TEA okirat

TEA-okirat.pdf — PDF document, 178Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

„Tatabányai Evangélikus Alapítvány”

IDŐKÖZI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES

SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRATA

(Nyt. száma: Tatabányai Törvényszék

Pk. 60.114/1994.)

- 1 -

A Tatabányai Evangélikus Egyházközség elnöksége az egyházközségi presbitérium
felhatalmazása alapján akként döntött, hogy az Evangélikus Egyház évszázados hagyományait
követve közhasznú alapítványt hoz létre.

Az alapítvány az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.)
rendelkezései szerint: közhasznú szervezet.

Alapvető rendelkezések, az alapítvány célja

1. Az alapító: Tatabányai Evangélikus Egyházközség

2. Az alapítvány neve: „Tatabányai Evangélikus Alapítvány”

3. Székhelye: 2800. Tatabánya, Tátra u. 13.

4. Az alapítvány jogi személy.

5. Az alapítvány célja, közhasznú tevékenysége:

Az alapítvány célja:

–

a Magyarországi Evangélikus Egyház iskoláinak és kollégiumainak fenntartásához és
működéséhez való hozzájárulás

–

a tatabányai evangélikus gyülekezet fiataljai vallásos nevelése céljait szolgáló új
gyülekezeti központ – parókia, templom, gyülekezeti ház - megteremtése

–

a tanulóifjúság ösztönzése a jobb tanulmányi eredmények elérésére

–

célja ezen kívül az egyházközségben karitatív tevékenység végzése a rászoruló idős, vagy
beteg gyülekezeti tagok támogatásával

Az alapítvány közhasznú tevékenysége:

Az Alapítvány megfelel az Ectv. 32. § (1) bekezdésében foglalt közhasznú minősítésnek mivel az
alapítvány tevékenysége egyértelműen hozzájárul a társadalom és az egyén közös
szükségleteinek kielégítéséhez, az alapítvány igazoltan megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és
megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Az alapítvány az Ectv. 2. §. 20. pontja alapján a:

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- szociális tevékenység,
- kulturális tevékenység
- kulturális örökség megóvása

területén végez közhasznú

tevékenységet.

- 2 -

E közhasznú tevékenységeket a következő közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

- tanulóifjúság nevelése,
- szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások,
- közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/a lakosság életmódja javítását szolgáló
kulturális célok megvalósításának támogatása,
- a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme.

E közfeladatok teljesítését a következő jogszabályhelyek írják elő:

- Magyarország Alaptörvényében foglalt művelődéshez való jog,

- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§. (1) a.)-u.) pontja és 2-3.§.-ai,

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 13. pontja,
(5) 11. pontja, valamint 13. § (1) 8. pontja,
- A

helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális

alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

szóló 1991. évi XX. törvény 121.§. a.)-b.)

pontjai,

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az alapító az alapítványt határozatlan időre hozza létre. Az alapítvány nyitott, ahhoz magyar és
külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért és azt
anyagi vagy más módon támogatni kívánja.

A felajánlások elfogadásáról a Kuratórium dönt. A kuratórium csak olyan támogatást fogadhat el,
amelyről egyértelműen megállapítható, hogy az adományozott összeg, vagy tárgyi felajánlás
ellenében az adományozó semmilyen előre meghatározott vagyoni előnyt nem köt ki magának.

A csatlakozó jogosult névtelenségét megőrizni, ha erre igényt tart. A csatlakozó kérésére az
alapítvány igazolást ad a csatlakozás időpontjáról és az adomány összegéről, értékéről.

Az alapítványhoz való csatlakozást feltételhez kötni nem lehet. A csatlakozók nem válnak
alapítókká. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és
nem követelheti vissza.

II.

