TATABÁNYAI MAGVETŐ
„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)
„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)
Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben 2012. december 30-án, Karácsony utáni vasárnap istentiszteletén Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*
Kezdő ének: 152 (XIV. századi kétnyelvű latin-német ének [Quem pastores laudavere] - XIV. századi német dallam) - Lturgia: 1
1. Kit sok boldog pásztor dicsért, Hallván angyal égi hírét: Félni többé nincsen miért, Itt a megtartó Király! - 2. Bölcsek őhozzá indultak, Csillagfényes messze útnak, S drága kinccsel térdre hulltak: Itt az újszülött Király! - 3. Vigadj, lelkünk, Máriával! Zengjünk mind a menny karával Hála édes dallamával Jézusunknak glóriát! - 4. Ő az élet és üdvösség. Ünnepeljük földre jöttét. Krisztust, Isten Egyszülöttjét, Áldja szívünk boldogan!
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.
Nagy világosság támadt a sötétségben élőknek,
és a halál árnyékának földjét beragyogja a fény. Ézs 9,1
Énekeljetek az Úrnak új éneket,
a földkerekség Istent dicsőítse!
Hirdessétek, hogy az Úr a Megváltótok,
csodáit soroljátok el minden népnek!
Mert nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék,
erő és ékesség van szentélyében.
Magasztaljátok az Úr dicsőségét és hatalmát,
ajándékkal járuljatok színe elé! Zsolt 96,1-4a.6.7b.8
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.
Nagy világosság támadt a sötétségben élőknek, és a halál árnyékának földjét beragyogja a fény.
Liturgia: Ó, Atya, Fiú, Szentlélek! Téged áldjon szív és lélek, Téged, dicső Szentháromság, Dicsérjen az egész világ!
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!
Testvéreim, Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vigyük Elé bűnünket kérve az Ő irgalmát:
Istenem, könyörülj rajtam kegyelmeddel. Töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal. Mert tudom, hogy hűtlen voltam, látom vétkemet. Ellened vétettem, hiszen azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, jogos az ítéleted. Tisztíts hát meg, és tiszta leszek, moss meg, és hófehér leszek, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.
Liturgia: Én Istenem, én bűnös ember, Itt állok szent színed előtt. Bűneim árja, mint a tenger, Hullámaival elfödött. Én Istenem, én Istenem, Könyörülj árva lelkemen!
Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Isten Jézus Krisztus által, akiben megjelent Isten szeretete, hogy semmi el ne választhasson Tőle. Ebben az Ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, a mi Urunk Jézus Krisztus reménységét. Dicsőség legyen a magasságban Istennek, a földön békesség s az emberekhez jóakarat. Ámen.
Liturgia: Áldjad én lelkem a dicsőség örök Királyát! Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, Ének és orgonahang Mind az ő szent nevét áldják!
Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:
Istenünk, aki a jóság és szeretet forrása vagy, indíts bennünket jó akaratra és egyetértésre, hogy kövessünk Téged, és szeretettel cselekedjük akaratodat az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.
Igeolvasás:
Kedves Testvéreim kedves Gyülekezet! Isten Igéjét olvasom most, figyeljétek nyitott szívvel. Pál apostol galatákhoz írt leveléből szól hozzánk a mai vasárnap levélbeli Igéje, a 4. fejezet elejéről:
Így ír az apostol a gyülekezetnek:
Azt mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek, hanem gyámok és gondozók fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig. Így mi is, amikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vetve szolgaságra. De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atya!” Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.
Így szól hozzánk a mai nap evangéliumban megírt Igéje Lukács evangéliuma 2. fejezetéből a 33. verstől:
Apja és anyja csodálkoztak a Jézusról mondottakon, Simeon pedig megáldotta őket, és ezt mondta anyjának, Máriának: „Íme, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak, - a te lelkedet is éles kard járja majd át -, hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata.” Volt ott egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előrehaladott korú volt; csak hét évig élt férjével hajadonkora után, és már nyolcvannégy éve özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal. Abban az órában ő is odaállt, hálát adott az Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.
Boldogok, akik hallgatják, megtartják és szívükbe zárják Isten Igéjét. Ámen.
Ének: 369 (Berlin 1653, német - Crüger J. 1598-1662)
1. Jézus én bizodalmam, Örök életre vezérem, Őbenne van nyugalmam, Mert vele azt mind elérem. Ami itt vigasztalhat, S holtomban boldogíthat. - 2. Jézus, Üdvözítőm, él, Vele együtt én is élek. Szebb hazám van Istennél. Mért csüggednél, bágyadt lélek? Híveit ő nem hagyja. Sőt, mind magához vonja. - 3. Hozzákötött engemet Szent reményem minden szála; Hozzáfűzte lelkemet Sírig a hit és a hála. Nem szakít el tőle már Sem élet, sem a halál! - 4. Föld porából vett porom Végórámmal porba tér meg; De föltámaszt egykoron Üdvözítőm, s nála élek, Hol látássá lesz a hit, Mely örökké üdvözít. - 5. Ami itt fáj és epeszt, Ott meggyógyul és megenyhül; Megkönnyebbül a kereszt; Nem hull könnyzápor szememből. Itt a sírba hervadok, Ott többé meg nem halok. - 6. Hívek, ama szép hazát Már e földön keressétek, Az üdv Hajnalcsillagát Már e testben kövessétek! Ahol a ti kincsetek, Ott legyen a szívetek!
