TATABÁNYAI MAGVETŐ
„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)
„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)
Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Böjt 4. vasárnapja (Laetare) istentiszteletén, 2012. március 18.-án Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*
Kezdő ének: 195 (Fischer Kristóf 1518-1598, német)
1. Üdvözítőnk dicsértessél. Ki értünk halált szenvedtél, És mint áldozati bárány, Megváltottál véred árán. - 2. Kérünk, Úr Jézus tégedet, Tekintsd kínos sebeidet, Légy azokért szabadítónk, Halálunkban vigasztalónk. - 3. Őrizz meg bűntől, szégyentől, Hogy éljünk tisztán és szentül; Segíts viselnünk terhünket, Békességgel keresztünket! - 4. Add, hogy az utolsó órán Élő hittel benned bízván, Lelkünk szent kezedbe adjuk, S dicsőséged megláthassuk!
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.
Örvendj, Jeruzsálem! Jöjjetek, akik szeretitek, és szívből ujjongjatok! Akik gyászoltátok, leljetek vigaszra benne! Sóvárog, sőt eped az én lelkem az Úr házáért, testem és lelkem ujjongva fordul az élő Isten felé. Boldog, akinek te vagy ereje, akit szíve a házadba vivő útra vezérel! A Siralom völgye források völgye lesz, amikor a Sion felé átvonulnak rajta. Örvendezek, amikor ezt hallom: az Úr házába megyünk!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.
Örvendj, Jeruzsálem! Jöjjetek, akik szeretitek, és szívből ujjongjatok! Akik gyászoltátok, leljetek vigaszra benne!
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!
Testvéreim! Isten színe előtt most vizsgáljuk meg az életünket, a szívünket. Tekintsünk bele az Ő parancsolatainak a tükrébe:
Ezt mondja az Úr nekünk:
Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen másik istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, és igazság nincs bennünk. Ha megvalljuk a bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja azt, és megtisztít minket gonoszságunktól.
Ez alapján kérem, Testvéreim, hogy feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:
Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől, személy szerint:
Testvérem az Úrban!
Vallod-e magadat bűnösnek, ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.
Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.
Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.
Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.
Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.
Legyen hitünk szerint. Forduljunk hittel Istenhez, és kérjük az Ő irgalmát:
Uram! A bűneim összecsapnak a fejem fölött, és súlyos teherként rám nehezednek. Előtted van minden kívánságom, nincs rejtve Előtted sóhajtásom. Megvallom bűnömet, bánkódóm vétkemért. Ne hagyj el engem, Istenem ne légy távol tőlem. Siess segítségemre az Úr Jézus Krisztusért, . Ámen.
Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, aki szeretett bennünket, és vére árán megszabadított bűneinkből. Ebben az Ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok földön és mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő Testvéreim. Isten az Ő véréért eltörölte a bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy Általa új életben járjunk. Ámen.
Jöjjetek, imádkozzunk:
Mindenható örök Isten! A vétkeink ellenünk tanúskodnak, mégis Hozzád fordulunk. Ne feledkezz meg kegyelmedről, ne hagyj minket vigasztalásod nélkül. Erősítsd a szívünket Igéddel, hogy ne a földiekért aggódjunk, hanem országod javaival beteljünk, az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.
Igeolvasás:
Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! Isten Igéjét olvasom. A mai vasárnap, Böjt 4. vasárnapjának az Ószövetségben megírt igéje Ézsaiás prófétától szól a 54. fejezet 7. versétől a 10. versig:
Egy rövid szempillantásra elhagytalak,
de nagy irgalommal összegyűjtelek.
Túláradó haragomban egy pillanatra
elrejtettem előled arcomat,
de örök hűséggel irgalmazok neked
- mondja megváltó URad.
Mert úgy teszek, mint Nóé idejében:
Ahogyan megesküdtem, hogy nem árasztja el
Nóé özönvize többé a földet,
úgy esküszöm meg most, hogy nem haragszom rád,
és nem dorgállak meg többé.
Mert a hegyek megszűnhetnek,
és a halmok meginoghatnak,
de hozzád való hűségem nem szűnik meg,
és békességem szövetsége nem inog meg
- mondja könyörülő URad.
Így szól erről az evangélium Igéje. János evangéliuma 6. fejezetének az első 15 versét olvasom:
Jézus elment a Galileai-tengerre, a Tibériás tavának túlsó partjára. Nagy sokaság követte őt, mert látták azokat a jeleket, amelyeket a betegeken tett. Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt. Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus körültekintett, és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. Fülöp így válaszolt neki: „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.” Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá: „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” Jézus ezt mondta: „Ültessétek le az embereket.” Nagy fű volt azon a helyen, letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. Amikor pedig jóllaktak, így szólt a tanítványaihoz: „Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba”. Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek. Az emberek látva a jelt, amelyet tett, ezt mondták: „Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba.” Amikor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában.
Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják az Isten beszédét. Ámen.
Ének: 365 (Pécseli Király Imre 1590?-1641? - Kolozsvár 1744)
1. Paradicsomnak te szép élő fája, Ó, drága Jézus, Istennek Báránya, Te vagy lelkünknek igaz Megváltója, Szabadítója. - 2. Értünk egyedül szörnyű kínt szenvedtél, Megfeszíttetvén töviset viseltél, Mi bűneinkért véreddel fizettél, Megöletettél. - 3. Jézusunk, kérünk, szenteld meg lelkünket, Hogy megbocsássuk mi is a bűnöket Mindeneknek, kik ellenünk vétettek, És elestenek! - 4. Adjad, hogy mi is értük könyörögjünk, Téged követvén szívből esedezzünk, Hogy sok szentekkel tehozzád mehessünk, Üdvözülhessünk! - 5. Hála legyen a mennybéli Istennek, Ki megváltója a bűnös embernek, És megszerzője szent békességünknek, Üdvösségünknek!
Szószéki szolgálat
Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.
Igeolvasás:
Kedves Testvérek! Böjt 4. vasárnapján, ma az Isten levélbeli Igéje Pál apostol Római levelének az 5. fejezetéből szól, a 12. verstől kezdve:
Így ír nekünk az apostol:
Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. Mégis úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő pedig előképe az eljövendőnek. De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a vétke miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és ajándéka még bőségesebben kiáradt az egy ember, a Jézus Krisztus kegyelme által sokakra. És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése. Az ítélet ugyan egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi ajándék viszont sokak elbukásából vitt megigazulásra. Ha pedig az egynek elbukása miatt lett úrrá a halál egyetlen ember által, akkor azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, még inkább uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által.
Urunk, szentelj meg minket Igéddel. Igéd igazság. Ámen.
Igehirdetés:
Kedves Testvérek! A bűn és a kegyelem abban az értelemben, ahogy Isten Igéje szólt róluk, abban az értelemben nem játék. Nem lehet és nem szabad vele olyan szellemi agytornát játszani, amit jogi elvekkel szoktunk. Nem lehet ide-oda rakni, csűrni-csavarni és kihozni belőle azt, amit szeretnénk. Valószínűleg ezért nem sokra vezetett Krisztus népének az a sok-sok tudományos próbálkozása, amellyel jogi értelemben próbálták megmagyarázni az ember bűnét és Isten kegyelmét. Majdnem igaz, de amiatt, ami miatt nem, amiatt teljesen fölöslegessé válik az egész gondolatmenet.
Igazából mindig is elég vitatott és népszerűbb lett Isten Igéjének az Ádámtól ránk öröklött bűnnek a fogalma. Merthogy azt az igazságtalanság érzést keltik bennünk, hogy amit valaki más csinált, nevezetesen Ádám, azért mért büntet valaki mást, nevezetesen minket az Isten. Hiszen Ezékiel próféta is megmondta már régóta, hogy nem igaz, hogy „az apák ették az egrest, és a fiak foga vásott bele” Tehát mindenki a maga életéért felel az Isten előtt, és nem az őseiért.
A dolog bökkenője azonban az - és ezt próbálja a maga nyelvén is itt Pál apostol elmondani -, hogy Isten nem Ádám bűnéért ítél el minket, hanem a mi sajátunkért. - Attól, hogy valaki nem a maga bűnéért szerezte, hanem már úgy született, attól még beteg, gyógyulásra szorul. Igaz, hogy nem kell őt megbélyegeznünk, mintha valami különösen bűnös ember volna. De ez nem változtat a helyzetén, azon, hogy valamit segítenünk kellene rajta. Isten Igéje pedig sohasem megbélyegez, hanem segít. Ezért ítél rólunk, velünk a bűnünkről, amelyet ugyan örököltünk, de mégis, amióta élünk, és amíg itt élünk a földön, a mi sajátunk.
Szóval a bűn és a kegyelem nem játék. Nem lehet vele dobó-kockázni, és nem lehet vele mérlegelni. Mert a jog eleve az, hogy a tett és a következménye egyensúlyban van. - De nem Krisztusban!
Pál érvelése is így van jogilag. Ebben a néhány mondatban is, meg sokszor máshol is. Azért van ez, merthogy a Törvény, - a Mózes törvénye, amely egy jogrendszer -, az azt ismerő és abban élő olvasókhoz szól. És azért beszél úgy, hogy a Törvény a tettet torolja meg, azzal szemben teremt egyensúlyt. Többet nem tehet. De óv Pál apostol attól, hogy Krisztusra így tekintsünk, és Krisztustól olyasmit vagy annyit reméljünk, várjunk, hogy a félrebillent dolgainkat egyensúlyba hozza. Ezért mondja nagy nyomatékkal: nem igaz, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelemi ajándék. És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék olyan, mint az első ember bűnbeesése.
A hibák, azok helyrehozhatók. Ez egy nagyon szép szó: helyrehozhatók. Figyeljünk rá! A hibát helyre lehet hozni, vagyis egyensúlyba állítani. - Itt, a templomunknak a repedéseit helyre lehet hozni. Pont annyi anyagot kell belerakni, amennyi a repedés, amennyi onnan hiányzik. - A pénzügyi deficitet helyre lehet hozni. Amennyi forrás hiányzik valahonnan, máshonnan próbálunk meg ugyanennyit átcsoportosítani. - Ha jól tudom, jövő héten, vasárnapra vírradólag óraállítás lesz. Ez azt jelenti, hogy az órát előretoljuk egy órával. Hirtelen később lesz, vagyis kevesebbet alhatunk előtte, de ezt is helyre lehet hozni. Mert amennyivel hamarabb kell fölkelni reggel, annyival hamarabb fekhetünk le este. És akkor már minden a helyén van.
De nem így van Krisztussal, a bűnnel és a kegyelemmel!
Az emberek éhsége ott a mezőn, a Galileai-tenger túlsó partján, nagy volt. De a kegyelem, amit Jézus Krisztus adott, nem ezt volt hivatott egyensúlyba hozni. Szemmel látható a történetből, az elbeszélésből, János leírásából, hogy Jézus még véletlenül sem az éhségüket akarta elvenni. Ugyanis ebben az esetben ügyetlen varázslónak kellene Jézust tartanunk, aki elszámolta a mennyiséget. Hiszen a jóllakás után még tizenkétszer annyi maradt, mint amennyi volt eredetileg. Tehát nincs egyensúly.
A kegyelem másról szólt, mint az éhség. Arról, hogy az Isten szeretete, hatalma egész más. Sokkal nagyobb dolog, mint amit mi elveszíthetünk, kijátszhatunk vagy lenullázhatunk. Krisztus nem akar egyensúlyt a bűn és a kegyelem között. Nem fizet meg a tetteinkért, és nem mérlegeli a bűnünket. Hanem odaadta önmagát értünk, mérce, számítás és egyensúly nélkül. Ezért Ő Krisztus, nem írástudó, nem bíró, hanem a mi szabadítónk. eltörölte a bűnt, nem hozta egyensúlyba.
Imádkozzunk:
Urunk, nálunk sokkal jobban ismered, hogy mi van velünk. De áldott vagy, mert nem nézed, amit sokkal jobban tudsz, hanem odaadtad Magadat értünk számolatlanul, mérték, határ és ellensúly nélkül. Ámen.
Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.
Szívünk erősítésére, bátorítására mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, a gondolatainkat Jézus Krisztusban.
Úrvacsora
Ének: 381 (Tranoscius énekeskönyv 1743, szlovák - Kéziratos szlovák korálkönyv 1750 körül) - Liturgia: 12
1. Jézusom, Krisztusom, Én szerelmesem! Lelkem téged vajon Hol keressen? Szép napom, vesd reám a te fényed, Nélküled a földön nincsen élet! - 2. Éjjel is, nappal is Óhajtva várlak, Folyton kereslek, míg Meg nem talállak; Jelenj meg nekem nagy bánatomban: Bűnömre tebenned gyógyítóm van! - 3. Eggyé lenni kíván A szívem veled, Élnie különben Tovább nem lehet. Nélküled mit sem ér egész éltem, Veled halálom is nyereségem. - 4. Ahova te vezetsz, Csak oda megyek, Hogy így mindörökké Teveled legyek. Ha téged hívtalak, drága vendég, Szegényen is gazdag vagyok mindég.
Emeljük fel a szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:
Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenhol és mindenkor hálát adjunk Neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki halálra adta magát értünk, hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem elnyerjük az örök életet. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.
Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!
Szent vagy, Urunk, és nagy a Te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, általa testvéri közösséggé legyünk.
Mert a mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.
Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, Urunk halálát hirdetjük, míg el nem jön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.
Imádkozzunk:
Szerető Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg Egyházadról, melyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd hitét, tartsd meg békességedben, add meg Krisztusban való egységét. Emlékezz meg embereidről, akik a Te szavadat hirdetik: elöljáróinkról, püspökeinkről, lelkipásztorainkról, presbitereinkről és tisztségviselőinkről. Emlékezz meg azokról a gyermekeidről, akiken keresztül megtartod embertársainkat. Őrizz meg bennünket, mindannyiunkat szentjeid közösségében. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek a hitét egyedül Te ismered. Téged imádunk és Téged dicsérünk Jézus Krisztus által. Az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!
Urunk békessége legyen mindenkor velünk. Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!
Énekek:
1. ének: 41 (IV. századi himnusz [Te Deum laudamus] nyomán Benczédi Székely István †1558 - Kolozsvár 1751)
1. Téged, Úristen, mi keresztyének Dicsérünk és áldunk, És Atya, Fiú, Szentléleknek vallunk. - 2. Néked a tiszta, ártatlan és szent Angyalok szolgálnak, Szüntelen zengő fennszóval kiáltnak: - 3. Szent, szent, szent Isten, te seregeknek Vagy Ura, Istene! Menny és föld szolgál nagy dicsőségedre. - 4. Téged a földön szent egyházadban Minden keresztyének, Szent Atyaisten, áldanak, dicsérnek. - 5. Te imádandó szent Fiad, Jézust, Magasztaljuk hitben, S Vigasztalónkat, Szentlélek Úristen! - 6. Oltalmazd, kérünk, minden veszélyben Benned bízó néped, Oltalmazz bűntől s lelki kártól minket! - 7. Dicsérünk téged, mint jó Atyánkat, A te szent Fiaddal És Szentlélekkel, mi Vigasztalónkkal
2. ének: 307 (Franck János 1618-1677, német)
1. Lelkem, a hívek nyájával Élj Jézus vacsorájával! Néked szolgál teste, vére Hited erősítésére. Hirdesd, háláld szeretetét, Dicsőítsd emlékezetét! Ily nagy gondja van lelkedre, Méltó minden tiszteletre. - 2. Ím, ő maga hív most téged, Vacsorája táplál, éltet, És arról tesz bizonyságot, Hogy ő igaz, hű barátod. Járulj elé buzgósággal, Kérd mély alázatossággal: Ösztönözzön szeretetre, Istenfélő, szent életre. - 3. Jóvoltodban bízik lelkem, Részt adsz örök kegyelmedben. Gyengeségemet te látod, Bűneimet megbocsátod. Világolj rám, örök fényem! Mindazt a jót add meg nékem, Amit minekünk szereztél, Midőn áldozattá lettél.
3. ének: 200 (Löweni Arnulf 1200?-1250 [Salve, caput cruentium]. Gerhardt Pál 1607-1676, német - Hassler K. L. 1564-1612)
1. Ó, Krisztusfő, sok sebbel Meggyötrött, vérező, Te szúró tövisekkel Megkoronázott fő, Fény, dicsőség volt részed, Most gúnyt űznek veled, Megcsúfolt és lenézett Szent Fő, köszöntelek. - 2. E gyötrelem, gyalázat Mind énmiattam ért, Hogy tartozásom vállald, Megfizess vétkemért. Ki haragot érdemlek, Itt állok, én szegény, Megváltóm, add kegyelemed, Hogy el ne vesszek én! - 3. Nagy irgalmadat áldom, Te legdrágább barát, Hogy értem keresztfádon Te haltál kínhalált. Adj erőt érted élnem Itt hálás hűséggel, S ha elérkezik végem, Tebenned érjen el! - 4. Ha jő a harc, a végső, Az legyen vigaszom, Hogy tövisektől vérző Szent arcod láthatom. Rád, egyedül rád nézek, Ki értem szenvedtél. Hitem átölel téged. Ki így hal, él az, él!
Oltári előtti befejező szolgálat.
Adjunk hálát Istennek. Imádkozzunk:
Urunk, magasztalásodat hallotta fülünk, - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk, - add, hogy meglássa az örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk, - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk, - add, hogy a világosság útját járja ezután. Testedből részesült a testünk, - add, hogy új életet éljen ezután. Hála Néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.
Testvéreim! Elmenvén hirdessétek Urunk halálát és feltámadását. Akik megismertétek a bűnbocsánatot, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!
Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.
Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!
*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.
Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.
A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak
Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.
Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.
5