A királyok kora történetének váza
Ssz.
Júda
Izráel
Év
1 Saul
2 Dávid
Isbóset
3 Dávid
4 Dávid, Salamon
5 Salamon
6 Roboám
Jeroboám
930–913
7 Abijjá
913–910
8 Ászá
910–909
9
Nádáb
909–908
10
Baasá
908–886
11
Élá
886–885
12
Zimri
885
13
Tibni, Omri
885–880
14
Omri
880–874
15
Aháb
874–872
16 Ászá, Jósáfát
872–869
17 Jósáfát
869–853
18 Jósáfát, Jórám
Ahazjá
853–852
19
Jórám
852–848
20 Jórám
848–841
21 Ahazjá
841
22 Ataljá
Jéhú
841–835
23 Jóás
835–814
24
Jóáház
814–798
25
Jóás
798–796
26 Amacjá
796–793
27
Jóás, Jeroboám
793–792
28 Amacjá, Uzzijá
792–782
29
Jeroboám
782–767
30 Azarjá (Uzzijá)
767–753
31
Zekarjá
753
32
Sallum
752
33
Menahém
752–750
34 Uzzijá, Jótám
750–742
35
Pekahjá
742–740
36 Jótám
Pekah
740–735
37 Áház
735–732
38
Hóséa
732–722
39
–
722–715
40 Ezékiás
715–697
41 Ezékiás, Manassé
697–686
42 Manassé
686–642
43 Ámón
642–640
44 Jósiás
640–609
45 Jóáház
609
46 Jójákim
609–598
47 Jójákin
598–597
48 Cidkijjá
597–586
49 Babiloni fogság
586–
50 Visszatérés
Rövid ismertetés az egyes szakaszokhoz
1 Izrael királyt kívánt, mint a többi nép. Sámuel próféta az Ú
R
utasítására
Sault keni királlyá, aki kiűzi a filiszteusokat, de később önelégültsége és
hatalomvágya engedetlenségbe kergeti, ezért az Ú
R
elveti, és Dávidot
választja ki helyette. (1Sám 8–31; 1Krón 10)
2 Dávid pásztorfiúból lett Saul fegyverhordozója, Isten kiválasztottja. Saul
féltékenysége miatt sokat kellett bujdosnia. Saul halála után Júda királlyá
választja, és Hebronban uralkodik. Izrael többi törzse Isbósetet, Saul fiát
választja királlyá. (2Sám 1–4)
3 Mikor Isbósetet meggyilkolták, Dávid az egész ország királya lesz.
Jeruzsálemet az ország fővárosává teszi, és királyi palotát épít benne. Izrael
az ő uralkodása alatt a leghatalmasabb. (2Sám 5–24; 1Krón 11–27)
4 Dávid öreg korában fiát, Salamont is bevonja az uralkodásba, tanítja,
tanácsokkal látja el. (1Kir 1,1–2,11; 1Krón 28–29)
5 Salamon Izrael legbölcsebb királya, a templomépítő. (1Kir 2,12–11,43;
2Krón 1–9)
6 Roboám Salamon fia, aki gorombán elutasítja a nép könnyebb szolgálatra
vonatkozó kérését, ezért csak Júda és Benjámin választja meg. Roboám sok
bűnt követ el az Ú
R
ellen.
Izrael többi törzse Jeroboámot, Salamon szolgáját választja királlyá, aki
politikai okokból (hogy a nép ne Jeruzsálembe járjon a templomba),
bevezeti a bálványimádást. (1Kir 12–14; 2Krón 10–12)
7 Abijjá Roboám fia. Folytatta apja vétkeit, és szíve nem volt olyan teljesen
az Ú
R
é, mint Dávidé. (1Kir 15,1–8; 2Krón 13)
8 Ászá Abijjá fia. Azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
. (1Kir 15,9–24; 2Krón
14–16)
9 Nádáb Jeroboám fia. Azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (1Kir 15,25–26)
10 Baasá (Issakár házából származott) összeesküvést szőtt Nádáb ellen, és
kiirtotta Jeroboám háza népét. Azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (1Kir
15,27–16,7)
11 Élá, Baasá fia, vétkezett, és vétekbe vitte Izraelt. (1Kir 16,8–14)
12 Zimri, Élá szolgája, összeesküvést szőtt Élá ellen. 7 napig volt utána király.
Öngyilkos lett. (1Kir 16,9–20)
13 Zimri puccsát az éppen a filiszteusok ellen harcoló hadinép nem fogadta el,
és helyette a hadseregparancsnokot, Omrit választották királynak. A nép
másik fele Tibni, Ginat fia pártján volt, de ő is meghalt. (1Kir 16,15–22)
14 Omri alapította Samária városát. Azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
, rosszabb
volt minden elődjénél. (1Kir 16,23–27)
15 Aháb, Omri fia azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
, még inkább, mint
valamennyi elődje. Az ő felesége volt Jezábel. Az ő idejében működött Illés
próféta. (1Kir 16, 28–22,40)
16 Jósáfát, Ászá fia, már apjával együtt is uralkodott Júdában.
17 Jósáfát 25 évig uralkodott, azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
. Békességben
élt Izráel királyával. (1Kir 22,41–50; 2Krón 17–20)
18 Jórámot, Jósáfát fiát is bevonta apja az uralkodásba.
Ahazjá, Aháb fia, tovább folytatta Izráel királyainak bűneit. A Baalt
tisztelte, bosszantotta az U
R
at. Fiú-utód nélkül, baleset következtében halt
meg, büntetésül Baalzebúbhoz való fordulása miatt. Utódja testvére lett.
(1Kir 22,51–2Kir 1,18; 2Krón 20,35–37)
19 Jórám, Aháb fia azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
, bár nem annyira, mint
apja és anyja, mert eltávolította Baal szent oszlopait, amelyeket apja
készített. Az Ú
R
apjának Nábót elleni bűne miatt ölette meg. (2Kir 1,17–
9,26)
20 Jórám, Jósáfát fia Aháb lányát vette feleségül. Azt tette, amit rossznak lát az
Ú
R
. De az Ú
R
nem akarta elpusztítani Júdát szolgájáért, Dávidért. (2Kir
8,16–23; 2Krón 21)
21 Ahazjá Jórámnak, Júda királyának fia. Ő is Aháb házának az útján járt, és
azt tette, amit rossznak tart az Ú
R
. Jórámmal, Aháb fiával, Izráel királyával
együtt harcolt az arámok ellen, és amikor Jórám megsebesülve hazament,
utánament meglátogatni. Így csöppent bele a Jéhú (l. 22.) által indított
összeesküvésbe, és őt is megölték (2Kir 8,24–9,29; 2Krón 22,1–9)
22 Elizeus próféta indította el Jéhúnak, Jósáfát fiának, Nimsi unokájának
összeesküvését, hogy irtsa ki Aháb háza népét. Jéhú megölte Jórámot, Júda
királyát, és Ahazját, Izráel királyát, és ő lett a király Izráelben. Megölette
Jezábelt is, Aháb fiait és párthíveit is, végül az összes Baal-papot. De Jéhú
sem tágított Jeroboám bűnétől, az aranyborjúktól.
Júdában Ataljá, Ahazjá anyja ragadta magához a hatalmat, és kiirtotta a
királyi család minden ivadékát, de Jóseba, Jórám lánya, Ahazjá húga kilopta
és elrejtette Jóást, Ahazjá fiát. (2Kir 9–11; 2Krón 22,10–12)
23 Jóás királyfit 7 éves koráig az Ú
R
házában nevelték, akkor Jójádá főpap
királlyá kente fel, a közbelépő Atalját pedig meggyilkolták. Jójádá
szövetséget kötött az Ú
R
, a király és a nép között, hogy az Ú
R
népe lesznek.
Baal templomát, oltárait és bálványképeit lerombolták. Jóás kijavíttatta a
templomot. Egész életében azt tette, amit helyesnek tartott az Ú
R
, mivel erre
tanította Jójádá főpap. Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg. Udvari
emberei szőttek ellene összeesküvést, és gyilkolták meg. (2Kir 12; 2Krón
23–24)
24 Jóáház, Jéhú fia, azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
, és ezért került Izráel
Arám kezébe. (2Kir 13,1–9; 2Krón 25,17–24)
25 Jóás, Jóáház fia azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (2Kir 13,10–25)
26 Amacjá, Jóásnak, Júda királyának fia azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
.
(2Kir 14,1–20; 2Krón 25)
27 Jeroboám, Jóás fia, már apja életében uralkodott Izráelben.
28 Azarjá (Uzzijá), Amacjá fia már apja életében is uralkodott Júdában.
29 Jeroboám, Jóás fia, Izráel királya azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (2Kir
14,23–29)
30 Azarjá (Uzzijá), Júda királya azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
. (2Kir
14,21–15,4; 2Krón 26)
31 Zekarjá, Jeroboám fia 6 hónapig uralkodott Izráelben. Azt tette, amit
rossznak lát az Ú
R
. Összeesküvésben ölték meg. (2Kir 15,8–12)
32 Sallum, Jábés fia, megölte Zekarját, Izráel királyát, és ő lett utána a király,
de csak 1 hónapig. (2Kir 15,13–16)
33 Menahém, Gádi fia Tircából behatolt Samáriába, megölte Sallumot, Izráel
királyát, és ő lett utána a király. Azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (2Kir
15,17–21)
34 Azarjá (Uzzijá), Júda királya poklos lett halála napjáig. Ezért egy
elkülönített házban lakott, és Jótám királyfi állt az ország élén. (2Kir 15,5–
7)
35 Pekahjá, Menahém fia azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (2Kir 15,22–26)
36 Pekah, Remaljáhú fia, Pekahjának, Izráel királyának egy tisztje
összeesküvést szőtt a király ellen, és megölte, majd ő lett a király. Azt tette,
amit rossznak lát az Ú
R
. Uralkodása alatt betört Izráelbe Tiglat-Pileszer,
Asszíria királya, Pekahot pedig összeesküvésben megölték. (2Kir 15,27–29;
2Krón 28,5–15)
Jótám, Uzzijának a fia, Júda királya azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
.
