TATABÁNYAI   MAGVETŐ „Íme, kiment a magvető vetni” (Mk 4:3)

„…a mag sarjad és nő…” (Mk 4:27)

Elhangzott a Tatabányai Evangélikus Egyházközségben Húsvét utáni 3. vasárnap (Jubilate) istentiszteletén 2009. május 3.-án, Schermann Gábor lelkész szolgálatával.*

Kezdő ének: 364 (Lindemann János (?) 1549-1613, német - Gastoldi G. G. 1556?-1622)

1. Öröm van nálad, még ha búbánat Ér is minket, Jézusunk. Benned és véled miénk az élet, Nagy Megváltónk, hű Urunk. Te széjjeltéped a köteléket. Ki benned bízik, sziklára épít, Örökké élhet, halleluja! Kegyelmet leltünk, átölel lelkünk, Átfogunk hittel, és nem szakít el Semmi tetőled, halleluja! - 2. Ha Lelked áthat, többé nem árthat Nékünk sátán, bűn, halál. Legyőzted régen, s te tartod kézben, Bár még támad, ellenáll. Dicsérő ének zeng, Jézus, néked. Áldjuk mindnyájan neved vidáman, Hirdetjük fennen: halleluja! Ujjong a lelkünk, győzelmet nyertünk. Nevedben járunk, szeretünk, áldunk Itt és a mennyben. Halleluja!

Bevezetés

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. - Ámen.

Ujjongj Istennek egész föld! Zengjétek dicső nevét! Magasztaljátok nagy dicsőségét! Az Úr megtartott bennünket, és nem engedte, hogy meginogjunk. Istenünk! Te megpróbáltál minket, megtisztítottál, mint tűz az ezüstöt. Csapdába ejtettél, hol tűzbe, hol vízbe jutottunk, de kivezettél, és felüdültünk. Áldjátok népek a mi Istenünket, fennen hirdessétek dicsőségét. Ámen.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal! Testvéreim! Isten színe előtt most, lássuk meg méltatlan voltunkat, és nézzük meg életünket Isten parancsolatainak, törvényének a tükrében:

Ezt mondja az Úr:

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincs bennünk bűn, becsapjuk önmagunkat, és nincs bennünk igazság. Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, és megbocsátja azt, és megtisztít minket gonoszságunktól.

Ezek alapján kérem, Testvéreim, hogy most szívetek szerint feleljetek a gyónási kérdésekre:

Az élő Isten színe előtt kérdem mindenkitől személy szerint:

Testvérem az Úrban!

Vallod-e magadat bűnösnek, ezért kárhozatra méltónak? Vallod-e? - Vallom.

Bánod-e igazán bűneidet? Bánod-e? - Bánom.

Megbocsátottál-e azoknak, akik vétkeztek ellened? Megbocsátottál-e? - Megbocsátottam.

Igyekezel-e Isten akarata szerint élni? Igyekezel-e? - Igyekezem.

Hiszed-e, hogy Isten Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Hiszed-e? - Hiszem.

Legyen hitünk szerint! Forduljunk Istenhez ezzel a hittel, bizalommal, és kérjük az ő irgalmát:

Jó Urunk! Miért siránkoznánk, ha vétkeztünk? Vezess bennünket! Vigyél igaz bűnbánatra, hogy kutassuk, vizsgáljuk utjainkat, a szívünket emeljük fel hozzád, és lássuk meg, hogy vétkesek és engedetlenek voltunk, és ez nehezedett ránk. Te pedig jó vagy a benned reménykedőhöz, aki hozzád fordul. Jó szabadításodra várni, mert, még ha megszomorítasz is, nagyon szeretsz az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, méltatlanokon Jézus Krisztus Urunk által, akit halálra adott bűneink miatt, és akit feltámasztott üdvösségünkért. Az ő szeretetében bízva hirdetem nektek bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azon a földön és a mennyben az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Bízzatok és örüljetek Krisztusban reménykedő testvérek! Isten az ő vérért megbocsátotta bűnünket. Az ő Lelke legyen velünk, hogy általa új életben járjunk. Ámen.