Az alapítvány gazdálkodása

1. Az alapítványi vagyon forrásai:

a) Az alapító által az alapítvány céljára rendelt vagyon, azaz az alapítványt támogató
magánszemélyek és jogi személyek felajánlásai, befizetései: forint, valuta is.
b) Az alapítvány céljára rendelt eszközök, ingó és ingatlan vagyoni tárgyak
c) Céltámogatások
d) Az alapítványi tőke hozadéka

I. Az alapítvány céljára rendelt induló vagyon 200.000.- azaz kettőszázezer forint,
mely a Környe és Vidéke Takarékszövetkezetnél (2800 Tatabánya Gál ltp. 711.)
vezetett 63300099-19010715 számú számlán van elhelyezve. Ez az összeg magában

- 3 -

foglalja a Dénes Ottó soproni lakos által a Tatabányai Evangélikus Egyházközség
részére adományozott 10. 000.- azaz tízezer forint összeget is.
II. A csatlakozó, illetve céltámogató a felajánlott pénzösszeget az alapítvány
számlájára befizeti, a nem pénzbeli hozzájárulást az alapítvány rendelkezésére
bocsátja.
III. Amennyiben a csatlakozás meghatározott cél elérése érdekében történik,
céltámogatásnak minősül. A céltámogatás elfogadásáról a kezelő szerv dönt. Az
elfogadott céltámogatást a meghatározott célra kell fordítani. A céltámogatás
felhasználására és kezelésére az alapítvány és a támogatást nyújtó megállapodást
köthet.

Az alapítvány bevételei és költségei, ráfordításai (kiadásai) egyebekben az Ectv. 19. §. (1) – (2)
bekezdéseiben rögzítettek szerint alakulnak.

Az  alapítvány  az  alapító  okiratában  meghatározott  cél  megvalósítása  érdekében  vagyonával
önállóan  gazdálkodik,  elsődlegesen  gazdasági-vállalkozási  tevékenység  folytatására  nem
alapítható.  Tartozásaiért  saját  vagyonával  felel.  Az  alapítvány  alapítója  -  a  vagyoni
hozzájárulásának  megfizetésén  túl  -  az  alapítvány  tartozásaiért  saját  vagyonával  nem  felel. Az
alapítvány  az  alapító  okiratban  meghatározott  cél  szerinti  tevékenységet  (alapcél  szerinti
tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében -
gazdasági-vállalkozási  tevékenységet  is   végezhet,  amennyiben  ez  az  alapcél  szerinti
tevékenységét  nem  veszélyezteti.  E  tevékenységet  csak  közhasznú  vagy  az  alapító  okiratban
meghatározott  alapcél  szerinti  tevékenység  megvalósítását  nem  veszélyeztetve  végezhet.  Az
alapítvány   gazdálkodása   során   elért   eredményét   nem   osztja   fel,   azt   az   Alapító   Okiratban
meghatározott   tevékenységre   fordítja.  Az  alapítvány  vagyonát  az  Ectv.  17.  §  (3)  bekezdése
szerint  folytatott  gazdasági-vállalkozási  tevékenység  eredménye  is  gyarapíthatja. Az  alapítvány
kizárólag  az  alapítványi  cél  megvalósításával  közvetlenül  összefüggő  gazdasági  tevékenység
végzésére jogosult.
Az  alapítvány  csak  olyan  módon  vehet  fel  hitelt  és  vállalhat  kötelezettséget,  amely  nem
veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az adománygyűjtésre és a nyilvántartási szabályokra az Ectv. 24-26.§-ában, a könyvvezetésre és
a beszámolás rendjének szabályozásárra pedig a 27-30.§-ában foglaltakat kell irányadónak
tekinteni.

2. Az alapítvány vagyonának felhasználási módja:

Az alapítvány vagyona felett az alapító okirat III. fejezetében foglalt rendelkezéseknek
megfelelően a kezelő szervezet rendelkezik.

a) Az alapítvány céljaira csak az induló vagyon 75 %-a, valamint a kamat és más hozadék
teljes összege használható fel.
b) Az alapítvány pénzeszközeit bankszámlán, valutáját devizaszámlán kezeli.
c) A nem pénzbeli adományt az alapítvány az alapítványi cél megvalósítására használja;
felajánlja iskoláknak, vagy a tatabányai gyülekezeti központ megvalósítására.

d) Az alapítvány viseli a működésével kapcsolatos költségeket és kiadásokat.
e) Az Alapítvány a saját vagyonfelhasználás körében pályázatokat ír ki, tanulmányi
ösztöndíjakat nyújt, ifjúsági, valamint hitéleti programokat szervez.

