2008-01-01

0x08 graphic
1. Nékünk születék mennyei Király, Üdvözítőnek mondja az angyal. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézust mi imádjuk! - 2. Szűz Máriától gyermek születék, De Szentlélektől ő fogantaték. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézust mi imádjuk! - 3. Nyolcad napon a templomba vitték, Isten törvényét így betöltötték. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézust mi imádjuk! - 4. Mily hatalmas lett e kisded gyermek, Megszégyenültek az ellenségek. Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézust mi imádjuk! - 5. Győzedelmet vett a kárhozaton, Győzedelmet vett örök halálon, Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézust mi imádjuk! - 6. Nagy hálát adjunk Atya Istennek, Jézus Krisztusnak és Szentléleknek! Újesztendőben mi vigadjunk, Született Jézust mi imádjuk!

Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, és szent nevét áldja minden lélek örökkön-örökké. Ó, Urunk! Urunk! Felséges a te neved szerte a földön, és az égen is megmutattad fenségedet. Gyermekek és csecsemők szája által is növeled hatalmadat, hogy elnémítsd a bosszúálló ellenséget. Ha látom az eget, kezed alkotását, és a holdat a csillagokkal, micsoda a halandó? - mondom, hogy megemlékezel róla. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent lába alá vetettél! Ó, Urunk, Urunk, felséges a te neved szerte a földön. Ámen

Én vagyok az Úr, a te Istened! Ne legyen más istened! Ne vedd hiába Istened nevét! Szenteld meg az ünnepnapot! Tiszteld atyádat és anyádat! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod házastársát vagy bármiféle tulajdonát! - Jézus Krisztus apostola ezt tanítja: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn bennünk, magunkat csaljuk meg, és igazság nincs bennünk. Ha pedig megvalljuk bűnünket, hű és igaz az Isten, megbocsátja, és megtisztít minket gonoszságunkból.

Uram, míg hallgattam, jajgatnom kellett, mert rám nehezedett kezed. Ezért megvallom neked vétkemet. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet, mert te megbocsátod, amit vétettem. Te vagy az oltalmam! Megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Istenünk, a szerető Isten, kedves Testvéreim megkönyörült rajtunk Jézus Krisztus által, akiben megjelent Isten szeretete, hogy ne válasszon el tőle semmi sem Az ő szeretetében bízva, hirdetem nektek, Testvéreim, bűneitek bocsánatát, hogy oldozva legyenek azok a mennyen és a földön, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Járjatok új életben az ő Lelke erejével! Ámen.

Örök Isten! Te soha nem változol, de kegyelmed megújul napról-napra. Ebben, az új időben is vezess minket Lelkeddel, hogy megálljunk a hitben, és tetszésed szerit éljünk mindenkor az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön-örökké. Ámen.

Keresztyén Gyülekezet, Testvéreim! Isten szavát hallgassuk most nyitott szívvel, figyelemmel. A mai ünnep, Újév napjának ószövetségi igéje Mózes 1. könyvének a 17. fejezetéből, az első 8 versben így szól hozzánk:

Mielőtt eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusban keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.

1. Vezess, Jézusunk, S véled indulunk. Küzdelemre hív az élet, Hadd kövessünk benne téged! Fogjad hát kezünk, Míg megérkezünk! - 2. Adj erős szívet, Hogy legyünk hívek! És ha terhet kell viselnünk, Panaszt mégsem ejt a nyelvünk. Rögös bár utunk, Hozzád így jutunk. - 3. Sebzett szívünk majd Mikor felsóhajt, Vagy ha másért bánat éget, Adj türelmet, békességet, Reménnyel teli Rád tekinteni. - 4. Kísérd lépteink Éltünk végeig, És ha roskadozva járunk, Benned támaszt hadd találunk, Míg csak tart az út, S mennyben nyitsz kaput!

Isten hozott mindenkit ezen a reggelen, ennek, az emberi időszámítási új szakasznak a kezdetén. A mai evangélium, amelyet fölolvasok, egy egyszerű krisztusi történet, a karácsonyi történet része arról, hogy hogyan lépett be az emberek rendjébe, Izráel népének a testi közösségébe a mi Megváltó Urunk, Jézus. Ahogyan most belépett a közösségünkbe Veronika baba (Kemény család újszülöttje), úgy lépett be Jézus is Izrael népének a körébe egy olyan eseménnyel, egy olyan névadó szertartással, amellyel tette és teszi ezt minden zsidó újszülött.

