TATABÁNYAI MAGVETŐ
„Íme, kiment a magvető vetni” (Márk evangéliuma 4:3)
„…a mag sarjad és nő…” (Márk evangéliuma 4:27)
Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Hatvanad vasárnapjának istentiszteletén, 2010. február 7.-én, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*
Kezdő ének: 324 (Schirmer Mihály 1606-1673. Diterich János Sámuel 1721-1797, német)
1. Hívek, dicsérjük Istenünket, Ki nem akarta bűnben vesztünket. S mint Atyánk, mennyből ránk tekintett, És szent Fia által üdvözített. - 2. Ki ezt a világot úgy szerette, Hogy saját életét sem kímélte: A Király földre szállt miértünk, S a kárhozatból kimenti éltünk. - 3. Jóvoltodat, Atyja életemnek, Ki Üdvözítőt adtál lelkemnek, Boldogan dicsérem és áldom, Mert legfőbb kincsem az én Megváltóm. - 4. Jézusom, vezess igazságodban, Adj nekem részt szabadításodban. Csendesség, békesség vidítson, E világon is már boldogítson. - 5. Add, szeresselek buzgón tégedet, Híven megtartsam szent beszédedet, Áldjak, valljalak igazán, Míg egykor nálad lesz dicsőbb hazám.
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.
Serkenj fel, Uram, ébredj és siess segítségünkre. Miért feleded el országod? Miért feledkeztél meg nyomorúságunkról és ínségünkről? Szóbeszéd tárgyává lettünk a népek között, fejüket csóválják miattunk a nemzetek. Lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Urunk, siess segítségünkre, válts meg minket irgalmadért.
Dicsőség az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, úgy legyen most és mindörökkön-örökké. Ámen.
Serkenj fel, Uram, ébredj és siess segítségünkre.
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal!
Testvéreim! Most, az Isten színe előtt gondoljunk méltatlan voltunkra, vizsgáljuk meg magunkat, életünket, szívünket az ő parancsolatainak a tükrében.
Ezt mondja az Úr:
Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincs bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat és igazság nincs bennünk . Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja és megtisztít minket gonoszságunktól.
Ez alapján kérem, Testvéreim, hogy feleljetek szívetek szerint a gyónási kérdésekre:
Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől személy szerint:
Testvérem az Úrban!
Vallod-e magadat bűnösnek ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.
Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.
Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.
Igyekszel-e Isten akarata szerint élni? Igyekszel-e? - Igyekszem.
Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.
Legyen hitünk szerint! Forduljunk most ezzel a hittel Istenhez és kérjük imádságban irgalmát:
Urunk! Miért siránkoznánk, ha vétkeztünk? Vezess igaz bűnbánatra, hogy kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat. Emeljük fel szívünket hozzád és lássuk meg, mi voltunk vétkesek és engedetlenek, és ez nehezedett ránk. Te pedig jó vagy a benned reménykedőhöz, aki hozzád fordul. Jó szabadításodra várnunk, mert még ha megszomorítasz is, nagyon szeretsz az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.
Testvéreim! Az Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken Jézus Krisztus által, aki meghalt bűneinkért, hogy Istenhez vezessen bennünket. Az ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő testvéreim. Isten az ő véréért megbocsátotta bűnünket. Legyen velünk az ő Lelke, hogy általa új életben járjunk. Ámen.
Jöjjetek, imádkozzunk:
Örökkévaló Isten! Emelj ki bennünket a sors és átok sivatagából. Tégy éberré, türelmessé és hűségessé. Taníts meg arra a nyelvre, amelyen megértünk téged, vezess vissza bennünket igéd oázisába, hogy veled legyünk. Áldunk téged mindörökké. Ámen.
Igeolvasás:
Kedves Gyülekezet, szeretett Testvéreim! Most Isten szavát olvasom, amely az Ószövetség lapjairól a mai vasárnapon, Hatvanad vasárnapján Ézsaiás prófétától szól az 55. fejezet 6. versétől kezdve:
Így szól Ézsaiás próféciája:
Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a megvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.
Jézus pedig ezt a példázatot mondja, így beszél hozzánk erről Lukács evangéliumának a 8. fejezetében, a 4. verstől:
Amikor nagy sokaság jött össze azok közül is, akik városról városra csatlakoztak Jézushoz, ő ezt mondta nekik példázatban: „Kiment a magvető vetni. Vetés közben némelyik mag az útfélre esett, és eltaposták, vagy megették az égi madarak. Némelyik a sziklás földre esett, és amikor kihajtott, elszáradt, mert nem kapott nedvességet. Némelyik a tövisek közé esett, és amikor vele együtt felnőttek a tövisek is, megfojtották. Némelyik pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott.” Majd emelt hangon hozzátette: „Akinek van füle a hallásra, hallja!”