- 4 -

3. Az alapítvány képviselete:

A kuratórium képviseletére elsődlegesen a kuratórium elnöke jogosult. Képviseleti joga önálló és
teljes  körű   a   bankszámla   feletti   rendelkezési   jog   és   az   utalványozási   jog   kivételével.   A
kuratórium  elnökének  akadályoztatása  esetén  két  együttes  képviseleti  joggal  felruházott
kuratóriumi  tag  rendelkezik  teljes  körű  képviseleti  joggal, ide nem értve a bankszámla feletti
rendelkezési és az utalványozási jogot.
Együttes képviseleti joggal rendelkező két tag:

- Vörösné Hermann Judit (2800 Tatabánya, Esztergomi u 1. 1/7.) és
- Schermann Gábor, (2800 Tatabánya, Tátra utca 13.)

A bankszámla feletti rendelkezési jogot és az utalványozási jogot az alábbi személyek
együttesen jogosultak gyakorolni:

a) id. Kónya Lajos elnök és Vörösné Hermann Judit ügyvezető titkár.
b) id. Kónya Lajos elnök és Schermann Gábor kuratóriumi tag.
c) id. Kónya Lajos elnök és Dr. Sassi Endréné kuratóriumi tag

d) id

. Kónya Lajos elnök és Szabados Miklós kuratóriumi tag.

e) Vörösné Hermann Judit ügyvezető titkár és Schermann Gábor kuratóriumi tag.
f) Vörösné Hermann Judit ügyvezető titkár és Dr. Sassi Endréné kuratóriumi tag.
g) Vörösné Hermann Judit ügyvezető titkár és Szabados Miklós kuratóriumi tag.

4. Az Alapítvány működésének nyilvánossága, ügyiratkezelés:

Az alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba, a közhasznúsági
mellékletbe előre jelzett és egyeztetett időpontban - az alapítvány bármely tisztségviselőjének
jelenlétében - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

Az alapítvány nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhessen.

A  közhasznú  szervezet  működése,  az  éves  tevékenységéről  készített  beszámolója  (éves
beszámoló)  nyilvános.  A  közhasznú  szervezet  működéséről,  szolgáltatásai  igénybevételének
módjáról,  valamint  a  beszámolóról  -  ideértve  a  közhasznúsági  mellékletet  is  -  az  alapítvány
elnöke  köteles  legalább  évente  egyszer  tájékoztatni  a  nyilvánosságot  úgy,  hogy  a  beszámolót,
közhasznúsági mellékletet, valamint a működésről és az igénybevétel módjáról szóló tájékoztatót

közzéteszi  a  Tatabányai   Evangélikus   Egyházközség   „Lámpás”   című   időszaki   kiadványában.
Amenniyben   az   alapítvány   saját   honlapot   hoz   létre,   vagy   a   beszámolót,   közhasznúsági
mellékletet, valamint a működésről és az igénybevétel módjáról szóló tájékoztatót más honlapon
közzéteszi,   úgy  a  honlapon  közzétett  adatok  folyamatos  megtekinthetőségét  legalább  a
közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

III.

Az alapítvány szervezete

1. Az Alapítvány ügyvezető szerve a Kuratórium. A tagok létszáma 5 fő, akiket az Alapító jelöl

ki határozatlan időtartamra. Az alapító a tagokat elsősorban abban az esetben hívhatja vissza,
ha tevékenységükkel az alapítvány célját veszélyeztetik.

- 5 -

2. A

kur

atórium

összetétele:

A kuratórium elnöke és tagja valamennyien vezető tisztségviselők

A kuratórium elnöke:

id. Kónya Lajos (2800 Tatabánya, Dózsakert utca 36.)

A kuratórium ügyvezető-titkára:

Vörösné Hermann Judit (2800 Tatabánya, Esztergomi u 1. 1/7.)

A kuratórium tagjai:

Dr. Sassi Endréné, (2800 Tatabánya, Marasztok utca 1.)

Schermann Gábor, (2800 Tatabánya, Tátra utca 13.)
Szabados Miklós. (2800 Tatabánya, Vadász utca 107.)

3. A Kuratórium tagösszetétele nem teszi lehetővé, hogy a döntéseknél az Alapítók közvetlenül,
vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhassanak.