Jöjjetek, imádkozzunk:

Mindenható örök Isten! Ne rejtőzz el a téged keresők elől. Siess elénk kegyelmeddel, hogy megtaláljuk Jézus Krisztusban az utat hozzád. És közösségedben, Egyházad körében kövessük őt, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Igeolvasás:

Testvéreim! Isten szavát olvasom most, hallgassátok nyitott szívvel. Mózes 1. könyvéből, az 1. és 2. fejezetből szól hozzánk a mai vasárnapnak, Húsvét ünnepe utáni 3. vasárnapnak az Ószövetségben megírt igéje:

Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.

Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.

Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá; uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik.

Megteremtette az Isten

az embert a maga képmására,

Isten képmására teremtette,

férfivá és nővé teremtette őket.

Isten megáldotta őket

és ezt mondta nekik Isten:

Szaporodjatok, sokasodjatok,

töltsétek be és hódítsátok meg a földet.

Uralkodjatok a tenger halain,

az ég madarain

és a földön mozgó

minden élőlényen!

Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszó-mászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.

Így készült el a menny és a föld, és minden serege.

A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon az egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.

Ez a menny és föld teremtésének a története.

Így szól hozzánk Jézus szava ezek után János evangéliuma 16. fejezetéből, a 16. verstől kezdve:

Ezt mondta Jézus a tanítványainak szenvedése előtt:

„Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem.” A tanítványai közül egyesek ezt kérdezték egymástól: „Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához?” Így szóltak tehát: „Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél.” Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: „Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? Bizony, bizony, mondom néktek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. Így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit.”

Boldogok, akik hallgatják, szívükbe zárják, és megtartják Isten beszédét. Ámen.

Ének: 48 (Debrecen 1590 - Boroszlói kézirat XVI. sz..)

1. Nagy hálát adjunk az Atyaistennek, Mennynek és földnek szent Teremtőjének, Oltalmazónknak, kegyes éltetőnknek, Gondviselőnknek! - 2. Add meg, hogy lássuk a világosságot, Te szent igédet, az egy igazságot, A Krisztus Jézust: örök vigasságot És boldogságot! - 3. Adj igaz hitet a te szent Fiadban, És jó életet minden utainkban, Szentlelked által vígy be hajlékodba, A boldogságba! - 4. Dicsőség néked mennyben, Örök Isten, Ki közénk jöttél a te szent igédben, Krisztus Jézusban, mi Üdvözítőnkben És Szentlélekben.

Szószéki szolgálat

Kegyelem legyen nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól. Ámen.

Igeolvasás:

Kedves gyülekezet! A mai vasárnapnak a levélbeli igéjét olvasom, amelyet igehirdetés alapjául rendelt Egyházunk, Pál apostol Thesszalonikába írt 1. levelének az 5. fejezetéből a 16. verstől kezdődően:

Így ír az apostol a gyülekezetnek:

Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. A Lelket ne oltsátok ki, a prófétálást ne vessétek meg, de mindent vizsgáljatok meg, a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.

Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt.

Urunk! Szentelj meg igéddel. Igéd igazság. Ámen.

Igehirdetés:

Kedves Testvérek! A képen a Jó fiú című film egy jelenete látható Egy édesanya van a mélység fölött. Egyik kezén lóg a fia, a másik kezén az unokaöccse. Nem tudja őket felhúzni. Csak egyiküket tudná, ha szabad lenne mindkét keze, hogy őt megmentse. Kit ment meg az édesanya? Az édes-gyermekét vagy az unokaöccsét?

Így, Anyák-napján talán jó ezen is elgondolkodni, de most nézzük meg ezt a kérdést úgy, mint akiknek mennyei szülőjük van: az Isten.

Kit ment meg az anya: a fiát vagy az unokaöccsét? - A történetben az utóbbit. A néhány másodperces jelenet a film végén - legalább is az én számomra a film egyszeri megnézése során - az egész, végtelenségig fokozódó feszültségű film egész megoldását és egyetlen tartalmi elemét jelentette. A döntést, - ez a jelenet egyfelől a film katartikus erejét adja -, lehet erkölcsi döntésként értelmezni. A történet ugyanis úgy jutott idáig, hogy az édesanyának a fia szint meseszerűen gonosz, és a jelenetet megelőzően éppen a saját édesanyát lökte le ebbe a szakadékba, aki azután végül megmenekült. - Eszerint egy egyszerű, erkölcsi, józan kép által diktált döntés lehetne ez a döntés. Mégsem az. Éppen azért, mert nem egyszerűen három emberről van szó, hanem egy édesanyáról, a fiáról és az unokaöccséről. Ez tehát - számomra legalább is - a film értelméről való döntés: a szeretet döntése. Méghozzá a biológiailag meghatározott anyai szeretet is felülíró szívbeli szeretet döntése, amelyik nem követhető.