(2Kir 15,32–38; 2Krón 27)
37 Áház, Jótám fia, Júda királya nem azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
, sőt
még a fiát is elégette áldozatul. Recín, Arám királya és Pekah, Izráel királya
háborút indított ellene, de csak Élatot tudták elfoglalni. Áház Tiglat-
Pileszerhez, Asszíria királyához fordult segítségért, és elküldte neki az Ú
R
házában és a királyi palota kincstárában található ezüstöt és aranyat. A
jeruzsálemi templomban átalakításokat végzett damaszkuszi mintára. (2Kir
16; 2Krón 28)
38 Hóséa, Élá fia összeesküvést szőtt Pekah, Izráel királya ellen, megölte, és ő
lett helyette a király. Azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. Felvonult ellene
Salmaneszer, Asszíria királya, akinek Hóséa adófizető szolgája lett. (2Kir
15,30–31; 2Kir 17,1–3)
39 Hóséa követeket küldött Egyiptom királyához, Asszíriába pedig nem küldte
el az adót, de Asszíria királya elfogatta, börtönbe vetette, elfoglalta
Samáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta Asszíriába. Ezzel Izráel megszűnt,
Jákób utódainak 10 törzse elveszett. 2Kir 17,4–41)
40 Ezékiás, Áház fia, Júda királya azt tette, amit helyesnek lát az Ú
R
, bízott az
Ú
R
ban, nem volt hozzá senki hasonló Júda királyai között, sem előtte, sem
utána. Szanhérib, Asszíria királya megtámadta Jeruzsálemet, de az Ú
R
megsegítette Júdát, egyetlen éjszaka meghalt 185000 ember az asszír
táborban, és elvonultak. Ezékiás súlyos betegségében is az Ú
R
hoz fordult,
és meggyógyult. Egy politikai hibát elkövetett, amikor babiloni követeknek
megmutatta egész kincstárát. (2Kir 18–20; 2Krón 29–32)
41 Manassé, Ezékiás fia, már apja életében is részt vett az uralkodásban.
42 Manassé, Júda királya azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (2Kir 21,1–18;
2Krón 33,1–20)
43 Ámón, Manassé fia, Júda királya azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. (2Kir
21,19–26; 2Krón 33,21–25)
44 Jósiás, Ámón fia, Júda királya azt tette, amit helyesnek tart az Ú
R
.
Kijavíttatta a templomot. Megtalálták a törvénykönyvet, és annak alapján
helyreállította az igazi istentiszteletet. Páskaünnepet tartott úgy, ahogy a
bírák kora óta nem tartottak. A Nékó fáraó elleni megiddói csatában esett el.
(2Kir 22,1–23,30; 2Krón 34–35)
45 Jóáház, Jósiás fia azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. Csak 3 hónapig
uralkodott, Nékó fáraó fogságba vitette. (2Kir 23,31–33; 2Krón 36,1–4)
46 Jójákim, Jósiás fia (eredeti nevén Eljákim) azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
.
Nékó fáraónak adót fizetett. Ezután Nebukadneccár, Babilónia királya
támadta meg. Jójákim először szolgája lett, majd fellázadt ellene, amire
rablócsapatok támadták meg az országot, és őt is fogságba vitték Babilonba.
(2Kir 23,34–24,7; 2Krón 36,1–8)
47 Jójákin, Jójákim fia azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
. Csak 3 hónapig
uralkodott. Nebukadneccár, Babilónia királya megostromolta Jeruzsálemet,
elfogta Jójákint és az ország fő embereit, és – a templomot és a palotát is
teljesen kirabolva – Babilóniába vitte őket fogságba (első fogságba vitel).
Később, fogsága 37. évében a babilóni király megkegyelmezett Jójákinnak,
aki a továbbiakban a babilóni királyi palotában „királyi vendég”-ként élt.
(2Kir 24,8–16; 25,27–30; 2Krón 36,9–10)
48 Cidkijjá (eredeti nevén Mattanjá), Jójákin nagybátyja Nebukadneccár
hűbéreseként lett király Jeruzsálemben. Azt tette, amit rossznak lát az Ú
R
.
Fellázadt Babilon királya ellen, aki megtámadta, elfoglalta és elpusztította
Jeruzsálemet, Cidkijjá fiait apjuk szeme láttára kivégeztette, majd Cidkijját
megvakíttatta, és bilincsbe verve, az ország minden jelentősebb emberével
együtt fogságba vitték. (Ez a második fogságba vitel.) (2Kir 24,17–25,21;
2Krón 36,11–21)
49 Nebukadneccár Gedalját, Ahikám fiát tette helytartóvá. Őt azonban
meggyilkolták. Ezután a nép elmenekült Egyiptomba. Júda is megszűnt
létezni. (2Kir 25,22–26)
50 A babiloni fogságból való hazatérés hosszú idő múlva, több részletben
történt, és az elpusztult országban nehezen indult újra az élet. (2Krón
36,22–23; Ezsd; Neh)