« 2018. április »
április
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Tatabánya rövid története

vissza a gyülekezettörténethez

 

Szelim barlang

 

 

Tatabánya 1947-ben négy község /Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya / egyesülésével alakult várossá. 1950-től Komárom-Esztergom megye székhelye, 1991-től pedig megyei jogú város lett. Lakóinak száma kb. 72 000 fő. A Gerecse-hegység lábánál az őskortól éltek emberek, erről tanúskodnak a Szelim-barlang, Dózsakert, Bánhida régészeti leletei.

 

 

Turul

 

 

A Bánhida területén feltárt X. századi falu emlékeztet a középkori krónikákból ismert, s a köztudatban általánosan elterjedt legendára, amely arról szól, hogy Árpád seregei Bánhidánál győzték le Szvatopluk morva fejedelem seregeit. A Kézai Simon krónikájában említett bánhidai csata emlékére avatták fel 1907-ben a város szimbólumát, Donáth Gyula Turul-madár szobrát.

 

 

A lakosság etnikai összetételét meghatározta a XVIII. századbeli erőteljes német és szlovák betelepítés, mely az egyes településrészek hagyományőrző, kulturális tevékenységében a mai napig hangsúlyosan érzékelhető.

Erőmű látkép

A gazdasági fejlődés a múlt század végén, a környék kiváló minőségű szénvagyonának felfedezésével kezdődött. A bányászat és a kapcsolódó ipari létesítmények tízezrével vonzották az embereket az ország minden részéből. 1985-től, a szénvagyon csökkenésével, a bányák bezárásával vészesen csökkent a nagyszámú lakosság megélhetési lehetősége. A rendszerváltás után, a foglalkoztatásban struktúraváltásra került sor. Mára az egykori bányászvárosban elsősorban külföldi érdekeltségű feldolgozó- és szolgáltatóüzemek telepedtek meg.

Bhida rk. templom

 

 

 

 Tatabánya város elődtelepülési közül legkorábban Bánhidán történik említés pap, s ezzel egyház létéről. A település egyházát a törökök feldúlták, majd az újratelepítést követően építették fel újból. Szintén ebből a korszakból származik Alsó- és Felsőgalla temploma is. Sem a betelepített tótok, sem a németek nem változtatták meg a lakosság vallási összetételét, a népesség zöme katolikus volt.

 

 

Változást hozott ebben a kérdésben a bánya megnyitása a múlt század végén, amikor az itt munkához jutott között több evangélikus és református vallású is volt. A megnövekedő népességszám következményeként 1912 májusában új, háromhajós templomot szentelhettek fel, s 1929-ben még Újtelepen, valamint 1934-ben a VI-os telepen szenteltek fel katolikus templomot. Hányattatott volt a sorsa az itteni evangélikusoknak, akik végül is a MÁK Rt. támogatásával építették fel 1937-ben a bánhidai, majd 1938-ban az újtelepi templomukat. Magyarország lakosságának kb. 3%-a evangélikus, Tatabányán ez az arány 1,5%-ra tehető.

 

vissza a gyülekezettörténethez

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Bibliaolvasás

Egy év alatt végig a Biblián - átdolgozott, több szempontból ésszerűsített ajánlás!

A napi beosztás és segédanyagai itt találhatók!

A részletes leírás itt olvasható!

Adományok

Egyházfenntartói járulékát, általános vagy céladományát köszönettel fogadjuk az alábbi bankszámlaszámon:

Tatabányai Evangélikus Egyházközség
11740009-20201533