Ki tudja megérteni, ki tudná lélektanilag követni és elemezni Isten teremtő szeretetét? Ki tudná lélektanilag követni és elemezni, érthetővé tenni egy szülőnek, egy édesanyának a szeretetét? Ki tudná elemezni és megmagyarázni az élet születésének a fájdalmát és örömét? - Senki. Legfeljebb az, aki okoskodásával egy kötetet akar helyezni a többi mellé, a tudomány könyvespolcára.

Pál apostol abban a néhány mondatban és az azt körülvevő még egy-két mondatban, sok-sok intelmet mond. Nagy-nagy összevisszaságban. Ezek az intelmek egymással nem igazán összefüggőek, és valahogy az Isten szavának az egész lelkét nézve egyáltalában nem betarthatók. Mégis ideírja Pál apostol ezeket, az intelmeket. Mégis úgy látszik ez a néhány mondat, mint egy erkölcsi végrendelkezés, mintha a lelkiatya, a szegény öreg apostol lelki gyermekeinek, a szeretett gyülekezetnek utoljára még egyszer megpróbálná mindazt a szívére helyezni, ami csak az élethez hozzátartozik.

Magassy Sándor lelkésztestvérünk, aki vázlatokat és értelmezéseket igyekezett írni a legtöbb magyarországi evangélikus alapigéhez, erről az igehirdetési alapige választásról, ami ma előttünk áll, erről a néhány versről gyakorlatilag azt az egy mondatot fogalmazta meg gúnyosan, ironikusan: „Őrült sok feladatotok van, csak győzzétek!” - Éppen azért írta ezt, hogy érzékeltesse az iróniával: valami másról van szó.

Bizonyára Pál apostol sem utasítást szándékozott adni. Bizonyára nem szárazlelkű nevelő, aki kiosztja a tennivalókat. Nekik adta az írást, és nekünk adta az életet. Valami hitbéli szeretetet kell keresnünk, ami nem megfogalmazható, körülírható, definiálható, legfeljebb a költészet nyelvével érzékeltethető a szívünk számára.

Nekünk adta Krisztust és vele az életet. És a sok-sok, mindig imádsághoz, az Istennel való kapcsolathoz köthető kifejezés segítségével szeretné megértetni velünk, hogy minden, amit okoskodásunkkal, okosságunkkal próbálunk alkotni jót, nagyot és szépet - az semmi. És minden, ami Isten szeretetében élve, az ő szívében járva csinálunk, akár önkéntelenül, akár olyan döntések útján, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is így történnének, csak valamiért akkor, éppen úgy történtek - mindezek a dolgaink jók. Mert ami maradandó van, ami maradandó történik, az az Isten szeretetéből fakad.

Az egész intelemsort lezárja az az egy vers, az a rövid mondat, amivel befejeződik: „Hű az, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt.” - Ez legyen a reménységünk: ő meg is cselekedte! Ezért van Húsvétunk, és ezért vannak istentiszteleteink.

Ő, aki nekünk adta Krisztust és vele az életet, - bár nem élünk abban a világban, amit ő annak idején teremtett, de - ő megcselekszi velünk azt, amit elkészített a számunkra.

Imádkozzunk:

Édesatyánk! Áldj meg bennünket azzal, hogy életünket jó szívvel, mint jó szülő kezébe, tegyük le a kezedbe. És minden utunk, mint jó szülőktől a gyermeké, tőled eredjen. Ámen.

Ének: Jézus, a te beszéded, teremjen jó gyümölcsöket. Szent igéd és Szentlelked, ítélje meg bűneinket. Vigasztaljon bánatunkban, bátorítson halálunkban.

Mondjuk el együtt, szívünk reménységére az Apostoli Hitvallást

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Az édesanyák számára áldásul - hallgassunk meg egy éneket:

Jót kívánok néked,

Szíved vígan éljen

Semmi bú és bánat

Lelkedhez ne érjen

Citrus és tulipán

Kertedbe teremjen

Zengő fülemile

Ablakodon pengjen

Két fehér karodon

Két szép aranyperec

Éltessen az Isten

Azzal, akit szeretsz.

