TATABÁNYAI   MAGVETŐ

„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap istentiszteletén, 2011. júni­us 26.-án, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 65 (Klopstock Frigyes Gottlieb 1724-1803, német. Kis János 1770-1846) - Liturgia: 8

1. Imádjátok Istenünket, Aki adta mindenünket! Atyánk ő, benne vigadunk, Néki élünk, néki halunk. - 2. A Krisztust magasztaljátok, Akit küldött jó Atyátok! Ő az, kit fejünknek vallunk. Néki élünk, néki halunk. - 3. Szentléleknek áldást zengjünk, Aki nékünk bölcs vezérünk! Az Úr Lelke hű támaszunk. Néki élünk, néki halunk. - 4. Örvendj, lelkem, harsogjatok Vigadozó szent szózatok! Szent, szent, szent a mi Istenünk, Tőle van éltünk s mindenünk.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

A te hűségedben bízom, Istenem! Szívem örül segítségednek. Menedékem és pajzsom vagy, Istenem, igédben reménykedem. Támogass ígéreted szerint, hogy éljek, és ne szégyeníts meg reménységemben! Szemem eped, hogy meglássa segítséged, taníts engem rendelkezéseidre! Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mint azokon szoktál, akik szeretik nevedet!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy most és mindörökkön örökké.

A te hűségedben bízom, Istenem! Szívem örül segítségednek.

Liturgia: Dicsőség legyen Atyának, És szent Fiának, Krisztusnak, A Szentlélekkel egységben Örökkön örökké! Ámen.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal.

Bűnvallás:

Testvéreim! Isten színe előtt most gondoljunk méltatlan voltunkra, vigyük elé bűnünket, és kérjük irgalmát:

Istenem, tiszta szívet teremts bennem. Az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el orcád elől, Szentlelkedet ne vedd el tőlem. Vidámíts meg szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és mi, vétkesek megtérjünk hozzád. Az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Liturgia: Mélységes mélyből kiáltunk Hozzád irgalmas Isten. Ó, hallgass meg, kérünk, ne hagyj Elveszni bűneinkben! Ha te mindazt számba veszed, Amit vétettünk ellened, Ki állhat meg előtted?

Kegyelemhirdetés:

Testvéreim! Megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, az Isten Jézus Krisztus által, aki meghalt értünk, hogy megmentsen bűneinkből. Dicsőség legyen hát a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat. Ámen.

Liturgia: A magasságban dicsőség Az irgalmas Istennek! És jóakarat, békesség E földön az embernek! Úristenünk, áldunk téged, Isten Báránya, hallgass meg! Szentháromság, dicsérünk!

Jöjjetek, Testvéreim, imádkozzunk:

Szerető Istenünk, aki Jézus Krisztust azért küldted, hogy Hozzád vezessen minket. Kérünk, áldj meg minket, hogy odafigyeljünk figyelmeztető és életet adó szavára, és az ő útját járva eljussunk örök otthonunkba. Légy áldott azért, hogy mindent megelőző szeretetedet megismerve biztosak lehetünk abban, hogy Nálad a teljes élet vár minket. Dicsérünk, magasztalunk Téged, Atya, Fiú, Szentlélekisten. Ámen.

Igeolvasás:

Szeretett Testvéreim! Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap igéjét olvasom. Figyeljetek rá nyitott szívvel. A mai vasárnap levélbeli igéje János 1. leveléből szól, a 4. fejezet végén:

Így ír az apostol:

Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt, a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lesz tökéletessé a szeretetben. Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.

És így szól Jézus Krisztus Urunk Lukács evangéliumában a 16. fejezet 19. versétől kezdve:

Ezt a példázatot mondta:

„Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele. És azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa a vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki. Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához, mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! De az erre azt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. Ábrahám azt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.”

Boldogok, akik hallgatják, a szívükbe zárják, megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 226 (Schröder János Henrik 1667-1699, német)

1. Egy az Uram, mi szükséges! Erre taníts engemet! Világ kincse bármily fényes, Nem ad igaz életet. Szívemet üresen hagyja, Békességét meg nem adja, Csak egy, ami szükséges, Egy, ami üdvösséges. - 2. Jézus, egy a kívánságom, Nyomdokodon üdv fakad, Benned van én boldogságom, Szent és bölcs minden szavad. Mert igéd lélek és élet, Mindent megnyerek tevéled, Csak szívből szeresselek, És híven kövesselek. - 3. Ha Isten elé kell mennem, Én semmit nem vihetek, De Jézusom, szent véredben Minden jót elnyerhetek. Mert nekem az igazságot Megszerezte szent váltságod. Azt vihetem Istennek: Elég a te kegyelmed. - 4. Jézusom, te légy egyedül Békességem, mindenem! Vizsgálj engem kívül-belül, Ne tűrj foltot lelkemen! Ha járok hamis ösvényen, Segíts a jó útra térnem! Légy enyém, s ez egy elég, Mint legnagyobb nyereség!