4. A Kuratórium elnökét, ügyvezető titkárát és tagjait az Alapító jelöli ki. Az Alapító dönt a

képviseleti rendről, továbbá az Alapítvány képviseletéről is.

5. A tagok megbízása meghosszabbítható, illetve – amennyiben tevékenységével az Alapítvány

célját veszélyezteti – visszavonható.

a.) A kuratórium évente legalább kétszer ülésezik, szükség szerint rendkívüli ülést is tart. A
kuratórium ülései nyilvánosak és az ülések nyilvánossága kizárólag a személyes adatok, illetve a
személyiségi jogok biztosítása érdekében korlátozható. Az üléseket a kuratórium elnöke hívja
össze, a tagokat az ülés előtt legalább nyolc nappal korábban, meghívó küldésével írásban, vagy
annak az alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő közzétételével, a napirendet
megjelölve értesíti.

A meghívónak kötelezően tartalmaznia kell:
a) az alapítvány nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt
témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a Kuratóriumi ülést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az
ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához.

A Kuratóriumi ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat,
kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés
megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Rendkívüli

kuratóriumi

ülést kell összehívni, ha azt bármely kuratóriumi tag kéri a cél és az ok

megjelölésével. Ekkor a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított 8 napon
belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a
kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

- 6 -

Amennyiben a kuratórium elnöke a kuratórium ülésén nem vesz részt, vagy akadályoztatva van,
úgy feladatait a kuratórium ügyvezető titkára veszi át. Ez utóbbi személynek az elnökkel
egyidejű akadályoztatásakor az elnöki feladatok és jogok a kuratórium bármely, konszenzus
alapján kijelölt tagját terhelik, illetve jogosítják.

b.) A kuratórium akkor határozatképes, ha legalább 3 tagja jelen van. Határozatait 4-5
kuratóriumi tag jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel, 3 jelenlévő kuratóriumi tag esetén
egyhangúan nyílt szavazással hozza meg.

Szükség esetén titkos szavazás is elrendelhető.
Szavazategyenlőség esetén (pl. 4 jelenlévő kuratóriumi tag esetén) a szavazást meg kell
ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Ha a kuratórium határozatképtelen, az elnök köteles a kuratóriumot változatlan napirendi pontok
megjelölésével 3 napon belül ismételten összehívni. Ha a határozatképtelenség miatt kell
megismételni a kuratóriumi ülést, úgy annak határozatképességére az általános határozathozatali
előírások érvényesek.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az alapítvány terhére másfajta
előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az alapítványnak nem alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

c) A kuratóriumi üléseken jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kuratórium jelen lévő
tagjai  írják  alá.  A  jegyzőkönyveket  az  alapítvány  irattárában  meg  kell  őrizni.  A  jegyzőkönyv
tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők nevét és a napirendet. Rögzíteni kell az összehívás
szabályszerűségét,  a  határozatképességre  utaló  megállapításokat,  az  elhangzott  hozzászólások,
kérdések  és  az  arra  adott  válaszok  lényegét,  a  javaslatokat,  nyilatkozatokat,  a  szavazások
számszaki eredményét és a meghozott határozatokat. A határozatokat az érintettekkel 15 napon
belül írásban közölni kell, a közlésről az elnök gondoskodik. A kuratórium egyébként a döntéseit
nyilvánosságra hozza a Tatabányai Evangélikus Egyházközség évi közgyűlésén.

A kuratórium elnöke kuratórium által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet
(Határozatok Könyve). A határozatokat, azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a
Határozatok Könyvébe. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a
támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

10. A vezetőszerv összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok:

A kuratórium tagjai a Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:22.§.-ában meghatározott követelményeknek
megfelelnek, illetve az ott meghatározott kizáró okok velük szemben nem állnak fenn, vagyis
mindannyian nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgárok, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
nem álltak és most sem állnak és bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztés büntetésre

- 7 -

egyiküket sem ítélték. A tisztségviselők tudomásul veszik, hogy a Kuratóriumban vállalt
tisztségükkel kapcsolatos feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1. §.
1. és 2. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem
minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három

évig nem lehet más közhasznú szervezet

vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető
tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-
és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy
üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint
felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú
szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.

