TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2013. július 21-én, Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap istentiszteletén Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 375 (Neander Joakim 1650-1680, német. Sántha Károly 1840-1928) - Liturgia: 7

1. Krisztusom, hív egy szegény szív, És esdve kér imája, Hogy övé légy, lakozást végy, ég-föld Királya! - 2. Jöjj, tekints rám! Térj be hozzám! Adj erőt utad járnom, Hogy azt tegyem hűségesen, Amit kívánsz, Megváltóm! - 3. Nem kérek mást. csak egy áldást, Mindhalálig csak egyet, Hogy szüntelen legyen velem A te nagy kegyelmed. - 4. Örök napfény, légy az enyém, S ha bűn gyötör, vagy bánat, Te ragyogj rám, siess hozzám Elűzni éjszakámat! - 5. Sok földi jó hervadandó, Mint a mező virága. Te örök vagy, Jézus maradj Életem napvilága!

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Nagy az Úr szeretete irántunk,

és hűsége örökké tart. Zsolt 117,2

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,

mert örökké tart szeretete!

Adjatok hálát az istenek Istenének,

mert örökké tart szeretete!

Nagy csodákat művelt egymaga,

mert örökké tart szeretete!

Õ ad eledelt minden élőlénynek,

mert örökké tart szeretete! Zsolt 136,1.2.4.25

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Nagy az Úr szeretete irántunk, és hűsége örökké tart.

Liturgia: Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!

Testvéreim, Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra. Vigyük színe elé a bűnünket kérve az Ő ir­galmát:

Istenem! Könyörülj rajtam kegyelmeddel. Töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal. Mert tudom, hogy hűtlen voltam, Ellened vétettem, mert azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, jogos az ítéleted. Én hűtlen lettem, Te pedig az ÚR igazságát szereted. Tisztíts hát meg, és tiszta leszek. Moss meg, és hófehér leszek, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, aki szeretett bennünket és önmagát adta áldozatul értünk. Dicsőség legyen a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Mindenható Istenünk, akit a Szentlélek által Atyánknak hívunk, csodálatos a Te mindent átfogó, személyválogatást nem ismerő szereteted. Késztess bennünket arra, hogy szívesen tegyük azt, amit akarsz, és hogy Hozzád hasonlóan szeressük embertársainkat. Atyánk, dicsérjük jóságodat, Jézusunk, áldjuk irgalmadat, Szentlélek, kérjük szereteted tűzét. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! Isten Igéjét olvasom most. A mai vasárnap levélbeli Igéje Pál apostol Ró­mai levelének a 8. fejezetéből a 12. verstől kezdve így szól hozzánk:

Ezért, testvéreim, - írja az apostol - adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.  Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atya!” Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. 

Így szól erről Jézus Urunk szavában Máté evangéliuma, a 7. fejezetében a 15. verstől kezd­ve ezt mondja:

"Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.” 

"Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” 

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 324 (Schirmer Mihály 1606-1673. Diterich János Sámuel 1721-1797, német)

1. Hívek, dicsérjük Istenünket, Ki nem akarta bűnben vesztünket. S mint Atyánk, mennyből ránk tekintett, És szent Fia által üdvözített. - 2. Ki ezt a világot úgy szerette, Hogy saját életét sem kímélte: A Király földre szállt miértünk, S a kárhozatból kimenti éltünk. - 3. Jóvoltodat, Atyja életemnek, Ki Üdvözítőt adtál lelkemnek, Boldogan dicsérem és áldom, Mert legfőbb kincsem az én Megváltóm. - 4. Jézusom, vezess igazságodban, Adj nekem részt szabadításodban. Csendesség, békesség vidítson, E világon is már boldogítson. - 5. Add, szeresselek buzgón tégedet, Híven megtartsam szent beszédedet, Áldjak, valljalak igazán, Míg egykor nálad lesz dicsőbb hazám.

Szószéki szolgálat

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! A mai vasárnap ószövetségbeli Igéjét Ézsaiás próféta könyvéből olvasom. Az 57. fejezet 15. versétől kezdve így szól hozzánk:

Ezt mondja a magasztos, a felséges,

aki örök hajlékában lakik,

szent az ő neve:

Magasságban és szentségben lakom,

de a megtörttel és alázatos lelkűvel is.

Felüdítem az alázatosak lelkét,

felüdítem a megtörtek szívét. 

Mert nem örökké perlek,

és nem vég nélkül haragszom,

hiszen elalélna előttem a lélek,

az emberek, akiket én alkottam. 

Megharagudtam a haszonlesés bűne miatt,

haragomban megvertem őt, és elrejtőztem.

Ő pedig elpártolt tőlem,

és a maga esze után járt. 

Láttam útjait, mégis meggyógyítom

és vezetem őt.

Vigasztalással fizetek

neki és gyászolóinak. 

Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét:

Békesség, békesség közel és távol!

Ezt mondja az ÚR: Meggyógyítom őt! 

Urunk! Szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvéreim: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól!” Nehogy véletlenül valaki, valamilyen rafinált módon elhitesse velünk azt, hogy attól van valami rendben, attól van békességünk, attól vagyunk a helyünkön, hogy bizonyos körülmények bizonyos módon alakulnak. Nehogy valaki elhitesse azt velünk valami rafinált módon, hogy ha valami valahol van, akkor az jól van. - Pedig mindig ezt gondoljuk. Ha előttünk van egy probléma, akkor legtöbbször nem mint problémát látjuk: egyet, amit meg kell oldani, és keressük a megoldás módját, - hanem rázúdítjuk erre a problémára mindazt, ami a múltban, a jelenben és a jövőben bármi rossz is van, volt és lesz.

Kijelentjük egymásról, hogy: te vagy az oka, te vagy az oka a múlt csaták vesztéseinek, és Magyarország eladósodásának. Kijelentjük egymásról, hogy: te vagy az oka a magányomnak, és annak, hogy nem sikerült a karrierem. Kijelentjük a környezetünkről, hogy - arról, ami a miénk vagy nem a miénk -, hogy emiatt vagyunk betegek, emiatt vagyunk boldogtalanok, emiatt nem tudunk szeretni és emiatt nem szeretnek minket. De ha … De ha az meglenne, de ha az úgy lenne, de ha ő más lenne, - akkor minden jó lenne. - Bárcsak. És azt képzeljük, hogy bárcsak a jók győznének, mert ugye vannak jók; és ha a jók győznének, akkor megszűnne a rossz. Bárcsak felszabadulnánk az idegen elnyomás alól, bárcsak szabadság lenne, bárcsak egyenlőség lenne - bárcsak. És minden „bárcsak” teljesülhet, és sok-sok „bárcsak” teljesült már a világtörténelem során, és mindig jöttek a következő „bárcsak”-ok. - És amikor az egyik „jók”„ lefejezték a másik „jókat”, és csak ők maradtak a „jók”, - akkor mit volt mit tenni, rövid időn belül egymást kezdték lefejezni, mert csak akadt közöttük is egy „jó” meg egy „nem-jó”.

És ez így ment tovább. Múlt héten volt a francia forradalom évfordulója. Konkréten erre az eseményre gondolok, mert ez egy iskola-példája ennek a folyamatnak.

Ézsaiás, amikor ilyen gyönyörűen beszél az ÚRisten nevében, akkor a maga népéhez, mint egy felszabadult néphez szólt, akik végre-valahára hazatérhettek a fogságból. És azt mondták nekik, hogy ez a nép tisztelje szabadon az ő Istenét, építse újjá az országát és éljenek boldogan. És a nép, amely hazatért, amely megkapta azt a szabadságot, amelynek a hiányában látta minden baj, bűn, nyomorúság és szenvedés fő okát, - a nép tovább szenvedett. Mert kiderült, hogy: nem mi vagyunk a jók, akiknek meg kéne szabadulnunk a minket visszahúzó rosszaktól, hanem a dolgok, a fehér és a fekete bennünk van. - Emberek vagyunk, bármi rossz jobbá lehet, de mi emberek vagyunk. Bármi megtörténhet, amit megálmodunk, de mi emberek maradunk. Ezt soha ne felejtsük el. Ezért, ezért és így szól hozzánk az Úristen a próféta szavain keresztül.

Az Úristen, aki magasztos, felséges, örök hajlékában lakik és szent. Egyfelől így látjuk Őt, aki szent. Gondoljuk végig, micsoda ellentétek férnek el az Úristenben. És néhány rövid mondat, ez mind benne van. Ebben a rövid mondatban mind benne van Isten szentségének érthetetlen ellentéte.

Isten szent - vagyis messze van tőlünk. Az Ő gondolatai nem a mieink. Olyan magasan vannak az Ő útjai és gondolatai a mieink fölött, mint az ég a Föld fölött. Messze van, kiismerhetetlen, megfejthetetlen és félelmetes.

Azután szent - mert elrejtőzik. És ha Ő elrejtőzik, akkor teljesen magunkra maradunk, és kiderül itt is: visszagondolunk rá, akkor a magunk esze marad csak, és még mélyebbre jutunk. Mert van, hogy az Úristen elrejtőzik, és nem tudunk Róla semmit, nem is hallunk Tőle semmit. - A Bibliában nem egy helyen olvasunk arról, hogy vannak időszakok, egyre-másra, amikor az Úr Igéje ritkaság. És nem azért, mert ritkábban van istentisztelet vagy kevesebb Bibliát nyomtatnak. Hanem mert az istentisztelet, meg a kinyomtatott Biblia a szívünkben lesz Isten Igéjévé. Mert Ő elrejtőzik.

