2007-01-06

0x08 graphic
1. Kelj föl, öltözz fénybe, Földnek kereksége, Nézd, miként ragyog rád Az új csillag fénye! A kegyelmes Isten Nem hagyta elveszni Népét a sötétben. - 2. Vak homályban éltünk, Míg napunk nem fénylett, Istenhez az ember Mindig hűtlenebb lett. Bűnös kívánsága Mind mélyebbre vonta Le a föld porába. - 3. Végre a magasból Jött nagy világosság, Amellyel leszállott Hozzánk a mennyország. És a szebb hajnalra Mint homály, eloszlott A szív aggodalma. - 4. Életünk Világa, Jézusunk, te űzd el A bűn éjszakáját Boldogító hittel. És mint égő fáklya, Szent igéd vessen fényt Az egész világra! - 5. Add, hogy megmaradjunk Mindvégig a hitben, Majdan békességgel Távozhassunk innen. És akkor az égben Megláthassunk téged Örök dicsőségben!

Íme, eljött az Úr, akit kerestek. Övé a dicsőség, az erő és a hatalom. Benne leljen áldást a föld minden nemzetsége, boruljon le előtte minden világ, és minden nép őt szolgálja. Nevével mondjanak áldást mindenkor, és hirdesse boldognak minden nép. Téged magasztal, Uram, a föld minden királya, amikor hallja beszédedet. Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűségesen. Ámen.

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindannyiunkkal. Isten színe előtt, Testvéreim, gondoljunk méltatlanságunkra, valljuk meg neki bűnünket. Imádkozzunk: Add tudtomra, Uram, életem végét, hadd ébredjek rá múlandóságomra. Íme, arasznyivá tetted napjaimat, életem ideje semmiség előtted. Mint egy lehelet, annyit ér minden ember, aki él. Így hát mit várhatok, Uram? Egyedül benned reménykedem. Hallgasd meg imádságomat. Figyelj segély-kiáltásomra az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

Kelj fel tündökölve, mert jön világosságod, az ÚR dicsősége ragyogott rád. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad. Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. Emeld föl tekintetedet, és nézz körül! Mindnyájan összegyűltek, és hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, leányaidat ölben hozzák. Ha majd látod, örömre derülsz, repesve tágul a szíved. Özönlik hozzád a tengerek kincse, a népek gazdagsága hozzád kerül. Ellep a tevék sokasága, Midján és Éfa tevéi. Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik.

Ezért vagyok én, Pál, Krisztus Jézus foglya értetek, pogányokért. Ha ugyan hallottatok az Isten kegyelme megbízásáról, amelyet nekem adott a ti javatokra, amikor kijelentésével ismertette meg velem a titkot, ahogy előbb röviden megírtam. Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle, hogy értem én a Krisztus titkát, amely más nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogyan most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által: hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.

1. Jézus, hűséges tanítónk, Szólj, hogy megismerhessünk, Téged, igaz boldogítónk, Tiszta szívből szeressünk; Mert kik sötétségben jártunk, Benned örök fényt találtunk! - 2. Népek rád régóta vártak, Óhajtották napodat, Ők sűrű homályban jártak, Mi látjuk világodat; Nekünk lettél boldogságunk, Üdvösségünk és váltságunk. - 3. Ne engedd, hogy szeretetünk Irántad meglankadjon, Sem hogy hitünk és életünk Valaha megtagadjon! Szent igédet hadd szeressük! Lábad nyomát hadd kövessük! - 4. Az örökkévalóságban, Add, hogy dicső részt vegyünk, S ama mennyei hazában Mindenkor veled legyünk! Itt hozzád való hűséggel, S amott áldj meg üdvösséggel!

Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt”. Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt egész Jeruzsálemet. Összehívatta a nép valamennyi főpapját és írástudóját, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: „A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izraelt.”

Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: „Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!”

Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

Ennyi az a történet, kedves Testvérek, amit az evangélium ránk hagyott, megírt ezekről, a keleti bölcsekről. A hagyomány még némely dolgokat hozzá tesz, és elmondja, hogy három király: Gáspár. Menyhért, meg Boldizsár király, meglátták a csillagot, és követték, amíg az istállóban bele nem botlottak a kis Jézusba.