11.

a) A kuratórium tagjai tevékenységüket társadalmi munkában, díjazás nélkül végzik, de a
munkájuk során felmerült, igazolt költségeket az alapítvány megtéríti.
b) Az alapítvány gazdálkodás nem haladja meg az évi 50.000.000.- Ft-ot, azaz Övenmillió
Forintot, ezért a kuratóriumtól független felügyelő szerv létrehozására nincs szükség.

12. Beszámolási szabályok:

Az elnök gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről, az alapítvány
költségvetésének elkészítéséről, és elkészíti az alapítványi vagyon éves felhasználásáról szóló

éves  beszámolót. A  kuratórium  elnöke  köteles  az  éves  beszámoló  jóváhagyásával  egyidejűleg
közhasznúsági  mellékletet  készíteni,  amelyet  a  beszámolóval  azonos  módon  köteles  letétbe
helyezni és közzétenni. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása a kuratórium
hatáskörébe  tartozik,  azok  elfogadása  az  általános  határozathozatali  rend  szerint  történik.  Az
alapítvány  köteles  a  kuratórium  által  elfogadott  beszámolóját,  valamint  közhasznúsági
mellékletét  -  kötelező  könyvvizsgálat  esetén  a  könyvvizsgálói  záradékot  vagy  a  záradék
megadásának  elutasítását  is  tartalmazó  független  könyvvizsgálói  jelentéssel  együtt  -  az  adott
üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni,
kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a
könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell az Ectv. 29.§. (4)-(7) bekezdésben foglaltakat.

- 8 -

13. Az alapítvány határozatainak bírósági felülvizsgálata:

Az alapító és a kuratórium bármely tagja kérheti a bíróságtól az alapító és az alapítvány szervei
által  hozott  határozat  hatályon  kívül  helyezését,  ha  a  határozat  jogszabálysértő  vagy  a  létesítő
okiratba  ütközik.  A  határozat  hatályon  kívül  helyezése  iránt  attól  az  időponttól  számított  30
napon  belül  lehet  keresetet  indítani  az  alapítvány  ellen,  amikor  a  jogosult  a  határozatról
tudomást  szerzett  vagy  a  határozatról  tudomást  szerezhetett  volna. A  határozat  meghozatalától
számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az,
aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy
jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
A  határozat  hatályon  kívül  helyezése  iránti  per  megindításának  a  határozat  végrehajtására
halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását
felfüggesztheti.  A  felfüggesztést  elrendelő  végzés  ellen  nincs  helye  fellebbezésnek.  A  perben
bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

14. A kuratórium hatásköre:

a) Kezeli az alapítvány vagyonát
b) Dönt a csatlakozás elfogadásáról
c) Megbízza – szükség esetén – a könyvvitelt és egyéb adminisztrációs feladatokat
ellátó személyt és azt ellenőrzi
d) Megtervezi az alapítványi vagyon éves felhasználását
e) Meghatározza saját működési rendjét

A  kuratórium  kezeli  az  alapítvány  vagyonát,  feladata  az  alapítvány  vagyonának  gyarapítása  és
döntés a vagyon célszerű felhasználásáról. Az alapítvány céljára a rendelkezésre álló alapítványi
tőke és kamatai egyaránt felhasználhatóak. A kuratórium feladata a működőképesség fenntartása,
és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges
intézkedések  meghozatala,  illetve  kezdeményezése.  A  felhasználható  alapítványi  vagyonból
fedezhető  minden,  az  alapítványi  cél  elérése  érdekében  szükséges  kiadás.  A  kiadások
indokoltságát kizárólag a kuratórium jogosult megítélni.

A felhasználható alapítványi vagyon feletti rendelkezés kérdésében és az alapítvány működését
érintő kérdésekben a kuratórium dönt.

A  kuratórium  az  alapítvány  működésének  köteles  társadalmi  nyilvánosságot  biztosítani,  s  az
alapítvány által felhasznált vagyonról az alapítvány-tevő számára évente legalább egyszer köteles
tájékoztatást  adni.  A  Kuratórium  tagja  az  alapító  részére  köteles  az  alapítványra  vonatkozóan
felvilágosítást  adni,  és  számára  az  alapítványra  vonatkozó  iratokba  és  nyilvántartásokba
betekintést biztosítani.

