Az Open Doors alapítója, "Brother Andrew" – András testvér, - a
valódi neve Anne van der Bijl -, 2022. szeptember 27-én elhunyt. 94
éves volt.
1955-ben
részt
vett
Varsóban,
a
Világifjúsági és Diáktalálkozón (VIT: a
hidegháború idején a rendezvény a
„béketábor” fontos propagandaeszköze,
ideológiai szócsöve volt. Itt, Varsóban, ezen
a kommunista ifjúsági rendezvényen kapott
Istentől elhívást arra, hogy tegyen valamit
az üldözött keresztyénekért. Azt tapasztalta,
hogy a „vasfüggöny” mögött, az akkori keleti
blokkban élő emberek erős ideológiai
nyomás alatt élnek és emellett úgy érezték,
hogy a nyugati keresztyének elfelejtették
2022. október
HÍRLEVÉL
őket. Mivel híjával voltak Bibliának,
megkérték András testvért, hogy hozza el
nekik ezeket az értékes könyveket. Utólag
visszagondolva, ez volt az „Open Doors”
felekezetközi keresztyén segélyszervezet
születésének az órája. A következő években
Andrew
testvér
számtalan
Bibliát
csempészett be a volt Szovjetunióba és a
keleti blokk országaiba egy kékszínű
autóval, egy VW „Bogárral”. Így érdemelte ki
az "Isten csempésze" becenevet. Egyre több
keresztyén
csatlakozott
az
üldözött
keresztyének közt végzett szolgálatához, így
az mostanra az egész világra kiterjedő
mozgalommá vált.
Hollandiában született, majd 60 évig volt
házas feleségével, Corryval, aki 2018.
január végén halt meg. Öt gyermekük és
tizenegy unokájuk született.
Az Open Doors Germany vezetője, Markus Rode így ír András testvérről: „András testvér a hit,
a Biblia és az ima embere volt. Jézus Krisztusba vetett bizalma arra indította, hogy a lehetetlenre
is felkészüljön, és ebben az elvárásban nagy kockázatot is vállaljon üldözött hittársai
szolgálatában” – mondja Markus Rode. „Teljesen Isten erejére hagyatkozott, elismerve ezáltal
saját gyengeségét. Ezzel sok ezer keresztyént bátorított, köztük engem is, hogy nagy dolgokra
legyünk képesek üldözött hitsorsosaink szolgálatában – különösen is az imádság erejével.
András testvér szava az üldözött keresztyénekért nem némul el azzal, hogy hazatért megváltó
Urához. Sokkal inkább, milliószorosára sokszorozódik” – írja Rode.
(„bevetésben”, valahol Jugoszláviában)
András testvér és az Open Doors
András testvért 1955-ben Varsóban a
Jelenések könyvének egy verse indította a
szolgálatra: „Ébredj fel, és erősítsd meg a
többieket, akik halófélben vannak…” (Jel
3,2). Ezt a bibliai igét a „vasfüggöny” mögött
élő keresztyénekre való utalásként értette,
akiknek a közösségeit a kommunista
rezsimek súlyos üldöztetése miatt a
megszűnés réme fenyegette. Az Open Doors
elnevezés kezdettől fogva András testvér
hitét jelentette: "Hiszem, hogy amíg
hajlandó vagy elindulni, és nem aggódsz a
visszatérés miatt, minden ajtó nyitva áll
előtted, hogy belépj és Krisztust hirdesd." –
vallotta.
Munkája során találkozott szélsőséges
csoportok
vezetőivel
és
más
keresztyénüldözőkkel is, hogy elhozza nekik
az evangéliumot. Szolgálata során, több
mint 120 országba jutott el, beleértve
háborús övezeteket és távoli régiókat, hogy
bátorítsa az ott élő üldözött keresztyéneket.
Ez volt a mottója: "Minden keresztyént, akit
hite miatt üldöznek, egy olyan másik
keresztyénnek kell támogatnia, akit Krisztus
szabadsággal és erőforrásokkal áldott meg."