Ekkor megkérdezték tőle tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. Ő ezt mondta nekik: „Nektek megadatott, hogy értsétek az Isten országa titkait, de a többieknek példázatokban adatik, hogy akik látnak, ne lássanak, és akik hallanak, ne értsenek. A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje. Akiknél az útfélre esett, azok meghallották az igét, de azután jön az ördög, és kiragadja szívükből, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. Akiknél a sziklás földre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük: ezek hisznek egy ideig, de a megpróbáltatás idején elpártolnak. Akiknél a tövisek közé esett, azok hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják azt bennük, és nem érlelnek termést. Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.”
Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják és megtartják Isten beszédét. Ámen.
Ének: 319 (Schade János Gáspár 1666-1698, német)
1. Isten, szívem néked adom Kedves ajándékul, Ezt kívánod tőlem, tudom, Fogadd sajátodul! - 2. Ez teljes ugyan, ó, Isten, Bűnnel, gonoszsággal, És fölékesítve nincsen Hittel és jósággal. - 3. De ím, lábad elé borul Töredelmességgel, És édes bizalomra gyúl, Hogy kegyelmes leszel. - 4. Fogadj magadhoz, Jézusom, Moss meg szent véreddel, Meghaltál értem, Krisztusom, Bűneimet vedd el! - 5. Erősítsd gyönge hitemet, S biztass, hogy megadod, Megtisztítván én szívemet A bűnbocsánatot .- 6. A megtérésre, Jézusom, Kérlek, te adj erőt, Hogy megállhassak egykoron, Uram, színed előtt! - 7. Végy szállást az én szívemben, Amíg itten élek, És a hitben tarts meg engem, Vezérlő Szentlélek!
Szószéki szolgálat:
Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.
Igeolvasás:
Kedves Testvérek! A mai vasárnapnak, Hatvanad vasárnapjának a levélbeli igéjét olvasom most. A Zsidókhoz írt levél 4. fejezetéből szól hozzánk a 12. és a 13. versben:
Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.
Urunk, szentelj meg minket igéddel. Igéd igazság. Ámen.
Igehirdetés:
Nagyon szemléletes hasonlatot mond ezzel nekünk a levél írója, ugye?
Részlet egy 1962-es hivatalos jelentésből. A nevek helyett csak betűkkel: „Z ügynök jelentése XY-nal kapcsolatban az Indiát és Algériát érintő gyarmati kérdésekről, valamint a nyugat-berlini konfliktusról. - Az ügynök XY-ról alkotott véleménye: véleményében sok a pozitív vonás; szükségesnek tartja a gyarmatok felszabadítását, az atom-korszakban kifejlődő társadalmat, amelyet ő ugyan a jelenlegi fennálló társadalmi rendtől eltérőnek tart, lényegében a kommunista formát fedi. A berlini kérdést Nyugat propagandájának tartja. Ideológiailag azonban fejlődnie kell még, hogy a német-kérdés és a két német állam egyesítésének lehetőségét reálisan lássa.” - Értékelés: „Az ügynök úgy jellemzi X-et, mintha az mindenben pozitív álláspontot foglalt volna el. Az ügynök XY-nal kapcsolatosan adott jelentése nem megnyugtató, ezért Z fedőnevű hálózati-személy útját le fogjuk ellenőrizni.” - Eddig az idézet. Íme, egy kard, kétélű: megvizsgálni a gondolatait. - Ez a részlet egy nagyjából 300 oldalas, hasonló dolgokkal telerakott összeállításból való, mely csak egyetlen város jelenleg megjelent gyűjteménye.
De van ilyen kard, ilyen kétélű kard sok más formában és helyen is, mert ez egy nagyon szemléletes példája a levélírónak. Maga a Biblia is sokszor beszél el történeteket, eseményeket, amelyekben a kard szó szerint viselkedik úgy, ahogyan a Zsidókhoz írt levél szerzője mondja. - Van, ahol részletesen elbeszéli a Szentírás, hogy hogyan hatol be egy ember belsejébe a kard és választja szét testének alkotórészeit egymástól. Ezért ismerős területen jár az igénk, amikor ilyen hasonlatot mond. - De vannak ennek mai formái is. Gondoljunk csak elektronikus világunkra, amelynek a számára nem probléma, hogy nyomon kövesse a gondolatainkat, szokásainkat; azt, hogy mit szeretünk jobban vagy kevésbé; hogy mik a kedvenc időtöltéseink, ételeink. Sok-sokféle, információs hálózaton futkározó adat mind-mind lehetőséget nyújt arra, hogy ilyen jellegű dolgokba belelásson egy-egy „kard”, amelynek ilyen szándéka van. - A pszichoterápia is feltárja a bennünk levő dolgokat. Feltárja azokat a mindennapjainkat komolyan befolyásoló lelki tartalmakat, emlékeket, érzéseket, véleményeket, gondolatokat, amelyeket nem tudunk megfogalmazni, mert vagy nem emlékszünk rájuk, vagy egyszerűen nem tudatosak bennünk, nem vagyunk velük tisztában, hogy milyen gondolatok vannak bennük.