(Erdély, Moldva)

Az Isten békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szívünket, gondolatainkat Jézus Krisztusban. Ámen.

Úrvacsora.

Ének: 267 (Semper Ernő1722-1758. Ulber Keresztély Sámuel 1714-1776, német) - Liturgia: 13

1. Terjeszd e földön, Jézus, országodat, Mindenek lássák a te jóságodat. A földön élők mind megismerjenek, És tiszteljenek! - 2. Méltass mindenkit szent segítségedre, Hogy mind eljussunk te ismeretedre, S híven kövessük, mint megparancsoltad, Akaratodat! - 3. Te segíts minket neved félelmére És szent igédnek hű ismeretére. És add, hogy benne mindenek fölleljék Élet beszédét! - 4. Légy a sötétben mi világosságunk, Küzdelmeinkben teljes bátorságunk! Légy orvosunk a kínos szenvedésben Minden időben! - 5. Minden veszélyben védelmezz meg minket, Míg bevégezzük egykor életünket, S eljutunk innen dicsőség honába, A mennyországba!

Emeljük fel szívünket az Úrhoz, imádkozzunk:

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenkor, mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki feltámadásával örökkévaló örömöt szerzett népének. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével, és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Liturgia:

Az Urat áldom én. Áldjuk dicséretekkel! Szent, szent, szent! - zengje szánk Angyali seregekkel! Kit ég és föld imád És dicsér szüntelen: Áldalak örökké Én is jó Istenem!

Szent vagy, Urunk, nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy Krisztus testét és vérét vegyük üdvösségünkre ebben a kenyérben és borban, és általa testvéri közösséggé legyünk.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én vérem által, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e kehelyből, az Úr halálát hirdetjük, amíg eljön. Mert méltó a megöletett Bárány, Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Imádkozzunk

Jó Istenünk! Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. Add Lelkedet nekünk, hogy Megváltónk keresztjének a titkát ünnepelve, feltámadása erejében részesüljünk. Emlékezz meg népedről, egyházadról, szerte a világban és itt, miközöttünk. Emlékezz meg azokról, akiket Krisztus vérén váltottál meg. Teremts hitet bennük, tartsd meg békességedben és add meg Krisztusban való egységüket. Emlékezz meg, Urunk, azokról, akik Krisztus békességében mentek el ebből az életből. Minden elhunytról emlékezz meg, akiknek a hitét egyedül te ismered. Hozzád fordulunk, jó Istenünk, minden magányos, beteg, keserű és hit nélkül élő testvéreinkért. Te őrizd meg őket a magad számára. Te teremts helyet nekik országodban, és te teremts helyet magadnak a szívükben. Urunk, könyörgünk hozzád azokért, akik most érettségire készülnek, itt családjaikban, közösségünkben és szerte az országban. Te adj bölcsességet és jó akaratot azoknak, akik az ő munkájukat előkészítik, megszervezik, akik feladataikat összeállítják, akik feleleteiket meghallgatják. Te add Lelkedet a szüleiknek, hogy erőddel és reménységgel, szeretettel és gyengédséggel álljanak melléjük. Te őrizd meg mindnyájukat a kétségbeeséstől és a gőgtől. Te őrizz meg mindannyiunkat az önhittségtől és a magány érzésétől. Hiszen Jézus Krisztus óta fogod a kezünket, és velünk vagy. Urunk, jó Istenünk! Ne engedd ezt feledni. Állj azok mellett, a testvéreink mellett, akik elvesztették gyermeküket, akik nem szerethetik úgy gyermeküket, mint ahogyan szeretnék, akik távol vannak gyermeküktől lélekben vagy kilométerben. Őrizd meg, Urunk, az édesanyákat minden kísértésben, félelemben, aggodalomban, gyötrelemben a te országod számára, a Krisztus hitben. Jézusért kérünk téged, aki a mi reménységünk és váltságunk. Aki révén helyünk van tenálad a szívedben, a szeretetedben. Az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Liturgia:

Krisztus, Istennek Báránya, Értünk jöttél e világba. Szánj meg, szánj meg! Ó, irgalmazz nékünk! Áldj meg, áldj meg, Add békédet, kérünk!