Az Open Doors szolgálata eleinte a volt
szovjet érdekszférában lévő országokban élő
üldözött
keresztyének
támogatására
korlátozódott. Ám néhány év elteltével a
munka Ázsiára és Afrikára is kiterjedt, majd
az iszlám világra a Közel- és Közép-Keleten,
valamint Latin-Amerikában is. Ma a világ
mintegy 70 országában több mint 1400
alkalmazottat foglalkoztató segélyszervezet
az üldözött keresztyének oldalán áll. Az
Open Doors projektek magukban foglalják
az önsegítést, a keresztyén vezetők
képzését, a sürgősségi és traumatikus
munkát, a Bibliák és egyéb keresztyén
irodalom
biztosítását,
valamint
a
meggyilkolt
keresztyének
családjainak
támogatását. A projekteket mindig a helyi
közösségekkel szorosan együttműködve
dolgozzák ki, akiknek igényei határozzák
meg az Open Doors szolgáltatását. A
„szabad világban” az Open Doors az
üldözött keresztyének szócsöve lett, imára
és támogatásra szólít fel. András testvér
mindig
rámutatott
a
keresztyének
felelősségére a „szabad világban”, gyakran
1Kor 12,26 szavait idézve: ”És így ha
szenved az egyik tag, vele együtt szenved
valamennyi…”
Munkásságáért számos díjat kapott. 1993-
ban Beatrix holland királynő lovaggá ütötte.
1997-ben megkapta a World Evangelical
Alliance Religious Liberty díját az üldözött
keresztyénekért végzett élethosszig tartó
szolgálata és az evangélium terjesztése
iránti szenvedélye elismeréseként.
Afganisztán – egy évvel a tálibok hatalomátvétele után
Még előttünk a megrázó képsorok: sebesült civilek kétségbeesetten lógnak a repülőgépek
szárnyán, miközben azok megpróbálnak felemelkedni. Strandpapucsos tálibok korszerű
amerikai fegyverekkel hadonásznak amerikai járművekben. Egy év telt el azóta, hogy a tálibok
teljes mértékben átvették az irányítást Afganisztán felett. Mi változott az elmúlt tizenkét
hónapban, és milyen ma az afgán keresztyének helyzete?
Megszegett ígéretek
Tudva, hogy a világ figyel, hogyan fog
kinézni Afganisztán az amerikai kivonulás
után, a tálib vezetők mindent megtettek a
félelmek és a spekulációk elfojtására.
Valójában kulcsfontosságú ígéreteket tettek
arra vonatkozóan, hogy például nem veszik
el a nők jogait, beleértve a továbbtanulást
is. De nem kellett sok idő, hogy a tálibok
megszegjék ígéreteiket. Az ENSZ egy
jelentésében (The Hill) kijelentette: „a
tálibok sorra megszegik a nőkkel való
bánásmódra, a házkutatásokra vonatkozó
ígéreteiket, csaknem egy hónappal azután
már, hogy a felkelő csoport megdöntötte az
afgán kormányt és átvette a hatalmat az
országban.”
Miután átvették a hatalmat, a tálib vezetés
megígérte, hogy a nők jogait nem vonják
vissza: „Igen, a nőknek joguk van az
oktatáshoz és a munkához” – nyilatkozta
Suhalil Shaheen tálib vezető néhány nappal
az amerikai erők kivonulása előtt.
Mindazonáltal mindössze három hétbe telt,
hogy ezt az ígéretet megszegjék. A tálibok
azóta kinyilvánították, hogy a lányok csak
az első hat osztályt végezhetik el, nem
tanulhatnak tovább. Ez a súlyos döntés
megbénítja és leértékeli az afgán nőket, akik
oly
keményen
küzdöttek
egy
kis
függetlenségért és igazságos bánásmódért.
Az oktatás betiltása azt is jelenti, hogy a nők
elől elzárták a szakmai érvényesülés
lehetőségét
is.
Ehelyett
kénytelenek
kizárólag férjeikre vagy férfi családtagjaikra
hagyatkozni megélhetésük és státuszuk
érdekében.
Egy olyan országban, ahol a félelem, a
fanatizmus és agresszió uralkodik, milyen
esélye lehet annak, aki ellenzi ezt az
elnyomást? Egyáltalán milyen esélye lehet
egy keresztyénnek, keresztyén közösségnek
a megmaradásra ott, ahol ilyen radikális az
iszlám elnyomás?