De tudatosan is itt vannak bennünk olyan dolgok, amelyek befolyásolnak bennünket, és bizony néha felnyársalnak, mint egy-egy kard. Ott vannak bennünk sebek, múltnak a sebei, régi meg közeli dolgok, események nyomai. Ott van bennünk az, hogy ki mit mondott, hogyan bánt velem, és nem kell ahhoz nagyon szerencsétlennek és betegnek lenni, hogy ezek megterheljenek, távol tartsanak egymástól vagy éppen Isten szavától. Nehéz velük járni, nehéz velük közel menni másokhoz. Ilyen sebektől vajon könnyen megy a megbocsátás? Vagy bármelyik kérdésre való, őszinte szívbeli felelet? - Megy ezekből a kilépés, esetleg egy formális istentiszteleti cselekményként vagy valóban véletlenül, igaz szívvel? És mennyire tudunk ezekkel, a bennünk levő kardokkal kijönni Úrvacsorázni egymás mellé, együtt, Isten szeretetéből? Meg annyi kard. Mindegyik kétélű. Mindegyik nagyon éles. Mindegyik feltár, belénk hatol és szétvág.
Ezek mind kardok. A kérdés, a különbség csupán az: kinek a kezében van? Mit tár fel és mi a célja? Mert az Isten igéje nem egyszerűen élesebb ezeknél. Amikor azt írja: Isten szava élesebb minden kétélű kardnál, akkor nem egyszerűen arra gondol, hogy ugyanazokat a dolgokat még jobban viszi át, mint a vajat. Még hatékonyabban, még gyorsabban. Inkább azt jelenti ez az élesebb mindennél, hogy más és más céllal vág. És nagyon-nagyon jó lenne, hogyha az Isten igéje - habár kétélű kard, feltár, belénk hatol - mégis az Isten szeretetének az örömteli útja és eszköze lenne számunkra, mert hiszen él, nincs mit takargatni előtte, tehát szabaddá tesz. Szabaddá a jóra, szabaddá az Isten számára. Mert hiszen ható, vagyis hatékony.
Az Isten látja, ami bennünk van. Látja azt az embert is, akit Jézus a példázatában útfélhez vagy gyomos területhez vagy sziklás talajhoz hasonlít. Attól még termést nem hoz egy másik aspektusa a dolognak. Attól még Isten igéje látja, feltárja és ezért nyitott az Isten számára, megítéli azaz konstatálja, hogy mit hoz elő abból a magból. Látja és érti az Isten.
Félünk az Isten igéjétől. Egyetlen kard a világban, amelyről így beszél, hogy nincsen teremtmény, amely előtte elrejtve van. Fedetlenek vagyunk az ő szeme előtt. Neki kell számot adnunk. Nagyon jó lenne tehát hogyha tudnánk nem félni tőle, hanem inkább vágyni hozzá és keresni őt.
Abban a helyzetben is, ahogy megszülettek ezek a mondatai az Isten szavának, abban a helyzetben is az volt a céljuk, hogy erről beszéljenek: az Isten szeretetébe, az Isten örökségébe való bemenetelről van szó. Ezt tárja föl és ebben visz előre bennünket az ő szava.
Imádkozzunk:
Vizsgálj meg, Istenem, és ismerj meg. Így vezess az örökkévalóság útján. Ámen.
Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.
Mondjuk el együtt hitünk megvallásaként az Apostoli Hitvallást:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.
Úrvacsora.
Ének: 287 (Szász Károly 1829-1905) - Liturgia: 12
1. Te örök evangéliom, Te magas égi hatalom, Kire erőd fuvalma száll, A vészben rendületlen áll. - 2. Te örök evangéliom! Kit szenvedések terhe nyom, Te azt megint fölemeled, És diadalra vezeted. - 3. Te örök evangéliom, Te tiszta fehér liliom, Te hirdetsz bűnbocsánatot, Szívemet te vigasztalod. - 4. Te örök evangéliom, Te légy vezérem utamon! Én ismerem hatalmadat, Áldott legyen minden szavad!
Emeljük fel most szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:
Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenhol és mindenkor hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki magára vette vétkeink terhét, hogy a bűn többé ne uralkodjék rajtunk. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.
Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!
Szent vagy, Urunk, és nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.
Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg ő eljön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, és a dicsőség, a hatalom örökkön-örökké.