Annak rendje és módja szerint Jézust körülmetélték, és nevet adtak neki. Annak rendje és módja szerint elkezdjük a 2008. esztendőt, amely persze arra emlékeztet bennünket, hogy már nagyjából ennyi ideje megszületett emberként a mi Urunk. Mégis egy emberi egyezményes szokás, hogy a január hónap kezdetével új évszámot írunk. Ennek megfelelően, ahogy az rendjén van, mindenkinek boldog új esztendőt kívánunk, mindenkinek minden jót kívánunk. De most figyeljünk oda mégis arra, hogy mit kíván Isten?

Isten azt kívánja, ahogy a Filippi levélben olvashatjuk, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon. Miért? Mert szabadulást ad általa nekünk az Isten. Tehát valami több, valami más, valami számunkra különleges történik, amikor Jézus az angyal szavára, amelyet jóval korábban mondott, a Jézus nevet kapja. Isten szabadulást ad általa nekünk, és mit meg nem tett az Isten, hogy Jézus neve egyedülálló, páratlan név legyen a világon, hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon. Mit meg nem tett az Isten!

Abban az időben, amikor ez történt, amelyről az evangélium hírt ad, abban az időben a Jézus név olyan mindennapos név volt. Nem új nevet talált ki az angyal, amikor Máriának, meg Józsefnek azt mondta, hogy a Jézus nevet adják majd a gyermeküknek, amikor majd megszületik. Egy mindennapos nevet mondott nekik, de hozzátette azt, hogy ennek, a névnek tartalma lesz, amint jelentése volt ennek, a névnek is, mint minden névnek, - hiszen valami jelentéssel bíró szóból származnak a nevek -, jelentése volt, de azt mondta Isten szava Máriának, meg Józsefnek, mielőtt Jézus megszületett, hogy ez legyen a neve, mert az a jelentés, ami ebben a szóban van, a Jézus névben van, az igaz lesz erre, a gyermekre: az lesz ő.

Egy mindennapos, gyakori név volt, - és valami történt. Állítólag Jézus kereszthalála és feltámadása után mintha elvágták volna, kiveszett a gyakorlatból. Nem adták az emberek a gyerekeiknek ezt a nevet, hogy: Jézus. Szemben az addig mindennapos gyakorlattal, eltűnt. Miért?

Nem adták a Jézus nevet a gyermekeiknek azok, akik Jézus Krisztust Uruknak és Megváltójuknak vallották, mert azt mondták, úgy érezték, hogy ez a név páratlan, egyedül álló, és nem egy név a sok közül, hanem a mi Urunk neve. - És nem adták a gyermekeiknek ezt a nevet azok sem, akik nem tartották Uruknak és Megváltójuknak Jézust, mert azt mondták, hogy ez egy szörnyű előjellel megpecsételt név. Ez egy bűnözőnek a neve volt, akit ráadásul istenkáromlásra használtak föl a tanítványai, és ezért borzasztó rossz előjel lenne egy ilyen gazember nevét adni a gyermeküknek. - Harmadik megoldás valahogy nem akadt. Másféle ember - úgy látszik - nem nagyon akadt, csak vagy Urának és Megváltójának vallotta Jézust, vagy botrányos személynek tartotta Jézust. Így aztán ezért vagy azért, de az emberek nem adták gyermekeiknek ezt a nevet. Mára bárhol járunk a világban, bármilyen vallás és kultúra világába tekintünk be, Jézus neve egyedülálló.

Ez megtörtént, de Istennek ez nem elég. Ő megkérdezi tőlünk, az embertől: Te hogyan nevezed Uradat? - Talán furcsa kérdés, de a név jelentése miatt mégis csak természetes kérdés. Jézus neve ugyanis azt jelenti, hogy Szabadító, - vagy még inkább talán olyasmit, hogy: Isten szabadítása. Ez a valaki, akit Jézusnak neveztek el, ő az Isten szabadítása.

Számunkra ez a mai nap, január elseje kezdet. Emberi időszámításunknak az egyezményes határköve. Isten szabadításának azonban nem kezdete! Semmi érdemleges kezdet nem történt Isten tervében és cselekedetei között. Annyi történt, hogy azt a nevet, amit az Isten szava már jóval korábban megadott nekik, azt a nevet az emberek is megadták. És mivel az Isten tervében és cselekedeteiben nem történt új kezdet január elsejével, ezért talán az Egyház régtől fogva keresett egy kapcsot, egy kapcsolópontot az újévi evangéliumi történet, evangéliumi ige és az emberek által állított időszámítási határkő között, és kitűzte régtől fogva azt a jelszót, kitűzte azt a zászlót, hogy: legyen a mi jelszavunk Jézus az új évünkben, az előttünk álló időnkben. És ez így volt, és szokott lenni, de Istennek nem elég ennyi! Ő megkérdezi tőlünk, az embertől, hogy: Te mit kérsz a nevében, Jézus nevében?

És biztos, nem véletlen az, hogy Jézus neve egyedülálló névvé lett. Biztos nem véletlen az, hogy a világon, talán minden vallás közül őt üldözik és az ő népét a legjobban minden időben. Nem véletlen, hogy ma, amikor a világ számunkra kitárul, és minden vallás egyformán elérhető, nincsenek elzárva egymástól az emberek, a kultúrák, a népek, és a vallások, minden vallás itt van körülöttünk és közöttünk, egyre egyenrangúbban és egyre egyformábban, ekkor, ebben, a nagy kiegyelítődési időben, amit ma élünk, mégis akik a vallást bírálják, és a vallásról bírálattal, ítélettel szólnak, valahogy elsősorban Jézusról és a keresztyén hitről szólnak bírálattal, és elítélően. Sokkal kevésbé más vallásokról. - Miért? Valószínűleg azért, mert a vallások között Jézus az, amit a neve jelent: Isten szabadítása.

Más vallásokban is vannak nagy nevek: istenek, félistenek, istenült emberek, példaképek. És más vallások nagy neveit előszeretettel dicsérik és állítják az emberek egymás elé, mint példát. Példát, akit követni lehet, akitől tanulni lehet, aki valami jelentést tartalmaz, tanítást hordoz számukra. Jézust is örömmel állítják példaként, mint akinek az élete és tanítása jelentést, tanítást és példát jelenthet a számukra. És legtöbbször a Jézus-cáfolatok és Jézus-bírálatok sem arról szólnak, hogy Jézus valójában nem létezett. És az, hogy Jézus élt, és ez vagy az történt vele, vagy ezt vagy azt mondott, az nem igaz, - hanem a Jézus-cáfolatok és a Jézus-bírálatok - nemcsak ma, hanem nagyjából az 1.-2. századtól kezdve a 21. századig -, arról szólnak, hogy Jézus nem az, amit a neve jelent. Vagyis nem Isten szabadítása az ember számára, hanem egy nagyszerű ember, aki példa és tanítás lehet a számukra.

És ezért szól a kérdés, az Isten kérdése hozzánk: Ki ő neked, és mit kérsz a nevében? Ugyanis példát, segítséget, útmutatást tudunk adni egymás számára. Boldog új évet nemcsak kívánni tudunk egymásnak, hanem a boldog új évet mi, emberek fogjuk megcsinálni magunknak 2008-ban is. Mint eddig mindegyik évben. Segíteni ebben, az évben is, mint mindig mi fogunk magunknak, meg egymásnak. Az a mi dolgunk.

Ha Jézus nevében indulsz, - ahogy a régi jelszó mondja -, ha Jézus nevében indulsz, az Istent hívod segítségül - mondja az evangélium -, akkor szabadulást kérj, ne segítséget. Akkor vedd észre, hogy nem javításra szorulsz, hanem cserére, megváltásra.

Aki börtönben van, az kérhet kedvező elbírálást magának. Kérhet tágasabb cellát, jobb kosztot. Törvény adta joga a börtönben levőknek vallásuknak megfelelő, speciális étrendet kérni és igénybe venni. Kérhet több sétaidőt, és még sok-sok mindent a maga számára kérni a börtönőrtől, és adjon az Isten sok szerencsét hozzá.

Jézus nevében kezdeni az évet szép jelszó. De ne feledjük el, azt jelenti: nem erkölcsi jelszóként zászlóra tűzzük őt, nem halacskába írva autóra ragasztjuk őt, nem nyakláncra fűzve fityegtetjük őt magunkon, - hanem ennél, mindegyiknél több történik: azt várjuk tőle, hogy megtegye, amit mi nem tudunk: kicseréljen.

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

1. Jézus, te égi szép tündöklő fényű név, Legszentebb énnekem e föld ölén. Benned van irgalom, Erőd magasztalom, Terólad zeng dalom, ragyogj felém! - 2. Az élet száz veszély, én lelkem, mégse félj, Míg ő hord karjain, hű Mestered! Elhagynak emberek, mit árt, ha ő veled, Töröld le könnyedet: Jézus szeret! - 3. Akaratod nekem mutasd meg szüntelen, Ne rejtsd el, Mesterem, tetszésedet! Vezérelj így magad, mutasd meg utadat Idegen tájakon jár gyermeked. - 4 Tisztíts meg teljesen, szentelj meg, hadd legyen Fényedből fénysugár az életem, Míg a homályon át a lelkem otthonát, Világosságodat elérhetem.

Méltó és igaz, illő és üdvösséges, hogy mindenhol és mindenkor hálát adjunk neked, mindenható Istenünk és Atyánk a Jézus Krisztus által, akiben a láthatatlan Isten látható emberré lett, és békességet hozott a világnak. Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét.

Itt az Isten köztünk, Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld, magasztal. Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei boldog lelkek. Ó, Urunk, Halld szavunk, Ha mi, kicsiny néped, Hódolunk tenéked!

Szent vagy, Urunk, nagy a te irgalmad, mert elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket szeretett Fiad élete árán. Ezért a nagy irgalmadért kérünk, hogy küldd el Lelkedet, és szentelj meg minket, hogy amikor a mi Urunk szent testét és vérét vesszük, akkor részesüljünk Lelke áldásában, és általa testvéri közösséggé legyünk.

Hallgasd meg imádságunkat Jézus Krisztusért, aki azon az éjszakán, amelyen elárulták, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek! Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen, miután vacsorált, kezébe vette a kelyhet, hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan! Ez az új szövetség az én véremben, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”.

Ezért valamennyiszer eszünk e kenyérből, és iszunk e pohárból, az Úr halálát hirdetjük, amíg eljön. Mert méltó a megöletett Bárány Jézus, hogy övé legyen az áldás, a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké.

Urunk, szerető Atyánk! Kérünk, emlékezz meg egyházadról, gyülekezetünkről, népedről, amelyet megváltottál Krisztus vérén. Emlékezzél meg Fiad értünk viselt szenvedéséről és haláláról. És áraszd ki Lelkedet mindannyiunkra, hogy amikor együtt vagyunk teste-vére közösségében, részesüljünk feltámadása erejében. Őrizz meg bennünket, Urunk, minden kétségbeeséstől, hitetlenségtől, gőgtől, önigazságtól. Adj tiszta szívet, hogy várjuk, keressük és kérjük nálad a szabadulást. Emlékezz meg, Urunk, mindazokról, akik hozzád fordultak és fordulnak. Azokról, akik a benned való hitben mentek el ebből, az életből. Azokról, akik úgy élnek, hogy nem ismernek téged. Adj szabadulást Fiad által mindannyiunknak. Jézus Krisztusért kérünk, az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

1. Jézusom, ki bűnös lelkem Megváltottad véreddel, Kárhozattól óvtál engem, Szegény szívem fogadd el! Értem győztél a halálon, Jóságodat sírig áldom. Tetszésedre hadd éljek. Csak tebenned reméljek! - 2. Megkerested kinn a pusztán Az eltévedett juhot, Aki tőled eltávozván Veszedelembe jutott. Jézus, lelkem hű pásztora, Bűnösöknek Megváltója, Munkáld megtérésemet, Éleszd, növeld hitemet! - 3. E világ hogy el ne vesszen, Jézus véredet ontod. Add, hogy üdvömre lehessen Végtelen áldozatod! Keresztfádhoz lépek hittel: Gyógyíts meg szent sebeiddel, Vedd le rólam az átkot, Hogy lehessek sajátod! - 4. Hiszek, Uram, de erősíts, Kételkednem, ó, ne hagyj; Bűn, halál ellen bátoríts, Üdvöm, gyámolom maradj! Egyedül tebenned bízom, S egykor téged, én Jézusom, Ott, hol bánat nincs többé, Láthatlak mindörökké.

Urunk! Magasztalásodat hallotta fülünk, - add, hogy süket legyen veszekedés, békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk, - add, hogy meglássa a megígért örök életet. Dicséretedet énekelte nyelvünk, - add, hogy az igazat vallja ezután. Templomodban járt a lábunk, - add, hogy a világosság útján járjon ezután. Testedből részesült a testünk, - add, hogy új életet éljen ezután. Hála néked kimondhatatlan jóságodért. Ámen.

Testvéreim! Elmenve hirdessétek az Úr halálát és feltámadását. Tanúskodjatok szeretetéről. Átélve a szabadulást általa, építsétek a testvéri közösséget az emberek között megbocsátással, önfeláldozó szeretettel!

Vegyétek most az áldást: Isten népe! Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád az Úr az ő arcát, és könyörüljön rajtad. Fordítsa feléd az Úr az ő arcát, és adjon neked békességet. Ámen.