2013-05-05

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2013. május 5-én, Húsvét ünnepe után 5. vasárnap (ROGATE) istentiszteletén Schermann Gábor lelkész*, valamint a Gitáros Énekcsoport szolgálatával.

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen másik istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, és igazság nincs bennünk. Ha megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt, és megtisztít minket gonoszságunktól.

Ó, Uram, Te hűséges vagy hozzánk. Mi vétkeztünk, mert megszegtük törvényedet, parancsolataidat. Lázadók voltunk, mert eltértünk akaratodtól. Nem hallgattuk Igédet, amelyet szóltál hozzánk, kezdettől fogva. Királyainkhoz, vezéreinkhez, elődeinkhez, az ország egész népéhez és személy szerint mindannyiunkhoz. Urunk, bár Te mindenben igaz vagy, forduljon el rólunk haragod. A mi vétkeink és elődeink bűne miatt gyalázzák nevedet, mégis hallgasd meg Istenünk imádságunkat, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Az Úristen megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, akit halálra adott bűneink miatt, akit feltámasztott üdvösségünkért. Az Ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok földön és mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az Ő véréért eltörölte a bűnünket. Az Ő Lelke legyen velünk, hogy Általa új életben járjunk. Ámen.

Istenünk, aki jóságos vagy, és abban telik kedved, hogy gyermekeid kérését teljesíted, kérünk, ne fordulj el tőlünk, hanem taníts Benned való bizalommal és Előtted való alázattal imádkoznunk. Az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Kedves Testvéreim, kedves Gyülekezet! Ma, Húsvét ünnepe utáni 5. vasárnapon az Úristen levében megírt Igéje Jakab apostol leveléből az 1. fejezet 22. versétől kezdve így szól hozzánk:

Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat. Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt. De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete. Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló. Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.

„Bizony, bizony, mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen. Ezeket példázatokban mondom nektek, de eljön az az óra, amikor többé nem példázatokban szólok hozzátok, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról. Azon a napon az én nevemben kértek, és nem azt mondom nektek, hogy én kérem majd az Atyát értetek, hanem maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, és hiszitek, hogy én az Istentől jöttem.”

1. Ó, hogy adhassak hálákat Néked, édes Jézusom, Én megváltó Krisztusom, Ki a halál kapujából Kihoztál, segítségem, Jézus, én reménységem! - 2. Nem nézted bűnös voltomat, Mert megszántál engemet. Kinyújtottad kezedet. Eljöttél segítségemre, Meghallgattad kérésem, Jézus, én reménységem! - 3. A te gyógyító szent kezed Orvosolta fájdalmam, Amikor elbágyadtam, Mikor kínok sokasága Földre sújtott már engem: Jézus, én reménységem! - 4. Nem adtál át a halálnak, Életben megtartottál. Erőddel megáldottál. Letörölted könnyeimet, Megvigasztaltál engem, Jézus, én reménységem! - 5. Támaszom, ne hagyj el, kérlek, Légy ezután is velem, Légy életem, mindenem! Szívem csak téged óhajtson, Én Uram, üdvösségem, Jézus, én reménységem!

Kedves Testvérek! A mai vasárnap Ószövetségben megírt Igéje Királyok 1. könyvének a 8. fejezetéből szól. A 22. verstől kezdve olvasom a 30.-ig:

Vajon lakhatik-e Isten a földön? Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged, hát még ez a ház, amelyet én építettem! Mégis tekints szolgád imádságára és könyörgésére, Uram, Istenem, és hallgasd meg a kiáltást és az imádságot, amikor ma szolgád imádkozik színed előtt. Nézz nyitott szemmel erre a házra éjjel és nappal, arra a helyre, amelyről ezt mondtad: Ott lesz az én nevem! Hallgasd meg az imádságot, amikor szolgád ezen a helyen imádkozik! Hallgasd meg szolgádnak és népednek, Izráelnek a könyörgését, amikor ezen a helyen imádkoznak. Hallgasd meg lakóhelyeden, a mennyben, hallgasd meg, és bocsáss meg nekik.

Olyat már hallottunk, hogy halottnak hitt csecsemő felsírt a ravatalon. Ez az asszony Sydneyben adott életet az ikergyermekeinek, egy kislánynak és egy kisfiúnak, akik koraszülöttként, 27. hétre jöttek világra, mindössze kilencven dekagramm súllyal. A testvérek közül a kislány teljesen egészséges volt, a fiúcska azonban nem lélegzett. Az orvosok húsz percen keresztül küzdöttek az életéért, mindhiába.