Ez egy nagyon érdekes, különös történet, különösen, ahogy még a hagyomány továbbszínezi. Mégis érdemes végiggondolni, most Vízkereszt ünnepén ennek az eseménynek, a keleti bölcsek útjának, esetének az emléknapján, hogy mi is számunkra a fontos? Hol van ez a csillag? És mi ez az egész? - Maradjunk a csillagnál.

A csillagra vannak tudományos elképzelések. Beszélnek a csillagászok bolygó-együttállásról, ami abban az időben volt, valamikor azokban az években, amikor Jézus született. És beszélnek arról, hogy a babiloni csillagtudósoknak a tudománya, a csillag-isteneiknek a mitológiájában megmagyarázza az egyes bolygóknak, a csillagoknak a jelentését, viselkedését, és azokhoz eseményeket köt. És az az esemény, amelyet ehhez a bolygó-együttálláshoz köt a babiloni csillagtudomány, vagy a babiloni vallás, az, hogy valahol Palesztinában egy nagy uralkodó születik. Új királyság veszi kezdetét. Ennek alapján tehát elindulhattak ezek, a derék bölcsek, hogy megkeressék ezt az új királyt.

Lehet tehát ilyen tudományos magyarázatokat keresni, ez azonban - azt gondolom - nem visz minket közelebb a mi dolgunkhoz, és érdekességen túl nem sokat jelentenek számunkra. Viszont érdemes megvizsgálni azt, hogy mit ír az evangélista ezekről, a bölcsekről és az esetről?

Először is fontos lehet az a momentum számunkra, hogy ezek, az emberek otthon látták feltűnni ezt a csillagot, és ebből tudták, hogy Palesztinában király született. Az után nem beszél arról a történet, hogy útközben, Jeruzsálem felé menve látták volna a csillagot, mert ha végig látták volna, akkor nem biztos, hogy úgy beszélnek róla, minthogy otthon látták ők a feltűnését, hanem egyszerűen felmutatnak az égre Heródes királynak, és azt mondják: itt van ez a csillag, ezt keressük, ennek a földi megfelelőjét: a királyt. De nem azt mondják; hanem, hogy ők látták otthon a csillagot feltűnni, és ezért eljöttek ide, Jeruzsálembe, a fővárosba, megkeresni a királyt.

És innentől kezdve szintén nem a csillag az, ami vezeti őket, nem egy égitest az, ami a bölcseket vezeti, hanem az ige. Ők az alapján mennek oda, Betlehembe, hogy a próféta azt mondta, hogy Betlehemben születik meg a Megváltó. A Bibliából elolvasták a tudósoknak, a bölcseknek az írástudók ott, Jeruzsálemben, hogy mit ír Mikeás próféta. És ez alapján, ebből tudták, hogy Betlehembe kell menniük, Jézus Krisztushoz. Tehát az ige mutatta tovább nekik az utat: az Isten szava, hogy hol van a cél, merre kell menniük. Ugyanakkor azt írja a történet, hogy a csillag előttük ment, míg megérkeztek. És akkor a fölött, a hely fölött állt meg, ahol a gyermek Jézus volt.

Tudjuk azt, hogyha az égen látunk egy csillagot, akkor az, amíg állunk, és nézzük, az ott van. Aztán ha elindulunk, és megyünk, akkor nagyon-nagyon sokáig mehetünk, és a csillag szintén menni fog. Ugyanabba az irányba nézünk, és ott látjuk. Ha pedig megállunk, a csillag is megáll. - Ugyanakkor szintén az evangéliumi történet írja le nekünk azt, hogy: „amikor meglátták a csillagot, nagy volt az örömük”. Mármint ott, az istállónál meglátták a csillagot, és nagy volt az örömük.

Tehát mit tudunk? Ezek a derék bölcsek Jeruzsálemből az Isten szavának útmutatása alapján elindultak, elmentek Betlehembe, ahol Jézust megtalálhatták. Az ige útmutatása alapján odaértek, és megtalálták Jézust, és - milyen különös - amikor meglátták a csillagot, nagy volt az örömük. A csillagot, aki nem más, mint a Gyermek, hiszen őt látták meg ott, az istállónál.