15. A kuratóriumi tagság megszűnik:

-  lemondással  (a  kuratórium  tagja  megbízatásáról  az  alapítóhoz  címzett,  a  kuratórium  másik
tagjához  intézett  nyilatkozattal  bármikor  lemondhat.  (ha  az  alapítvány  működőképessége  ezt
megkívánja,  a  lemondás  az  új  kuratóriumi  tag  kijelölésével  vagy  megválasztásával,  ennek
hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.)
- kizáró ok bekövetkeztével,
- összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,

- 9 -

- a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával,
- a kuratóriumi tag halálával,
- az alapítvány megszűnésével,
- visszahívással (az alapító a kuratóriumi tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. A
kuratóriumi tag visszahívására a megbízatási idő lejárta előtt elsősorban az alapítványi cél
megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén kerül sor.)

16. Az elnök feladata:

a) képviseli az alapítványt
b )Dönt a kuratórium ülései között minden olyan kérdésben, amely nincs a kuratórium
hatáskörébe utalva
c) Kapcsolatot tart állami, egyházi szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel és civil szervezetekkel
d) Ellátja azokat a konkrét feladatokat, amelyekkel a kuratórium megbízza
e) Összehívja a kuratórium üléseit

17. Az ügyvezető titkár-képviselő feladata:

a) A kuratórium döntései alapján ellátja mindazon feladatokat, amelyek az alapítvány
működéséhez szükségesek
b) Egy másik – az alapító által kijelölt – taggal együtt ellátja a banki képviseletet
c) Tevékenységét az elnökkel együttműködve végzi, illetve őt munkájáról tájékoztatja.

IV.

Az alapítvány megszűnése

alapítvány

megszűnésének

esetei:

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;

b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy
más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy

c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egyesülhet és csak
alapítványokra válhat szét. Erről az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban
meghatározott vagyon juttatását teljesítette. Ez nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és
az alapítványi cél veszélyeztetésével.

Az  Alapítvány   megszűnése   esetén   az  Alapító   által   rendelkezésre   bocsátott   alapítói   vagyon
visszaszáll   a   Tatabányai   Evangélikus   Egyházközségre,   melynek   presbitériuma   dönt   annak
további   oktatási,   gyülekezeti   célú   felhasználásáról,   míg   az   Alapítvány   csatlakozás   folytán
megnövekedett vagyona a Tatabányai Evangélikus Egyházközséghez kapcsolódó egyéb hasonló
célú közhasznú alapítványra száll.

Az alapítvány megszűnésének részletes szabályaira a Ptk. és az Ectv. mindenkor vonatkozó
rendelkezései az irányadók.

- 10 -

Vegyes rendelkezések

Az alapító okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapítvány
a bejegyzéssel válik jogi személlyé.

Jelen okirat aláírásától kezdve az alapító kötve van jognyilatkozatához és attól csak a
nyilvántartásba vétel megtagadása esetén mentesül. A nyilvántartásba vétel után az alapító az
alapítványt nem vonhatja vissza.

Az  alapító  fenntartja  magának  az Alapító  Okirat  módosításának  jogát. Az  alapítvány  céljának
módosítása semmis, kivéve, ha a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az
új  cél  megvalósítására  az  alapítvány  elegendő  vagyonnal  rendelkezik. Az  alapító  okirat  olyan
módosítása  is  semmis,  amely  az  alapítvány  vagyonának  csökkentésére  irányul,  vagy  -  ha  az
alapítványhoz  csatlakozás  történt  -  az  alapítvány  jogutód  nélküli  megszűnése  esetére  kijelölt
kedvezményezett személyét megváltoztatja.

Az alapítvány működése felett a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a rá irányadó
szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

Az alapítvány működésével kapcsolatosan az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a
Ptk. (2013. évi V. törvény), az Ectv. (2011. évi CLXXV. törvény), a Cnytv. (2011. évi CLXXXI.
törvény), valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet és a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet
és Mellékletei alkalmazása az irányadók.

„Az alapító igazolja, hogy az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az
Alapító Okirat módosítás alapján készült hatályos tartalmának.”