TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnap istentiszteletén, 2011. július 31.-én Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 389 (Moe Ole Teodor 183-1922, norvég - Sörlie C. W. 1887-1953) - Liturgia: 7.

1. Jézus, te égi szép tündöklő fényű név, Legszentebb énnekem e föld ölén. Benned van irgalom, Erőd magasztalom, Terólad zeng dalom, ragyogj felém! - 2. Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj, Míg ő hord karjain, hű Mestered! Elhagynak emberek, mit árt, ha ő veled, Töröld le könnyedet: Jézus szeret! - 3. Akaratod nekem mutasd meg szüntelen, Ne rejtsd el, Mesterem, tetszésedet! Vezérelj így magad, mutasd meg utadat, Idegen tájakon jár gyermeked. - 4 Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen Fényedből fénysugár az életem, Míg a homályon át a lelkem otthonát, Világosságodat elérhetem.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Üdvözítsd népedet, Uram, és áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké! Zengjetek az Úrnak, ti hívei, magasztaljátok szent nevét! Mert egy pillanatig tart haragja, de egész életen át kegyelme. Erőm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a lelkem, és énekszóval adok hálát.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

Üdvözítsd népedet, Uram, és áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké!

Liturgia: Hála, dicsőség, Atya Isten néked, Szent Fiú Isten, Vigasztaló Lélek, Most és örökké magasztaljon téged Zengő dicséret.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal.

Bűnvallás:

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vigyük elé bűnünket. Imádkozzunk:

Ó, Urunk, Istenünk! Te megtartod a szövetséget. Megtartod a hűséget azok iránt, akik szeretnek és parancsolataidat megtartják. Mi vétkeztünk, bűnbe estünk, eltértünk parancsolataidtól. Neked, Uram, igazad van, nekünk pedig szégyenkeznünk kell. Urunk, bár Te mindenben igaz vagy, forduljon el rólunk haragod. Mert a mi vétkeink és elődeink bűne miatt gyalázzák nevedet. Hallgasd meg mégis, Istenünk, imádságunkat. Ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Örök Felség, szent Istenünk, Könyörgünk, irgalmazz nékünk! Ha vár minket az ítélet, Légy kegyelmes, kérünk téged.

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken az Isten Jézus Krisztus által, aki szeretett minket, önmagát adta áldozatul értünk. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: Ó, bárcsak ezer nyelvem volna, S angyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből. Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót művelsz velem!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Urunk, aki a bűn sötétségéből az élet világosságára hívtál el minket, gyújtsd meg a szívünkben szereteted tüzét, hogy mindennél jobban szeressünk Téged, és elnyerjük ígéretedet az Úr Jézus Krisztus által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Gyülekezet! Szeretett Testvéreim! A mai vasárnapnak az Ószövetségben megírt igéjét olvasom. Ézsaiás prófétától a 43. fejezet elején így szól hozzánk:

De most így szól az ÚR,

a te teremtőd, Jákób,

a te formálód, Izráel:

Ne félj, mert megváltottalak,

neveden szólítottalak, enyém vagy!

Ha vízen kelsz át, én veled vagyok,

és ha folyókon, azok nem sodornak el.

Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg,

a láng nem éget meg.

Mert én az ÚR, vagyok a te Istened,

Izráel Szentje, a te szabadítód!

Kárpótlásul adom érted Egyiptomot,

Etiópiát és Szebát adom helyetted.

Mivel drágának tartalak,

és becsesnek, mivel szeretlek,

azért embereket adok helyetted,

életedért nemzeteket.

Ne félj, mert én veled vagyok!

Napkeletről visszahozom gyermekeidet,

és napnyugatról összegyűjtelek.

Ezt mondom északnak: Add ide! -

és délnek: Ne tartsd fogva!

Hozd ide fiaimat a messzeségből

leányaimat a föld végéről,

mindenkit, akit nevemről neveznek,

akit dicsőségemre teremtettem,

formáltam és alkottam.

