1
Bemutatkozás – Szemerei János
„Nem azé aki akarja, nem azé aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Rm 9,16)
Gyökereim
1963-ban születtem a Fejér megyei Lajoskomáromban, egy tízgyermekes család hetedik tagjaként.
Édesapám kertész agronómusként dolgozott, édesanyám főállású édesanyaként a nagy családot látta el.
Mindketten kántori szolgálatot végeztek a lajoskomáromi gyülekezetben.
Felmenőim között találhatók dunántúli német és magyar ajkú, de alföldi szlovák evangélikusok is.
Tanulmányaim
Általános iskolába szülőfalumban jártam, a középiskolát Székesfehérváron, a Ságvári Endre Gép és
Híradástechnikai Szakközépiskola számítástechnikai tagozatán végeztem.
1982-ban jelentkeztem az Evangélikus Teológiai Akadémiára. Tanulmányaim befejeztével 1987-ben
szigorlatoztam.
Családom
1987-ben kötöttem házasságot Szigethy Enikővel. Feleségem gyógypedagógus, vak szakos tanár.
Jelenleg a Dél–dunántúli régióban élő felnőtt vakok és gyengénlátók rehabilitációját segítő Ki-Látás
Alapítvány szakmai vezetője. E mellett részmunkaidőben vak és szellemi fogyatékos gyermekek utazó
tanáraként dolgozik. Három gyermekünk: Márton (1988) és Eszter (1989) Budapesten egyetemista,
Gergő (1993) pedig Kaposváron középiskolás.
Lelkészi szolgálatom
Tordas-Gyúró 1987-1994
Dr. Nagy Gyula püspök 1987 júliusában ordinált, majd a Fejér megyei Tordasra helyezett
segédlelkésznek. Megbízásom a szomszédos Gyúró gondozására is kiterjedt. Mindkét gyülekezetben
megválasztottak, és be is iktattak. A lelkészi szolgálat mellett bőségesen volt alkalmam belekóstolni a
„gyakorlati teológiába” is. Ottlétem ideje alatt renováltuk mindkét gyülekezet templomát, és mindkét
parókián komoly korszerűsítési munkákat végeztünk el. A két gyülekezetben eltöltött hét gyönyörű év
élményei, emlékei folyamatosan kísérnek.
Kaposvár 1994-től
1994-ben a kaposvári evangélikusok meghívására a somogyi megyeszékhelyre kerültem lelkésznek.
Fizikai és lelki építkezést egyszerre kellett végezni. Első feladatul egy közösségi élet gyakorlására
alkalmas gyülekezeti házat kellett kialakítanunk, ami a gyülekezetnek a templomépítés óta dédelgetett
terve volt. A régi parókia átalakításával, és egy új lelkészlakás létesítésével sikerült kialakítani egy
kedves gyülekezeti központot, amelyet azóta gyermekek, énekkarosok, bibliaórások és ifjak csoportjai
népesítenek be. A lelkész igazi örömét az adja, amikor a rá bízottak megértenek és megéreznek valamit
Isten szeretetéből. Ezért nagy öröm számomra, hogy gyülekezetünkből három fiatal tanul az
Evangélikus Hittudományi Egyetemen, egy negyedik pedig most készül felvételizni.
Főiskolai oktatásban
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
közötti megállapodás alapján kihelyezett evangélikus hitoktatóképző szak működött Kaposváron. Ennek
a tagozatnak kilenc évig (1994-2003-ig) tanára, tagozatvezetője és egyszemélyi felelőse voltam. A
hitoktató jelölteknek bibliai, egyháztörténeti, egyházismereti, rendszeres és gyakorlati tárgyakat,
valamint hitvallási irataink ismeretét tanítottam. Végzőseink valamennyien megállták helyüket az
2
Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorai által tartott záróvizsgán. Büszke vagyok arra, hogy ezt
a kicsi, vezetésem alatt működő tagozatot a MAB 2001-ben komoly vizsgálat után akkreditálta. Sajnos a
tagozat nem volt rentábilis, ezért a képzést 2003-ban megszüntettük.
Esperesi szolgálatom
A Somogy-Zalai Egyházmegye gyülekezetei először 2000-ben választottak esperessé. Székfoglalómban
a bizalom erősítését, a tiszta viszonyok kialakítását és a hatékonyabb működés segítését jelöltem meg
kiemelt teendőként.
E szerint élünk. Egyházmegyénkben őszinte kommunikáció és bizalmi légkör van. Sikerült felszámolni
a gyülekezeteinkben észlelt összes beteg helyzetet. A problémákat nem söpörtük a szőnyeg alá, hanem
kezeltük. Úgy ítélem meg, hogy gyülekezeteink hatékonyabb működéséhez is komoly segítséget tudtunk
nyújtani. Gyülekezeteink és lelkészeink a szakmai ismeretet igénylő területeken igénybe vehették az
egyházmegye által felkért (és részben finanszírozott) segítőket, pl. az adminisztráció, az adóbevallások,
valamint a beruházásaik területén. Gyülekezet-centrikus gondolkodásom szerint az egyházban
mindennek a ránk bízott emberekért, és velük harmóniában kell történnie. Ezért kényszerültem arra,
hogy szót emeljek a liturgiai reform egyoldalúsága, és a gyülekezeti tagok érzékenységének rendszeres
figyelmen kívül hagyása ellen. A 2006-os általános tisztújítás alkalmával egyházmegyénk
gyülekezeteinek egyhangú támogatása újabb hat évre esperessé választott. Jelenleg egyházkerületünkben
én vagyok az egyetlen esperes, aki második ciklusban, immár 11. éve végzem ezt a szolgálatot.
A közelmúltban két országos jelentőségű ügy helyes irányba terelésében vállaltam szerepet.
A Szolidaritási Alap bevezetése gyülekezetek tucatjait lehetetlenítette volna el. Egyházmegyénk
lelkészeivel közösen egy működőképes, „gyülekezetbarát” megoldást ajánlottunk a törvényalkotók
figyelmébe.
Az MVH-s pályázatok ügyében egyházmegyénk elnökségének kezdeményezésével (kerületünk
elnökségének és egyházmegyéinek támogatásával) sikerült a zsinaton elérni egy olyan döntést, ami a
nyertes gyülekezeteknek kaput nyitott a pályázatokon elnyert több, mint 700 millió Ft-os pályázati
összeg gyülekezeti felhasználására. E nélkül a már elnyert támogatások elvesztek volna!
Országos presbitériumi tagság
Egyházunk legfőbb végrehajtó testületében 2006-tól, a kerület lelkészi képviselőjeként veszek részt.
Ebben a szolgálatban közelről látom egyházunk működését, gazdálkodását, döntéshozatali
mechanizmusait. Azóta folyamatos rálátásom van minden fontos és aktuális közegyházi ügyre.
További információk:
-
ha többet szeretne tudni rólam és gondolkodásomról
-
ha érdekli, milyen más közegyházi, társadalmi szolgálatokat végeztem
-
ha szívesen olvasna publikációimból és igehirdetéseimből
-
ha kíváncsi püspökjelölti terveimre,
címen elérhető honlapomat.
Tisztelettel:
Szemerei János
Elfelejtett jelszó?
Bemutatkozas_SzemereiJanos.pdf
—
PDF document,
193Kb
