténység nem békés vallás”. A kormány
elutasította a
pakisztáni Asia Bibi
menedékkérelmét
is, akit hazájában halálra ítéltek állítólagos
Mohamed-ellenes blaszfémia miatt. Az
iráni Reza
Karkah
kérelmét azzal utasították el, hogy
5
sikertelenül töltött ki egy keresztyénségre vonatkozó
kérdőívet, holott hite miatt hazájában börtön vár rá.
A skót kormány statisztikái szerint 2018-2020 között
a gyűlöletbűncselekmények 42 százaléka római
katolikusok ellen irányult. Templomokat olyan
mennyiségben vanadlizálnak, hogy ma már a
gyűlölet-bűncselekmények
áldozatai
számára
fenntartott alapból kapnak pénzt a helyreállításra.
AJÁNLÁSOK
A jelentés észrevételei alapján az OIDAC a következő ajánlásokat fogalmazta
meg a különböző politikai szinteknek:
1. Az európai országok kormányainak ajánljuk:
→ Módosítsák azokat a jogszabályokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve
diszkriminálják a keresztyéneket;
→ Biztosítsák a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a gyülekezés
szabadságát
és a keresztyének jogát ahhoz, hogy lelkiismereti okokból megtagadhassanak
meggyőződésükkel összeegyeztethetetlen cselekedeteket;
→ Gyűjtsenek részletes adatokat az intolerancia monitorozása céljából a
keresztyénekkel szembeni diszkriminációról, és hozzanak ezzel kapcsolatban
hathatós intézkedéseket;
→ Biztosítsák a vallási műveltséget a köztisztviselők körében, javítsák a
keresztyének életébe való beavatkozás módját;
→ Ismerjék fel, hogy a keresztyének milyen szisztematikus üldöztetésnek,
gyakran életveszélynek vannak kitéve pl. Iránban, Irakban, Szíriában és más
országokban. →Ismerjék fel és adják meg a keresztyén és más vallási
kisebbségekhez tartozó menekültek menedéki státuszát;
→ Dolgozzanak ki egy általánosan elfogadható és alkalmazható rendszert a
keresztyén hitre betérők felismeréséhez.
2. Javasoljuk a nemzetközi és kormányzati emberi jogi intézmények
vezetőinek:
→ Mérjék fel a keresztyénekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció
mértékét és történéseit. A megfelelő lépésekre tegyenek ajánlásokat a
tagállamok vezetőinek;
→ Vizsgálják meg a keresztyének elleni közvetett diszkrimináció eseteit, és
ezzel kapcsolatban is tegyenek ajánlásokat;
→ Fokozottabban hívják fel a média és más szakemberek figyelmét a jelenségre
és ösztönözzenek az előítéletek terjesztésének megállítására.
3. Az Európai Uniónak ajánljuk:
→ Ne fogadjon el olyan diszkrimináció-ellenes jogszabályokat, amelyek
jelentősen korlátozzák az önkifejezés, a beilleszkedés és a vallás
szabadságát;
→ Vizsgálja felül a keresztyénekkel szembeni közvetlen vagy közvetett
diszkriminációra vonatkozó uniós jogszabályokat;
→ Ismerje el a keresztyén és más vallási kisebbséghez tartozó menekültek
különleges státuszát az EU-ban.
6
4. Újságíróknak, véleményformálóknak, művészeknek és a társadalom minden
tagjának ajánljuk:
→ Ne tűrjenek el keresztyénellenes gyűlölet-bűncselekményeket;
→ Kerüljék a keresztyének marginalizálását és a velük kapcsolatos negatív
sztereotípiákat. A közbeszédben legyen egyértelmű a toleráns felelősség;
→ Ugyanazokat a normákat alkalmazzák a keresztyénekkel szemben, amelyeket
szívesen élnének át önmagukkal szemben is.
Jézus mondja: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb
gyűlölt, mint titeket…. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak…” (Jn
15,18-20)
Ezt a körlevelet Lupták György készítette (
gyorgyluptak@gmail.com
; 0620 824 4748).
Elfelejtett jelszó?
20211213_OIDAC-hirlevel-LuptakGy.pdf
—
PDF document,
583Kb
