2012-01-29

1. Jöjj le hozzánk, jer közénk, Jézus, élet szent igéje! Gyújtsd meg Lelkednek tüzét, Hadd lobogjon lánggal égve! Élő igéd bátorítson, Jelenléted boldogítson! - 2. Jól tudod te, Jézusunk, Ide miért gyülekeztünk: Ha tehozzád nem jutunk, Szomjan pusztul árva lelkünk; Szent igédnek hallgatása, Kegyelmednek kútforrása. - 3. Áraszd ránk a tiszta hit Áldását, hogy azt keressük: Szent kereszted titkait Mind mélyebben ismerhessük; Világítsd meg értelmünket, Hogy belássuk vétkeinket! - 4. Add szívünkbe tüzedet, Hogy megtérve, Rád tekintsünk! Vonj magadhoz közelebb, Hogy te légy a legfőbb kincsünk! Kössed egybe szívünk, lelkünk, Hogy tenéked együtt zengjünk! 0x08 graphic

Az Úr dicsősége megjelenik, és meglátják mindenek. Felhő és homály van körülötte, igazság és jog trónjának támasza. Az Úr megőrzi hívei életét, kimenti őket a bűnösök kezéből. Fényözön árad az igazra, és öröm a tiszta szívűekre. Örüljetek, ti igazak, az Úrban, magasztaljátok szent nevét!

Nem marad örökre elfeledve a szegény, és nem vész el végleg a nyomorultak reménye, mert Uram, Te nem engeded, hogy az emberek erőszakoskodjanak. Magad elé állítod ítéletre a népeket. Kelts bennem istenfélelmet, Uram, hadd tudjam meg, hogy csak ember vagyok. Légy kegyelmes, lásd meg mily nyomorult lettem bűneim miatt. Te emelhetsz föl a halál kapujából, hogy elbeszélhessem sok dicső tettedet, és vigadhassak, mert megszabadítottál az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Én Istenem, én bűnös ember, Itt állok szent színed előtt. Bűneim árja, mint a tenger, Hullámaival elfödött. Én Istenem, én Istenem, Könyörülj árva lelkemen!

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk az Isten Jézus Krisztus által, Akiben az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttjének dicsőségét. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Áldjad én lelkem a dicsőség örök Királyát! Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, Ének és orgonahang Mind az ő szent nevét áldják!

Mindenható Istenünk! Szívünket világosítsd meg Fiad világosságával, hogy elvessük a sötétség tetteit, és meglássuk országa dicsőségét az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Kedves Testvéreim, kedves Gyülekezet! Isten Igéje szól most hozzánk, ahogyan Egyházunk a mai vasárnapra, Vízkereszt ünnepe utáni utolsó vasárnapra rendelte. Péter apostol 2. leveléből szól hozzánk Isten levélbeli Igéje az 1. fejezet 16. versétől kezdve:

Nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének. Mert amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”, ezt a mennyből jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen. Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem fejthető meg önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek.

Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, és felvitte őket külön egy magas hegyre. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. És íme, megjelent előttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítünk itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok”. Amikor a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el őket. Ekkor Jézus odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: „Keljetek fel, és ne féljetek!” Amikor föltekintettek, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül.

1. Itt az Isten köztünk. Jertek őt imádni, Hódolattal elé állni! Szent a jelenléte. Minden csendre térve, Ő előtte hulljon térdre! Az, aki Hirdeti, S hallja itt az igét, Adja néki szívét! - 2. Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi kicsiny néped, Hódolunk tenéked! - 3. Csodálatos felség, Hadd dicsérlek téged, Hadd szolgáljon lelkem néked! Angyaloknak módján Színed előtt állván, Bárcsak mindig arcod látnám! Add nékem Mindenben Te kedvedben járnom, Istenem, Királyom! - 4. Át- meg átjársz mindent. Rám ragyogni engedd Életadó, áldott Lelked! Mint a kis virág is Magától kibomlik, Rá ha csöndes fényed omlik. Add, Uram, Vidáman Fényességed látnom, S országod munkálnom! - 5. Jöjj, lakozzál bennem, Hadd legyen már itt lenn Templomoddá szívem-lelkem! Mindig közellévő, Jelentsd magad nékem, Ne lakhasson más e szívben! Szüntelen, mindenben Csakis téged lásson, Leborulva áldjon!

Prófétát támaszt atyádfiai közül Istened, az ÚR, olyant, mint én, őreá hallgassatok! Egészen úgy, ahogy kérted Istenedtől, az ÚRtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az ÚRnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok. Akkor az ÚR így szólt hozzám: Jól mondották. Prófétát támasztok nekik atyjuk fiai közül, olyant, mint te, Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok. És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben mond, azt én felelősségre vonom. Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg,hogy nem az ÚR mondott egy igét? Ha egy próféta az ÚR nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az ÚR mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!

Jól teszitek - írja Péter apostol, ahogy visszagondol azon a hegyen látott látomásukra tanítvány társaival -, jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek a prófétai szóra. Prófétát támasztok nektek, őreá hallgassatok - mondja az Isten Igéje Mózesen keresztül. Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm, reá hallgassatok - mondja a mennyei hang ott a hegyen. Isten Igéje ezek után, ezek alapján azután - tudjuk - rengeteg mindenről szól. Azért olyan vastag könyv a Biblia, mert sok minden van benne. Luther Márton úgy foglalja össze az Isten Igéjének a tartalmát, célját, funkcióját négy dologban: van benne törvény, fenyegetés, intelem és ígéret. És ez sok-sok igében mutatkozik meg az egész Bibliában, az elejétől a végéig.

Aki azt gondolja, hogy tőle távol áll ez a dolog, az Isten Szava, az nagyon leegyszerűsíti Isten Igéjét. Leegyszerűsíti - mondjuk - például arra, hogy Isten dolga az, hogy megbocsásson. És ha ez engem nem érdekel, akkor az Isten nem érdekel. Vagy leegyszerűsíti arra, hogy az Isten megjutalmazza a jókat, és megbünteti a rosszakat. Vagy arra, hogy az Isten elindította a világot, aztán a hintaszékben, a kandalló mellett csücsülve nézi.

Mózes maga is, akit könnyen leegyszerűsítünk arra, hogy Isten Törvényének a szószólója, Mózes maga is, ő egyedül is szabadít, üdvösséget hirdet honfitársainak. Buzdítja őket, hogy bízzanak az Úrban, aki jeleket és csodákat tett a szemük láttára. Mózes büntet, ítéletet hirdet és hajt végre népén. Mózes korlátokat szab honfitársainak. Kihirdeti, hogy mivel, mi a jó, és mi a rossz. Mózes maga is nagyon-nagyon sokféleképpen hirdeti és teljesíti az Isten Szavát. És amikor azt mondja, hogy prófétát támaszt az Isten, olyant, mint én, nektek - akkor nem jellemzi az Isten akaratát, nem részletezi, hogy mit, miben mit szeretne az Isten -, csak annyit mond: Őrá hallgassatok!

Isten Igéje ott volt azon a hegyen is, amiről Máté evangéliuma beszámol, és amire Péter a levelében is visszautal. Ott volt Isten Igéje a hegyen, ott volt Mózes, ott volt Illés, ott volt Jézus, ott volt a mennyei Hang. Mind-mind Isten Igéje. Isten Igéjének sokféle megszólalása és munkája. Péter, aki sátrat akart verni, mert úgy érezte, hogy ez így jó, hogy Isten Igéje szépen megszólal parancsolatokban, fenyegetésekben, biztatásban, könyörületességben és dicsőségben - hiszen ott van Mózes a Parancsolatok atyja, ott van Illés, a fenyegetés és ítélet prófétája, ott van Jézus, aki így szól hozzájuk: Ne féljetek!, és ott van a mennyei Hang, aki mennydörög. Ez így jól van - gondolja Péter -, verjünk sátrat, maradjon ez így.

Később már Péter ezt mondja: Jól teszitek, ha rá figyeltek, mint fényforrásra. Mert Isten Igéje minden részében, tekintetében megmarad. Mózes, amikor azt mondja, hogy rá, a prófétai szóra hallgassatok, és aki nem hallgat rá, azt számon kéri az Isten, és abból lehet tudni, hogy az Isten szava-e valami vagy sem, hogy teljesül vagy nem. Ezzel azt mondja Mózes, hogy az Isten minden szava megmarad, igaz marad, érvényes. Hiszen ami nem teljesül, az csak emberi szó.

Végül azonban ott, a hegyen nem maradt más, csak Jézus egyedül a négyből. Mózes, Illés, Jézus és a mennyei Hang ott volt, majd ahogy fölnéztek, csak Jézus maradt egyedül. Ez azért volt, hogy ne féljenek, és menjenek tovább le a hegyről. De azért is volt, - meggyőződésem szerint -, hogy Jézus maradt ott egyedül, hogy tudják ezek a derék tanítványok, mindörökre tudatosuljon bennük, hogy Isten minden Igéje, ami megszólalt és ott volt, és érvényes, az Istentől való, az egyesülve Benne foglaltatik, Jézus Krisztusban. Őbenne összegződik Isten minden szava. Amikor lejöttek a hegyről, a három tanítvány meg Jézus, nem elhallgatott Isten többi Igéje, és maradt csak a „ne féljetek”, hanem egyesült a velük lefelé sétáló Jézus Krisztusban Mózes, Illés, a „ne féljetek” és a mennyei Hang.