Az Úr békessége legyen mindnyájunkkal. Jöjjetek Testvéreim, Isten szeretetének oltárához!

Ének:

1. ének: 54 (Gerhardt Pál 1607-1676, német - Crüger J. 1598-1662)

1. Mind adjon hálát Istennek, Ki él e földön lenn, Mint mennyben angyalseregek Őt zengik szüntelen. - 2. Dicsérjük Istent boldogan, Mert ő a legfőbb jó, Nagy csodaműve számtalan, Karja mindenható. - 3. Épségben tartott bennünket Még anyánk méhétől, S ha ember már nem segített, Ügyünk ő vette föl. - 4. Bár gyakran bűnnel bántottuk, Nem fordult tőlünk el. Megbocsát nékünk Krisztusért, S megáld kegyelmével. - 5. Ő adjon vidám új szívet A régi helyébe, És vessen gondot, félelmet Tenger mélységébe! - 6. Tartsa meg dolgos békében Hazánkat, népünket! Földi munkánkban kísérjen Áldása bennünket! - 7. Jóvolta járjon mivelünk, Híven öleljen át, És tartsa távol mitőlünk Ma is a bajt és kárt! - 8. Ő legyen, míg tart ez a lét, A mi üdvösségünk, És ha itt utunk véget ért, Égi örökségünk! - 9. Fogja le békén szemünket, Ha szívűnk már megállt, Hogy örök fényben lássuk meg Majd az ő szent arcát!

2. ének: 57 (103. zsoltár. Neander Joakim 1650-1680, német - Német népi dallam XVII. sz.)

1. Áldjad, én lelkem, a dicsőség örök Királyát! Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát! Zúgó harang, Ének és orgonahang, Mind az ő szent nevét áldják! - 2. Áldjad őt, mert az Úr mindent oly bölcsen intézett: Sasszárnyon hordozott, vezérelt, sok bajban védett! Nagy irgalmát Naponként tölti reád, Áldását mindenütt érzed. - 3. Áldjad őt, mert keze csodásan alkotott téged! Utadon elkísér, tőle van testi épséged. Sok baj között Erőd volt és örömöd. Szárnyával takarva védett. - 4. Áldjad őt, mert az Úr megáldja minden munkádat! Hűsége, mint az ég harmatja, bőven rád árad. Lásd, mit tehet Jóságos Lelke veled, És hited tőle mit várhat! - 5. Áldjad az Úr nevét, őt áldja minden énbennem! Áldjad őt, lelkem, és róla tégy hitvallást, nyelvem! El ne feledd: Napfényed ő tenéked! Őt áldjad örökké! Ámen.

Jöjjetek Testvéreim! Adjunk hálát Istennek, imádkozzunk:

Urunk! Magasztalásodat hallotta fülünk, - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk, - add, hogy meglássa az örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk, - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk, - add, hogy a világosság útját járja ezután. Testedből részesült a testünk, - add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim! Elmenvén hirdessétek az Úr halálát és feltámadását. Tanúskodjatok az ő szeretetéről. Akik átéltétek a vele való közösséget, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással és önfeláldozó szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.

Liturgia:

Az Úristen nagy nevének A mennyen-földön zengjen ének! Nagy az Úr neve, felséges. Te is ember, Isten képe, Te keresztfán megváltott népe, Áldd őt, ki nagy és szentséges! Bár por vagy is, szeret, Megvédi ügyedet. Áldd őt szívből! Gyermeke vagy, Ő el nem hagy, Jóvolta hozzád igen nagy.

*A szóban elhangzott istentisztelet felvételről rögzített szövege, mely nem tartalmazza a non-verbális összetevőket.

Az énekek és a liturgia kottáit a „Digitális evangélikus énekeskönyv”-ben (enekeskonyv.lutheran.hu honlapon), valamint az Evangélikus Énekeskönyvben lehet megkeresni, megtalálni.

A MAGVETŐ és a korábbi MAGVETŐ-k a Gyülekezet tatabanya.lutheran.hu honlapján találhatók meg, ahol még további hasznos információk is vannak

Az 1. oldali vízjelen a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet temploma látható.

Az igehirdetés szövegkiemelései az Íródeáktól származnak.

1