A keresztyénekkel való bánásmód
Tény, az afganisztáni keresztyének helyzete
egyszerűen
kétségbeejtő.
Az
afgán
keresztyének szó szerint az életükkel
játszanak, amennyiben lebuktatják őket;
sokan éppen ezért, az életükért és a
gyermekeik életéért menekülnek el. Az
iszlámot elhagyó keresztyént ugyanis
árulónak, hitehagyónak s mint ilyet, Allah
elleni lázadónak tekintik; az állam, törzsük
és közösségük ellenségeiként kezelik őket.
Büntetésük csak egy lehet: halál.
Afganisztán nem véletlenül áll az 1. helyen
az Open Doors 2022. év elején közzétett
listáján,
amely
a
keresztyénség
világüldözöttségi
mutatója,
országokra
lebontva (Wolrd Watch List). Szinte
lehetetlen beszélni azzal
a
néhány
keresztyénnel, akik még az országban
maradnak, mert egy ilyen beszélgetés is
életükre nézve súlyos kockázattal jár.
Nincsenek templomok, összejövetelek vagy
istentiszteletek.
A
keresztyén
hit
gyakorlásának minden esetben zárt ajtók
mögött kell maradnia. Egy kis hiba,
azonnali letartóztatást, kínzást és még
ennél is rosszabbat jelenthet.
Afganisztán korábban sem volt biztonságos
a keresztyének számára, a tálib uralom
alatt az ország azonban mára egyfajta
vadászterületté
vált,
ahol
dicsőség
keresztyéneket lebuktatni és likvidálni. A
keresztyének nem mernek kilépni a
nyilvánosság elé, félnek elmenni vásárolni
vagy betegség esetén orvosi kezelést kérni.
A túlélés érdekében szinte a föld alá,
bujkálásra kényszerítették őket.
„A tálibok házról házra járnak, elrabolják a
fiatal lányokat és elpusztítják a családokat”
– mondta egy keresztyén anya, aki
Afganisztánban maradt. „Háztól házig
kutatnak, hogy megtaláljanak minket.
Abban a félelemben élünk, hogy a tálibok
bármelyik pillanatban értünk jöhetnek.” Az
Open
Doors
ázsiai
kommunikációs
igazgatója is megerősítette ezt a vallomást. -
„Ha keresztyén vagy, akkor nem csak rossz
muszlim vagy, hanem hitehagyott, aki
elhagytad az igaz muszlim hitet – és ezért
célpont leszel.”
Marad még remény?
A Máté 17,20-ban Jézus ezt mondja:
„Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek
volna, mint egy mustármag, és azt
mondanátok ennek a hegynek: Menj innen
oda – akkor odamenne, és semmi sem volna
nektek lehetetlen.” A mustármag épp, hogy
megáll az ujjunk hegyén, olyan kicsi. Bár a
tálib zászló még mindig magasan leng Kabul
felett, Afganisztán reménye mégsem halt
meg, az ott rejtőzködő keresztényekben él.
És azokban, akik ugyan elmenekültek az
országból, de egyszer majd hazatérhetnek.
Mint Fazlia*, aki keresztyén tanárnő.
Unokahúgával és unokaöccsével valamint
hét tanítványával hagyta el az országot,
vőlegényét is hátrahagyva. Akkor tette ezt,
amikor bevezették a lányok képzésére
vonatkozó
korlátozást.
Keresztyén
közösségben élnek külföldön, naponta
együtt énekelnek, imádkoznak, Bibliát
olvasnak. S ha egyszer hazatérnek majd,
erősíthetik az otthon maradottakat.
Bár ma már nem látjuk a drámai és
megrázó
képeket
a
képernyőinken,
Afganisztán továbbra is egy zűrzavaros
ország.
Abban
azonban
bizonyosak
lehetünk, hogy semmi nem történik Isten
tudta nélkül, és valahol a csendben, a hamu
mélyén tovább izzik a parázs.
Öt imakérés, hogyan imádkozzunk az afgán családokért
1./ Imádkozzunk azokért, akiknek hitüket eltitkolva, félelemben, elnyomásban és hihetetlen
üldöztetésben kell élniük! Imádkozzunk a romok között is megmaradt hitükért, s hogy ne
felejtsék: a világon sok keresztyén imádkozik értük is!