Szószéki szolgálat
Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.
Igeolvasás:
Kedves Testvéreim! A mai vasárnapnak az Ószövetségben megírt Igéje Ezékiel prófétától szól. A 37. fejezet 23. versétől kezdve olvasom:
Így szól az ÚR:
Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek. Az én szolgám, Dávid lesz a királyuk: egy pásztoruk lesz mindnyájuknak. Akkor az én törvényeim szerint élnek, rendelkezéseimet megtartják és teljesítik. Abban az országban laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam, amelyben őseitek is laktak. Ott laknak ők, fiaik és unokáik örökre, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük örökre. Szövetséget kötök velük, hogy békében éljenek. Örök szövetség lesz az. Letelepítem és megsokasítom őket, szentélyemet pedig közéjük helyezem örökre. Hajlékom náluk lesz, Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.
Urunk, szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.
Igehirdetés:
Miért mondja azt a próféta, hogy: lesz? Miért beszél ennyire jövőidőben? Miért látomás, amit Ezékiel lát? - Hiszen az Úristen megszólította az övéit!
Ezékiel valamikor Krisztus születése előtt 500 évvel szólt, hirdette ezeket az Igéket. Az Isten már őelőtte sok-sok évszázaddal megszólította az övéit, kivezette az addigi életükből, világukból, megújította, megszentelte őket, az Ő népe voltak. Vele éltek, jártak, nagyon-nagyon régóta. - Miért beszél úgy: lehet? Azért, mert ami volt az véges. Olyan, mint a szolgaság.
Hogy hol dolgozok? Kinek szolgálok? Melyik lakásban lakom? Hova járok bevásárolni? - Ezek nagyon-nagyon múlékony dolgok. A munkahelyek, a lakások, az üzletek - azok, amit szolgálunk, és azok kiszolgálnak minket - jönnek és mennek. Úgy, hogy amíg minden, minden ebben az életben szolgaság vagy kiszolgálás, addig nagyon könnyen - igaza van Pál apostolnak - úgy érezhetjük magunkat, mintha itt mi szolgák lennénk. Hiszen minden így van: szolgálat és kiszolgálás. A kérdés - és itt van a bökkenője Ezékiel látomásának -, miért beszélünk: lesz? - Azért, mert azt mondja, mindenre azt mondja ebben a pár mondatban nagyon-nagyon sokszor: örökre. Mindenre csak ezt mondja: örökre. Örökre így lesz, örökre ott lesznek, örökre enyéim lesznek, örökre várni, örökre megtartják.
Kérdés van-e örök? Mi lesz? Van-e örök, egyetemes és nyitott hely a számunkra? Örök, egyetemes és nyitott. - Ady Endre: Kocsiút az éjszakában című versének a középső versszakát elolvasom:
Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Tehát a kérdés: van-e örök, egyetemes és nyitott hely a számunkra? - Ha nincs, akkor igaz Ady Endre verse. Akkor csak darabok vannak.
Hogy szól egy szerződés? Köttetett X és Y között, az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel: … És akkor jön: szerződés célja - mert valami a célja és valami más nem. A szerződés hatálya - mert valameddig vonatkozik, érvényes a szerződés, más dolgokban, máskor, máshogyan nem. Az időtartama - mert utána már senkit nem érdekel. Felmondási feltételei - mert könnyen előfordulhat, hogy meggondoljuk magunkat. Következik az, hogy X és Y kötelezi magát erre, meg amarra. Vagyis az emberek, mivel ezt a szerződést kötik, hát egye fene, majd igyekeznek. Következik az is, hogy X és Y tudomásul veszi, hogy amennyiben valami történik, akkor annak az a következménye. Ezt is fölvállalják a szerződés célja érdekében. - És így tovább …
Azt mondja Pál apostol a szolgálatról, hogy az egy ideiglenes jogviszony. Persze, egyfajta szerződés. Addig, amíg kell, addig szolgál. Szeretné a helyzetéből kihozni, amit lehet. Rögzíteni kell, hogy meddig mehetünk el. Mi az, amit még megtehet, - mi az, amit már nem, mert akkor … Ha túl sok baj van ezzel a szolgálattal, akkor inkább kijön, mert mindent nem teszünk bele, ebbe az egy valamibe. Ebbe az egy szolgálatba. Mindent nem. Mert van egy másik énünk, amelyik független ettől a szerződéstől, ettől a szolgálattól, ahol szolgák vagyunk, és független a másik féltől. - Ezért vannak a szerződésnek, szövetségnek határai. És ezért nincs körülöttünk, az életünkben semmi, ami örök, egyetemes és nyitott.