Szószéki szolgálat:

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves Testvérek! János apostoltól azt halljuk, hogy Isten szeretet. Hogy bizalommal tekintünk az ítélet napja felé, mert az Isten mindent átölelő, minket az ítélet napján megtartó szeretete bennünk és velünk van. Ezt halljuk János apostoltól. - Hogyan lehet akkor, hogy az Isten, a szeretet nem oldja meg a gazdag ember problémáját? Sem rajta, sem még élő hozzátartozóin nem segít.

Ábrahám ugyebár, Jézusnak ebben a példázatában - az illusztrációs szabadság jegyében - Istent jelenti. Isten szavát szólja, ahogy Isten emberéhez, prófétájához illik is. Hogyan lehet tehát, hogy Isten, aki szeretet, nem oldja meg ezt a problémát? Nemcsak a szakadékot, az áthidalhatatlan szakadékot nem hajlandó áthidalni, de az amúgy még esélyes - úgy mond esélyes - élőkön sem segít. - Ez Jézus fura történtének a nagy kérdése.

Talán segít a válaszban Ézsaiás próféciája, a mai vasárnapnak az ószövetségi igéje. Egyházunk és Istenünk rendelése alapján Ézsaiás prófétától a 42. fejezetből szól, a 18. verstől kezdve olvasom:

Ti süketek, halljatok! Ti vakok, nézzetek föl, és lássatok! Van-e olyan vak, mint az én szolgám, és olyan süket, mint követem, akit küldök? Van-e olyan vak, mint az én megbízottam, olyan vak, mint az ÚR szolgája? Sokat láttál, de nem ügyeltél rá, nyitva volt a füled, mégsem hallottál. Igazsága érdekében akart az ÚR nagy és felséges tanítást adni. Ezért lett a nép kirabolt és kifosztott, csapdába és verembe estek mindnyájan, és börtönbe vannak zárva. Kirabolták őket, és nem volt szabadító, kifosztották őket, és nem mondta senki: add vissza! Ki ügyel erre közületek, ki hallgatja figyelmesen a jövő érdekében?

Urunk, szentelj meg miket igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Jézus Urunk a gazdagról és a Lázár koldusról mondott történetben választ ad a kérdésre. A válasza nagyon egyszerű, annyi, hogy az Isten segít. Az Isten segít a problémán. A gazdag ember problémáján, mindannyiunk problémáján. Segít, méghozzá oly módon, hogy szól. Isten munkája ugyanis a szó. Igaz, konkrétan arról, hogy ehhez a gazdag emberhez szólt volna az Isten, odalépett volna hozzá, megbökdöste volna a vállát és azt mondta volna, hogy: „Figyelj, te gazdag ember! Itt van ez a Lázár koldus, segítsél már rajta! Meg különben is gondolj a jövődre, hogy mi lesz veled” - hát erről nem esik szó a történetben. Pontosabban esik szó - de csak utólag. A végén, mint tanulság, hogy: kellet volna odafigyelni.

Az érdekes, hogy akkor nem olvasunk arról, hogy szól az Isten, amikor szól. Hanem utólag, amikor arról szól, hogy szólt, és nem figyeltünk rá. Ahogyan Izráel népe esetében is legtöbbször, ebben a most, imént felolvasott próféciában is, arról hallunk, hogy az Isten a múltban szólt, és kellett volna figyelni rá. - Miért van ez?

Peter Bruegel festette ezt a festményt (1568). Ézsaiásnak erre a próféciájára és Jézus szavára utal, amikor azt mondja: „Vak vezet világtalant” - és mindannyian verembe esnek. Nagyjából ez az effektus az, amit szemléltet számunkra Isten igéje azzal, hogy többnyire utólag beszél arról, hogy szólt, és nem hallgattunk rá. Szemlélteti annak a félelmetes valóságát. Hogy mit jelent vaknak és süketnek lenni? Odarak minket a vak és süket szerepbe, és a vak és süket nem látja és nem hallja, hogy szóltak neki. Ezt mutatja be, ezt dramatizálja, ezt szemlélteti nekünk az Isten igéje, például a Lázár koldus történetében vagy Izráel népének a fordulatos történelmében számtalanszor. Segít beleélni magunkat abba a helyzetbe: mit jelent vaknak és süketnek lenni Isten igéjére, arra, hogy Isten szól. Abba próbál belerakni, segít beleélni magunkat, amiben talán mi magunk is vagyunk sokszor: Sokat láttál, de nem figyeltél rá! Nyitva volt a füled, mégsem hallottál!