Azután az Isten szent - mert megítél. Számtalan baj ér, és fog érni minket. Elsősorban a saját magunk egyéni vagy közös vétkei következtében. Isten megítél. Elhozza ránk a hitetlenségnek a sok-sok következményét. Szembesít minket azzal, hogy kik vagyunk!

Szóval Isten szent. Mit mond még ugyanerről, hogy Ő szent? Azt mondja: bár messze lakik, érthetetlen messzeségben tőlünk, de közel. Soha senki, soha senki emberfia nem tud úgy olyan közelről szólni hozzánk, mint Ő. Ő az érthetetlen messzeségben.

A szent Isten, aki elrejtőzik, Ő meg is mutatkozik. Megláttatja velünk, hogy Ő szeret. Hogy Ő kicsoda. Így mondja fantasztikusan, hogy kizár minden öndicsőítést. Megláttatja velünk, hogy mi-mindenért lehetünk hálásak. Megláttatja velünk. Isten, aki megítél bennünket, mert szent, - Isten meggyógyít bennünket. Meggyógyít. Ezt mondja erről: Békesség közel és távol.

Luther Mártont olvasom: „Nem tudod, drága Atyám, hogy Isten azért olyan csodálatos népe előtt, mivel Ő a maga békességét adta a békétlenek közé. Azaz a sok-sok kísértés közé. Nemcsak annak van azért békessége, akit senki sem zavar, hanem annak, akit minden és mindenki háborgat, és aki mindezt örömmel és nyugodtan elviseli.” - Hála Istennek!

Imádkozzunk:

Előtted állunk, Urunk, Jézusunk. Megmutatkozott szereteteddel nyisd meg szívünket, hogy a Te szeretetedben járjunk. Mérhetetlen gazdagságoddal, szereteted mérhetetlen gazdagságával megerősödjünk, és úgy éljük át életünk miden dolgát. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halot­tak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Most vigyük a dolgainkat Isten elé, hajtsuk meg Előtte a fejünket imádságban:

Édes Atyánk! Szerető Istenünk! Hálaadással köszönjük Neked mindazt, amivel körülveszel bennünket. Köszönjük Neked a földet, amelyet teremtettél és kincseivel, gazdagságával, áldásaival nekünk adtál. Köszönjük Neked minden javainkat, amelyek életünk fenntartását és kényelmét, szépségét és örömeit okozzák. Hálaadással köszönjük Neked azt, hogy körülveszel minket jóságoddal, ajándékaiddal, javaiddal akkor is, amikor látjuk, érezzük, számba vesszük, és akkor is, amikor elfeledkezünk róla vagy nem veszünk róla tudomást. Köszönjük Neked, hogy megőrzöl bennünket minden veszedelemben, betegségben, elmúlásban, bűnben és keserűségben a Te szereteted és a benned való élet számára. Köszönjük Neked, hogy lelki javakkal látsz el bennünket bőséggel. Köszönjük a szeretetet, amelyet embereken keresztül nyújtasz nekünk szeretteinken, a hozzánk közelállókon keresztül, gyülekezetben, közösségeinkben, barátainkban vagy az egészen ismeretleneken keresztül, akik angyalaidként jelennek meg az életünk egy-egy pontján.

Hálát adunk Igédért, amellyel megajándékozol bennünket napról-napra. Lelkedért, aki életre kelti a szót, a leírt Igét és gyümölcsöt teremt benne. A hála, a hit, az öröm és a békesség gyümölcsét. Urunk! Hálát adunk Neked azért, hogy megőrzöl bennünket a Teveled való közösségben. Hogy nem engedsz elszakadni Tőled, hanem újra és újra megragadsz, és szép áldásokkal vagy kemény beszéddel, nehéz pillanatokkal visszahívsz Magadhoz. Hálát adunk azért, hogy amikor magunkból teljesen elszakadunk Tőled, egyáltalán nem gondolunk Veled, hanem a magunk esze szerint járunk, - akkor sem vagyunk magunkra hagyva Tenélküled. Hálát adunk azért, hogy az életet, a békességet, az üdvösséget Te munkálod és őrzöd a számunkra. Kezedben van az, biztosabb helyen mindennél. Hálát adunk Neked, hogy Krisztus Jézusban, a mi Urunkban erről bizonyságot adtál nekünk, hogy el ne csüggedjen a hitünk.

Az Ő nevében, az Ő neve dicsőségére fordulunk tehát Hozzád. Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 293 (Svedberg Jesper 1653-1735, svéd)

Örök Isten áldj meg minket, Legyen őrző gondod ránk! Te vezessed lépteinket: Te vagy áldó, jó Atyánk. Tereád vár minden nép: Te vagy út és békesség. Szeretettel nézz a földre! Neved áldjuk mindörökre

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

4