És így ír erről Pál apostol a Római levél 6. fejezetében, a 3. verstől a 11. versig terjedően:

Nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusban kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is. Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta. Mert aki meghalt, az meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, aki pedig él, az az Istennek él. Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban.

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják, megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 440 (Hasslocher Ádám 1645-1726, német)

1. Keresztyének vagyunk, Mert Krisztus neve rajtunk. A menny, föld Istenét Urunknak vallja ajkunk. De Istent Urunknak Hiába nevezzük, Ha parancsolatát Egyszersmind nem tesszük. - 2. Keresztyének vagyunk, Ez úgy lesz igaz nevünk, Ha a bűnt megvetjük, S úgy élünk, amint hiszünk. Nem szereti Krisztust, Aki még bűnt szeret, Bárha viseli is A keresztyén nevet. - 3. Keresztyének vagyunk, Mert megkereszteltettünk, S Krisztus vére által Megváltottjává lettünk. De megtartottuk-e Mi drága hitünket, Keresztségben kötött Szent szövetségünket? - 4. Keresztyének vagyunk, Mert otthon s a templomban Kedveljük az igét, Szívünk hálára lobban. De úgy élünk-e, mint A Szentírás tanít? Életünk termi-e A hit gyümölcseit? - 5. Urunk, te adj erőt Az igaz megtérésre, Hogy méltók lehessünk A szép keresztyén névre! Add, hogy valósággal Legyünk Krisztus népe, S építsük üdvünket Az ő érdemére!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! A mai vasárnapnak az evangéliumbeli igéjét olvasom. Lukács evangéliuma 3. fejezetének a 7. versétől kezdve így szól hozzánk:

A sokaságnak, amely kiment Keresztelő Jánoshoz, hogy megkeresztelje, ő ezt mondta: „Viperák fajzata! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom nektek, hogy az Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és a tűzre vettetik.”

A sokaság pedig megkérdezte tőle: „Akkor hát mit tegyünk?” János így válaszolt nekik: „ Akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék.” Vámszedők is mentek hozzá, hogy keresztelje meg őket. Ezek szintén megkérdezték tőle: „Mester, mit tegyünk?” Nekik ezt mondta: Semmivel se hajtsatok be többet, mint amennyi meg van szabva.” Megkérdezték tőle a katonák is: „Mi pedig mit tegyünk?” Nekik viszont ezt felelte: „Senkit ne bántalmazzatok, meg ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsoldotokkal.”

Urunk, szentelj meg igéddel. A Te Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! Rettentő szavak tudója, Ézsaiás, így prófétál: „megváltottalak...neveden szólítottalak...enyém vagy...kihozlak a halálból...összegyűjtelek”. Gyönyörű és a lelkünket megfényesítő jelek. - Félévezreddel később a Jordán-folyónál ez az ézsaiási ígéret beteljesedni látszik. Ugyanis jöttek megkeresztelkedni, az életüket átadni az Istennek. Jöttek. Úgy tűnt az Isten teljesíti az ígéretét, és összegyűjti a népét maga köré, Igéje köré! Jöttek, nemcsak szegény nyomorult kisemberek. Tehát jöttek itt lelketlen vámszedők is. Jöttek hidegvérű gyilkos katonák is. Jöttek nemcsak Izráel népéből valók ezek szerint, hanem nyilván mások is. Mert mindenkit, mindenhonnan megérintett a kor szele: Térj meg! - Jöttek lemosni az ítéletet. Jöttek felöltözni az életet. Jöttek, mert hallották és nyilván meghallották, megértették azt a másik próféciát, hogy: a megtérés segítene rajtatok. - Szóval a Jordán-folyónál Ézsaiás szájával szóló csodálatos ígéret beteljesedni látszott.