2./ Imádkozzunk az illegalitásban élő testvéreinkért! Hogy Isten adjon nekik bátorságot és
mutasson utat a keresztyén bizonyságtételhez!
3./ Imádkozzunk, hogy Isten megmutassa, Úr ő a szélsőséges csoportok felett is. Hogy Isten
megmutassa erejét, miszerint a gonosz nem diadalmaskodhat a világban. Hogy nyilvánvaló
legyen, Ő az Úr, a Mindenható Isten! Aki ellenségei szívét is magához tudja téríteni.
4./ Imádkozzunk a szárazság és a COVID-járvány sújtotta országban enyhülésért! Kérjük
Istent, hogy adjon segítséget és gyógyszert azoknak a hívőknek, akiknek hitük miatt a
családjuk vagy törzsük nem hajlandó segíteni, mert elhagyták az iszlámot, hogy Jézust
kövessék.
5./ Imádkozzunk, hogy Isten erősítse meg a világ keresztyénségét, hogy együtt imádkozzanak
az afganisztáni földalatti egyházért. Kérjük Istent, emlékeztessen minket is, meg ne
feledkezzünk róluk.
Istenünk kérünk, hallgasd meg imáinkat afgán testvéreinkért. Tudasd velük, hogy emlékezünk
rájuk, és gondoskodunk róluk. És kérünk teremts mindenekelőtt békét – a Te
megingathatatlan, tökéletes békédet add keresztyén testvéreinknek, üldözőiknek és
Afganisztán egész országának. Ámen.
*a név megváltoztatva!
Hírek, információk
- 2022. november 13-án lesz az üldözött keresztyének világimanapja. Erre egy
újabb körlevéllel szeretnék majd buzdítani. Különösen két országra figyelünk az
imanapon, Afganisztánra és Kolumbiára. Készüljön fel Ön is, akár gyülekezete, akár
házi vagy egyéb közösségében, hogy bekapcsolódhasson a keresztyének világot
átfogó imaakciójába!
- az Open Doors International felvette velünk a kapcsolatot. Az az elképzelés, hogy
Magyarországon is lenne egy Open Doors iroda. Egyelőre 25 országban, illetve
régióban működik ilyen iroda. A megbeszélések előkészítő fázisban vannak még.
November második hetében jön Magyarországra Nigel Rooke, az Open Doors
International egyik vezetője néhány munkatársával, felmérni a lehetőségeket.
Megtiszteltetés lenne számunkra, ha hazánk is bekapcsolódhatna, immáron
szervezett formában is, az üldözött keresztyénekért végzett világszolgálatba.
…ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az
egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” (1Kor 12,26)
Az OpenDoors felekezetektől függetlenül működő keresztyén segélyszervezet, amelynek elsődleges célja már több mint 60 éve az üldözött keresztyének
segítése mintegy 70 országban. Az OpenDoors évente közzéteszi az üldözött keresztyének helyzetét vizsgáló jelentését, az úgynevezett Világüldözési
Indexet, amely annak az 50 országnak a rangsorát tartalmazza, ahol a keresztények leginkább szenvednek el üldöztetést. Becslések szerint ezekben
az országokban jelenleg mintegy 360 millió keresztény szenved a magas fokú, esetenként szélsőséges üldöztetésektől. Az „OpenDoors” projektek
sokrétűen segítik az üldözött keresztyén embereket. Segítik a keresztény vezetők képzését, önkéntes munkát végeznek a foglyok között, sürgősségi
segély- és traumamunkát végeznek, Bibliákkal és keresztény irodalom terjesztésével erősítik az üldözötteket, valamint sokrétűen támogatják a
meggyilkolt keresztények családtagjait. Mindemellett kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül az OpenDoors kiadványokkal, előadások szervezésével
szolgáltat információt a keresztyénüldözés aktuális helyzetéről és közös imádságokra buzdítja a keresztyén közöséget, egyéneket.
Ezt az hírlevelet Lupták György készítette az Open Doors International engedélyével, a
www.opendoors.de
és az
www.opendoorsusa.org
honlapok
felhasználásával (
gyorgyluptak@gmail.com
; +3620 824 4748)
Elfelejtett jelszó?
OpenDoors_20221001.pdf
—
PDF document,
934Kb