A festményen, amelyen egyik vakember vezeti a másikat, a másik a harmadikat és így tovább, és egymás után, egymás által vezetve esnek bele a verembe, - ezen a festményen láthatjuk azt a tanulságot, amit Ézsaiás és Jézus kiáltása mutat: Van-e olyan vak, mint az én szolgám, és olyan süket, mint követem, akit küldök? Illetve: világtalanok vak vezetői - mondja Jézus azoknak, akik után kullog Izráel népe - mindnyájan verembe esnek.

Ránézve a képre egy fontos tétel jutott eszembe elsőre. Ki a képen szereplők közül a menekülésre legesélyesebb? Ezt gondoltam: bizonyára az utolsó. Merthogy neki van még a legtöbb ideje rájönni, hogy rossz felé megy. És neki van a legtovább ideje észbe kapni, kinyitni a szemét, meggyógyulni, valaminek történni: neki van a legtovább esélye rá, hogy ne essen bele abba a verembe.

Ám a tények mást mutatnak. A tények azt mutatják, hogy a legesélyesebb a legelöl haladó volt. Minél hátrébb áll valaki ebben a sorban, annál kisebb az esélye már, hogy megálljon a veremnél. Nagyon fontos: nemcsak az, hogy ezek az emberek nem látnak, hanem az is, hogy egymást vezetik. A legelöl menő mindenféle instrukció, példa, támogatás és irányítás nélkül saját léptei alapján, saját döntése szerint esett a verembe. Az utána következőnek nehezebb dolga van. Neki már kisebb a lehetősége saját lépteivel, saját döntése alapján megállni vagy elkerülni a vermet. Őt vezetik, ő megy az előtte menő után. A harmadik már kettő után és így tovább. Egyre kisebb az esélyük arra, hogy észre vegyék a valóságot, és másképp lépjenek, mint az előttük menők. - Ez Jézus siralmas diagnózisának a lényege, amikor vak vezeti világtalant.

Képzeljünk el egy találós kérdést. Mondjuk egy egyszerűnek tűnő találós kérdést. Mondjuk azt, hogy a padoknak a plüss huzata milyen színű: piros, kék vagy zöld? Magában mindenki egyértelműnek sejti a választ: nyilvánvalóan piros a plüsshuzat. De mért vagyok én olyan bolond, hogy ilyen kérdést teszek föl? Ha nem néznek engem a testvérek teljesen bolondnak, akkor felteszik a kérdést: miért kérdezi ezt a Schermann Gábor? Biztos valami csalafinta, mögöttes szándék van a kérdésében, és azért kérdezi, hogy jól átverjen minket, mert valójában nem a piros a helyes válasz. - Ne szólaljon meg senki, csak egyesével, egymás után szabad válaszolni, és nem mondom meg, hogy a válasz helyes volt-e vagy sem. - Az első válaszadó tegyük fel, hogy nagy bizalommal van irántam, és komolyan gondolkozik rajta, hogy miféle átverés lehet ebben a kérdésben? Hát ha nem az egyértelműnek tűnő piros a helyes válasz, hanem - mondjuk - a zöld. Lehet, hogy a Schermann Gábor színtévesztő, és akkor fogja helyesnek találni a választ, vagy valami más okból a kéket. És fondorlatosnak gondolva magát, az első válaszadó zöld vagy a kék választ adja. - Utána következhet a második. Ő már nemcsak az irántam való bizalom alapján gondolkodik el az amúgy egyértelműnek tűnő kérdésen, hanem az előtte szóló válasza is befolyásolja, azt mondja: „ez a másik valamit tud; rájött valamire, amire én még nem gondoltam. Hátha neki van igaza!” És így válaszol. - Állítólag kísérlettel is bebizonyították, hogy ehhez hasonló egyértelmű kérdésekre a megkérdezettek egyharmada rossz választ adott abból kiindulva, hogy az előtte szóló rossz választ adott. És valami fondorlatos megfontolásból így döntött.

Erről szól Jézus példája, Ézsaiás kiáltása: Nyissátok ki a szemeteket, és figyeljetek az egyetlen szóra! Nem Schermann Gáboréra vagy bármilyen szóra. Az egyetlenre, amelyik elhangzott valaha is a történelemben!

Jaj nekünk, ha egy bolond százat csinál. Ha vak vezet világtalant. Ha Jézus Krisztus tanítványaiként, pásztorunk helyett a vakvezetőket, pásztort nem ismerő, Rá nem figyelő bojtárokat követjük. - Mert az élet kérdése nem ezen múlik, hogy milyen színű a huzat. És többen vagyunk-vannak, akik valóban nem tudják a helyes választ. És jaj nekünk, ha Jézus Krisztus tanítványaiként verembe csaljuk, elöl haladva a belénk kapaszkodókat!

Isten tehát kezdettől fogva szól. Szava hangos, de hallásunk szelektív. Ezért Ézsaiás felolvasott próféciájának a záró kérdése jogos: Ki ügyel erre közületek, ki hallgatja figyelmesen a jövő érdekében?

Isten szolgája nem a vak, hanem a látó. A szemeket, füleket megnyitó, a szíveken kopogtató Úr, az Isten szolgája így szól: nyisd ki a szemedet és láss!

Imádkozzunk:

Hatalmadat, Urunk, alárendelted szeretetednek, mert közösséget akarsz velünk, hogy testvéreid, gyermekeid legyünk, és ne rabjaid. Szereteted hatalmas. Kockázatod, amelyet vállaltál végtelen. Áldott légy azért, hogy mindent megtettél. Elhatározásod percei között, a magadnak, magad által szabott korlátok között mindent odaadtál, hogy megtartsál minket. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt Isten segítségével az Apostoli Hitvallást:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test fel­támadását és az örök életet. Ámen.

Urunk békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, őrizze meg szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Oltári előtti befejező szolgálat.

Vigyük most Isten elé imádságban mindazt, amire szükségünk van:

Drága Atyánk! Őrizz meg minket a Rád való figyelemben, a Hozzád való hűségben, a Te kezedben. Őrizz meg minket bűneink, gyengeségeink, tévelygéseink, vargabetűink között. Őrizz meg minket, ha messze járunk, ha a magunk útját követjük, ha másfelé vezetnek minket a hangok, színek, szavak, az értékek. Őrizz meg minket kezedben, és vezess minket célba. Hozzád vágyódunk, Uram! Minden dolgunk, igyekezetünk ebben foglalható össze. Rád van szükségünk, és a Te kegyelmedre várunk. Ezért kérünk, adj elegendő hitet, minden kísértésünkben, minden olyan helyzetben, amely másfelé hív, másfelé szólít, mint amerre Te hívsz és szólítasz. Adj elegendő hitet és Rád figyelő nyitott szemet, szívet mindig, ha elgyengülünk halálfélelem, betegség, gyász, szomorúság, magány vagy bármiféle megpróbáltatás következtében. Légy Te a mi erős várunk, akinél, akiben menedékünk van. Őrizz meg minket minden utunkon. Őrizd meg szeretteinket, gyülekezetünket, Egyházunkat. Őrizd meg azokat, akik felelősséget hordoznak sokak élete, sorsa, hite, útja felett. Hozzád fordulunk akkor, amikor szeretteinkre gondolunk. Engedd meg, hogy jó szívvel tudjuk őket letenni a kezedbe. Adj hitet, hogy az elment szeretteinket nyugodt szívvel tudjuk elengedni és Rád bízni. Adj hitet, hogy elmenni készülő szeretteinket nyugodt szívvel tudjuk a Te kezedbe letenni, Rád bízni, és ezzel nekik is segíteni tudjuk elmenni. Adj hitet és Benned való bizalmat, hogy tudjunk könyörögni gyógyulásért a betegek számára, és tudjunk jó szívvel Hozzád fordulni, amikor a kívánságaink nem teljesülnek. Jézus Krisztusért kérünk Téged, az Ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Vegyétek az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Ének: 319 (Schade János Gáspár 1666-1698, német)

1. Isten, szívem néked adom Kedves ajándékul, Ezt kívánod tőlem, tudom, Fogadd sajátodul! - 2. Ez teljes ugyan, ó, Isten, Bűnnel, gonoszsággal, És fölékesítve nincsen Hittel és jósággal. - 3. De ím, lábad elé borul Töredelmességgel, És édes bizalomra gyúl, Hogy kegyelmes leszel. - 4. Fogadj magadhoz, Jézusom, Moss meg szent véreddel, Meghaltál értem, Krisztusom, Bűneimet vedd el! - 5. Erősítsd gyönge hitemet, S biztass, hogy megadod, Megtisztítván én szívemet A bűnbocsánatot .- 6. A megtérésre, Jézusom, Kérlek, te adj erőt, Hogy megállhassak egykoron, Uram, színed előtt! - 7. Végy szállást az én szívemben, Amíg itten élek, És a hitben tarts meg engem, Vezérlő Szentlélek!

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos informá­ciók is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.