Erre fel mit mond az a Keresztelő János? Szemben Ézsaiással Keresztelő János a megtérni és megkeresztelkedni hozzá gyülekezőknek - ezeknek a jóravaló, a szívüket, az életüket Istennek átadni készülő embereknek - ezt mondja: Viperák fajzata! Ti mind! - Miért? Vajon miért teszi ezt?

Abból, amit ehhez hozzáfűz - eszembe jut: két héttel ezelőtt a táborban, Tóalmáson, ahogy a résztvevők egymással beszélgettek, és ahogy nekem elmesélték, és ahogy utána egymással megbeszélték történteket: ők ott bizony megtértek. Mert ott ez volt mindig a programpont: most következik a megtérés azoknak, akik most akarnak megtérni. És akkor azok jöjjenek ki, mondják el a megtérő-imát, meg még én nem tudom micsodát. … És megbeszélték: „igen, te is megtértél ugye, mert én is megtértem. Ott, akkor megcsináltuk a megtérést. Ez fontos”. - A kislányok rá két hétre, sokad magukkal összezárva az esőben, bizony sokat áskálódtak egymás ellen. A kislányok, akik amúgy nagyon jó barátok, sokat áskálódtak.

A kígyó, ha a fészke környékén tűz van, - én gondolom -, hogy kimenekül onnan. Amilyen gyorsan csak teheti. Ott hagyja a fészkét, és képes akár az ember fészke környékére is elmenekülni a tűz elől. Nyilván hajlandó erre a kígyó, hiszen menti az irháját. De félreértés ne essék, kár lenne az embernek a fészkében csücsülve ekkor ezt gondolni: de jó, a kígyó megtért, barátommá lett, hiszen idejött hozzám. - Nem. A kígyó a tűz elől menekül. Nem az emberhez megy.

Személyes életünknek vannak számtalan problémái, megoldhatatlan gondjai. Embervilágunknak is vannak végzetes bűnei és katasztrófái, és ezek közül egyre-másra megpróbálunk menekülni. Van úgy, hogy a menekülési útvonalunk az Isten felé vezet. De amikor az Isten azt mondja, hogy összegyűjtelek, neveden szólítottalak, kihozlak, mindenhonnan magamhoz veszlek, mikor ilyeneket ígér, akkor ezt nem azért mondja, merthogy ez a szava a menekülők menedékének hangzik. Hanem azért mondja, merthogy helyünk van ott Nála. A fészkünk, az otthonunk van ott Nála. Nem úgy ház az Isten, ahogy a fogócskázóknak a megbeszélt tárgy, amit ha megfognak, menedékül szolgál, és addig őket ott nem lehet megfogni. Az Isten otthont szeretne biztosítani a számunkra, ahol a helyünkön vagyunk. Nem ahová elmegyünk munkahelyünkről.

Ezért mondja Keresztelő János a „viperák fajzatainak”: Ne meneküljetek a harag elől! - hanem gyökerezzetek meg a szőlőtőben, hogy teremhessetek Általa. - A menekülők megértették. Megértették a pusztai ember szavát, és megkérdezték, feltették a jogos kérdésüket: Mit tegyünk?

Ezt kérdezik sokan, sokféle helyzetben. Tele van a Biblia ezzel a kérdéssel, hogy: mit tegyünk? Legtöbbször - azt hiszem - inkább pozitív értelemben.

A Jónás okozta viharban a hajósok kérdezik ezt: mit tegyünk? És tulajdonképpen javukra szolgált, ami ott történt. - A tanítványok vagy a gazdag ember kérdezik Jézustól: mit tegyünk? - A sokaság az igét hirdető apostoloktól Pünkösdkor megkérdezi: mit tegyünk? - Saul a damaszkuszi úton megkérdezi Jézustól: mit tegyek? - A filippii börtönőr megkérdezi Páléktól: mit tegyek? - Példázatoknak, jézusi példázatoknak a szereplői is kérdezik: mit tegyek, ha elveszik a sáfárságomat?