Imádkozzunk:
Irgalmas Istenünk! Emlékezz meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet mindnyájunknak, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve, részesüljünk feltámadása erejében. Emlékezz meg egyházadról, népedről, amelyet Krisztus vérén megváltottál. Őrizd meg bennünk a hitet, tarts meg minket a tőled kapott békességben. Add meg Krisztusban való egységünket. Őrizz meg mindannyiunkat a szentek közösségében. Áraszd ki igédet mindannyiunkra, hogy növekedjünk a te bölcsességedben, a te ismeretedben, a tőled kapott erőben és hozzád érkezzünk meg, amikor úgy látod jónak. Emlékezz meg azokról, akik Krisztus békességében távoztak el ebből az életből, és minden elhunytról, akiknek a hitét egyedül te ismered. Jézus Krisztus által imádunk és dicsérünk téged, Istenünk. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!
Az Úr békéje legyen mindenkor velünk! Íme, minden kész. Jöjjetek, Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!
Énekek:
1. ének: 291 (1. v.: Luther Márton 1483-1546; 2., 3. v.: Túrmezei Erzsébet sz.1912 - Wittenberg 1529)
1. Adj békét a mi időnkben, Úristen téged kérünk. Hisz rajtad kívül más nincsen, Ki síkra szállna értünk, Egyedül te, örök Isten. - 2. Adj békét a mi időnkben, Úristen téged várunk. Te segíts dolgos békében Hűségesen szolgálnunk. Áldd meg hazánk, áldd meg népünk! - 3. Adj békét a mi időnkben! Adj békességet nékünk, Mindenütt: házban és szívben! Jézus nevében kérünk. Így hallgass meg minket, ámen.
2. ének: 299 (Gerhardt Pál 1607-1676, német)
1. Jöjj, térj be, kapum tárva! Légy drága vendégem, Ki újjá szültél engem Már keresztségemben! Jöjj, áldott Szentlélek. Jöjj, Atya, Fiú Lelke! Hogy szüntelenül zengje Erődet új ének! - 2. Nagy kegyelmedet zengem: Holt vesszőt megszántál, S a nemes tőbe engem Immár beoltottál. De jöjj és segíts hát, Hogy növekedjem szépen, És gyümölcs bőven érjen! Végezd be jó munkád! --3. Jöjj, bölcsességnek Lelke, Te mutasd meg nekem, Az Úrnak hogyan kedves Most imám, énekem! Szent segítségeddel, Útmutatásod által A könyörgés felszárnyal, S meghallgatásra lel. -- 4. Jöjj, várva várlak téged! Te tölts meg erőddel! Mert szennyet, vádat, vétket Szent erőd söpör el. Tedd tisztává szívem, Hogy életem is áldjon, És szolgálatban járjon Mindhalálig híven!
3. ének: 306 (Franck János 1618-1677, német. - Kovács Sándor 1869-1942)
1. Készülj, lelkem, Jézusodhoz, Bánatodra balzsamot hoz. Jer, hódolj a nagy Királynak, Vesd le bűnös óruhádat, Az új embert öltözzed fel, Jöjj Uradhoz sietséggel! Ki megváltotta e földet. Ajtód előtt áll és zörget. - 2. Nyílj meg szívem, Krisztusod jő, A vesszőhöz a szőlőtő, Jön, hogy megújítsa élted, Adjon örök üdvösséget. Jézus, lelkem fényes napja, Lábaidhoz leborulva Illetem köntösöd szélét: Gyógyítsd lelkem betegségét! - 3. Jézus, drága üdvösségem, Mennyből földre jöttél értem, És magad halálra adtad, Hogy nyerj rajta diadalmat. Add, e lelki eledelben, Élet kenyerét vehessem! Add, hű legyek holtig hozzád, Ki megtörted bűn hatalmát!
Oltári előtti befejező szolgálat.
Jöjjetek, adjunk hálát az Úrnak, imádkozzunk:
Mindenható Istenünk! Áldunk téged igédért és jelenlétedért közöttünk. Áldunk téged, hogy eljöttél és minket szabaddá tettél a jóra. Áldunk téged azért, hogy veled lehetünk, mert velünk vagy. Áldunk téged azért, hogy közösségre léptél velünk, hogy ismersz minket, hogy utunkat magadhoz fordítottad. Áldunk téged, hogy megadod, hogy szeretet legyen a szívünkben a gyűlöletünk, a félelmeink, a sebeink felett. Áldunk téged, hogy Krisztusként idejöttél és miénk lettél. Ámen.
Testvéreim! Elmenve hirdessétek az Úr halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik átéltétek a vele való közösséget, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!
Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát és adjon neked békességet. Ámen.
Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!
*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.
Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.
A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak
Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.
Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.
6