Csodáljuk, hogy az Isten szövetségét, a parancsolatokat képtelenség betartani? Csodáljuk, hogy ha a másik fél azt kéri: a szíved, az életed legyen az enyém teljesen, - akkor ez nem megy? - Hát minden szerződésnek van határa! Mindent nem lehet!
Vannak tehát örök, egyetemes és nyitott helyek. Mert Isten mégsem adja ennél alább. Isten nem szeretne velünk véges-szerződést kötni. Az Ő országa, az Ő szövetsége, jelenléte örök, egyetemes és nyitott.
Ezt próbálja meg, ennek a látomását Ezékiel próféta szavakba rejteni, amikor azt mondja: eljön a mi Dávidunk, és uralkodik örökre. Nincs értelme valamit kihoznia az uralmából, amit aztán fölhasználhatunk a magunk javára. Mert uralma nem lesz utána, nincs másik, nincs azon kívüli hely: örök, egyetemes és nyitott. Mert örökre, minden nép között és jel! Ezt tette meg velünk, amikor elment.
Imádkozzunk:
Jó Urunk, Istenünk! Mi nem látunk tovább az orrunknál. Most jelen esetben, nem látok tovább ennél az istentiszteletnél, a mai napnál, az előttünk álló napoknál bizonyos határig. Urunk, Te jelen vagy! Ahogyan a régen itt jártak életében ott voltál, úgy vagy és leszel jelen az utánunk jövők között. Nekünk ez megfoghatatlan. Mi most szeretnénk kapni valamit, átélni, bizonyítékot látni, kamatoztatni. Urunk, add kegyelmedet, nyisd meg a szívünket, hogy szeretetedben, közénk érkezett irgalmas jóvoltodban meglássuk az otthonunkat; azt, hogy nem magunk vagyunk kétoldalú szerződésben Veled, hanem Benned élünk, járunk, Általad létezünk. Nyisd meg a szívünket, és add kegyelmedet, hogy meglássuk a Veled való kapcsolatban, a Te Igédben azt, hogy nincs más, nincs ezután, nincs tovább, hanem Te vagy velünk. Őrizz meg minket a Benned való békességben, hogy mindenünket, mindenünket a Te szereteted fényében lássuk. Ámen.
Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.
Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek a Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban.
Oltári előtti befejező szolgálat.
Most vigyük Isten elé az életünket, dolgainkat, imádkozzunk:
Szerető Atyánk! Kegyelmes Istenünk! Neked adunk hálát az ünnepért, annak minden áldásért, a békességért, a kegyelemért, amelyet Igédben nyújtasz napról-napra. Hálát adunk Neked a kenyérért, amelyet asztalunkra adsz, az élelemért, vízért, ruházatért, levegőért, szeretetért. Hálát adunk azért, hogy vannak közösségek, ahol a Te szeretetedet élhetjük át, és adhatjuk egymásnak ajándékba. Hálát adunk Neked, hogy nem a nyílt terepen kell küzdenünk mindenféle kísértés, nyomorúság ellen, hanem a Te Igéd egybevon bennünket, közösséget teremt, egyházat hozol létre, ahol a Te gyermekeiddel egységben, a Te Igéd körül lehetünk együtt. Áldunk Téged azért, hogy időt adsz nekünk, hogy elhoztad ezt a mai vasárnapot, és hogy megígérted, hogy időt adsz nekünk megtérésre, újjászületésre, a Veled való közösségre, a Benned való növekedésre és az ajándékaidért való hálaadásra.
Urunk, őrizz meg minket arra az időre, amelyet nekünk szánsz. Add kegyelmedet, amikor véget ér az utunk. Hogy ne maradjunk félúton, félbe hagyva, készületlenül, Te nélküled. Teremts bennünk békességet a Te szándékod szerint, és egyesíts bennünket a Krisztus-hitben, hiszen Őáltala, Őérte, Őmiatta vagyunk itt együtt.
Az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.
Ének: 171 (Túrmezei Erzsébet sz. 1912)
1. Itt a karácsony! Itt a Megváltó! Szálljon az égig boldog énekszó! Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet. - 2. Itt a Megváltó! Itt a szeretet! Elhagyott, árva senki nem lehet. Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet. - 3. Szálljon a jóhír! Vigyük szerteszét! Hirdessük Isten nagy szeretetét! Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet. - 4. Hirdessük szóval, tettel, élettel: Jézusban Isten szívére ölel! Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet. - 5. Itt a karácsony! Itt a Megváltó! Szálljon az égig boldog énekszó! Eljött a mennyből. Emberré lett. Ő hoz a földre békességet.
*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.
Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.
A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak
Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.
Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.