Az orvos a betakargatott kisfiúval az anya felé fordult, és közölte vele, hogy már nem tudták megmenteni a kisfiú életét. Átadta a szülőknek az élettelenül fekvő csecsemőt, hogy elbúcsúzhassanak tőle. Ezután történt, az asszony és férje, David könnyeiket nyelve, fájdalomtól meggyötörten összeölelkeztek, és maguk közé vették babájukat.

"Ez volt a legszörnyűbb fájdalom, ami valaha átéltem. Kiszabadítottam Jamie ernyedt kis testét a takaróból, kibontottam a köntösömet, és a mellkasomra tettem, hogy a bőrünk összeérjen.

Daviddel beszélni kezdtünk fiúnkhoz, elmondtuk neki, hogy nagyon szeretjük, és hogy van egy lánytestvére is. Megosztottunk vele mindent, amiben része lett volna, hogy ha életben marad."

Két óra telt el a fájdalmas vallomással és búcsúval, amikor is a kisfiú életjelet kezdett adni. "Jamie zihálni kezdett, levegőért kapkodott, de az orvos felvilágosított minket, hogy ez természetes reflex, semmi több" - magyarázta Kate. "Ekkor azt éreztem, hogy megmozdul, mint aki álmából riad, és egyre szabályosabban veszi a levegőt. Tettem néhány csepp anyatejet az ujjamra, amit szopizni kezdett, a légzése pedig teljesen normálissá vált. Rövidesen kinyitotta szemeit, ami maga volt a csoda, kinyújtotta kezecskéjét, az ujjam után nyúlt és megragadta, miközben a fejét forgatta."

"Időközben visszajött az orvosunk is, aki látva a változásokat, sztetoszkópjával megvizsgálta Jamie szívhangját, majd fejét csóválva egyre csak azt hajtogatta, hogy ő ezt nem hiszi el, nem hiszi el!"

Eddig a történet, amely lehet a szülői szeretet erejének a példája számunkra, most azonban arra szeretnénk keresni a választ Salamon király imádságában és ebben az esetben, hogy miért mondják vajon azt, hogy imádkozni tanulni kell? Miért kérték a tanítványok Jézust, hogy „Taníts minket imádkozni”? Miért nevezik az egyik alapvető ősi, édesanyai hívatásnak, hogy a gyermekét imádságra tanítsa?

Igaz, hogy az imádságot az Istennel való beszélgetésnek nevezzük, és ezzel az emberekkel, tehát az egymással való beszélgetéshez hasonlítjuk. Mondok valamit, a másik is mond valamit és így beszélgetünk. Ez valóban hasonlóság, azonban egyúttal alapvetően különbözik is az imádság a mi egymással való beszélgetéseinktől. Olyan dolgokra tanít ugyanis, amelyek alapvetően, természetünkből fakadóan nem a sajátunk. Olyan fontos dolgokra, értékekre tanít meg maga az imádság bennünket, amit mi nem ismerünk, és amik, a mi egymás közötti beszélgetéseinkhez se tartoznak hozzá.

Tanít bennünket az imádság egyfelől nagyon komoly önismeretre. Arra, annak a megismerésére, elfogadására, tudomásul vételére, hogy nem vagyok mindenható. Annak az elfogadására és átélésére, gyakorlatára, hogy van olyan dolog, az életben, amiről le kell mondani, hogy továbbléphessünk. Annak az elfogadására és átélésére gyakorlatban, hogy a dolgok rajtunk kívül is, tőlünk függetlenül is történnek és eldőlnek. Ezt minden szülő tudja, aki a gyermekét neveli és próbálja a maga, jó lelkiismerete szerinti úton vezetgetni. És minden ember tudja, aki megpróbálta már az embertársait rávenni valamire, amit jónak tartott. Szóval nevelni is kell bennünket.

Salamon királytól olvastam az imádságának a részletét. Salamon király építtette föl a hírneves jeruzsálemi első kőtemplomot, azt, amelyik a babilóniai fogságba mentéig állt, akkor lerombolták. Aztán a babilóniai fogság után épült újra. De Salamon király építtette föl.

Részletesen leírja ezt a történetíró a Bibliában, hogy nem az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy épít egy templomot Jeruzsálemben, hanem ez egyenes folytatása volt egy tervnek, egy műnek, amit már az édesapja, Dávid király kezdett. Minden dolgot, minden kelléket, építőanyagot, tervet, …. Dávid király készített elő a templomhoz. De úgy történt, hogy bár nagyon-nagyon erre törekedett Dávid, mindent megtett, minden követ - szó szerint minden követ - megmozgatott, hogy felépíthesse a várva-várt, lerombolt templomot Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet ő tett fővárossá, ahová ő vitte oda Isten szentélyét, - de ez nem jött össze neki. - Mert Istennek vannak döntései, tervei, amelyek nem mindig úgy vannak, ahogy mi gondoljuk.