Egyesült a Törvény, a fenyegetés, az intelem és az ígéret. Jó, ha mint fényforrásra így hallgattok a nekünk adatott prófétai szóra Jézus Krisztusban. „Aki cselekszi mennyei Atyám akaratát” - mondja Jézus a törvényt. „Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás” - mondja Jézus a fenyegetést. „Legyetek mennyei Atyátok fiai” - mondja Jézus az intelmet. „Ne féljetek, nem hagylak titeket árván. Eljövök hozzátok!” - mondja Jézus az ígéretet.

Isten minden akarata és szava Benne egyesül. Az, hogy Ő függött a kereszten értünk, abban ott van Isten Törvénye, amely megmondja, hogy milyen rendben áll vagy bukik ez a világ. Ott van Isten fenyegetése, hogy figyeljetek, mert az Isten haragja vár rátok is. Ott van az Isten intelme: gondolj arra, hogy te vagy, aki odajuttattad a keresztre. Ott van Isten ígérete: Aki ennyire szeret, az meg fog tartani.

Így jött le a hegyről az Isten Igéje. És érkezett meg a prófétai-apostoli szón keresztül ide mihozzánk. Ebbe a kis hideg templomba, hogy az életünk megmaradjon.

Áldott vagy Istenünk, mert szólsz és a szívünket megnyitod szavaddal. Áldott vagy azért, mert az életünket mérlegre teszed, Igéd mérlegére. Megmutatod, kik vagyunk, és megmutatod, kivé teszel minket. Megmutatod, mit tettél értünk, és mi vár ránk. Áldott légy ezért, Istenünk, szavadért, amely korlátot állít, fenyeget, int és biztat. Ámen.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Neked adunk hálát szavadért, amellyel megőrzöl és megtartasz bennünket a bűn kísértése, a halál fenyegetése között. Őrzöd világodat, népedet a tieidet, és gyűjtesz bennünket Magad köré. Áldunk Téged a testvéri közösségért, a gyülekezetért, az istentiszteleti igei alkalmakért, azért, hogy a Te Igéd fényében, világosságában tudunk összegyűlni, szólni egymáshoz, figyelni egymásra, és tervezni, gondolkozni közös dolgainkról. Add Igéd világosságát mindenkor népednek, hogy bűneinkben utat mutasson, hogy keserűségeinket elűzze, és Benned való szilárd reménységet építsen. Kérjük, Igéddel kormányozz bennünket, hogy el ne tévedjünk életünk, földi vándorlásunk útvesztőiben.

Könyörgünk hozzád közösségünkért és népedért szerte a világon. Könyörgünk szeretteinkért, családtagjainkért, barátainkért és munkatársainkért. Könyörgünk népünk vezetőiért, azokért, akik felelősséget hordoznak mások élete, sorsa fölött. Irgalmasan áldd meg Igéddel azokat, akik Egyházadban, néped között szolgálnak, akik az Igét hirdetik; akik ellátják a napi szolgálatot, akik imádságban viszik népedet, közösségüket Isten elé; akik segítenek másoknak, akik nem tudják ellátni magukat;

Te áldd meg Igéddel és hittel mindazokat, akik a szolgálat sokféleségében fáradoznak. Te adj hitet, bölcsességet, hogy gyülekezetünk szolgálattevői, tisztségviselői a Te Igéd, szereteted szerint végezzék szolgálatukat. Neked adunk hálát napjainkért, életünkért, családunkért. Megköszönjük Neked Mária néni életét, mindazt, amit rajta keresztül adtál. Urunk, egyedül Te ismered mindnyájunk szívét. Te vigasztald meg a gyászolókat szereteteddel. Urunk, egyedül Te ismered napjaink számát, tarts meg bennünket, hogy bölcs szívhez jussunk, akaratod szerint éljünk, egykor pedig együtt örvendezzünk el nem múló örömmel a Te országodban.

Jézus Krisztusért kérünk, hallgass meg minket. Az Ő nevében fordulunk Hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az ÚR az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az ÚR az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

1. Jézus, szent világosságom, Aki szerettél engem, S lettél a bűnből váltságom, Fogadd el dicséretem! Bár a te nagy kegyelmed Arra bírna, hogy téged Teljes szívvel szeretnélek Én, drágán megváltott lélek! - 2. Valami van ellenedre, Irtsd ki mindazt belőlem, Hogy tehessem tetszésedre, Amit kívánsz éntőlem; Add, hogy ami ártana, Tőled elszakítana, Bármily kedves is, kerüljem, Örömöm a jóban leljem! - 3. A te szent igéd vezessen Életemnek útjain, Tanítson élni helyesen, Bárhogy folynak napjaim; Oktasson bölcsességre, Keresztyén kegyességre, Elmémben az világítson, Hogy a bűn el ne csábítson! - 4. Még legkisebb jót sem tettem, Már te akkor szerettél; Életedet adtad értem, Magadhoz úgy öleltél. Ó, én édes Jézusom, Én megváltó Krisztusom, Add, hogy én is szeresselek, S mindvégig a tied legyek!

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.