És ezek fontos kérdések. Nem olyan jellegű „mit tegyek” kérdések ezek, mintha azt kérdeznénk, hogy: mit tegyek a kerékpárral, hogyha lapos a gumija? - Nem ilyen evidenciákról van szó! Hanem tulajdonképpen ezekben a kérdésekben, mindegyikben minden alkalommal, az igazi értelme, a tartalma a kérdésnek: - mindig ott van rejtetten vagy nyíltan a kérdés után a folytatás - mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?

Persze ezt a kérdést: mit tegyek? - igazából, elsősorban, legvalódibban Isten teszi fel: „Mit tegyek?” Egy jézusi példázatban ezekkel a szavakkal: „Mit tegyek? - Elküldöm szeretett Fiamat”. - A kérdés Istennél is a lényegre vezet. A válasz pedig, a válasz Keresztelő Jánostól ezekben az egyszerű jótettekben, amiket mond vámszedőknek, sokaságnak, katonáknak, ezekben az egyszerű jótettekben - azt mondja el: legyetek tisztességesek - nem kívülről, hanem szívből. Azaz ahogyan az Isten kéri.

Az Újszövetség ezt úgy mondja Keresztelő János után: higgyetek abban, Akit az Isten küldött. Azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek. Ezek is hasonlóról szólnak: legyen szívetek az Úré. Ő legyen a „fészketek”.

Imádkozzunk:

Segíts meg minket, Urunk, hogy Ábrahám gyermekei, a Te országod örökösei legyünk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test fel­támadását és az örök életet. Ámen.

Urunk békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Most vigyük Isten elé imádságban életünket. Csendesedjünk el:

Urunk! Te mindent odaadtál értünk az életünkért, örök életünkért, Te javunkat munkálod. Add meg hát nekünk a hit, a Beléd vetett reménység és a Neked való hálaadás ajándékát, hogy minden dolgunk a Te nevedben és Előtted való nyitottságban menjen végbe. Tőled kérjük kenyerünket, mindazt, amire szükségünk van. Te adj nekünk szeretetet szeretteinktől, megbecsülést embertársainktól, Rád figyelő szívet, ételt asztalunkra, tiszta vizet és levegőt nekünk. Adj testvéreket nekünk, akikhez fordulhatunk és akikkel együtt dicsérhetünk Téged. Adj Benned való bizalmat mindenkor, hogy ne csüggedjünk el, és ne kerítsen hatalmába a kétségbeesés, a csüggedés, az önvád vagy a félelem. Szeretetedbe ajánljuk a szenvedőket, halállal vívódókat, betegséggel küzdőket, gyászolókat. Szeretetedbe ajánljuk azokat, akiknek elvették otthonukat, életüket, hozzátartozóikat, hitüket. Te őrizz meg mindannyiunkat Krisztus tenyerén, hogy el ne veszítsük a Benned való bizalmat valamiképpen. Jézus Krisztusért kérünk Téged, az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 328 (Cowper Vilmos 1731-1800, angol - Maár Margit 1920)

1. Az Úr csodásan működik, De útja rejtve van, Tenger takarja lábnyomát, Szelek szárnyán suhan. Mint titkos bánya mélyiben, Formálja terveit, De biztos kézzel hozza föl, Mi most még rejtve itt. - 2. Bölcs terveit megérleli, Rügyet fakaszt az ág. Bimbója bár igénytelen, Pompás lesz a virág. Ki kétkedőn kutatja őt, Annak választ nem ád, De a hívő előtt az Úr Megfejti önmagát. - 3. Ne félj tehát, kicsiny csapat, Ha rád felleg borul: Kegyelmet rejt, s belőle majd Áldás esője hull. Bízzál az Úrban, rólad ő Meg nem feledkezik, Sorsod sötétlő árnya közt Szent arca rejtezik

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

4