Salamon, a fia, ezt kezdte el, és fejezte be azt, amit az apja elkezdett. Azzal a tudattal, hogy itt ő valamit folytat, amit már előkészítettek, és azzal a tudattal, hogy itt valami fog folytatódni ezen a helyen avval a munkával, amit ő véghez visz. Így mondta el himnuszát.

Azután ő tanított bennünket az imádságra, Isten szava előtti nyitottságra. Szeretjük a saját hangunkat, de Habakuk próféta így szól, amikor hosszan, már-már unalmasan, az Isten elé tárja a panaszát, hogy milyen szörnyű ez a világ. Utána lecsendesedik, és azt mondja: „Most őrhelyre állok és várok, hogy az Isten mit felelt a panaszomra”.

És ez nagyon fontos. Valószínűleg fontosabb mindannál, mint mi imádságainkban elmondunk. Mert az egész kapcsolatunk Istennel azért van, hogy Isten szólhasson hozzánk, és velünk Ő valamit tegyen.

Azután tanít az imádság az egymás iránti szeretetre és közösségre. Kivezet az önzésnek a zsákutcájából. Amikor ez a történet, ez az édesanya elmondja az esetét, a csodálatos ajándékot, amit kapott: visszakapta a gyermekét, - akkor tanúságot tesz arról, hogy a legnagyobb boldogsághoz - ahogy ezt Jézus is elmondta a boldog-mondásaiban másutt -, a legnagyobb boldogsághoz a legnagyobb mélységeken át vezet az út. Ott találjuk meg ezeket a dolgokat, ezeket a kincseket - az imádságban.

Szeretni, aminek a példája ez az ausztráliai történet, úgy szeretni, ami valami eredménnyel is jár, ami kincset is rejt magában, úgy szeretni - úgy gondolom, hogy - csak Istentől tudunk megtanulni, ha nyugodtan odafigyelünk arra, hogy hogyan szeret.

Jó Urunk, szólj hozzánk életünkön át, és nyisd meg a lehetőségeket, alkalmakat és a szívünket legfőképp a szavad előtt. Taníts minket az Előtted való nyitottságra. És őrizz meg minket, hogy a Te álmaidban megígért boldogságot megismerhessük. Minden fájdalmon, kísértésen és keserűségen át Te tudsz minket megtartani eljövendő országod számára. Ezt megígérted nekünk, Urunk, erre kérünk. Ámen

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Most azt kérem Testvérektől, hogy mielőtt az úrvacsorai közösségre készülünk, forduljunk imádságban Istenhez, és vigyük Elé külön is az édesanyákat:

Urunk szeretettel, könyörgünk Hozzád azokért, akik szülő hívatásban járnak. Küszködésüket Te áld meg. Aggodalmukat Te fordítsd hitre. Imádságukra adj választ. Szeretetüket szenteld meg. Fáradozásukat vedd kezedbe eszközödül. Emléküket tedd erőforrássá utunkon. Áldd meg, Urunk, és tedd szereteted csatornáivá az édesanyákat, akik gyermekeket nevelnek. Azokat, akik mások gyermekeivel fáradoznak. Azokat, akik elveszítették gyermeküket. Azokat, akik szomorkodnak, aggódnak gyermekük miatt vagy haragszanak rájuk. Azokat, akik gyermekre vágynak, de nem született nekik. Szenteld meg a szívünket és fordítsd hitre, hogy utunknak minden állomása, minden vágánya kegyelmedhez közeledjen örök életünk javára. Szeretetedbe ajánljuk Róza nénit és családját. Áldd meg az ő hitét, imádságait, amellyel fiait, szeretteit hordozta, és adj választ övéinek. Jézus Krisztusért kérünk Téged. Ámen.

Áldjon meg téged az Úr, áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!
Világosítsa meg az Úr az ő orcáját terajtad, és könyörüljön terajtad.
Fordítsa az Úr az ő orcáját rád, fordítsa az Úr az ő orcáját rád,
és adjon békét tenéked!

Világosítsa meg az Úr az ő orcáját terajtad, és könyörüljön terajtad.
Fordítsa az Úr az ő orcáját rád, fordítsa az Úr az ő orcáját rád,
és adjon békét tenéked!

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor, mindenhol hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki feltámadt a halálból, aki közbenjár értünk és Eléd viszi könyörgésünket. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Szent, szent, szent mennyekben az Isten, Szolgálnak néki angyalseregek. Nagy dicsőségét zengi minden, Hozsánnát visszhangoznak az egek. Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a mennyben és a földön!

Szent vagy, Urunk, és nagy a Te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, küldd el Lelkedet, szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, a tanítványainak adta és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta és ezt mondta: „Igyatok ebből! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből és iszunk e kehelyből, Urunk halálát hirdetjük, míg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány: Jézus, hogy Övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön--örökké.

Szerető Istenünk! Emlékezz meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Áraszd ki Lelkedet mindnyájunkra, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve, feltámadása erejében részesüljünk! Emlékezz meg Egyházadról, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd hitét, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Őrizz meg kegyelmesen mindannyiunkat szentjeid közösségében. Emlékezz meg Egyházainkról, közösségeinkről, gyülekezeteinkről, népedről szerte a világban, ahol összegyülekezünk a nevedben. Ketten, hárman vagy százan, Urunk, légy jelen közöttünk. Áldd meg Lelkeddel, és tedd a hit csatornáivá azokat az alkalmakat, amelyeken Igéd hangzik hozzánk.

Urunk, emlékezz meg azokról, akik tanulmányaik befejezésére, érettségi vizsgára, felvételire készülnek. Urunk! Áldd meg azokat a szülőket, akik őket imádságban hordozzák, értük aggódnak, akik megpróbálják gyermekeik útját egyengetni ebben az életszakaszban, és figyelik, ahogy lépésről-lépésre haladnak előre az életükben. Figyelmüket, tanulmányaikat, aggodalmukat és imádságaikat szenteld meg Urunk Istenünk! - Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből. És minden elhunytról, akiknek hitét egyedül Te ismered.

Téged imádunk és dicsérünk Jézus Krisztus által, az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Krisztus, ártatlan Bárány, Ki miértünk megholtál, A keresztfa oltárán nagy engedelmes voltál. Viselvén bűneinket, Megváltottál minket, Irgalmazz nékünk, ó, Jézus, ó, Jézus!

1. ének: A mélységből halld meg Uram, kiáltok hozzád, Halld meg, Uram, hangomat!
A mélységből halld meg Uram, kiáltok hozzád, Halld meg, Uram, hangomat!

2. ének: Jézus szívedbe lát! Mi az, mit ott talál? Mi az, mit benne, benne ott talál?
Jézus szemedbe néz! Mi az, mi benned él? Mi az, mi benned, benned, benned él?
Jézus az útra néz! Nézi, hogy merre mész! Nézi, hogy merre, merre, merre mész!
Jézus fogja kezed! Segít és megy veled! Segít és együtt, együtt megy veled!

3. ének: Kenyered és borod táplál engem, te gyógyítod szívem, hogyha fáj.
Maradj velünk, úgy kérünk, Jézus, maradj velünk, tied leszek, neked élek már!

Amíg veled járok én az úton, minden gondom messze-messze száll.
Maradj velünk, úgy kérünk, Jézus, maradj velünk, tied leszek, neked élek már!

Hétköznapok terhe ami fáraszt, adj erőt, ha nem bírom tovább.
Maradj velünk, úgy kérünk, Jézus, maradj velünk, tied leszek, neked élek már!

A te tested éltessen bennünket, s adjon nekünk lelki kenyeret.
Maradj velünk, úgy kérünk, Jézus, maradj velünk, tied leszek, neked élek már!

A te véred által menekült meg földünk népe minden bűn alól.
Maradj velünk, úgy kérünk, Jézus, maradj velünk, tied leszek, neked élek már!
Maradj velünk, úgy kérünk, Jézus, maradj velünk, tied leszek, neked élek már!

1. Megváltó drága Jézusom, Én bűneimben orvosom! Lelkem hozzád kívánkozik, Téged imádlak holtamig. - 2. Ó, én kegyelmes Jézusom, Édes megváltó Krisztusom, Te vedd fel az én ügyemet, Tedd magadévá szívemet! - 3. Ó, kedves vendég, nálam szállj, Bűnömtől ne iszonyodjál; Emeld magadhoz hívedet, Jer, térj be, örök szeretet! - 4. Tedd hajlékoddá szívemet, Erősítsd gyenge hitemet, Hogy el ne felejthesselek, Sőt örökké dicsérjelek!

Szerető Istenünk! Áldunk Téged minden ajándékodért. Azért, hogy hozzánk érkeztél, emberré lettél, értünk odaáldoztad Magadat. Áldunk azért, hogy megtanítod nekünk a szeretetet, és egymás számára a Te szereteted útjává teszel bennünket. Kérünk, őrizz meg Igéd által országod számára bennünket, szeretteinket az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

Testvéreim, tanúskodjatok az Úr Jézus haláláról és feltámadásáról. Hirdessétek az Ő szeretetér. Akik megismertétek a bűnbocsánatot, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel.

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Mily nagy az Úr kegyelmessége, Van-e ember, kit meg nem hat? Van-e szív, mely mindent feledve, Az Istennek hálát nem ad? Ó jer, őt áldja minden lélek, Ki minket mindig szeretett! Én őt imádom, míg csak élek, Néki mondok dicséretet.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak