2009-12-25

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Karácsony ünnepének istentiszteletén, 2009. december 25.-án, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

1. Krisztus Urunknak áldott születésén, Mondjunk angyali dalt megjelenésén, Mely Betlehemnek mezején nagy régen Zengett ekképpen. - 2. A magasságban dicsőség Istennek, Békesség légyen földön embereknek, És jó akarat mindenféle népnek És nemzetségnek! - 3. Eljött már, akit az atyák rég vártak, Sok királyok is kit látni kívántak, Kiről próféták jövendőt mondottak, Nyilván szólottak. - 4. Ez az Úr Jézus, igaz Messiásunk, Általa lett sok bűnünkből váltságunk, A mennyországban örökös lakásunk, Boldogulásunk. - 5. Háladás légyen az Atya Istennek, Ő szent Fiának, a ma születettnek, A Szentléleknek, mi bölcs oktatónknak, Vigasztalóknak. - 6. Ó, örök Isten, dicső Szentháromság, Szálljon mireánk tőled világosság. Távozzék tőlünk bűn és szomorúság, Légyen vidámság!

Gyermek született nékünk, Fiú adatott nékünk. Az uralom az ő vállán nyugszik és így nevezik: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Békesség Fejedelme. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csoda dolgokat cselekedett. Kinyújtotta szent karját, jobbjával szabadulást szerzett. Az Úr megmutatta váltságát, feltárta igazságát a népek előtt. Szolgáljatok az Úrnak örömmel. Vigadozva járuljatok színe elé.

Gyermek született nékünk, Fiú adatott nékünk. Az uralom az ő vállán nyugszik és így nevezik: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Békesség Fejedelme.

Testvéreim! Most Isten színe elé érkezve, nézzünk méltatlan voltunkra, vizsgáljuk meg magunkat az ő parancsolatainak tükrében. Hallgassuk meg, mit mond az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincs bűn bennünk, becsapjuk önmagunkat, és nincs bennünk igazság . Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja, és megtisztít minket gonoszságunktól.

Uram! Míg hallgattam, kezed rám nehezedett. Ezért elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet, mert te megbocsátod bűnömet, amit vétettem, mert te vagy az oltalmam. Megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, méltatlan embereken, Jézus Krisztus által, aki gazdag létére szegénnyé lett értünk, hogy mi az ő szegénysége révén meggazdagodjunk. Az ő szeretetében bízva hirdetem nektek, testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek a földön és a mennyben, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő testvéreim. Isten az ő véréért megbocsátotta a bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy általa új életben járjunk. Ámen.

Istenünk! Áldott vagy, mert testté lett igéd világosságát ránk árasztod. Áldj meg minket, hogy világosságod hit által ragyogjon a szívünkben és meglássuk azt az életünkben. Életünknek a részévé és mozgatójává legyen az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Kedves Testvérek, kedves Gyülekezet! Isten szava szól most hozzánk. Elsőként Pál apostol Tituszhoz írt leveléből olvasom Isten igéjét,a 2. fejezet 11. versétől kezdve:

Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk a világban, mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését, aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. Ezt hirdesd. Ints és feddj teljes határozottsággal: senki meg ne vessen téged.

Történt azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.

Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik:

A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:

1. Hadd zengjen énekszó, Fel, égig ujjongó, Jászolágyon szunnyad Az édes Megváltó, Ott fénylik ő, az új nap, Kit várva vártunk rég. Kezdet ő és vég, Kezdet ő és vég. - 2. Mint gyenge gyermek ő E bűnös földre jő, Várva várlak téged, Te mennyből érkező. Hozz vigaszt, békességet! Kis Jézus, itt e szív! Térj be, - egyre hív, Térj be -, egyre hív. - 3. Ó, lelkem, áldva áldd Megváltód irgalmát! Vádolt bűnöd átka, A poklok mélye várt, De Jézus ím kitárta A mennynek ajtaját, S üdvösséget ád, Üdvösséget ád. - 4. Új ének merre cseng? Az égi fényben fent. Kél a halleluja, És ujjong minden szent, És szól a hárfa húrja, Az angyalének zeng. Bár ott lennénk már, Bár ott lennénk már!

Mielőtt Mikeás próféciáját, amely a mai ünnepnek az ószövetségi igéje, felolvasnám, szeretnék egy nagyon egyszerű megállapítást tenni, amivel jó eséllyel mindannyian egyetérthetünk. Ez a megállapítás pedig úgy szól, hogy Isten nagy.

Itt látható néhány bolygó. Közülük a legnagyobb a Föld (Earth), mert most olyan bolygókat rajzoltak oda mellé, amelyek történetesen kisebbek, mint a Föld. - Hozzá kell tegyük: ezen a Földön, amit ott láthatunk, ezen a Földön még nagyon bajos lenne megmutatni önmagunkat, vagy bármit abból, ami hozzánk tartozik, ami a miénk, amit mi hoztunk létre. Ez, a mi templomunk sem lenne kimutatható ezen a Földön, mert olyan picinykék vagyunk, hogy még mikroszkóppal sem találhatnánk meg magunkat rajta.