0x08 graphic
Ezek a lényeges dolgok. - És tulajdonképpen egy történet, amit az evangélium leír, és aztán még a hagyomány kiszínez, így takarhatja el előlünk a fontos dolgokat. - Azt, hogy a csillag, amelyik világít, amelyik vezet, amelyik információt ad, utat mutat, elindít és megállít: ez a csillag a Megváltó Jézus Krisztus.

Ezt tudjuk meg a történetből. Azt is megtudjuk, hogy ezt a csillagot, a Megváltó Urunkat mindenki mindenütt látja, aki nyitott szívvel figyel az Isten szavára. - Azt is megtudjuk, hogy aki meglátja a csillagot, Jézus Krisztust, az utána máshogy megy tovább. Az az Istentől kijelentést kap, vagyis útmutatást ad neki az Isten annak, aki a csillagot, Jézus Krisztust látja. És attól kezdve más úton fog menni. Az egyházi történetek, meg a földi hatalom Jeruzsáleme helyett - az Isten igéjének az útján megy tovább.

Sőt, Babits Mihálynak a Csillag után című verse arról szól, hogy a költő meglát egy csillagot, és elindul képzeletben a csillag után vágyakozva, és végiggondolja, hogy ő milyen szívesen menne arannyal, tömjénnel, mirhával Jézus jászolához a csillag nyomán. De annyi minden megállítaná, és elvesztené mindenét, amit visz, és végül úgy érkezne meg a Megváltóhoz, hogy az a kereszten függ. A kereszten függő, értünk meghaló Jézushoz érkezik meg az, aki a csillag nyomán elindul.

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Adj világosságot, Istenünk, minden embernek szerte a világon, országunkban, városunkban, családjainkban. Add világosságodat itt közöttünk, a gyülekezetben, hogy útmutatásul, erősítésül, tanításul szolgáljanak nekünk, és mindazoknak, akik eljönnek igéd, szentségeid, a veled való találkozásra. Köszönjük neked, Urunk, hogy világosságoddal dicséretedre indítod szívünket, hogy neked énekeljünk, téged dicsérjünk, rólad szóljunk. Mutasd meg utadat, mutasd meg a te irányodat életünkben, hogy napról-napra járjunk azon úgy, ahogyan a csillag vezet. Ismertesd meg fényedet, a tőled való örömöt mindazokkal, akik sötétben, bánatban, félelemben, magányban élnek. Ismertesd meg igazságodat azokkal, akik éhezik-szomjazzák az igazságot, akik keresik az útjukat, életük célját, helyüket a világban. Tarts meg bennünket, Urunk, hogy megmaradjunk a te utadon, igéd környezetében, mert könnyen és hamar elfeledkezünk rólad, és elszakadunk tőled, ha nem irányítasz, ébresztesz, szólongatsz, fölemelsz bennünket újra meg újra. Hallgass meg minket, és légy irgalmas hozzánk Jézus Krisztusért, mert az ő nevében fordulunk hozzád: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

1. Kérlek téged, Istenemet, Bocsásd meg minden vétkemet, Teremts bennem tiszta szívet, Hálás szívet, hozzád hívet! - 2. Te vagy nékem bizodalmam: A veszélyben légy oltalmam, Mert kegyelmed árnyékában Lehetek csak biztonságban! - 3. Hitet, Uram, tőled nyertem, Tartsd épségben ezt a kincsem, Szent igéddel erősítsed, Növekedni te segítsed! - 4. Országodat hadd keressem, Akaratodat kövessem, Az igazság útját járjam, És az áldást tőled várjam! - 5. Annyi részt adj földiekben, Mennyi hasznos az életben; Kevéssel is elégíts meg, Dolgaimra erősíts meg! - 6. De ha adnál nagy bőséget, Távoztasd a kevélységet, Vegyek mindent háladással, Siessek jót tenni mással! - 7. Ha meghosszabbítod éltem, Gyámolítsad öregségem; Te légy, Uram, bizodalmam, Reménységem és oltalmam!