De ez nem minden! Mert ha továbbmegyünk, akkor azt látjuk, hogy más bolygókhoz képest milyen picinyek vagyunk mi, a Föld. Valahol itten sorakoznunk a picinyek között. Hozzánk képest vannak óriások is.

De ha továbblépünk, akkor azt láthatjuk, hogy a Nap (Sun) óriási, még azokhoz az előbbi óriásokhoz képest is, amiket láttunk, és mellette a Föld bizony már nem látszik.

És ha még továbbmegyünk, akkor azt láthatjuk, hogy még azok a nagyobb testvérek is eltörpülnek a még nagyobb testvéreik mellett. Itt bizony már a Nap sem igazán látszik.

Isten tehát nagy. Nagyobb, mint a Kormányunk. Nagyobb, mint az amerikai hadsereg. Nagyobb, mint Oroszország és Arábia az összes olajával és sejkjével. Isten amikor erre a világra azt mondja, hogy: „Legyen!”, akkor az ilyen lett. És tessék elhinni, hogy tud ő még ennél többet is.

Így hallgassuk meg most azt a próféciát, amely nem másról szól, mint ennek a Nagy Istennek a tettéről, cselekedetéről, hogy ő mit csinált! Mi az a nagy, amit ő tett, a mi kicsiny életünkben? - Mikeás próféciájából szól, könyvének az 5. fejezetének az első 4. versében a mai ünnepünknek az ószövetségi igéje:

Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba. Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg a szülőasszony szül, de megmaradó honfitársai hazatérnek Izráel fiaival együtt. A nyáj elé áll, és legelteti az ÚR hatalmával, az ÚRisten fenséges nevével. Akkor nyugodtan élnek, mert hatalma kiterjed a föld határáig. Ez lesz a békesség!

Isten nagy, - de ez egy nagyon-nagyon becsapós jelző akkor, ha Istennel kapcsolatban mondjuk. Ha magunkat nagynak érezzük - mondjuk a környezetünkben valakikhez képest -, akkor felmagasodunk gondolatban-lélekben, és a nálunk kisebbeknek a feje felett elnézünk. Ebben áll a mi nagyságunk. Most ne tessék a szeretetlen hatalmasokra vagy gonosz emberekre gondolni, akik ilyent csinálnak, hogy elnéznek mások mellett, mások feje fölött, - nem rájuk gondolok, hanem ez emberi adottság. Ez így van. Velük, velem így van, a hitben-járó, Krisztus-követő, szeretetben élő emberekkel így van, mert a mi emberségünk ebben áll, a mi nagyságunk, amikor mi nagyok vagyunk. - Az elefánt mindig eltapossa az egeret, akkor is, hogyha ezt akaratlanul cselekszi, és akkor is, hogyha utána nem tesz semmit bocsánatként.

Isten nagy - ez azonban mást jelent. Az, hogy Isten nagy, nem azt jelenti, hogy elnéz mások feje fölött. Azt jelenti az Isten nagysága, hogy ténylegesen és végérvényesen rajta múlik minden. Minden. A legkisebb dolgok is. A gondolatában ugyan olyan naprakészen, aktuálisan ott vagyunk mi, külön-külön mindannyian, mint a legnagyobb űrbolygó. Sőt, az Isten a lehető legkisebb folyosót választotta ki, hogy hozzánk szólni tudjon.

Kiválasztotta - mint a prófétától tudjuk - egy nagyon kicsi nép nagyon kicsi országának nagyon kicsi városkáját. Kiválasztotta abban a nagyon kicsi istállót. Kiválasztott egy nagyon kicsi embert, akit csak az emberi hitetlenség és az Istenben való bizalom hiánya magasztal föl istennővé: Máriát.

Valójában az Isten nagysága rejlik abban, hogy egy nagyon egyszerű ember formájában érkezett meg a mi világunkba, a mi életünkbe azért. Nem véletlenül tette ezt, nem magának, az ideérkezésnek dolgában vagy érdekében, hanem azért, hogy a legkisebbekhez tudjon jönni, és a legkisebbek számára legyen ő a nagy, vagyis aki mindent tud.

Kiválasztotta az emberéletet, hogy azon keresztül legyen velünk. Kiválasztotta a legkisebbeknek, legutolsóknak járó törvényszéket, hogy az elé állítsák ítéletre. Kiválasztotta a legalantasabb gazembereknek járó kereszthalált, hogy abban legyen a mi Megváltónk.

„Bár a legkisebb vagy” - mégis. Ugyanis éppen ezért, nagyon felülről és nagyon közelről szól hozzánk az Isten. És nagyon közel tud jönni akkor, amikor a legkisebbek vagyunk. Már pedig azok vagyunk. Ez azt is jelenti, hogy nagyon-nagyon könnyű az Istennek a feje felett elnézni. Ami persze nem igaz, de mégis érezhetjük, hogy nagyok vagyunk, akkor emberségünkből fakadóan óhatatlanul elnézünk az Isten feje fölött is, mert ő a legkisebbet választotta.

Urunk! Te tetted velünk, az életünket áldd meg azzal, hogy engedjünk téged cselekedni, hogy legyen életünk, legyen holnapunk. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az Isten békessége pedig, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

1. Mennyei angyalseregek Örömhírt hoztak, hirdettek A pásztoroknak boldogan: „Egy gyermek fekszik jászolban!” - 2. „Mint Mikeástól* tudjátok, Kis Betlehemben vár rátok A Krisztus ő! Eljött végre Mindnyájatoknak üdvére.”- 3. Ezen méltán örüljetek, Isten eggyé lett veletek, A gyermek, aki született, Valóságos testvéretek. - 4. Ő nem hegy el, nem hagy cserben. Bízzatok benne szüntelen! A kísértés bármennyi lesz, Nem árt, ha Krisztus védelmez. - 5. Örök győzelmet ád néktek, Mint választott, szent népének. E nagy örömért zengjetek Istennek hálaéneket!

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenhol, mindenkor hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, akiben a láthatatlan Isten látható emberré lett és békességet hozott a világnak. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia: Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely kiontatik sokakért a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg eljön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia: Ó, áldott Krisztus. Isten szent Báránya, Ki világ bűnét vitted keresztfára, Irgalmazz nékünk, ó, kegyelmezz, kérünk! Adj békét nékünk!

1. Krisztus népe Isten nagy csodája, Védi, áldja, És nem hagyja magára. Nem győzhet rajta A gonosz hatalma, Isten megtartja. - 2. Krisztus népe, bátran nézz előre: Eljön végre Istennek teljessége! Véget ér már ott Nehéz bajvívásod. Jézust meglátod. - 3. Krisztus népe, állj hát rendületlen Reménységben, Mert Isten győzhetetlen! Szent az ígéret: Mennyekben vár téged Új, örök élet.

1. Dicsőség mennyben az Istennek! Dicsőség mennyben az Istennek! Az angyali seregek Vígan így énekelnek: Dicsőség, dicsőség Istennek! - 2. Békesség földön az embernek! Békesség földön az embernek! Kit az igaz szeretet A Jézushoz elvezet, Békesség, békesség embernek! - 3. Dicsérjük a szent angyalokkal, Imádjuk a hű pásztorokkal Az isteni Gyermeket, Ki minket így szeretett. Dicsérjük, imádjuk és áldjuk! - 4. Dicsőség az örök Atyának És értünk született Fiának! Hála a Szentléleknek, Áldások kútfejének! Dicsőség, dicsőség Istennek!

1. Jöjj, Jézus népe! Menjünk mind elébe! Egy szívvel, szájjal áldjuk Megváltónkat! Ha egy a szívünk, szánk is együtt szólhat. Jöjj, Jézus népe! - 2. Ő mindnyájukért ontott ártatlan vért: Egybeköt minket Jézusunk keresztje. Dicséretét hát ajkunk együtt zengje! Jöjj, Jézus népe! - 3. Ha ketten, hárman igében, imában Itt vagyunk együtt Jézusunk nevében, Ő velünk van, hogy Lelke bennünk éljen. Jöjj, Jézus népe! - 4. Mind hulljunk térdre Jézus nagy nevére! Minden nyelv vallja: Úr ő mennyen-földön, Az Atya Isten benne dicsőüljön! Jöjj, Jézus népe!

1. Kit sok boldog pásztor dicsért, Hallván angyal égi hírét: Félni többé nincsen miért, Itt a megtartó Király! - 2. Bölcsek őhozzá indultak, Csillagfényes messze útnak, S drága kinccsel térdre hulltak: Itt az újszülött Király! - 3. Vigadj, lelkünk, Máriával! Zengjünk mind a menny karával Hála édes dallamával Jézusunknak glóriát! - 4. Ő az élet és üdvösség. Ünnepeljük földre jöttét. Krisztust, Isten Egyszülöttjét, Áldja szívünk boldogan!

Urunk, magasztalásodat hallotta fülünk: add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk: add, hogy meglássa a megígért örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk: add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk: add, hogy a világosság útját járja ezután. Testedből részesült a testünk: add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért! Ámen.

Testvéreim! Ha Isten utat ad és elmentek innen, hirdessétek az ő halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik átéltétek a vele való közösséget, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és áldozatos szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia: Hadd zengjen hálaénekem, Ó, Istenem, tenéked, Amelyben megköszönhetem Legfőbb jótéteményed, Mert szerettél, s amit tettél, Kegyelmed bizonysága. Hadd zengjen hát víg éneket Lelkemnek buzgósága!

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak